Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-30 / 172. (4615.) szám

2 jlLjB selyem vámtételének leszállításáról s a rézáru forgalmi adója leszállításáról s részben teljes el­engedéséről szóló rendelet, nemkülönben a kár­pátaljai inségkukorica — 1500 vagon — vám- kedvezményéről szóló rendelet (1938 második felére). A jóváhagyott kormányjavaslatok között sze­repel az inségnyujtotta gyógyfürdők adókedvez­ményeiről s az állami és önkormányzati hivata­lok eljárásánál szedett dijak és taxák kivetéséről szóló törvény módosítása. — Cseh-Teschenben az ottani csehszlovák gimnázium mellett lengyel párhuzamos osztályokat szerveznek. Az Üdvözítőről nevezett znaimi apácák po­zsonyi árvaházának fölépítéséhez szükséges 400 ezer korona kölcsön engedélyezése is a minisz­tertanács tárgysorozatán szerepelt. Törvényjavaslat készül a vasúti fcranzito- forgalmi kedvezményekről; a minisztertanács végiül a munkácsi állami közkórljáz kibővítését hatá­rozta el s evégett a Latorica társaságtól telket vásárol. A kórház kiépítése után a sebészeti osztályon 120, a szülészeti osztályon 50, a röntgenologiai osztályon 15, a belgyógyászati osztályon 90, a tüdőbetegek osztályán 80, a ragályos betegek osztályán 50 s a nemibete­gek osztályán 60 ágy lesz. Nagyszabású kinevezések A kormány személyügyi miniszterednek kö’lé- g-iuma péntek délelőtt tartott értekezletén a jú­liusi határidőhöz kötött hivatalnoki kinevezések és előléptetések javaslatait vette munkába. A kinevezési javaslatokat a ma, pénteken este hat órára összehívott minisztertanácsi ülés tárgyso­rozatára tűzték ki. Középiskolás végzettségűeket keres a vasút PRÁGA. — Több lap jelentése szerint a vasutigazgatás kiegészíti a középiskolás végzettségű hivatalnokai számát s evégett valamennyi igazgatóság felvesz ilyen vég­zettségű fiatalembereket. Kizárólag olya­nok jönnek figyelembe, akik a katonai szol­gálatnak már eleget tettek. Ezzel szemben a vasutügyi minisztérium közli, hogy a gé­pészmérnöki, geométeri, vízgazdálkodási mérnöki, kultur- és müépitész-mérnöki cso­portokban üresedés jelenleg nincs, ezért a kérelmek benyújtása teljesen hiábavaló. Kováts Miklós: Mesét a Tükörasszony A polgári jóizléssel berendezett szobában csak ketten vannak: Agárdy Dóra és hasonmása a tü­körlapon. Ott ül egymással szemben a két bizalmas jóbarát s halkan beszélgetnek életük letűnt szép éveiről. Nincsenek titkaik egymás előtt, nem is voltak soha, mindig is megértették egymást, Agárdy Dóra világéletében szerette a tükröt és őszinte volt hozzá mindig a tükör is. — Valamikor, hej, de szép voltam ám én is, emlékszel-e? . . . Mosolyos, üdearcu, csillogó sze­mű, fiatal, életerős leány . . . Képet emel Agárdy Dóra az asztallapról s oda­tartja a tükö'rlap elé: — Nézd, ime, szavaimat igazolja ez a fény­nyomat Í9. — Ma ötven éve, hogy ezt a képet Írták — vá­laszolja a tükörasszony bosszantó indiszkréció­val . . . — Pszt! Hallgass, az Istenért! — teszi mutató­ujját a szájára Agárdy Dóra — még méghallja valaki . . . Csak öfcvennek mondom magam; tu­dod, mi nők ne kiabáljuk ki soha az éveinket . . Okos célokat nem szolgálunk vele, a környezetre sincs jó hatással, a leglöbbször önmagunknak is ártunk vele ... Ki tudja, mit rejtegetnek az örök holnapok ? A tükörkép hamiskásan elmosolyodott. — Emlékszel? — mondta. — Valamikor milyen vidám volt a házunk tája, vendégekkel mindig teli, örök dáridós . . . Hogy’ rajzott portánk körül a sok fess gavallér, úgy, mint őszestén lámpafény körül a tiszavirág-légió! . . , — Egyiké sem lettem . . . — Válogatós voltál! — Nem, ezt nem tudod jól, akkor ném voltam válogatós, csak nem kellették a jelentkézők . . . Esetlen volt az egyik, nagyhangú a másik . . . lel­kileg üres a harmadik . . . — Százféle csacsi-kifogás . . . azóta férj, csa­ládapa valamennyi. — És ... itt is maradtam, vénláöyhák. — Nem voltál okos, Dórikám — vádolt sok őszinteséggel a tükörasszony. — Talán, lehet, hogy igazad van . . . Most már bevallhatom magam is, hogy az vóltam, aminek tartasz: dacos, szamár. A múltak emlékeivel csor­dultig telt lelkem titkait most már kibeszélhetem, különösen néked . . . Bizony-bizony, egykor bár­sonysima bőröm már kezdő-barázdás, szemeim már csak foncsora-bullatott, tisztátalanul mutató tü­körlapok . . . — Már nem zajlik a házatok tája, talán éppen­séggel nem kerülnek el kimondottan, de nem is futkosnak már utánad, nincsen senki közeleb- bid , , . <5>K£GÁI-/ÁMÁdARHIRLAB ’v.Mus 30, szombat. Zendülés szigetén A lendülök megszállták Kaneát és letartóztatták a sziget kormányzóját • Venizelos unokaöccse vezeti a zendülöket ATHÉN. — Kréta szigetén zendülés tört ki. A lázadás vezére Mitsotakis, az elhunyt Venizelos egyik unokaöccse. Mitsotakis öt­száz emberrel megszállotta Kaneát és a rá­dióállomást. Letartóztatta a sziget kormány­zóját, valamint a hatóságok vezetőit. A gö­rög kormány két ezredet küldött ki Krétába a zendülés leverésére. A sziget egyéb pé- szein hir szerint nyugalom van s Görögor­szág többi területein sincs nyugtalanság. Athéni körökben biztosra veszik, hogy a lá­zadást néhány napon belül le tudják verni s a nyugalmat helyre tudják állítani. Metaxas kiáltványa ATHÉN. — Az Agence d’Athen jelenti a Kréta szigetén kirobbant zendülésről, hogy Mitsotakis és társai fölhasználták azt az al­kalmat, amikor a krétai helyőrség legna­gyobb része Északgörögországban tartózko­dik az ottani helyőrség leváltására. A zen­dülés oka ismeretlen, Metaxas miniszterel­nök Kréta népéhez kiáltványt intézett; „A nemzet újjáéledésének pillanatában fegyve­res fölkelők megszállták Kaneát. Szilárd el­határozásom, hogy a fölkelőkkel minden eszközzel szembehelyezkedem, hogy a tör­vényes állapotot és Kréta népének nyugal­mát és békéjét megóvjam. Bízom a krétai nép hazafias érzésében és a bizalomnak azokban a jeleiben, amelyeket irántam any- nyiszor megmutatott. Fölhívom Kréta népét, hogy tagadjon meg minden támogatást a fölkelőktől és mutassa meg a görög népnek, hogy Kréta szilárdan a görög nemzethez tartozik. Egész Görögországban tökéletes nyugalom és rend uralkodik. Az egész nép a kormány oldalán áll.” Hétezerfőnyi hadsereg, amely részben ka­tonaságból, részben csendőrségből áll, öt páncéloson ma kikötött Kréta szigetén. Ezenkívül 25 repülőgép van útban, hogy szükség esetén bombázza a fölkelőket. A kormánycsapatoknak az a törekvésük, hogy Kaneát bekerítsék és a fölkelőket elfogják. A fölkelők által megszállott városnak 70.000 lakosa van. Az Egyesüli Párt győzött a Garamvölgyében az újabb biróválasztásokon is LÉVA. — A Garamvölgyéből újabban a következő biróválasztásokról kaptunk je­lentést: A legtöbb helyen mindkét bírói tisztséget az Egyesült Párt nyerte ell Csa­tán vezetőbiró Bajkay Mátyás lett, helyet­tese ifj. Molnár Ignác, mindketten az Egyesült Párt tagjai, Oroszkán az egye­sültpárti Molnár István a vezetőbiró, he­lyettese az agrárpárt tagja. Lekéren veze­tőbiró Papp Géza, helyettese Janik And­rás, Damásdon bíró Tóth János, helyettese Rotyik Lajos, Garamvezekényben biró Csá­szár Vilmos, mindannyian az Egyesült Párt jelöltjei. Málason biró Szóda Lajos egye­sültpárti, helyettese Vaclav József agrár­párti. Nagysallón biró Cserny István, első helyettese Buday Dezső, második helyette­se Kutyik András, mindannyian az Egye­— Igen, igen, óh, de borzalmasan csendes a la­kásunk ... — Megfakult színű, áporodott illatú, vénkisasz- szonyos . . . — Óh, ha ezek a néma falak zenélni tudnának a múltak muzsikájából, de szép muzsika volna ez . . . Egyedül is tudnék táncokat járni rája. Lassan estébe hullt a téli délután. Az egyik antik kis aranyozott asztalkán ódivatú, de finom csipkére tett apró, fáradt villanyégő birkózik nagy tehetetlenül a sötétséggel. Szépmüvü óra a szekrény tetején, éppen öt órára szaladt rá a nagy­mutató ... Az antik óra zenélni kezd, egy bájos kis francia menüettet játszik . . . — Az erős fény rontja a megfáradt szemet — mondja a vénkisasszony, önmentegetőzésül, rá­nézve az apró égőtestre. A tükörasszony kedvesen mosolyog: ,,spórolós voltál mindig is“ — gondolja, de nem mondja. A kandallóban két darabka fa, ismét csak nagytehetetleniil, a mohó lángokkal viaskodik. — A tulmeleg nem egészséges és vénit — álla­pítja meg Agárdy Dóra. A tükörasszony elkacagja magát: — Tegyél rá még vagy két, darabot, — mond­ja, — mert megfagysz fiatalon. Ma is spórolsz még? Kinek? * * * Felborzolt szőrű angóra-maeska szundit a kan­dalló előtt , . . Apró japán-pincsi az ajtót kapir- gálja: ki kell mennie, vagy a gavallérjához kíván­kozik, szakasztott olyan, mint egy megbomlott pamutgombolyag . . . Világoszöld kalitkában élénksárga kanárik trillázzák altató-dalukat . . . Ezüstkarikában tarka papagály hintáztatja magát. „Dóri, Dóri, mire gondolsz?14 — rikácsolja a fel­vágott nyelvű madár ... Ez a kis állatsereg az Agárdy Dóra családja. A tükörasszony beszél . . . csak a szája mo­zog . . . bangját-szavát csak a lélek rezonálja ért­hetőivé: . . . „Elszaladt az élet feletted is, Agárdy Dóra, elszaladt . . . Hatvanöt esztendő, szép idő, mégis: mintha csak tegnap kezdődött volna el, de — sajnos — visszasirni többé nem lelhet . . .“ Tágranyilt szemekkel néz egymásra a két vén­kisasszony ... a szemeik halottak, mint a kiégett vulkánok: a tüzük már hiányzik, csak a mélysé­gük maradt meg emlékeztetőül . . . Nézik s ke­gyetlen asszonyszemekkel birálgatják egymást: — Mégcsunyultál — .mondja az egyik. — Rekedtes a hangod — toldja meg a másik. Nagyfanyarul évűdnek igy egymással, hosszú esztendők óta már. — Dóra, — kérdi a tükörkép, — emlékszel még Szeredy szolgabiróra? ... A bálványa vol­tál! . . . Tied volt az év első virága és tied volt az év utolsó éjjeli zenéje . . . Dóra asszony fájón elmosolyodik: . . . „Emlék­szem, nagyon jól emlékszem, óh, de szép volt." — Emlékszel a majálisokra, a megyebálokra, az első csárdásokra, a második négyesekre? . . . Örökös báikirálynő voltál! — Emlékszem, emlékezem . . . Almásszürke négyes röpitett a bálba s a legtöbbször nem tud­sült Párt tagjai. Kissallón a vezetőbiró Csontó János egyesültpárti, helyettese Pse- nica József agrárpárti. A szepességi biróválasztások kedvező eredményei KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) A keletszlovákiai biróválasztásokról már kö­zölt beszámolóink kiegészítéseképpen alább közöljük a Szepességen történt biróválasz­tások eredményeit: Podolinban Wittkó Rudolf egyesültpárti vezetőt választották meg községi bírónak. A tanács tagjai: Rudolf Trfiszt, Scsigurin- szky János, Kalatovits József, Schmidt Fe­renc és Wengritzky Ferenc. Poprádon: A szepesi német párt vezető­jét, Varga Imre evangélikus esperest vá­tuk: hánykor és hogyan kerültünk haza . * • — Emlékszel az első hosszú ruhára? . . s — Óh, igen! — csillant fel Agárdy Dóra szeme, — Hófehér volt, sokfodros, milyen jól állt és meny­nyire szégyeltem benné magam eleinte . . . Hit­tem, hogy engem néz mindenki. _ — Emlékszel az első melegebb kézfogásra? . . . — Igen, igen . . . várj csak, ki is volt? . , . Ja, egy csintalan nyolcadikos . . . Jómagam má- sod-polgárista voltam. — Emlékszel az első lopott, forró csókra? . . . — Mintha csak tegnap történt volna — és nagy sóhaj hagyta el Agárdy Dóra ajkait. — Barfha Jóska ... de szép fiú volt: magas és nap­égette barna, aznap lett fizetésnélküli ideiglenes joggyákornok-jelölt . . . Protekciós fin volt, köny- nyen ment neki, Vasváry főispán volt a kereszt­apja. Óh, de huncut volt a szentem, mennyi tréfát tudott, mennyi heccet csinált . . . Már negyed- polgárista voltain akkor. Azóta se nevettem any- nyit, összesen. — Emlékszel a legelső kérőre? . . . — Óh, hogyne: Barkászy földbirtokos ... ö mindössze negyvenkettő, én meg már tizenki­lenc, — ő hosszú, nyurga, én kisnövésü, — ő szó- talan, én hallgatag — egymáshoz passzoltunk, iga­zán ", . . Kikosarazása után eladta birtokát és más vidékre költözött; azóta sem hallottam felőle. — És, Dóra szivem, emlékszel a többi kérőkre is? ... . — Mindannyira! . . . Olyan a lelkem, mint egy lexikon, a miult minden . eseménye kitörölhetetle­nül fel van vésve rája. — Mind-mind imádtak, Dórikám, nagyon szép leány voltál, ami igaz — igaz, csak fád és szenv­telen. jobban a kelleténél ... ók rajongók vol­tak, bohó reménykedők; te közönyös, mintha va­lami özönvíz a mindenséget - seperte volna ki alólad. — Ma mindannyian — magukba hullt, koravén családapák. — Szóval, mondhatni, te voltál valamennyi közt a legszívósabb . . . te még ma is leány vagy! — Ne gúnyolódj, úgy sem tudsz megbántani. Még mindig finom, puha kis kezével vigyázva simitja el őszes fürtökkel kacérkodó, ma is dús haját Agárdy Dóra. A haja nem hullik, csak egyre tiszt,elet-parancsolóbban fehér. — Hallod-e, testvér: milyen nagyon jó volna újrakezdeni az életet, ugye? — mondja a tükör­asszony — és elrendezni ezt az életet most már okosabban! . . . Nem hallgatni a tanácsadókra, csak önmagunkra: többet az észre, mint a szívre . . . — Igen, igen, — sóhajt nagyot, mélyet, fájón Agárdy Dóra, — nagyon jó volna még egyszer át­élni, még egyszer újra kezdeni; és — okosabban folytatni tovább, — mondja fáradtan a vénkisasz- szony. „Kócos", a kiöregedett cirmos nagyot ásít. még nagyobbat nyújtózkodik, hosszú esztendők semmittevésébe belefáradt ő is. Úrnőjéhez tipeg halkan, hozzája dörgölődik melegen fi duruzsol lasztották meg újból polgármesternek, a ta­nács egyesültpárti tagja: Grofcsik Endre kereskedő, a pénzügyi bizottság egyesült- párti tagja: Nagy Ferenc kereskedő, Szomolnokhután Ziehl János egyesült­párti lett á községi biró, a község elöljáró­ságában még ifj. Zawatzky Róbert és Dvo- rák Antal egyesültpártiak kaptak helyet. Gölnicbányán Valkó Gyula gyárost; a Szepesi Német Párt vezetőségi tagját vá­lasztották meg bírónak, a tanács tagjai: Nemesik Pál, Antony Albert, Borza Mi­hály, Dirner Rezső, Schwartz Adolf, Hra- bövszky János, Fábri Gusztáv és Trenkó Rezső. Nemesik kivételével valamennyien a Szepesi Német párt tagjai. Szépesolasziban a következő egyesült- pártr tagok kerültek be a tanácsba: Kovarik Sándor evangélikus lelkész, Andrascsik István, Zavila Mihály, Polák Gusztáv és Hromcsó Ferenc, Kórompán az Egyesült Párt a következő tagokkal van képviselve a tanácsban: Kar­tus Károly mint helyettes biró, Petremkó György, Wolf Sándor, Varga István, Szta- | roveczky Béla és Spanner Vilmos. nagyhangosan. Agárdy Dóra felveszi ölébe hűsé­ges, öreg, jé barátját. .Hallgass'ide, Kócos! „ Titkot kötök most hiideg, pisze orrodra . ... Te, .testvér,' ott a csil­logó tüköflaipoh, te m£r.. .jspuéréd) a jfáradt^tü, ál-, modozó vén Agárdy Dóra titkát, fordulj él, :ne za­varj, hogy' bátrabb legyek"'. A ." *; — Kócos! Tudod-e, hogy: szerelmes voltam ám egyszer én is. Egy daliás, szép huszárfőhad­nagyba. Senki nem is sejtette,' hogy ez a délceg trubadúr volt az álmaim lovagja. Hej! Cirmos, d« sok-sok könnyet sírtam bele miatta fehér .pár­náimba.; De, tudod, mindhiába, folyt a lelkem ária. „ö“ nem jött. el érteni, nem vett észre sem. szá­mára más lány volt kijelölve a sors Irdatlan nagy könyvében, mert tudóid: a fehérnép a világ leg­nagyobb brigádja, a számunk nagyobbik fele Rh löslegesl ... Amikor oltárhoz vezette " menyasz-, szonyát, huszonegy éves • fejemmel ott álltam a templom csöndesebb zugában, nem is hallottam oda az eskető-pap imáját, csak az orgona búgott fájón, felettem . . . Óh, de csacsi voltam: köny- nyezve ..tettem fogadalmat, hogy: jöjjön bár ezer kérő, nem megyek férjhez soha! Megfogadtam! Megtartottam! Jöttek a kérők többen is, jöttek ki­fogástalanok is, de a szivem zárva maradt . . . Elszállt belőle egy álommal minden vágyakozás és helyében csak nagy, feneketlen ür maradt . . , Álltam fogadalmamat. Istenem, ha „0“ jön meg­kérni a kezemet, akkor ma nem vagyok ez az asszonyi roncs talán, de Nagyasszony vagyok, ér­ted, Cirmos, Nagyasszony, akit ünnepelnek, tisz­telnek, szeretnek . . . nem pedig ez a mai össze­aszott vérikísasszony, akit a háta mögött megmo­solyognak, kigunyolnak. Kócos megértőén hunyorgatott zöldes szemei­vel könnyesarcú úrnőjére, megnyalogatta érdes nyelvével asszonya meleg kezefejét, azután leug­rott öléből, visszalopta magát kuckójába és újra elmerült a végtelen semmittevésbe . . . szunyó­kált tovább ; . . Az egyik Agárdy Dóra az ablakhoz megy a nagytükör elől, elmegy ugyanekkor a másik is a tükörből . . . Agárdy Dóra- ily kegyetlen egyedül, mint mi, talán még soha nem érezte magát . . . Az apró villanykörtéktől csak fényfoltokban megvilágított keskeny, rövid wceában csönd ho­nol. Csak néha halad tova egy-egv ember, szalad át az úttesten egy-egy kutya, eldöcög egy kocsi, egy szánkó, nagy füstöt hagyva maga után, sza­lad egy-egy gépkocsi. Most éppen egy nagykucs- más, hócsizimás rendőrlegény áll mereven az uccu­hoz épen, pont az Agárdy Dóra ablakával szem­ben . . . Ruhája csaknem fehér, mert nagy pely- hekben sűrűn hull a karácsonyheti hó, hogy — el­fedje talán a messzefutott fekete tegnapokat . . . Agárdy Dóra. lehúzza függönyét, érzi, hogy ki kell kapcsolnia életköréből a külvilágot, nem akar látni senkit, nem akar hallani semmit,.hiszen tes- tének-delképek úgy, de úgy fáj ez az egész „kó­cos" élet . . . Lefekszik, percek múlva már alszik is ... s az álma. éppen oly szép, mint a megelé­gedetteké . . .• Az Isten hatalma nagy, Szeretet® végtelen, egyformán ez ép álmot küld mindenkinek*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom