Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-21 / 190. (4633.) szám

1938 augusztus 21, vasárnap. A Szemkék missziói a Irta; Brogyányi Kálmán A lévai János vitéz hatalmas sikere nem­csak a magyarság jól sikerült kulturünnepe volt, hanem bizonyságtétele is egyúttal an­nak, hogy a Szemkék munkatere többé nem tartható meg a népfelvilágositás és a müveit- ségterjesztés kizárólagos vonalán. A János vitéz lévai előadására Szlovákia minden vi­dékéről felvonult tömegek együvétartozá- suk és magyarságuk mellett tettek hitet. A lévai Szemke Schubert Tódor odaadó mun­kájával alkalmat adott arra, hogy a Szem­kék egyetemes működésére vonatkozóan a tanulságot levonhassuk. A Szemkék eddigi munkája, különösen a kezdetben csupán a népművelésre szorít­kozott. Hasznos és ismeretterjesztő előadá­sokkal igyekezett a falu népét, valamint a városok érdeklődő közönségét is mindazon ismeretek birtokába juttatni, amelyek a korszerű magyar művelődés állandó folyto­nosságát biztosítják. Ez a munka kétségte­lenül szükséges. Később az iskolaügyek iránt kezdett érdeklődni és végtelenül fon­tos, másképpen megoldhatatlan munkába kezdett, amit becsülettel1 el is végzett min­denütt, ahol erre vállalkozott. A Szemke vállalta jórészben a szegény magyar isko­lásgyermekek gondját. A Szemke mindenütt ott volt, ahol tenni, segíteni kellett. A mun­ka területe igy egyre bővült. Egyre na­gyobb és több munkát kellett elvégeznie. És ez a kötelességvállalás azóta sem csök­kent. Most, a János vitéz lévai előadása alkalmával a magyar közönség mintha újabb igényekkel lépett volna elő. Lehet, hogy ez az igény még nem tuda­tos, de kifejezéstelenül is ott égett minden magyar lelkében. A magyar társadalom.go­káig élte elkülönült csoportokban a maga életét. Még a kisebbségi sors nehézsége és egymásrautaltsága sem igen tudta azokat a falakat áttörni, amelyeket a különböző osz­tályhelyzet, politikai beállítottság és gaz­dasági érdekkör állított. Amikor egyre: itt*' dalosabbá vált a magyar tömegek előtt, hogy szociális kérdésük alapjában véve nemzetiségi kérdés, amelyen a világszemlé­leti beállítottság sem igen tud változtatni, a magyar tömegek ezen felismerését a nem­zeti egység olyan hulláma követte, amely­nek méreteit boldog csodálkozással figyel­te minden magyar. Ez a magyar tömeg most erkölcsi disz­ciplínát vár. Szervezettséget, amelyben vé­dettnek és erősnek tudhatja magát. Ez a magyar tömeg most hitet akar, önbizalmat, erőt a sorsa további elviselésére. Az eddig különböző rétegekben, érdekszférákban, pártokban élő magyar tömeg most egysé­ges nemzetté akar válni. A különböző réte­gek között most a nemzeti kérdésben ha­talmas kohéziós erő lépett föl. Egységesen magyarok akarnak lenni, olyan mély meg­győződéssel és vállalással, amilyennel ed­dig még nem érezték magukat magyarnak, így magyarázhatjuk csak a magyar töme­gek Lévára gyűlését. Együtt akartak lenni, egymás közelségét érezni, hitet hoztak és hittel akartak hazamenni. Ezt a vágyat ki­elégíteni a Szemke újabb feladata. A magyar társadalom szellemi életének megszervezéséről van szó. A magyarság kérdését erkölcsi kérdéssé kell tenni. A magyarság ma a nemzeti élet egy vonalán sem engedheti meg magának a közönyt és a megalkuvást. Az egy nemzetté forró ma­gyar tömegek lelki és szellemi igényeineK a kielégítése a program! Tehát nem csupán ismeretnyujtás, de lelkiség is, a magyar sorskérdéseknek meglátása és helyes szem­lélete. A magyarság tömegét ma idegen érde­keltségű szellemi propagandák ostromolják. Általános igazságokból indulnak ki és el­lentmondásba igyekeznek hozni a társada­lom békéjét és a nemzeti megértést szolgáló általános elveket azzal a gyakorlattal, amellyel a magyarság ma nemzeti élete biz­tosítására kénytelen élni, hogy az elv és a vele szemben tanúsított gyakorlat ellent­mondásait kiküszöbölje. Az elvi vonalon a Szemkék előadási programjai során, hozzá kell segíteni a magyarságot e kérdések tisz­tánlátásához, A Szemke további hivatása, hogy szel­lemi igényt ébresszen a magyar tömegek között a korszerű magyar irodalom és mű­vészet alkotásai számára. Tudomásul kell1 vennünk: minden nemzetet szellemisége fe­jez ki. Szellemi életünk nem lehet öncélú, hivatásként kell vállalnia a szlovákiai ma­gyarság egységes lelkiségének kialakítását. Szellemi és kulturális életünket a népbe és a magyar sorskérdésekbe kell ágyaznunk. A Szemke ezért nem szigetelődhetik le az apró munka keretei közé. Népmozgalommá kell kiszélesednie. A közvetítő és az irányi­tó szerepét kell vállalnia a magyar tömegek és a magyar szellemiség között. így az egyetemes magyar szellem és művészet ter­jesztésével erősítenie kell a szlovákiai ma­gyarság kulturtudatát, az egységes magyar kultúra és szellemi fejlődés iránt. Lehetővé kell tennie, hogy a magyar kul­túrát igénylő magyar tömegek erőt és öntu­datot adó alapot jelenthessenek a magyar alkotóknak. Csak igy válik lehetővé, hogy iró, szellemi ember közvetlen összekötte­tésben élhessen a magyarság tömegeivel és kimondott szavuk visszhangot verjen min­den öntudatos magyar lelkében! A Szemkének vállalnia kell az összekötő kapocs szerepét az összes szlovákiai ma­gyar kulturtényezők és szervezetek között. Az irodalom, a művészet és tudomány mű­velői a saját külön szervezetük és műkö­dési keretükön túl, a Szemke szervezeté­ben meg kell, hogy találják az egymással való kapcsolatot. A magyar alkotásokat így a Szemke munkája segíti társadalmi külde­tésük utján. Ha ezeket az elveket tudatossá tesszük és a Szemkék munkaterét kibővítve köz­üggyé és a szlovákiai magyarság minden tagjának erkölcsi kérdésévé tesszük mind­azt, ami magyar öntudatát és közössége ér­dekeit szolgálja, itt a Szemkén kívül a Da­los Szövetség, a több városi és vidéki kul- turszervezetek, magyar irók és művészek akcióira gondolok, akkor a szlovákiai ma­gyarság szellemi és lelki erőforrásait nyi­tottuk meg. Az albán király iiieg vette felesége számára a kavard kastélyt és vadászterületet Tegnap intézték el a formalitásokat a tapo’csányi telekkönyvi hivatalban ■■ ■■ Átépítik és kibővítik Geraldine királyné vadászkastélyát ■■ ■■ PÖSTYÉN. — A napokban érkezett a fürdő­helyre gróf Apponyi Antal társaságában Ekren Lebohova bej albán miniszter. A vendégek résztvettek a Grand Hotel Royalban rendezett aratóünnepélyen, amelyen különben megjelent Lilian Gish, a világhírű amerikai film­sztár Mr. Hutton amerikai milliomos, a váló­pereiről híres szép Barbara atyja, továbbá Lan­dau, egy antverpeni gyémántköszörülde tulajdo­nosa. Lebohova albán miniszter látogatásának célja az volt, hogy a kovarci erdőséget és va­dászlakot I. Zogu király felesége számára meg­vásárolja. A tapolcsányi telekkönyvi hivatalban tegnap az Apponyi-család jelenlétében történt a va­dászterület és a kastély átírása Geraldine ki­rályné nevére. Zogu király a kétezer hold terjedelmű kovarci vadászterületen minden esztendőben vadászatot rendez. Ez a vadászterület különben is európai, hirti. Megjárta ezt a vidéket már a kapurthalai, a patjali, bhopáli maharadzsa, lord Halifax és szá­mos angol főur. Zogu király kívánságára a ko­varci vadászkastélyt kibővítik és átépítik. POZSONY. — A magyar gyermekvédel­mi intézmények végleges kiépítése során számos magyar fiatalember, mint országos és járási titkár, ugyancsak sok magyar Ne féljen a naptól! SZEPLŐK eSIen ARIADNE krém egy fogalom 1 Garantáltan ártalmatlan, eltün­teti szeplőit, májfoltjait és pattanásait, megfiatalítja, fel- üditi arcát. A bársonyos, puha ARIADNE törv. védj. arcbőr titka a foss ARIADNE krém és szappan 1 — Gyártja és postán naponta friss szálli t m ány okat küld: ARIADNE kémiai és kozmetikai laboratórium, Ph. Mr. Vasskó Gyula gyógyszerész gyógyszertára a Szent Háromsághoz, Preiav, Masarykova U. 81. —Tel. 230. -Póstacsekkontósz.Praha 82.156. Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! leány, mint okleveles óvónő és szociális gondozónővér, végül pedig tekintélyes számú magyar ember, mint a különféle in­tézmények (gyermekmenhelyek, szünidei telepek, napközi csecsemő- és gyermek- otthonok, óvódák) alkalmazottja fog ke­nyérkeresethez jutni. E körülményre való tekintettel örömmel és megnyugvással tölthet el minden magyart ennek a mozgalomnak gyors térfoglalása. Alig van magyar járás, nagy- és kisközség, ahol az elhintett mag gyökeret ne vert volna. A „Magyar Gyermekvédő” központjához naponként érkeznek levelek, melyekben lel­kes magyar hölgyek kérdést intéznek arra nézve: miképen kell fiókszervezeteket alakítani és mily módon indítható meg a gyakorlati gyermekvédelem? Időveszteség elkerülése céljából az ér­deklődő köröknek ezúton nyújt a központ elnökség fölvilágositásokat és útbaigazítá­sokat: 1. A „Csehszlovák magyar gyermekvédő és szünidei gondozó egyesület” (rövid cim: „Magyar Gyermekvédő”) központi székhe­lye: Pozsony. Központi elnök: Jaross Andor- né; központi ügyvezető elnök: Strasser Bélá- né; központi főtitkár: dr. Kováts Lajos ny. egészségügyi tanácsos, Pozsony, Tolsztoj- ucca 10. írásbeli kérdések a központi főtit­kár címére irányitandók. Pénzadományok átvételére csakis a „Sig- num” szövetkezet, Pozsony, Vadászsor 12, van följogosítva. A feladóvevényen föltün­tetendő a küldemény rendeltetése (például: adomány a központi egyesület, avagy pedig az egyik vagy másik fiókszervezet részére). Az évi tagsági dij rendes tagok részére 24 korona. A „Magyar Gyermekvédő” főcélja ezidő- szerint a magyar gyermekek és az ifjúság egészségügyi gondozása szünidei telepeken való üdülés utján. Azonban fölkarolható a gyermekvédelem minden egyéb ágazata is, u. m.: az anya-, cecsemő- és gyermekgondozás. Fiókszervezetek minden, járási székhelyen, vagy minden egyéb községben alakíthatók, ahol legalább húsz felnőtt tag jelentkezik. Azok a lelkes magyar hölgyek, akiknek si­került 20 tagot a nemes ügy részére meg­nyerniük, értesítsék erről a központi főtit­kárt (Pozsony, Tolsztoj-ucca 10), aki azon­nal megadja a további hivatalos lépésekre vonatkozó fölvilágositásokat. A központi főtitkárság jogtanácsosa haj­landó díjmentesen megfogalmazni a hatósá­gokhoz intézendő beadványokat és egyúttal tanáccsal szolgál az alakuló közgyűlés egy- behivására és a megalakulás keresztülvite­lére nézve is. A központi főtitkárság kívá­natra megküldi a megalakítandó uj fiók­szervezet számára az egyesület alapszabá­lyait. A már megalakult fiószervezetek vezető­ségeit még az ősz folyamán Pozsonyba kö­zös tanácskozásra hívják össze. Ez alkalom­mal minden magyar gyermekvédelemre vo­natkozó kérdés beható és kimerítő megvita­tásban részesül. Ezért az elnökség arra kéri a fiókszerve­( " zeteket, hogy működésűkre vonatkozó jelen­tésüket szeptember 8-ig a központi főtitkár címére küldjék el. Ezt a közös tanácskozást a központi igazgatótanács közgyűlése követi majd, melynek főtárgya az egységes ügyrend megállapítása lesz. A központi igazgatótanács figyelemmel lesz minden egyes fiókszervezet különleges kívánságára. Ezért ezeket a kívánságokat is szeptember 8-ig kell bejelenteni. Tekintettel az egységes eljárás fontossá­gára, fölkérjük a már működő fiókszerveze- | tek vezetőségét, úgyszintén az alakítandó fiókszervezetek kezdeményezőit, hogy min­den írásbeli kérdésüket a központi főtitkár címére elküldeni szíveskedjenek. — A „Ma­gyar Gyermekvédő” központja. MegszOntetik a bécsi esek iskilákaf? PRÁGA. — A Poledni list megbízhatónak ne­vezett forrásból azt a hirt közli, hogy Bécsben a városi iskolatanács az 19S8/39-es tanévre betil­totta a cseh iskolák első osztályainak megnyitását. Ez az intézkedés valamennyi bécsi cseh iskolára vonatkozik. A lap megjegyzi, hogy ez a gyakorlat­ban a bécsi cseh iskoláztatás fokozatos megszün­tetését jelenti. Amellett, — írja továbbá a Poledni list — a cseh iskolák többségét a csehnyelvü la­kosság saját költségén tartja fönn. Bécs város •csupán öt községi iskola fönntartási költségeit viselte és ezek is hiányosan voltak fölszerelve. Az elnémetesedett cseh tanerők pedig maguk beszél­ték rá a szülőket, hogy adják inkább német is­kolába gyermekeiket. Minthogy ilymódon a be­iratkozott tanulók száma ez utóbbi iskolákban igen gyér volt, nyilván meg sem nyitják őket eb­ben a tanévben. A városi iskolatanács határozata azonban már a fönt említett, úgynevezett Ko- mensky-iskolákra is vonatkozik. Húszmilliót kínálnak az angolok a lőcsei Szt. Jakab- oltárért LŐCSE, — A világhírű lőcsei Szent Jakab- templom gótikus oltára iránt már évek óta rend­kívüli érdeklődést mutatnak külföldi egyházi és műgyűjtő körök, A legújabb hírek szerint egy angol csoport húszmillió koronát ajáftlott az oltár, átengedéséért. A műkincs azonban nem vándo­rolhat semmilyen összegért külföldre, mert az állami műemlékvédő bizottság védelme alatt áll, Vili. 29-31. Máriacellbe autúcaron! (közös útlevéllel) ... Ki 100-­Via utazási Iroda POZSONY, Hviezdoslav - tér (Savoy). Tel. 31-06. ____7 Űsszel Pozsonyban közös értekezletre tyűinek össze a Magyar Gyermekvédő fiókjainak vezetői Készül az egységes ügyrend ■ Hogyan alakítsunk Gyermekvédő-fiókokat ? ■ ■ ■ Pénzadományok a pozsonyi Signum szövetkezetbe küldendők ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom