Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-30 / 172. (4615.) szám

193S juliua 30, szombat BB Krofta: Még nagyon tok munkára van szükség, hogy a nézeteket egymáshoz közelebb hozzuk A csehszlovák külügyminiszter üdvözli Runciman megbízatását ■ ■ Léon Blum szerint nem kerülhet sor népszavazásra ■ ■ PRÁGA. — Dr. Krofta külügyminiszter a Paris Sodr rendkívüli tudósítója előtt nyi­latkozott lord Runciman -küldetéséről s egyebek között a következőket mondotta: — A csehszlovák kormány egyhangúlag nagy örömmel vette tudomásul, hogy lord Runcimant megfigyelőként és tanácsadó­ként Prágába küldték. A kormány e kül­detést annál nagyobb elégtétellel üdvözli, mert lord Runciman személyét teljesen füg­getlennek s oly nagyhatalom polgárának tartja, mely már ismételten megmutatta, hogy a középeurójjai kérdések békés meg­oldásán dolgozni kész. Az angol tanács­adó természetesen mindazokat a munkatár­sakat megkapja, akiket csak kívánni fog. A csehszlovák kormány kötelességének tartja, hogy az angol kiküldött misszióját a lehető legnagyobb tárgyilagossággal se­gítse elő. — Még nagyon sok munkára és lojális fáradozásra van szükség, hogy a nézete­ket egymáshoz közelebb hozzák. Ez alka­lommal a csehszlovák kormány azon fog fáradozni, hogy az egész világ előtt bebi­zonyítsa, hogy a csehszlovák belügyek uj, igazságos rendezését akarja. Noha nem tudhatom, hogy a SdP az uj tárgyalások során milyen álláspontra helyezkedik, jog­gal remélem, hogy Csehszlovákia vala­mennyi erejének közös törekvését siker fogja koronázni. Mi semmiesetre sem utasí­tunk el semmiféle oly javaslatot, mely a tartós megbékélésre iránjml, azzal a fölté­tellel természetesen, hogy a javaslat nem irányul államunk függetlensége, életérde- keink, egységünk és integritásunk ellen. Berlini vélemény PRÁGA. — A Lidové Noviny és a prá­gai Die Zeit is részletesen közli a berlini Deutsche Diplomatische Korrespondenz ál­lásfoglalását a statútum nyilvánosságraho- zásával kapcsolatban, mely a következő­képpen hangzik: — E javaslatok a prágai kormány részé­ről nem jelentenek elhatározó lépést, mely a csehszlovák állambeli nemzetiségek hely­zetének uj rendezésére irányuló kielégítő megegyezést lehetővé tenné. E javaslatok lényeges részeikben megegyeznek a már korábban tett bejelentésekkel és ígéretek­kel, amelyek közvetlen okai voltak éppen annak a mély csalódásnak, mely a külföl­dön is -mély megfontolásokat váltott ki s az idegen hatalmak kormányainak lépéseit idézte elő. Ezek a barátságos intelmek te­hát nyilvánvalóan nem tudták a csehszlo­vák kormányt jobb meggyőződésre bírni. A javaslatok közigazgatósági apróságok tö­mege mögé, — melyek közül igen sok visszaesést jelent a -mai állapottal szemben — igyekszenek azt a tényt rejteni, hogy a prágai kormány nem hajlandó a SdP és a többi nemzetiség követeléseivel számot vetni. A javaslatok nem tartalmazzák sem a szudétanémet nép állami nemzetként való elismerését, sem a német népcsoport jogi személyiségének elismerését s ezzel kap­csolatban nem terjeszkednek ki a nem­zeti autonómiára. Ilyen körülmények kö­zött igazán jogos a kérdés, hogy Hodza miniszterelnök ur miről kíván még tár­gyalni tulajdonképpen a szudétanémetek- kel és a többi nemzetiség képviselőivel ha eddigi javaslatai a megértés akaratát és a nemzetiségek kívánságait és követe­léseit figyelmen kívül hagyják. Valóban nem tételezhető föl, hogy a meg­beszélések egyetlen tárgya még néhány ki­sebbségi arányszám legyen, sokkal inkább elvárható, hogy a gyorsabb elintézés érde­kében közösen és alaposan fogják meg a problémát teljesen uj és használhatóbb ala­pon. Borsky a helyzetről Tegnap ismertettük az agránpárti Brázda érde­kes kombinációit azokról a lehetőségekről, ame­lyek Runciman lord missziójának sikertelensége után állhatnak elő. Ma a Národni Politika vezetö- (helyén Boreky ugyanerről a kérdésről a követke­zőket irja: — Wiedemann londoni látogatásából és Runci- mann lord küldetése elfogadásából az tűnik ki, hogy a németek az eta-pponkint való eljárás mel­lett határoztak, Mindenek-előtt a nemzeti önkor­mányzatot szerezni meg Runcimann lord közvetí­tésével, azután a megnemtámadási paktum Lon­don közvetítésével és azután, majd meglátjuk, mit lehet tenni. Ha a németek teljes önkormány­zatot kapnak, úgy szilárdabb alapjuk lesz a továb­bi hódításokhoz. Ha nem kapják meg, úgy a nép­szavazás követelésével jönnek elő, melynek ü csehszlovák kormány részéről való megtagadás^ a határszéleken való katonai beavatkozást s igy háborút jelent akkor, amikor Oroszország — ter­vük szerint — Japánnal háborús konfliktusban fog állani. Egyelőre az első etapp elfogadásával — mint azt az angol miniszterelnök mondotta — a nemzeti önkormányzat megvalósítása megbékü- lést hoz, vagyis a háborús megoldást elodázza, de természetesen a mi belpolitikai helyzetünk és pozíciónk számlájára. Emellett Bismarck rég, ■franciaellenes receptje szerint Berlin gyakori s heves hideg zuhanyokkal igyekszik majd reánk hatni, miként az most történik az Ausztria-beli katonai készülődésekkel, amiket időnkint mindig hivatalosan megcáfolnak, ha már céljukat el él­ték és borzalmat keltettek a békeszerető európai körökben. Erős küzdelem vár tehát reánk már az első etappnál is nemcsak ellenfeleinkkel, hanem ba rátáinkkal és szövetségeseinkkel szemben is, akik nagy birodalmaikban könnyebben tudnak visszavonulni, mint mi s akik — miután elérték terjeszkedési vágyuk maximumát, kijelentik, hogy a viták háborús megoldása értelmetlenség, amire semmi szín alatt sem gondoltak akkor, amikor birodalmaikat háborúkkal építették. — A másik oldalon igaz, hogy Londonnak és Párisnak nemcsak régibb s jobb történeti iskolája van, mint nekünk, hanem érzékük is nagyobb a tiszta etappok jelentőségével szemben, melyek célja az időnyerés, hogy egészen más kémszolga- latuk van, mint nekünk, hogy sokkal többet tud­nak, mint amit mi tudunk és ha tesznek is súlyos hibákat a la Abesszínia, mégis csak tanácsolhat­nak nekünk taktikai lépéseket és inkább lehetnek példaképeink, mint a támadó kormányok, amilyen az osztrák-magyar monarchia és Németország kon mánya volt 1914-ben. Az arroganciával szemben mindig a bár szerényebb külsejű s kevésbbé im ponáló ravaszság győzött, mely a jövőben is min­dig győzni fog s amelyet ezért előnyben kellent részesítenünk a nagypofáju (velkohubá) propa­gandával szemben, mely mindig vesztes marad - fejezi be elmélkedését a Národni Politika külpoli- tikusa. Mikor leszünk túl a válság tetőpontján? A cseh nemzeti egység.párti Národ a külföldi lapok jelentése alapján ezeket irja: Londoni, párisi, de prágai és varsói hivata­los nézetek szerint is a német-csehszlovák válság tetőfokát csak a jövő év el'ején éri el. De oly ag­godalmai is vannak, hogy a válság már augusztusban is beköszönthet. Az utóbbi időben Bécsen át nagymennyiségű hadi- j anyag vonult át. A vonatok alkonyattól [ kezdve érkeznek g a csehszlovák hatá­rok felé tartanak, ahol a támadó és vé-| dekezési müveken való munkálatok lázas] tempóban folynak. A közeljövőben nagy válság lehetséges, noha a helyzet nem igy fest. Londonban egyetlen felelős fi­gyelő sem hiszi komolyan, hogy a közel­jövőben ia német-csehszlovák válság tar­tós megoldásával lehetne számolni és mindenki a veszély tudatában van, még ha azt nem is tartja közvetlennek. Léon Blum is nyilatkozott Több cseh la,pigy a Lidové Noviny és a Ná­rodni Noviny is, részletesen ismerteti Léon Blum volt francia miniszterelnöknek a Populaireben megjelent cikkét, melyben a volt miniszterelnök az angol-francia poétikát boncolgatja Csehszlo­vákiával kacsölatosan. A népszavazás azt jelen­tené, — irja Léon Blum — hogy a szudétanémet népet megkérdeznék, akar-e a csehszlovák köz­leío9láWa mindenkinek, aki gyorsan és szépen akar lebarnulni ! társaságban maradni, vagy a birodalomhoz akar-e csatlakozni. Meg kelil fontolni, hogy a szudétanémet párt követelései között eddig sehol és sohasem szerepelt a nemet birodalom­hoz való csatlakozás kívánsága és Hitler kancellár is kitért e kérdés elől. Hogyan tételezhető föl, hogy Hitler kancellár kihirdeti vagy kihirdette ti Európa mai heiyezté- ben ezt az uij diktátumot, mely az adott problé­mát teljesen megváltoztatná és egyenesen brutá­lis fenyegetést jelentene a békével szemben. Nem tudok ennek hitelt adni s nem is hiszem. A Saar-vidék esetében a szavazás az egész la­kosságira terjedt ki, ugyanígy az osztrák esetben is. Túlzás nélkül állítható, hogy a népszavazás egyet jelent a békeszerződések területi intéz­kedéseinek revideálásával, mert maga a nép­szavazás elszakítja már a kisebbséget attól az államtól, amelyhez tartozik. Az ilyen prece­dens rendkívül súlyos kihatásokkal és belát­hatatlan következményekkel járna. Mit csinálna akkor Lengyelország a korridorban levő német kisebbségével, Románia a magyar ki­sebbségével és mit szólna ehhez maga Olaszor­szág is? Hitler kancellár nem mérhet maga körül ilyen csapást a legsúlyosabb békétlenségek elő­idézése nélkül. Eddig a legmerészebb és legbát­rabb kezdeményezései is mindig nagyon hideg és biztos számításon alapultak. Miért tulajdoni­Felbontották Mária román anyakirályné végrendeletét Az elhunyt királyné Ileana hercegnőre hagyta vagyonának nagyobb részét ■ Többi gyermeke csak a köteles részi kapja BUKAREST. — Mária elhunyt román anyakirályné végrendeletét most bontották föl és hivatalosan is közzétették. A végren­delet 1933-ból származik. Az anyakirályné végrendelkezése szerint valamennyi gyermeke csak a köteles részt kapja, kivéve Ileana hercegnőt, aki a kö­teles részen kívül fölmaradó vagyont is megkapja, mert — amint a végrendelkező irja — anyagi tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a többi testvér. Ká­roly király kapja a Fekete tenger partján lévő bajcsiki kastélyt; a Bukarest közelé­ben lévő földbirtokot pedig Erzsébet volt görög királyné kapja meg, mig Törcsvá- rat Ileana főhercegnő kapja. Mária jugo­szláv anyakirályné és Miklós herceg pénzben kapják meg részüket. Az elhunyt királyné unokájára, Mihály trónörökösre a nagy gyémántot hagyomá­nyozta, amelyet az anyakirályné annakide­jén Ferdinánd királytól kapott ajándékba. Mária királyné egyéb értékes ékszereit már régebben három leányának adományozta. A végrendelet egész sor egyéb adományról is intézkedik. így 2G0.000 lejt hagyott az elhunyt királyné Zwiedenec von Suedenhorst tábornok leányára, akinek az atyja a királyné ud- varnagya volt. A végrendelet a román néphez intézett levelet is tartalmaz. Ebben a királyné meg­írja, hogy alig tizenhétéves korában, tapasz­talatlanul és tudatlanul jött az országba. Büszke arra, hogy angolnak született, de Romániában eggyé lett a román néppel s osztozott annak fájdalmaiban és örömeiben. Volt idő, hogy ő vezetett és inspirált s ak­kor nevezték őt el a román nép anyjának, de volt idő, hogy megtagadták őt. Hiszi, hogy mint a román nép anyja marad meg Romá­nia lakosainak emlékezetében. Végül meg­áldja az országot és a népet s kéri, hogy holttestét férje mellett helyezzék el, szivét pedig az általa alapított bajcsiki templom­ban. Végül még annak a reményének ad ki­fejezést, hogy senki sem fogja megakadá lyozni, hogy Ileana hercegnő férjével együt hazajöhessen abba az országba, ahol szüle tett; 3 tanánk neki most ennyi megfontolatlanságot? —« Blum azzal végzi cikkét, hogy a népszavazás kérdésének fölvetése ugyanarra a sorsra jut, mint Csehszlovákia semlegesítésé­nek hangzotatása, nevezetesen hogy továbbra is — az amugyis túlfűtött — diplomáciai rak­tárakban marad ez a fegyver, melynek nincs kelendősége. Kétségtelen, hogy a német vidé­ken való népszavazásnál Henlein kapna több­séget, de az egész állam területén való népsza­vazás Bencének és Hodzának adna kétségtele­nül többséget, — fejezi be elmefuttatását a francia népfront volt miniszterelnöke. Bolgár-görög egyezmény megkötése előtt ATHÉN. — Kjosszeivanov bolgár miniszter­elnök vasárnap Szalonikiben találkozik Metaxas görög miniszterelnökkel. Hír szerint a két állam­férfi a görög-bolgár egyezmény megkötéséről feg tárgyaim. Rendkívül nagy az érdeklődés az Uj Hírek lévai társasfcirándidása iránt POZSONY. — Az Uj Hírek augusztus 13-án n lé­vai szabadtéri előadásra, amikor a „János vitéz“-t mutatják be nagynevű budapesti művészek közre­működésével, is amely előadás Szlovákiában az első országos jelentőségű szabadtéri előadás lesz, autó* káirtársaskiirándulást szervez. Részvételi díj Léván vacsorával és a Szabadtéri előadáson elsőrendű ülőhellyel 78 korona. A társaskirándulábr a az UJ Hírek kiadóhivatalánál, Pozsony, Lazaret-uccá 45, lehet augusztus 1-ig jelentkezni. Töreky Géza, a kúria elnöke tárgyalja a Szálasi-iigyet BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Jelentette a PMH, hogy a tábla által államfelforgatás büntette címén három esztendei fegyházbüntetésre ítélt Szálasi Ferenc nyugal­mazott őrnagy ügyében a Kúria szüneti tanácsa a semmiségi panaszok tárgyalását augusztus 11* éré tűzte ki. Minthogy a legfelső bíróság jelen­legi szüneti tanácsának megbízatása julius 31-én lejár, azért Töreky Géza, a Kúria elnöke veszi át a szü* nefci tanács vezetését. Hyen körülmények kö­zött az ő elnöklete mellett fog foglalkozni a Kúria Szálasi Ferenc ügyével. Ugyancsak Töreky az elnöke annak a tanács­nak is, amely dönteni fog Szálasi védőjének is­meretes legújabb kérelme ügyében, hogy véden­cét 50.000 pengős óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Sikkasztás miatt letartóztatták egy román megye vezetőit BUKAREST. — Romanati vármegye prefektusát, Jonei Veleanut letartóztatták, mert az ellene megindí­tott vizsgálat során megállapították, hogy bűntársaival a megye több főtisztviselőjével együtt rövid idő alatt 15 millió lejt elsikkasztott. Letartóztatták a megye fő­mérnökét és a könyvelésügyi osztály főnökét is. Állítsunk zarándoklati emléket Máriavölgyön! POZSONY. — Az idei máriavölgyi magyar fogadalmi zarándoklaton dr. Turchányi Imre szenátor vetette fel azt az eszmét, hogy a jövő évben immár huszadszor megismétlődő fogadal­mi zarándoklat'nagy népszerűségére és jelentő­ségére való tekintettel Máriavölgyön méltó za­rándoklati emléket kellene létesíteni. Ez az em­lék hivatva volna megörökíteni a katolikus ma­gyarság hódolatát Nagyasszonya iránt, a foga­dalmi zarándoklat létrejöttének körülményeit és azt, hogy most már két évtizede Gregorovits Li- pót szentszéiki tanácsos vezeti buzgó rendező­bizottság segédkezése mellett ezt a hagyomá­nyossá vált zarándoklatot. Az emlék céljára dr. Turchányi Imre 100 koronát, dr. Förster Vik­tor szintén 100 koronát adományozott és azon­nal megalakult az emlék-bizottság, amely azt a kérelmet terjeszti a magyar katolikus hívőkhöz, hogy a felvetett szép gondolatot felkarolni és önkéntes adományaikkal annak megvalósítását lehetővé tenni szíveskedjenek. Az önkéntes ado­mányokat a Lászlóffy Ferenccel élén megalakult bizottság a következő címre kéri küldeni: Sig- num szövetkezet; máriavölgyi fogadalmi emlék céljára, Bratislava-Pozsony, Vadász-sor 12.- KÁRPÁTALJAI CENTRALISTA TÖRVÉNYHOZÓK A MINISZTEREL­NÖKNÉL. Hodza Milán miniszterelnök tegnap kihallgatáson fogadta Bacinsky ag­rárpárti szenátort és Révay szociáldemo­krata képviselőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom