Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-14 / 185. (4628.) szám

A rovatért ISKS GÉZA felél Zsákutcába jutott a csehszlovákiai minőség-buzatermesztés Irta: Fodor Jenő A prágai Menzel és a magyar Asbóth a berlini teniszverseny középdöntőjében BERLIN. — A Blau-Weiss-verseuy férfiegyes elődöntőjében a legszebb küzdelmet a szombat- helyi Asbóth vívta az angol Butiéiról. A fiatal ma­gyar játékos 1:6, 8:6, 9:7 arányban győzött. Gá- bory ezzel szemben a bécsi Redltől 4:6, 6:2, 3:6 arányban kikapott. Menzel 6:2, 6:l-re könnyen végzett a német Pietanerrel, mig a kiani Kho Sin Kié'az angol Billingtont verte meg 7:5, 6:3 arány­ban. A férfipárosban a Menzel—Redl kettős a Lo- renz—Schröder svéd kettőst 6:4, 6:4, 6:2 arány­ban legyőzte. A nőiegyee elődöntőjébe az angol Wheeler, a német Horn és Schumann, valamint a dán Hol­lisné jutott. * }( Az Ausztrália—Japán DC zónadöntőmérkőzés első napján Montrealban az eső miatt csak egy játszmát bonyolítottak le. Győzött Quist (A) a ja­pán Nakano ellen 6:3, 4:6, 9:7, 6:1 arányban. így Ausztrália 1:0 arányban vezet. )( Jugoszlávia — Lengyelország KK-mérkőzése tegnap Varsóban megkezdődött. A jugoszlávok csak tartalékcsapattal álltak ki. A lengyel Hebda a jugoszláv Smerdut. 6:3, 6:1, 6:1, gróf Bawarow- szki pedig Kukuljevic Il.-őt 6:2, 6:0, 6:4 arányban győzte le. így Lengyelország 2:0 pontaránnyal vezet. vszAs )( A holland Hoving, a 100 m. gyorsuszás Európa-bajnoka résztvesz a szeptember 3.—4-iki budapesti nemzetközi versenyen, amelyen az ame­rikai és német versenyzők is szerepelnek. Nyugdíjasok tanácsadója A legközelebbi rovat augusztus 28. számunkban jelenik meg. R, R. Besztercebánya. Mint a munkáshiztositó pénz­tár volt tisztviselője nem tartozik az állami tisztvise­lőkre vonatkozó szabályok alá. Az állami tisztviselők­nek külföldön való tartózkodása tekintetében fennálló tilalom egy régi császári rendelkezésen alapszik és ki nem terjeszthető egyéb tisztviselőkre illetve nyugdíja­sokra. Legtanácsosabb elmenni az illető kerületi pénz­tárhoz és megkérdezni, hogy levonás alá esik-e a nyugdíj külföldi tartózkodás esetén. A vonatkozó tör­vény ugyanis nyilvános intézetekről beszél, ezek jogo­sítva vannak levonásokat eszközölni. A kérdés tehát: tartozik-e a kerületi pénztár olyan csoportba, mint azt a törvény körülírja és létezik-e olyan jogerős határo­zat, amely szerint a levonások eszközölhetők. Az álta­lános nyugdíjintézet sem nem eszközöl levonásokat, sem általában sem pedig külföldi tartózkodás esetén, mert a közigazgatási bíróság döntése szerint nem „köz“-intézmény. Ennélfogva, tekintve, hogy a mun- kásbiztositó pénztár a tagok járulékaiból és nem adó­ból lesz fenntartva, szintén nem tekinthető közintézet­nek és ennélfogva sem állandó, sem különleges levo­nások nem eszközölhetők. Közölje a kapott választ Velünk. Nyugdijnélküli özvegy érdeklődő. Törvényes igénye az özvegyi nyugdíjra nincsen és úgy is kap némi cse­kély kegydijat. Legfeljebb arról lehet tehát szó, hogy községi bizonyítvánnyal igazolja miszerint teljesen munkaképtelen és sem vagyona, sem egyéb jövedelme nincsen. Ezért ezen bizonyítvány alapján adjon be egy kérvényt kegydijának felemelése iránt. A kegydijak legmagasabb összege évi 3600 Kő szokott lenni. Ha tehát a kérvény megfelelően lesz indokolva, van némi kilátás jelenlegi 1200 koronás nyugdijának felemelésé­re. Prágai intervencióra azonban szükség lesz. Nyugdíjas. Az augusztus 5-én kelt levelében foglalt kérdések olyan bonyolult tény- és jogkérdésekre vo­natkoznak, oly terjedelmes magyarázatot igényelnek, hogy az üggyel jelen rovat keretén belül nem foglal­kozhatunk. Az Ön és társai ügye már egy év óta a felebb- viteli hatóságnál fekszik, de ott ép oly kevéssé, mint a városnál, vannak tisztában a levelében felvetett kér­désekkel. Miután az ügyet e miatt elintézni nem képe­sek, addig halasztják a határozat hozatalát, mig vala­hol egy hasonló eset nem adódik, amely mintául szol­gálhat és amelyben hozott határozatra lehet majd hi­vatkozni. Kilátás van még pár évi várakozásra. Leg­tanácsosabb az ügy szóbeli megbeszélése céljából Po­zsonyba utazni. K. István nevű társa megadja ügy­védjének címét. Ott megkaphatja az összes vitás kér­désekre a választ és tanácsot a további teendőkre. A költség nem nagy. O. K. Újvár. Nyugdíjügye a vasutügyi minisztérium­ban elintézés alatt van. Az előadó javaslata szerint kapna évi 1600 korona kegydijat. Mihelyt az osztály­főnök jóváhagyja e javaslatot, az utalványozás meg­történik. Városi nyugdíjas. Ügye a pénzügyminisztériumban Van. Sürgetésünk folytán csak tegnap lett az előadó­nak kiosztva. Az elintézés csak szeptemberben várha­tó. Az alsóbbfoku hatóság indítványa nem kedvező. .VIZŰM (magyar, román és lengyel) be­szerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prá­gai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45, telefon 41-70) utján. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. — Egyéb vizűm és meghosszab­bítás a prágai kiadóhivatal utján (Praha II., Panská-u* 12* IIL) eszközölhető* A gabonamonopólium életbelépése előtt Szlo­vákiában is nagy lendülettel indult meg a minő- ségbuzatermesztés. A gazdák érezték, hogy a búza­készletek felszaporodása után önként bekövet­kezik a búzában való válogatás. Amig Szlová­kiában nem termett olyan búza, amely a sok rossz minőségű búza feljavítására alkalmas, a malmok­nak drága pénzért Manitóba-buzát kellett vásá- rolniok, hogy a sütőiparnak használható lisztet őrölhessenek. Eleinte megpróbálkoztak a Mani­toba termesztésével is, ami természetesen nem si­került, mert a Manitoba tavaszbuza s ennek ter­mesztése nálunk kockázatos. Szenzációként ha­tott a hir, hogy Magyarországon olyan őszi búza- fajtákat sikerült boldolgemlékü néhai Baross Lászlónak kitermeszteni, amelyek minőség te­kintetében a kanadai búzákkal is felveszi a ver­senyt. Az elsők között voltam, aki néhány gö- möri gazdatársammal még 1930-ban bánkuti búzavetőmagot hozattam s azt többször felújítva, azóta is termesztem. Mivel bizonyítva láttam azt, hogy a minőségbuza termesztésének nálunk a magyar vidékeken is megvannak az előfeltételei, mert a talaj és klimatikus viszonyaink annak kedveznek, szóban és írásban állandóan propa­gáltam a minőségbuzatermesztést. Propagandát fejtett ki e téren a lévai Schoeller-malom is. El­sőnek szereli fel laboratóriumát a világhírű Han- kóczy-féle Farinograffal. Ingyen végez a gaz­dáknak sikérminőségi vizsgálatokat. Amig lehet, felárak fizetésével buzdítja a gazdákat a minő­ségbuza termesztésére. A vetőmagelismeréssel megbízott Mezőgazdasági Tanács eleinte ugyan idegenkedett a bánkuti minőségbuzák elismeré­sétől, azonban rövidesen megváltoztatja nézetét és elismeri a bánkuti búzákat is. Ezek eredmé­nyeként a minőségbuzák, különösen Szlovákia déli részein, tehát a magyar vidékeken meglehe­tősen elterjedtek. A gazdák abban a reményben tértek át a mi­nőségbuzák termesztésére, hogy a jobbért, ame­lyiket a rossz feljavítására használnak, magasabb árat si kapnak. A szabadkereskedelemben ezen számítás be is vált, mert hiszen a gabonamono­pólium életbelépése előtt a malmok a jó sikér- minőségü tételekért szívesen fizettek tekintélyes felárakat. A gazdát méltán meg is illetik a ma­gasabb árak, mert a minőségbuza kevesebbet terem, mint a közönséges nemesitett búza és ter­mesztése is drágább ezekénél. A minőségbuzák mind koránérők, tehát hoza­muk kisebb a későnérő, bőtermő, de gyengébb minőségű lisztet adó fajtáknál. A minőségbuza, PRÁGA. — A júliusi külkereskedelmi for­galom ma nyilvánosságra hozott adatai sze­rint az árucsereforgalom volumenje 1 mil­liárd 676,242.000 koronát tett ki, azaz 29,496.000 koronával kevesebbet, mint a múlt év júliusában, amely mellett a behozatal 71,188.000 koro­nával csökkent, a kivitel viszont 41,692.000 koronával emelkedett, úgyhogy a júliusi külforgalmi aktívum 154,648.000 koronát tett ki a tavalyi 41,768.000 koronával szemben. — 1938 júniusával szemben, amikor is a kül- forgalom volumenje 1.655,635.000 koronát tett ki, 20,607.000 koronás emelkedés ész­lelhető. Júniussal szemben a behozatal 26,645.000 koronával csökkent, a kivitel vi­(—) Fellebbezés a gazdakiegyezési eljárásban. (MTP.) A brirnni legfelső bíróság R I 1176/37. sz. döntésében kimondotta, hogy ama másodfokú döntés ellen, amellyel az egyességi biztosnak a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás során az ingatlan becsértékére vonatkozó végzése ellen beadott kifogásokról döntenek, további jogorvos­latnak helye nincs . (—) A fiókalapítás! tilalmi törvény novellizá- lása. (MTP.) Az illetékes körök jelenleg a fiók- alapitási tilalmi törvény novellizálásán dolgoz­nak. Érdekeltek utalnak a novella szükségessé*- gével kapcsolatban arra, hogy a kereskedők hely­zete semmit sem javult. Érdekeltek azt kérik, hogy a novellával tegyék kötelezővé, hogy a ha­tóságok működjenek közre a kereskedelmi testü­letekkel az uj fiókalapítás megengedihetősége, vagy megnemengedhetősége kérdésének megálla­pításánál. A novella — hir szerint — az eddigi gyakorlatot szigorítani fogja. jó talajt, tökéletes talajmunkát, gondos, idejében való vetést kivan. Ellenkező feltételek mellett elmarad az őszi megbokrosodás s a vetés ritka lesz. A minőségbuzák gyors fejlődésüek, tavasz- szal hamar szárbamennek, tehát akkor már nem bokrosodnak. Igényesek az előveteménnyel szem­ben is. Minőségbuzát csak a kimondottan jó bu- za-elővetemények után érdemes termeszteni. A monopólium jogával felruházott Gabonatár­saság jelenlegi árpolitikája azonban nem szolgál­ja a minőségbuzatermelés érdekeit s azt, ugyiát- szik, zsákuccába vezette. A jelenlegi hivatalos búzaárak megállapításánál ugyanis teljesen fi­gyelmen kívül hagyták a minőségi szempontokat. |A hektolitersuly és üvegesség ugyanis nem fok­mérői a minőségnek. A hektolitersuly malom­ipari szempontból még figyelembeveendő, mert mennél magasabb a hektolitersulya valamely bú­zának, annál több lisztet lehet abból kiőrölni. Az üvegesség azonban nem mond semmit. Egy ma­gas hektolitersulyu teljesen üveges búzából eset­leg csak olyan lisztet lehet kiőrölni, amely csak jobb búzával keverve használható. A helytelen buzaármegállapitás azt eredmé­nyezte, hogy amint gazdakörökben lépten-nyo- mon hallom, — néha bizony némi szemrehányás kíséretében is, ■— igen sok gazda felhagy a minő­ségbuza termesztésével és rátér a bővebben ter­mő igénytelenebb búzák termesztésére. Ebből az államra és közre tekintélyes károk háramlanak. Ma már nemcsak a búzát exportáló államoknak, hanem az önellátásra berendezkedett államnak is, mint amilyen Csehszlovákia, eminens érdeke a minőségbuza termesztésének felkarolása. A sütőipar évről-évre nagyobb igényeket támaszt a liszttel szemben. Nálunk igen sok a gyenge mi­nőségű lisztet adó buzafajta. Ezeket csak minő- ségbuzákkal keverve lehet feldolgozni és a sütőipar rendelkezésére bocsájtani. Mi történik azonban, ha belföldön nem terem elegendő fel­javításra alkalmas búza? A különböző vegyi­szerekkel a malmok talán szépíthetnek a liszt külsején, belső értékét és süthetőségét ezzel emel­ni azonban nem tudják s akkor nincs más hátra, mint behozni drága áron a minőségbuzát és ki­vinni olcsó áron a rossz búzát. A buzaármegállapitó tárgyaláson, amint hírlik, szóbakerült a minőségért fizetendő ártöbblet is. Ez ellen azzal érveltek, hogy a minőségmeghatá­rozás körülményes és arra megfelelő módszerek nincsenek. Élénk emlékezemeben van a lévai Schoeller-malom által pár év előtt rendezett buza-ankét. Ez is a minőségbuza termesztésének szont 47,072.000 koronával emelkedett. Az 1938. év első hét hónapjában az áru­csereforgalom volumenje 12.012,529.000 ko­ronát tett ki a múlt év azonos szakában ki­mutatott 12.493,104.000 koronával szemben. Az árucsereforgalom volumenje az év első 7 hónapjában az idén 480,575.000 koro­nával kisebb a tavalyinál. jjAz első hét hónap aktívuma 1.189,491.000 korona, ami 973,011.000 koronával több a tavalyinál. A behozatal az első 7 hónapban 5.411.519.000 koronát tett ki, azaz 726 millió 793.000 koronával kevesebbet, mint a múlt év azonos szakában, a kivitel viszont 6.601.010.000 koronát, ami 246,218.000 ko­ronával több a múlt év azonos szakában ki­mutatott adatoknál* (—) Kevesebb a szóda- és az ásványvizfo- gyasztás. A statisztikai hivatal jelentése szerint júniusban 38.190 (tavaly 49.762) hl szódavizet adóztattak meg, azaz 23.3 százalékkal keveseb­bet, mint a tavaly. Az első félévben 167.520 hl került megadóztatásra a tavalyi 189.699 hl-le-1 szemben, azaz 11.7 százalékkal kevesebb. — Ami az ásványvizfogyasztást illeti, szintén csökkenés észlelhető. Júniusban ugyanis a tavalyi 31.668 hl-lel szemben 24.549 (hl-t adóztattak meg, azaz 22.5 százalékkal kevesebbet. Az év első felében pedig 119.949 hl ásványvíz került megadóztatásra a tavalyi 139.697 hl-lel szemben, ami 14.1 száza­lékos csökkenésnek felel meg. (—) A líra árfolyamát a következő hétre a Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint 100 lira — 150.51 korona, arányában állapították meg. (—) Bukarestben a szabad csehszlovák koro­nát ma a múlt héthez hasonlóan 4.80—4.90 lejjel jegyeztél?! Júliusban és ai első hét hónapban a múlt évvel szemben csökkent az áru­csereforgalom volumenje- Csökkent behozatal mellett emelkedett a kivétel - A mérleg aktív ­1938 augusztus 14, vasárnap. Hofherr­Schrantz­Clayton­Shuttíeworth magyar gépgyári müvek. Kizárólagos képviselő: VMFGMCS SCKWARZ BRAYiStAVA Mostová 8. Tel. 40 - 46. felkarolását célozta. A malom vezetősége meg­hívta erre az ankétra Csehszlovákia tudományos köreit és egyes gazdáit, szóval mindazokat, akik­nek a búzatermesztéshez és annak irányításához valami közük van. Az ankéton működésben mu­tatták be a Hankóczy-Brabender-féle Farinogra- fot. Tudósok, gazdák nézik a nagyszerű masi­nát, miként rajzolja le önmüködőleg a liszt gör­béjét, a farinogrammot. Fejbólongatás és semmi egyéb a magyar agyban született német gyárt­mány felett. Csehszlovákia hivatalos tudományos köreinek nem nyerte meg tetszését a német gyárt­mányú magyar találmány, holott ma már úgy­szólván a legtöbb állam ezt használja a búza sikérminőségének megállapítására nemcsak Euró­pában, de a tengerentúl is. A nemrég életbe léptetett argentínai híres buzatörvény is a Han­kóczy-Brabender-féle Farinografon épült fel dr. C. M. Albizati tervei alapján. A sikérminőséget meghatározó Farinograf hiva­talos elfogadása nálunk is nagy mértékben előbb­re vitte volna a minőségbuza termesztését. A csehszlovákiai tudományos körök ugyan hátat fordítottak ennek az ördögi masinának, de nem úgy a gyakorlat, ahol teljesen bevált s ma már azok a malmok, ahol a buzakeverést a Farino­graf alapján végzik, állandóan egyöntetű lisztet tudnak a sütőipar részére szolgáltatni. Van tehát módszer, amellyel a sikérminőség megbízhatóan megállapítható. A másik érv az volt a minőségbuzáért fizeten­dő felár ellen, hogy ennek előnyeit csak a na­gyobb gazdák élveznék, mert a kisgazdánál bajos a sikérminőséget megállapítani. A sikérminőségi vizsgálat nem hosszadalmas és nem drága dolog, tehát kisebb tételű búzáknál is megejthető, de annak sincs akadálya, hogy a kisebb gazdák összeállva, vagontételben értékesíthessék minő- ségbuzáju!$at. Tehát ez az érv is elesik. A zsákuccába jutott minőségbuzatermesztést valami módon mégis csak ki kellene onnan ve­zetni. Ennek egyik módja, ha a minőségbuzákért fi­zetendő felárat továbbra sem tilalmazzák. Sajnos, a tavalyi ilyen tiltó rendelet nagyon lecsökken­tette a gazdák körében a minőségbuza termesz­tése iránti kedvet. Mielőbb meg kellene jelentet­ni és hatályba léptetni azt a készülő kormány­rendeletet, amely megtiltja a malmoknak a lisz­tek feljavítására a különben is haszontalan vegyi­szerek használatát. A minőségbuza a belföldi fogyasztásban nem nélkülözhető. Ezért a malmok keverni fogják és I szívesen fizetnek érte felárat is. Azoknak a gazdáknak, akiknek eladó minő- ségbuzájuk van, tehát azt tanácsolom, ne dob­ják piacra a ma érvényben lévő monopolára­kon, hanem tartsanak ki vele addig, mig ma­gasabb árat érhetnek el érte. Meg kell azonban győződni arról, hogy az illető búza tényleg minőségbuza-e? Minőség tekintetében a búzát három asztályba szokták sorozni. Az „a“ osztályba az a minőség­buza tartozik, melynek lisztje a gyengébb lisztek feljavítására alkalmas. A „b“ osztályba tartozó közönséges búza egymagában is használható lisz­tet ad. Végül a „c“ osztályba tartozó búza csak az ,,a“ búzával keverve ad süthető lisztet. Az eladásra szánt minőségbuzát a Farinograf­fal kell megvizsgáltatni, amely pontosan kimutat­ja a búza értékszámát s ennek alapján azt, hogy az melyik osztályba tartozik. Ha a búza az „a" osztályba sorozható, akkor az minőségbuza s azért felárat lehet kérni. A minőségvizsgálatokra vonatkozólag a Dél­szlovákiai Gazdasági Egyesületek Országos Szö­vetsége egy megbízható laboratóriummal megál­lapodást létesített, mely a szövetségbe tömörült gazdasági egyesületek tagjainak olcsó díjtétel (mintánkint 26.80 Ke) mellett végzi el a Han- kóczy-féle Farinograffal a vizsgálatokat. E vég­ből minden gazda forduljon a saját gazdasági egyesületéhez, ahol megkapja a további felvilá­gosításokat. Tekintettel arra, hogy csekély anya­gi áldozatról van szó, tehát még annak a gazdá­nak Is tanácsos búzáját sikérminőségre megvizs­gáltatni, aki nem az értékesítés, de a termelés szempontjából kiváncsi búzájának minőségére. —* Minőségvizsgálathoz mindössze 1 %—2 kg buza- minta szükséges, •mcnxri' 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom