Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-02 / 174. (4617.) szám
1938 augusztus 2, kedd. ^M<ffl-MA<AaRHlRLSP Runciman megérkezése előtt NígB mlnKilcr beszélt vasárnap a nemzetiségi kiegyezésről Tűin? újabb napóleoni korszaknak nevezte a mai időket ■■ „Az európai demokratikus államok érdeke, hogy ne követeljenek tőlünk lehetetlenségeket** ■■ A vasárnapi sajtó a népszavazás gondolata ellen A nemzetiségi tárgyalások „legkomolyabb korszaka** PRÁGA. <— A belpolitikai helyzetet igazán találóan jellemzi a Lidové Noviny hétfői számában a következő szavakkal: — Ha a belpolitikai helyzetről röviden kellene megnyilatkoznunk, ezt kellene mondani: „Runciman lordot várják." Ezzel azonban nem mondják azt, mintha a kormány s a koalíciós tényezők a csehszlovákiai kisebbségek nemzeti kielégítésére irányuló munkájukat beszüntették volna, ellenkezőleg a kormány, a politikai miniszterek kollégiuma s a koalíciós hatostanács változatlanul tovább dolgozik .. A kormány ama tagjai, akik vasárnap különféle helyeken és alkalmakból beszéltek, szintén Runciman lord várása jegyében beszéltek. Jelek miniszter a cseh nemzeti egységpárt náchodi nép- gyülésén egyebek között azt fejtegette, hogy munkával s ha kell, életünk feláldozásával fogunk harcolni azért, hogy a csehszlovák nemzet története a jövőben is a dicsőség s a nagy és szerencsés győzelmek története legyen. A mai európai helyzetről beszélve Jezek miniszter ezeket mondotta: — Csaknem minden, ami ma a világpolitikában történik, béketörekvést és békemunkát jelent. Az összes igazi államférfin, gondolkodó fej, aki nem üres demagóg, ki csak a tapsért beszélne nagy és elkesere-s dett párbajt viv a béke fenntartásáért. A szudétanémetek címére a miniszter ezeket mondotta: — Kisebbségeink javára sokat tettünk, de még tovább akarunk menni, ám csak oly messzire, amint azt a nemzet becsülete megengedi. Még megállapodhatunk, de államunk határai, államunk egysége, szuveré- nitása és önállósága nemzeti becsületünk dolga és ezekről nincs tárgyalás, ezekért csak harc van és ha kell, halál. Müosh ipar- s kereskedelemügyi miniszter ugyancsak Náchodban beszélt a cseh iparosok és kereskedők körzeti kongresszusán. Mlcoch miniszter a granicsároknak ezeket mondotta: —- Mellettetek állottunk s fogunk is állam mindig szilárdan. Hiszen nélkületek s elszántságtok nélkül nehezen védenénk meg államunk határait. Oly időkben élünk, amelyek nem szabad, hogy bennünket kishi- tüeknek találjanak. Ne féljetek! A csehszlovák köztársaság kormánya és törvényhozói sohasem tesznek olyasmit, ami nemzeti becsületünkkel, szeretett köztársaságunk sérthetetlenségével s épségével összeegyeztethetetlen volna. Neias népjóléti miniszter a szociáldemokrata párt Veiké Mezíríciben tartott népgyülésén szintén a nemzetiségi tárgyalásokkal s a köztársaság külpolitikai helyzetével foglalkozott főképpen s egyebek között ezeket mondotta: «— Téves az a beállítás, mintha a nemzetiségekkel való tárgyalások során tisztára engedményekről volna szó, vagy pedig kisebb vagy nagyobb kapitulációról. A valóságban a nemzetiségi kérdés célszerű megoldásának kereséséről vaní szó s megegyezésről, melynek természetesen kétoldalúnak kell lennie. Azt kívánjuk, hogy a köztársaság valamennyi polgára otthon s boldognak érezze •magát. Mentül megelégedettebbek lesznek államunk polgárai nemzetiségi különbség nélkül, annál konszolidáltabb és szilárdabb lesz köztársaságunk. Az egész világ színe előtt jó lelkiismerettel mutathatjuk meg, hogy mint élnek a csehszlovákok és hogyan .élnek a más nemzetiségek tagjai* különösen németjeink. S életmódjukat bármikor össze- hosanlifchatjuk bármely állambeli kisebbségek életmódjával. Az európai nagy államok érdeke, hogy a csehszlovák köztársaság sértetlenül megmaradjon egységesnek, mai katonai erejével. Runciman lord hozzánk való kiküldése éppen azt igazolja, hogy Angolországnak közvetlen érdeke a háború megakadályozása s meggyőző tanúsága annak, hogy Angolország elszigetelődési politikájának vége, amiben a békebontók annyira bizakodtak, Angolországnak nem közömbös Csehszlovákia sorsa, ellenkezőleg, nagyon élénk érdekei fűződnek ide. Ezt mutatták a május 21-iki beavatkozások és ezt mutatja Runciman lord küldetése is. Tuiny postaügyi miniszter a cseh nemzeti szocialista párt Hlinskoban tartott kerületi gyűlésén egyebek között ezeket mondotta: — Már jó néhány vihar vonult el fölöttünk, de a nyugalom s rend híres földje maradtunk és az európai egyensúly fenntartásánál számolnak velünk. Van jól képzett s felfegyverzett hadseregünk, mely büszkeségünk, reményünk s mentsvárunk. A német politika fejlődésével oly korszak következett be, melyet Napóleon újabb korának nevezhetünk. Hogy miként végződik reánk vonatkozólag, pontosan nem becsülhető fel, mert a jóslások nem támaszkodhatnak semmiféle realitásra és konstánsra, mert halljuk, hogy ma igy beszélnek, holnap megint amúgy, vagy pedig paradoxonokban. De hogy Napóleon kora miként zárult, az eléggé ismeretes. Ami az ellenünk irányuló propagandát illeti, mely az igazságot borzalmasan eltorzítja, nem bomlasztott szét bennünket gazdaságilag sem és nem Is gyengített meg. A ma kérdése a szudétanémet párttal való tár gyalásunk. Az európai béke érdekében hajlandók va gyünk a legnagyobb áldozatokra is, hogy ne tekintsenek bennünket soha az euró pai béke terhének. A statútumban a németeknek arányos ré szesedést adunk. De a karlsbadi követeié sek csúcspontját, a területi autonómiát soha nem enged hetjük meg semmi áron. Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy egy államból két állam keletkeznék. Egy demokratikus és egy totális állam. Ilyen messzire nem mehetünk, még ha külföldi barátaink és szövetségeseink is kívánnák ezt. Csehszlovákiával az európai civilizáció, vagy az Európa fölött uralkodás sorsa dől el. Már Bismarck is elárulta, hogy aki Csehszország ura lesz, az Európa kulcsát is tartja kezében. Tulajdonképpen az európai demokratikus államok érdeke tehát, hogy ne követeljenek tőlünk lehetetlenségeket. Számunkra legfontosabb most megőrizni eddigi nyugalmunkat. Nem szabad magunkat engedni kiprovokáltatni. De ha megtámadnának bennünket, megszűnünk galamb lenni, mely kész volna a ragadozó zsákmányául esni. Akkor azután jönne Masa- ryk alapító elnök jelszava: Kitartani s nem engedni magunkat. Európának ez az Istenáldotta darabja, amelyen a Masaryk felszabadította nemzet lakik, érdemes arra, hogy megvédelmezzük az áldozatokra való tekintet nélkül. E miniszteri megnyilatkozásokban figyelemre méltó, hogy a szózatok kivétel nélkül a csehszlovák nemzethez szólnak. A Lidové Noviny vasárnapi számában Ripka Hubert, a lap külpolitikai rovatvezetője „Tragikusan egyszerű kérdés” cim alatt egyebek között ezeket írja: — Ha a nácistáknak és Henleinéknek sikerült keresztülvinni, hogy a világ az úgynevezett szudétanémet kérdés iránt érdeklődjék, úgy ezzel a valóságban Csehszlovákia helyzete került a nemzetközi politika előterébe. Mentői hangosabb Henleinék érdeme folytán a szudétanémetek körül vivőit harc, annál világosabb, hogy miről van szó a nemzetközi politika valóságában: nem a csehszlovákiai nemzetiségi kérdések igazságosabb rendezéséről, hanem oly rendezésről, mely vagy megtöri Csehszlovákia függetlenségét, vagy pedig megerősíti. A szudétanémet nép az európai államok hatalmi politikájának játékszerévé vált. — Ma Csehszlovákia helyzetéről van szó. A legfürgébb propaganda sem szünteti meg azt a tényt, hogy Csehszlovákiának egyszerűen földrajzi fekvése folytán kulcshelyzete van Középeurópában. Az egész európai politika érdekeinek keresztutján fekszik. Bármi is történik vele, ezzel mindig érintik többé-ke- vésbé valamennyi európai hatalom érdekét is. Ha ez nem volna igy, bizonyára nem mutatna egyre növekvő érdeklődést Csehszlovákia iránt például Angolország. Egészen világosak az okok, amelyek miatt Franciaország és Szovjet-Oroszország nem közömbös sorsunkkal szemben. E körülményekre különösen vissza kell gondolnunk most a propagandák hangzavarában és a különféle nyomások zűrzavarában, hogy ne felejtsük, hog^ mire megy a játék, A kérdés tragikus egyszerűséggel hangzik: megmarad-e a független Csehszlovákia, avagy a Harmadik Birodalom áldozatául esik és annak vazallusa lesz-e? E kérdés elől senki sem térhet ki, akár tetszik neki, akár nem. És ez a kérdés nemcsak csehszlovák kérdés, hanem a legszorosabban véve európai kérdés is. És ha az összeurópai sorsba való közvetlen besorozottsá- gunk arra kötelez, hogy felelős európai politikát Űzzünk, tehát, hogy adott esetben nemzetiségi ügyeink igazságos rendezésével meggyőzzük a világot becsületes törekvéseinkről, úgy ezzel egyben dunavölgyi kulcshelyzetünkben van a mi nagy tagadhatatlan erőnk. Ez pedig a szövetségeseinkre való figyelemmel gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha nekünk kötelességeink vannak velük szemben, úgy nekik ugyancsak kötelességeik vannak éspedig nemcsak a mi kedvünkért, hanem sajátmaguk kedvéért is. Más szavakkal: az ő nélkülözhetetlen segítségükért a mi segítségünket tudjuk nyújtani viszonzásul. Nem vagyunk nagy állam, de helyzetünk olyan, hogy nem válhatunk nagyhatalmak egyszerű elhatározásának tárgyaivá, csak ha magunk válnánk kicsinyhitüekké s lemondanánk önállóságunkról s függetlenségünkről. Aki csak kissé ismeri ez állam népének férfias elhatározottságát, jól tudja, hogy mentői nagyobb veszély mutatkozik, annál erősebb az ellenállása és keményebb a védekezési elszántsága még a legkedvezőtlenebb konstellációkban is. Fontos a diplomáciai fürgeség és ügyesség, hatékony a propaganda fegyvere, kegyetlenül komoly a kormányok felelőssége, de — döntő tényező a népakarat marad, —• fejezi be cikkét Ripka. Harc az állami létért Nemkevésbé érdekesen világítja meg a küszöbönálló tárgyalások lényegét a cseh néppárti Lidové Listy is ,,A köztársaság huszadik évében való harcunk értelme" cimü vezércikkében. Itt egyebek között ezeket olvassuk: — Nemcsak polgáraink, de politikusaink közül egy év előtt aligha mondta volna bárki is. hogy a köztársaság jubiláris, huszadik évében a világháború óta a legkeményebb harcot kell megvívnunk állami létünkért. Az igazat megvallva, természetesen meg kell mondani, hogy az állam vezető fejei mindig tudták, hogy mihelyt Németország ismét elfoglalja döntő nagyhatalmi helyét, úgy létünkért ismét és nyomban újabb harcot kell vívnunk, nehéz harcot az európai nagyhatalmi' egyensúly rendszerében elfoglalt helyzetünkért. — A továbbiakban a lap azt fejtegeti, hogy mihelyt a szudétanémetek megkapnák az autonómiát és a területi különválasztást, akkor ettől már csak egy lépés volna a Harmadik Birodalomhoz való csatlakozás kimondása. Illetve a német hadseregnek csak egy föladata volna: az önrendelkezési jog végrehajtásának a kikényszerítése. — Ilyen esetben — írja a cseh katolikusok lapja — nem maradna más hátra, mint fegyveres ellenállást tanúsítani s ebből oly háború törne ki, hogy abba szövetségeseink is beavatkoznának, vagy pedig megválthatnánk köztársaságunk épségét azzal, hogy lemondanánk a francia és szovjetorosz szövetségről és Németország szövetségeseivé, keletre irányuló törésének segítőivé válnánk. Lehet, hogy megengednék nekünk a saját egyenruhát, lehet, hogy porosz ruhába kényszerítenének. A helyzet tehát közöttünk és Németország között elszigetelten nem oldható meg. Hogy Németországgal szövetkezzünk Oroszország és Franciaország ellen, azt szövetségeseink nem akarják. Az ő érdekük s a mi érdekünk is háború nélkül megtartani birtokállományunkat és ezért készül a nagy kísérlet. Ez az igazi értelme a köztársaság nemzeti átépítésére irányuló tárgyalásoknak a jubileumi esztendőben. A cikk a továbbiakban dicséri, hogy szerinte milyen nagyszerű nemzetiségi statútumot készített a kormány, de ezt a ,,nagyvo-( nalu” megoldást is elutasította Németország, ezért kellett Runciman lordnak jönnie. A cikk a következő sorokkal zárul: — Runciman lord küldetésében rejtett veszélyek vannak reánk; mindenekelőtt a német célok nemteljes megértésének lehetősége és a bizalom előlegezése oly ígéretekkel szemben, melyek célja a becsapás. Előnyünk, hogy Angolország angazsálja magát a Németországgal való vitánkban és hogy teljes súlyával és felelősségével fekszik bele az ügybe annak ellenére, hogy erősen hangsúlyozzák, hogy Runciman lord küldetése csak magánjelleggel bir. A köztársaság huszadik évében az állam integritásáért s védelmére vezetett harc nem könnyű, de a fegyelmezett csehszlovák nemzet, erős hadseregünk s belső erőnk nem maradhat vesztes. Önállóságunk egész Európa érdeke, — fejezi be cikkét a Lidové Listy. Miért nem lehet népszavazás? A légionárius Národni Osvobozeni a Ná- rodni Politika julius 30-i megállapításáról irt vezércikket, amely szerint „az várható, hogy Runciman lord népszavazást fog javasolni”. A légionárius lap idézi az alkotmány- törvény ama rendelkezését, hogy mikor van helye népszavazásnak. Az alkotmánytörvény 46. szakasza szerint akkor, ha a nemzetgyűlés elvetett egy kormányjavaslatot s a kormány mégis ragaszkodik a törvényerőre emelkedéséhez, ebben az esetben népszavazást rendelhet el. — Ámde az alkotmánytörvény bevezető intézkedéseiben kimondja, hogy népszavazással nem dönthető el alkotmánytörvényjavaslat sorsa. De a határmegváltozás csak alkotmánytörvénnyel történhetik, vagyis határváltozás kérdésében népszavazás nem tartható. — Vannak dolgok, amikről nem vitáznak és nem szavaznak, hanem amelyekért csak harcolnak. És ilyen dolog az államterület is. Ennek 'bizonyiitéka egyébként május 21. — fejezi be cikkét a Národni Politika. Elesnek a politikai határidők A Lidové Noviny belpolitikai helyzetjelentésében azt .állapítja jneg, hogy .Ruadman lord 3 fi vasárnapi saltő Runciman küldetéséről és a megegyezésről
