Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-14 / 185. (4628.) szám

Az elsfi félévben 127 százalékkal emelkedett a borfogyasztás PRÁGA. — A statisztikai hivatal jelenté­se szerint junius hónapban a megadóztatott szőlőbormennyiség az egész köztársaságban 38.709 (tavaly 34.193) hl-t tett ki, tehát az emelkedés 13.2 százalék. Szlovákiában 16.270, Kárpátalján pedig 1494 hl bort adóz­tattak meg. Az első félévben a megadózta­tott bormennyiség 266.693 (236.607) hl-t tett ki, tehát az emelkedés a múlt évvel szemben 12.7 százalék. A megadóztatott mennyiség emelkedéséből a belföldi borfo­gyasztás emelkedésére lehet következtetni. Emelkedett a sörgyártás PRÁGA. — A ma nyilvánosságra hozott sta­tisztikai adatok szerint Csehszlovákiában junius hónapban 371 (tavaly 376) sörgyár összesen 1 mil­lió 1.995 (914.334) hl sört állított elő, azaz a sör­gyártás júniusban a múlt évvel szemben 9.6 szá­zalékkal emelkedett. Szlovákiában 52.644, Kár­pátalján pedig 5.404 hl sört gyártottak. — Az első félévben 372 (382) sörgyár 4,019.146 (3,872.364) hl sört gyártott, tehát az első félévben az emelke­dés 3.8 százalék. Szlovákiában az első félévben 146.803, Kárpátalján pedig 14.187 hl sört gyár­tottak. A kassai kamara állásfoglalása a Jogosulatlan gázálarceladás kérdésében KASSAI. — A kassai • kereskedelmi és ipar­kamara most foglalkozott a kassai drogéristák- nak a gázálarcok eladása miatt történt elité'ésé- nek kérdésével, tekintettel arra, hogy a kamarát azzal vádolták meg, hogy a kamara jelen tette fel a kereskedőket. A kamara a kérdésben a követ­kező álláspontra helyezkedik: A kassai kereske­delmi és iparkamara arra törekszik, hegy min­den jogosulatlan iparűzést megakadályozzon, te­kintet nélkül arra, hogy kamarai illetéket fizető iparüzőről van-e szó, vagy sem. Ezért amennyi­ben jogosulatlan iparűzésről tudomást szerez, fölkéri az illetékes hatóságokat a vizsgálat le­folytatására. A kamara junius második felében tudta meg, hogy Kassán gázálarcokat adnak el, ■annak ellenére, hogy akkor Kassán még egyet­len kereskedőnek sem volt jogosítványa. Erről a jegyzői hivatalt junius 21-én figyelmeztette és Vizsgálatot kért. A kamara megállapítja, hogy Senkit nem jelentett fel és a kamara följelentése alapján senkit sem büntettek meg. Néhány kas­sai kereskedőt megbüntettek gázálarcok jogo­sulatlan eladása miatt, azonban ez a kassai rend­őrség följelentésére történt. A kamara megál­lapítja, hogy a gázálarckereskedelem engedély­hez kötött iparág, az engedélyt külön meg kell szerezni és egy tanfolyam látogatása a hiányzó engedélyt nem helyettesítheti, mindaddig, amig ■az engedély nincs megadva. Nagymértékben terjed a szél­es körömfájás POZSONY. — Az utóbbi időben olyan hírek terjedtek el, hogy a száj- és körömfájás elérte csúcspontját és most már csökkenni fog. A leg­újabb statisztika szerint azonban, amely a juiius 16-a és 30-a közötti időt veszi alapul, arról a tényről számol be, hogy a betegség mintegy 50 százalékkal emelkedett. A hivatalos kimutatás szerint Csehszlovákiában 4418 fertőzött község van 77.627 udvarral, A betegség a legerősebben Csehországban terjedt el, de Morvaországban és Sziléziában, valamint Szlovákiában is nagy a fertőzött udvarok száma. A juiius 15-i jelentés szerint Szlovákiában Trsztena állott első helyen 1030, Zsolna pedig a második helyen 991 fertőzött udvarral. Most már Ógyalla is 1016, Komárom 1388, Námesztó 1038, Trsztena 1825, Ólubló 1762, Dunaszerda- hely 1348, Zsolna 3108 fertőzött udvart tüntet fel. Zsolnán a fertőzött udvarok száma két hé­ten beiül több mint háromszorosára emelkedett. Szlovákiában a betegség állása (az első szám a fertőzött községek, a második szám a fertőzött udvarok száma) az egyes járásokban a követ­kező: Pozsony 8, 239, Pozsony város 1, 2, Bán 17, 62, Besztercebánya 3, 36, Vágbeszterce 37, 676, Nagybiccse 16. 71, Csaca 1, 12, Ógyalla 16, 1016 Galánta 20, 310, Gölincbánya 1, 1, Galgóc 22, 603, Illává 13, 139, Késmárk 11, 71, Komá­rom 20, 1388, Alsókubin 40, 1704, Lőcse 18, 547, Ólubló 1.8, 1262, Malacka 15, 304, Kisucauij- hely 11, 83, Vágujhely 34, 970, Modor 11, 368, Aranyosmarót 1, 1, Miava 8, 52, Námesztó 23, 1038, Nyitra 11, 54, Párkány 7, 25, Pöstyén 25, 928, Poprád 3, 132, Privigye 15, 176, Puhó 21, 715, Rózsahegy 21, 459, Kisszeben 28, 563, Sze- nice 26, 533. Szakolca 20, 689, Dunaszerda­hely 59, 1348, Liptószentmiklós 12, 42, Vág- sellye 9, 756, Somorja 44, 891, Topolcsány 14, 60, Trencsén 36, 471, Nagyszombat 25, 393, Trsztena 18, 1828, Turócszentmárton 25, 393, Igló 2, 211, Szepesó'falu 4, 68, Verebély 2, 4, Ér­sekújvár 9, 235, Zseliz 1, 1, Zsolna 35, 3108. (—') Csökkent a limonádéfogyasztás. Jú­niusban 29.720 (33.878) hl limonádét adóz­tattak meg, azaz 12.3 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. Az első félévben a megadózta tott mennyiség a tavalyi 112.333 hl-ről 13.5 százalékkal 97.177 hl-re csökkent. h>X^<JAlAVAG5>ARHlnMP IS sa Hogyan fedezik a magasabb költségvetési kiadásokat? PRÁGA* — A közvéleményt az utóbbi időben egyre intenzivebben foglalkoztatja az állami költségvetés összeállításának kér­dése. A gazdasági kérdésekben jól infor­mált „Hospodárská Politika4* a kérdéssel kapcsolatban a következőket írja: „Az 1939. évi költségvetést összeállítani ebben a pilla­natban azt jelenti, hogy néhány ismeretlen­nel kell dolgozni. - Nem tudjuk elsősorban, hogy mennyibe fog kerülni az államnak a nemzetiségi statútum, mennyivel fognak emelkedni a fegyverkezési kiadások és mi­lyen összeg körül fog mozogni a munka- nélküliekre fordított költség. Számítanunk kell a szokásos reszort-egoizmussal, amely azt véli, hogy nem 15, hanem 22 milliós lakosú állam vagyunk. Ha sikerülni is fog hosszas tárgyalások után az egyes reszor­tok költségvetéseit leszorítani és csökken­teni a munkanélküliekre fordítandó kiadá­sokat, ennek ellenére számítanunk kell az­zal, hogy a pénzügyi kormányzat uj adókat fog kérni. Ismételten arról beszélnek, hogy a betétkamatokat 15 százalékos átalánnyal fogják megadóztatni, továbbá szó van a szelvényadónak 10-ről 20 százalékra való fölemeléséről, mérlegelik a sör és az élesz­tőadó emelését és esetleg további forgalmi­adópótlék bevezetését, valamint a forgalmi adónak 3-ról 3.5%-ra való emelését* Ez köz­vetlenül vagy közvetve az életszínvonal csökkentését, az uj tőkeképződés lehetetlen­ségét és az ipar versenyképességének to­vábbi megnehezítését jelenti.44 ©rvislásf követelnek a besztercebányai butoriparosok a legutóbbi kSzszáditásnál történt mellőzés miatt BESZTERCEBÁNYA. — A besztercebányai bu. toriparosokat érzékeny sérelem érte. A város által félmillió koronán vásárolt telken a város több millió költséggel felépíthette a hadtestparancsnok- ság palotáját. A helybeli butoriparosok pályázat kiirását várták, hogy ők is részesedjenek annál az építkezésnél, melyhez adókban sokban hozzájárul­tak. Úgy számítottak, hogy a három legnagyobb bútort előállító üzem egész télen keresztül foglal­koztathatja- munkásait. Azonban nem ez történt. Az irodai berendezéseket minden pályázati ki­írás mellőzésével a történelmi országok bútor­gyárainál csináltatták meg. A mellőzött besztercebányai és' közel-környékbeli bútort gyártó üzemek tulajdonosai panaszban fordultak a nemzetvédelmi és az iparügyi minisztériumokhoz, ahol dr. Balkó, a besztercebányai ipar- és kereske­delmi kamara titkára interveniált. A visszautasítás érve az volt, hogy az ilyen nagy munkálatokhoz tőkeerős cégek kellenek és a megbízhatóság tekintetében is alig jöhetnék számításba a helybeli iparosok. Hiába- volt az ellenérv, miszerint a- helybeli három nagy cég elvállalhatja mindkét okból a munkála­tokat, mégis idegen cégek kapták meg. A bútoro­kat a közelmúlt napokban szállították le. Itt de­rült ki, hogy a Leszállított,-mintegy 25 vagonnyi irodai berendezésből egynegyede nem a megren­delés szerinti módon lett. előállítva, s ezeket rész­ben helyben, részben visszaszállítva kellett rendbe­hozni, átdolgozni. A helybeli butorgyárosok jogorvoslásért mozgal­mat indítanak, mert kijelentésük szerint na­gyobb és kényesebb megbízatásnak is eleget tudnak tenni. (—) Állaivásári hír. A keddi prágai állatvásár­ra 550 szarvasmarha-, 1000 belföldi sertés és 600 külföldi bakonysertés fölhajtását jelentették be. (—) Csökken a kismalmok száma. A malom­ipar -helyzetére vonatkozó .statisztikai vizsgálatok szerint a-'kis, különösen a köves malmok száma csökkent. Az első statisztikai vizsgálat eredmé­nye szerint 1923—24-ben Csehszlovákiában 10.22Í malom volt. 1936—37Jben már -csak 8.052. Emel­lett a 10.221 malom kapacitása 1933—24-ben 57.8 millió mázsa- volt, míg 1936—37-ben a 8.9‘52 malom kapacitása 70.6 millió .mázsára emelkedett. Az emelkedés a napi 500 vagon kapacitáson felüli malmokra esik. (—) Az idén lényegesen csökkent a tulőlák száma. A kiadott jelentés szerint az év e’ső öt hónapjában 276.275 tulóraengedélyt adtak: ki. Ebből a legtöbb , 131.350 óra, márciusra esik, áprilisra viszont csak 43.000,' májusra pedig 46.000 óra. A múlt év azonos szakában 381.894 túlórát -engedélyeztek, tehát 105.619-cel többet, mint az idén. (—) A meliorációs alap kiszélesítése. A me­liorációs szövetség az utóbbi időben akciót indí­tott a meliorációs alap kiszélestése érdekében. Általában utalnak arra, hogy az állami vizgaz- dasági segélyalapok csökkenésével a vizgazdasá- gi vállalkozásban pótolhatatlan károk keletkez­tek és ezért szükségesnek tartják, hogy az 1939. évi költségvetési munkálatok keretein belül a meliorációs alapot a törvényes megasságra emel­jék. (—) A fényiizési árun is föl kell tüntetni az árat. A belügyminisztérium az elmúlt napokban elrendelte, hogy az árat a jövőben a luxusárukon is fel kell tüntetni, mert az ellenőrző szerveknek csak igy áll módjukban ellenőrizni az esetleges árdrágítást. (—) Pösíyéni munkanélküliség. Pöstyénben a munkanélküliek száma juiius hónpaban a ta­valyi 505-ről 221-re apadt. Az idén ju’ius végén pedig számuk mindössze 76-ot tett ki. E tekin­tetben Vágujhelyen is kedvező a helyzet, a meny­nyiben juiius végén csak 29 munkanélkülit re­gisztráltak. (—) Galgóc lakossága a város iparosítását kéri. A háború előtt Galgócon hatalmas vagon- gyárat -létesítettek, amely többezer munkást fog­lalkoztatott. A háború után a vagongyárat be­szüntették és a munkásokat elbocsátották. Azóta Galgócon semmiféle iparüzem nem működött, sőt néhány jelentéktelen gyári üzem is ezután szűnt meg. így Galgócon a munkanélküliség arányta­lanul nagy méreteket ölt. Ezt a helyzetet meg­sínylette a lakosság, de főleg a kereskedők és az iparosok. Már régebben mozgalom indult meg a város iparosításának érdekében. A lakosság most kérvénnyel fordult a város elöljáróságá­hoz, melyben sürgősen kéri a város iparosítási tervének megvalósítását. A kérvényhez csatla­koztak a kereskedők is, akik állításuk szerint képtelenek a jelenlegi teljesen iparnélküli helyzet mellett fenntartani magukat .Kezdetben az a hir terjedt el, hogy sikerült Batával ügyességre jutni és rövidesen nagyobb gyárat alapit Galgócon. Ezek a kombinációk nem felelnek meg a vak­ságnak, csupán az igaz. hogy tárgyalások foly­tak a brünni Zbrojovka gyárral az irányban, hogy Galgócon fiókot alapítson. . ............ (— ) A mérnöki kamara kifogásai a ci­vil mérnökökről szóló javaslat ellen. A prá­„ gai mérnöki kamara memorandumot dolgo­zott ki, amelyben a civil mérnökökre vo­natkozó 'törvényjavaslattal foglalkozik. A kifogások elsősorban a mérnökök ama kö­telezettségére vonatkozik, hogy az általuk végrehajtott építkezési munkálatoknál az egyes munkákat kötelesek a koncessziónak kézmüvesiparosoknak kiadni. A memoran­dum utal arra, hogy a munkának ilyen mó­don való kiadása mellett a mérnök nem sza­vatolhat a munkálatok gazdaságos és biz tonságos keresztülviteléért, nem tekintve azt, hogy ezáltal nemcsak hogy nagyobb adminisztratív kiadások keletkeznének, ha­nem hatásköri összeütközések is az esetle­ges hiányokért való szavatosság tekinteté­ben. Hasonló akciót indított a vizgazda- sági és kultúrmérnökök érdekvédel­mi központja is és azt kéri, hogy a végleges határozat előtt hallgassák meg a földművelésügyi minisztérium megbízottait. (—) Árverés. A pozsonyi bíróság dr. Samar- jai Emil pozsonyi ügyvéd ingatlanaira szeptem­ber 5-re árverést tűzött ki. A becsérték 412.000 korona. (—) Gyönge a vágvölgyi mézíermés. Pöstyéni tudósi-tónk jelentése szerint a Vág völgyében az idén a méztermés rendkívül gyönge. Egyedül Pöstyén környékén közel 102 q mézet raktak el tavaly, az idén alig néhány kilót tudnak össze­hozni. Hasonló a helyzet Nyitra, Galgóc és Li- pótvár környékén. Nyitrán tavaly 137 q mézet gyűjtöttek össze, az idén alig a felét sikerült. (—) Fogytán a magyar paprikakészlet. Bu­dapestről jelentik: A fűszerpaprika terméskilátá­sai lényegesen megjavultak. A fűszerpaprika ter­mésmennyisége szakkörök becslése szerint jóval felül fogja múlni a tavalyit. A jó termésre nagy szükség van, mert az exportőrök már régebben nem kapnak kiviteli engedélyt. Az engedélyek kiadását illetékesek azzal az indokolással tagad­ják meg, hogy a késhetek állandó csökkenése mellett a hazai piac megfelelő ellátását a leg­nagyobb elővigyázatossággal ke'l biztosítani. A küífö’di érdeklődés a magyar paprika iránt vál­tozatlanul igen élénk és az idei termésre már több jelentős kötés jött létre, néhány uj, igen érdekes külföldi piacon. (—) Jugoszláviában is buza-vastartalékot lé­tesítenek. Lapjelentéeek szerint 10.000 vagon bu­za-vastartalékot léteeitenek Jugoszláviában, hogy ezáltal vegyék elejét a mértéktelen árdrágításnak. Az ország buzakiviteli fölöslegét 50.000 vagonra becsülik, amelyből már 30.000 vagont eladtak. A maradványt Angliába, Belgiumba és Hollandiá­ba adják el. ( —) Franciaország nem vezeti be a de- vizaellenőrzést. A L’Epoque tudósitója Marchandeau pénzügyminiszterrel lefolyta­tott beszélgetése után cáfolja azokat a hí­reket, miszerint Franciaország be akarja vezetni a devizaellenőrzést. Panaszos levél a gyapjú- kereskedők szövetsége ellen PRÁGA. — A gyapjukereskedők szövetsége eU len a juhtenyésztök részéről egyre több panasz hangzik el. A helyzeten azonban javítás mind­eddig nem történt. Az alábbiakban egv szobráucl juhtenyésztő által szerkesztőségünkhöz beküldött panaszos levelet közöljük le, minden kommentár nélkül, amely számadatokkal alátámasztva iga-< zolja a gyapjutermelők súlyos helyzetét. — Még május elején átadtam egy gyapjas nagykereskedőnek a gyapjú-készletemet későbbi elszámolás végett, mindaddig, míg a gyapjú mo- nopolizálásáról szóló törvény és a (hivatalos ár megjelenik. Valamennyi kereskedő állásfoglalása egységess volt és a szlovákiai és kárpátaljai gyapjukereskedők szövetségének utasítása értel­mében járt el. A cég az említett szövetség (Sváz obchodníkov vlnou na Slovensku a Podkarpatskej Husi v Bratislave) utasítása értelmében csak 7 Kő kilónkinti előleget adott, azzal a föltétellel, hogy majd annakidején az esetleges különbözetet meg­téríti. — Augusztus elején megjelentem újból a nagykereskedőnél és kértem az átadott gyapjú árának az elszámolását, aminek eleget nem te­hetett, mivel a gyapjú monopolizálásáról szóló törvény mindezideig késik. Egyben kijelentette nekem, hogy a szövetség instrukciója értelmében hajlandó az átvett gyapjút 8 Ke összegben el­számolni azzal a kikötéssel, ha leszámítja a gyap­jú mankóját és a nyújtott előleg kamatait. Egy­ben közölte velem azt is, hogy értesülése szerint a hivatalos árak megállapitása után sem fog a termelő többet kapni. — A fentiek előrebocsátása után nyilvánvaló, hogy a szlovákiai és kárpátaljai gyapjukereske­dők szövetsége kizárólag a saját érdekét tartja a szem előtt, nem pedig azt, hogy a bajbajutott gazdákon segítsen. A szövetség nincs tekintettel arra, -hogy az 1937. évi árak 12.50—13 korona közt váltakoztak, 6em pedig arra, hogy 1987-ben a gazdának sem a mankóra, sem pedig az előlegek kamataira nem volt gondja. — A gyapjukereskedők szövetsége nincs te­kintetei arra, hogy az 1938. évi takarmány ára háromszorosa az 1937. évi takarmány árának. Ilyen körülmények között bátran mondhatjuk, hogy a gyapjukereskedők szövetségének eljárása nemcsak hogy nem segít a gazdákon, de egye­nesen kereseti forrásuk apasztására törekszik. — Fenti állításomat a következő adatokkal akarom igazolni, amelyek egy juh által fölemész­tett telelési költségekre vonatkoznak: a) 120 nap á 1 kg széna á 0.50 Kő 60.— Kő bí 120 nap á 25 dg erőtakarmány á 0.80 20.— Kő c) 130 nap á 1 kg szalmatakarmány á 0.15 18.— Kő d) Egyéb kiadások 6.— Kő összesen: 104.— Kő Ezzel szemben a juhok teleléséért kaptam 3 kg gyapjút á 8.— Kő 24.— Ke Ráfizetés 1 juh telelésére 80.— Ke — Érdemes a kormány figyelmét fölhívni ez állapo­tokra és a fentiekre való tekintettel kérni, hogy a törvény kidolgozásánál ezekre tekintettel legyen és ne engedje, hogy a gyapjukereskedők szövet­sége kizárólag- irányítsa a1 gyapjuárakat. Szobránc, 1938, augusztus 13. Teljes tisztelettel: RÓSENFELD ADOLF, földbérlő. (—) Gazdák! Küldjétek fiaitokat a komá­romi állami magyar föídmüvesiskolába! Ez a kétéves tanfolyam a gazdafiuknak teljes el­méleti és gyakorlati tudást biztosit. Teljes ellátás, azaz lakás és élelmezés havonkinf 150 korona. A beiratások az első osztályba 1938 augusztus 25-ig tartanak és az első év­folyamra 30 növendéket vesznek föl. Azok a gazdafiuk, aki falujukban tovább fognak gazdálkodni és kellő szorgalmat mutatnak föl, állami vagy járási ösztöndíjban is része­sülhetnek, Megfelelő fölvilágositást a komá­romi állami mezőgazdasági iskolák igazgató­sága ad. Gazdák! Kérjetek prospektust a „Komáromi mezőgazdasági iskolák” igazga­tóságától. Myüttér* HELYREIGAZÍTÁS. A Prágai Magyar Hírlap augusztus 7.-i szá­mában megjelent 1848 számú apróhirdetés nem vonatkozik Szepessy Lajos késmárki kereskedő­re, aki ezt magára vette és ellene tiltakozott, mert az érdekelt komáromi kereskedő és lakos. Komárom, 1938. augusztus 10. SZEPESSY LAJOS Komárom, Citrom u. 15 *) E rovatban közöltekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. 1938 augusztus 14, vasárnap. Hungária gyógyforrás, Budapest Lithiumus és rádiumos (69 eman.) ásvány­víz (40 C°). Ivókúrák a modern ivócsar- ttokban. Vese- és hólyagbajoknál, valamint köszvénynél az orvosi tapasztalat szerint kiváló gyógyító hatású. A Hungária gyógy­víz szénsavval telítve kitűnő borviz és „Harmatviz“ néven kerül forgalomba. Kapható kicsinyben és vagontételben Bu­dapest szkfv. Ásványvíz üzeménél, I. kér. ! Gellért-rakpart 1. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom