Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-20 / 189. (4632.) szám

Ma: Nagy rádió melléklet IS oldal. Ara Ké 1.20 XVII. évf. 189 (4632) szám ■ SsOHI&at ■ 1938 augusztus 20 iteaeiMBBraiiiMK. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12. 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R fi H fl. SZENT ISTVÁN, KILENCSZAZ EV UTÁN Irta: Szvatkó Pál Az egész magyarság, sőt az egész keresz­tény világ -kegyelettel ünnepli ma az első magyar király kilencszázéves emlékét. Ná­lunk, magyaroknál, egy pillanatra leállnak az élet mindennapi fúró, zsibbasztó munka szerszámai, néhány órára megfeledkezünk európai bajainkról és szenvedésünkről s te kintetünk az álomszerű múltba merül vissza, ahol a nagy király, az országépitő, először fogta össze bölcs és erős kézzel, —■ ó, ez a csodálatos Szent Jobb, mennyire tiszteljük! —- a sorsunkat és évezredekre kiszabta he­lyünket a Duna medencéjében. S ahogy visszanézünk, ahogy kutatjuk és érzékeljük a szentistváni idők problémáit, egyszerre csak megdöbbenve vesszük észre, mennyi párhuzamosság van a mai és a kilencszáz év előtti idők között s micsoda szent Gigász lehetett Géza fia, Vajk, aki a modern tu­dásnál és tapasztalatnál tökéletesebben, egyedül a láng ész biztos ösztönével jobb feleletet tudott adni a középeurópai gon­dokra, mint késő utódai. Már nem is ün­nepeljük Istvánt: tanulunk tőle. Mint ahogy az ősi római jog a legmodernebb jogtudo­mánynak is kiindulópontja, úgy válik uj megismerésünk alapján lassan-lassan Szeret István politikája a mindenkori magyar po­litika és létkeresés tükrévé, ez az egyszeri, zseniális koncepció, amely nemcsak egy nemzetet alapozott meg, hanem kiszabta célját is, érezte rendeltetését és küldetését és utat mutatott egyszersmindenkorra a kö­zépeurópai kibékülés lehetősége felé. A ju­bileum, amit most ülünk, túl a fényen és a pompán, amivel kisérjük, igy vált az esz- mélés és a megtalálás nagy alkalmává, igy lett építő erő a magyar életben, mert kö­zelebb hozott hozzánk egy történelmi tettet, amit előbb csak sejtettünk, vagv romantikus elkendőzésekkel ködösítettünk, de lényegi­leg nem érzékeltünk. Elsősorban a modern magyar történelemtudományé az érdem, hogy a kilencszázéves emlék alkalmával Újult erővel merült Szent István korának kutatásába s olyan eredményeket elemzett ki belőle, amelyek megismerésekor ámulva fedezzük fel az uj István királyt és igazi tetteit, amelyek elvei ma is irányadók lehet­nek. Szent István Középeurópa első igazi, ko­ronás független királya volt <— mondja ez a modern magyar tudomány, — akinek vi­lágjelentősége, hogy a középeurópai káosz­ban, a népvándorlás utáni idők legrende- zettlenebb helyén (mennyire hasonlít az akkori dunai rendetlenség a maihoz!) szi­lárd és rendezett birodalmat teremtett ak­koriban modern és időálló alapelvekkel s igy évszázados békét valósított meg a du­nai nemzetiségek között. Olyan problémát oldott meg szelíden és igazságosan ötszáz évre, amit ma sem tudunk megoldani. De folytathassuk István aktuális tettei föl­sorolását. Középeurópát, mint most, akkori­ban is két idegen nagyhatalmi befolyás fe­nyegette: nyugatról a német imperializmus, az akkori germán hitlerizmus, keletről Bi­zánc hatalma. Ma senki sincs, aki a közép­európai népek összefogásával és a dunai belső igazságtalanságok eltüntetésével ha­talmas erőblokká tudná tömöríteni Közép­európát és végleg, belsőleg is önállóvá tenni a kis népeket, Szent István akkoriban csak­nem azonos körülmények között megcsele- kedte, először a történelemben, s mig a szomszédos fejedelmek hübérkoronákat kap­tak a német császártól, vagy Bizánctól, ő bölcs előrelátással a pápához folyamodott és tőle koronát kapva, birodalmát a nyugati nagy birodalmakkal teljesen egyenrangúnak ismertette el. Népei senkitől sem függtek, sem nyugattól, sem kelettől. Bebizonyította, hogy Európában elképzelhető, sőt szükséges a független Középeurópa, mert a dunai né­pek összhangját garantálja. Nem csoda, hogy ma, amikor a széthullt Középeurópa legnagyobb problémája a nem­zetiségek együttélésének kérdése, az elszo­morodott magyar tudós mélán keresi Szent István egyik további titkát: a különféle né­pek összefogásának és egymásmellérendelé­sének tehetségét. A kitűnő Kosa János az Uj Szellem Szent István-számában, amely a leg­nagyobb tudósokat megszólaltatva, részle­tesen elemzi mindazokat a problémákat, me­lyeket itt csak fölületesen érintünk, s érdek- feszitő képet ad a magyar köztudatban meg­született uj Szent Istvánról, — rámutat a változásokra, amiken a szent király alakja az évszázadok folyamán a magyar nép tuda­tában átesett. A középkorban a legendák Istvánja a magyar legnagyobb szentje és vé­delmezője volt, a pátrónus, akitől üdvét vár­Egyheti szünet Runciman tárgyalásaiban Esterházy János nyilatkozata a Daily Mailben - Mórom német járási főnük s több német főtisztviselő kinevezése előtt PRÁGA. — A német sajtóiroda pénteken délután Berlinből jelentette, hogy Runciman lord missziójának prágai tárgyalásaiban most egyhetes szünet fog beállani. Ezt az időt a kormány és Runciman lord arra fog­ja felhasználni, hogy megtalálja a lehetősé­gét az újabb tárgyalási alapnak. A szudétanémet párt legutóbbi nyilatko­zata, amely leszegezte, hogy a kormány!1 ki jelentést. Általános azonban az a véWény, statutumtervezetét a párt visszautasítja és'hogy a lord a tepli főapát meghívásának eleget ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalások alapjául Henlein karlsbadi pontjai szerepel­jenek, nyilvánvalóvá tette, hogy Runciman közvetítő munkájára közvetlen szükség van. Runciman lord erre készül föl a most beje­lentett szünet alatt. „Teljes egyeoiognság és önrendelkezési jós ii LONDON. — A Daily Mail Prágába/ kikul- közi törvényszék elintézhette volna a magyar dött munkatársa beszélgetést folytatott Ester- kisebbség és a csehek között való vitát, de a házy János nemzetgyűlési képviselővel, az Egye- gyakorlat bebizonyította, hogy ezek az intézmé sült Párt ügyvezető elnökével. Esterházy kije­lentette, hogy a Szlovákiában élő magyarság tását célzó követeléseit s önrendelkezési jogra és teljes egyenjogúságra természet jogára alkotják. A népszövetség vagy a hágai nemzet nyék képtelenek az ilyen ellentétes irányzatok kibékitésére. A népszövetség a kábitószercsem­fönnállásának, fejlődésének és jólétének biztosi- pészés iránt érdeklődik, de soha sem avatko­zott abba a szellemi kutmérgezéshe, ami a nem­zetiségi kérdésben hosszú évek óta folyt. Ezért alapítja, amelyek a békeszerződés alapelveit j nincsen igazi béke, — fejezte be nyilatkozatát Esterházy7, Mirncíman elsőnek kap értesítést az uj német tisztviselők kinevezéséről PRÁGA. — Runciman lord delegációjának tit­kársága pénteken délben a következő tartalmú je­lentést adta ki: „Hodza miniszterelnök értesítette Runciman lordot, hogy 14 napon belül a postaigazgatásban hét nagyfontosságu állást német nemzetiségű tiszt­viselőkkel töltenek be. A következő városokban neveznek ki német postafőnököket: Bodenbach, Asch, Rumburg, Haida, Saaz és Falkenau. Őeské Velenicében a postaiőnökhelyeítesi állást töltik be német nemzetiségű tisztviselővel. További ál­lásokat kapnak német nemzetiségű tisztviselők a troppaui és brünni postaigazgatóságokon. Ezek­nek a számát azonban egyelőre nem lehetett meg­szabni. A közigazgatásban a belügyminiszter belátható időn belül német nemzetiségű járásfőnököket ne­vez ki Aschban és Trautenauban. Ezenkívül még két német járásfőnököt neveznek ki a legrövidebb időn belül. Ami az igazságügyi szolgálatot illeti, a minisz­tertanács legközelebbi ülésén foglalkozni fognak az égeri kerületi bíróság elnöki állásának német nemzetiségű jelölttel való betöltésével. Arról, hogy a vasutügyi és a pénzügyminiszté­rium hatáskörében mely fontos tisztségeket töltik be német nemzetiségű tisztviselőkkel, legközelebb tájékoztatják Runciman lordot. Rundman lord tudomásul vette a tájékoztatást és közölte a miniszterelnökkel, hogy a kormány­nak ebbeli intézkedéseit üdvözli. Rundman lord köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek, hogy ebben az ügyben szives volt őt előzőén tájékoz­tatni “ Német bizonyitóanyag a brüxi kilengésekről Megírta a PMH, hogy Runciman lord tegnap Hohenlohe herceg rothenhausi kastélyában ta­lálkozott Henlein Komáddal. Amíg a lord Hen- leinnel tárgyalt, nagyobb küldöttség érkezett a kastélyba Brüxből. A lord is fogadta a német küldöttséget s ezek tagjai részletesen ismertet­ték előtte a szerdára virradó éjszaka történt brüxi verekedés lefolyását. Egyben közölték vele annak az afférnak a részleteit is, amelyek csütörtökre virradó éjjel történtek s amely al­kalommal négy német polgár sebesült meg. Run­ciman lord nagy figyelemmel hallgatta meg a német iküldöttség jelentését. Marienbad, vagy Ratibori Pénteken délelőtt olyan hírek terjedtek el, hogy Runciman lord a hétvéget dr. Helmer Gilbert főapát vendégéként a tepli apátságon Ma- rienbadban fogja eltölteni. Péntek délutánig a lord irodája még nem adott fog tenni. Ez a látogatás elsősorban udvariassá­gi látogatás lesz. Dr. Helmer Gilbert főapátot ugyanis erős kap­csolatok fűzik az angol arisztokrácia tagjaihoz és az angol királyi házhoz. A főapát személyes barátja volt VII. Edvárd királynak, alti még mint velszi herceg 1890-ben először jött Marienbadba és 1909-ig minden esztendőben felkereste gyógykezeltetés céljá­ból ezt a világhirü fürdőhelyet s ez alkalommal gyakran volt vendége a főapátnak. Ilyenkor kettejük között élénk eszmecsere fej­lődött. VII. Edvárd király később a Viktória- rendet adományozta a csillaggal a főapátnak, amivel tudvalevőleg az angol lovagi méltóság is együtt jár. Amikor pedig a főapát 1906-ban Lon­donban járt, a király ünnepi kihallgatáson fo­gadta a Buckingham-palotában s később a kirá­lyi családnak vendége volt a windsori ■ kastély­ban. Ettől az időtől fogva az angol főnemesi család tagjai soha sem mulasztották el, hogy ha Marienbadban járnak, föl ne keressék a főapátot. A ,.Vecerní Ceské Slovo” értesülése az előb­bivel ellentétben ugy szól, hogy Runciman lord Mandelik ratibori cukorgyáros meghivásának fog eleget tenni. Mandelik régebbről ismeri a lordot, — még abból az időből, amikor Runciman kereskedelemügyi miniszter volt és a ratibori cu­korgyáros üzleti ügyekben járt Londonban. Man- defik személyesen kereste most föl a prágai Alcron-szállóban és a lord kilátásba helyezte lá­togatását. A ratibori kirándulás időpontja azonban a lap szerint bizonytalan. Nemzetközi értekezlet! A Národni Noviny ,,A csehszlovák kérdés nemzetközi értekezlet elé kerül?" cim alatt idézi a párisi L’ Epoque értesülését, amely szerint abban az esetben, ha Runciman lord küldetése eredménytelenül végződne, Chamberlain nem­zetközi értekezlet elé viszi a csehszlovák-szu- détanémet kérdést. Runciman — Pontius Pilátus A Petit Párisién Léon Boussard tollából azt közli, hogy Henlein Benes köztársasági elnökkel és Hodza miniszterelnökkel egyenrangú félként kíván tárgyaim. Minden, a helyzet megjavítására irányuló törekvés meghiúsult. A lap szerint Run­ciman lord az egész viszályban Pontius Pilátus szerepét játsza és végül is azt fogja mondani: ,,a szudétanémetek túlsókat követelnek, a csehek pedig nem kínálnak eleget- Ez a viszály megold­hatatlan és azt ajánlom angol honfitársaimnak, hogy ne főjjön a fejük emiatt a középeurópai ügy miatti"

Next

/
Oldalképek
Tartalom