Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-30 / 172. (4615.) szám
Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, Szlovákiai 6S kárpátaljai ma^UaTSáü félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • . , fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K(. Szerkesztőség: Prága II., Panská uiice 12, II. emelek • Kiadóhivatal: Prága II., Panská uiice 11, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® © SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHfl. A helyesebb ut Runciman megérkezéséig a kormány gyors iramban elkészíti a nemzetiségi javaslatokat A lord már angolul megkapja a javaslatokat a kormány statisztikai adataival - - Gazdasági szakértőt is hoz magával Runciman Kisantantkörökben biztosan kínos fel- szisszenéssel vették tudomásul a jugoszláv miniszterelnöknek azt a kijelentését, bogy „szövetségeseihez hü marad, de élni és halni csak Jugoszláviáért hajlandó.” A jugo- szlávok gyorsan és ugylátszik alaposan tanulnak. Nem is olyan régi még az olasz barátság, de az olasz politika nevezetes vezérelvét, a sacro egoismot siettek átvenni —' s mit tagadjuk, igazuk van. Ahány példa, mind őket igazolja. Mennyit szidták Sztojadinovicsot, aki eltökélten és határozottan ment a maga utján, amely kizárólag K jugoszláv boldogulás útja volt s csak azt nézte, ami hazájának üdvöt hoz s igyekezett hatalmas szövetségeseitől s a nagy európai koncepcióktól annyira függetleníteni magát, amennyire csak lehetséges. Ez a politika tagadhatatlanul önző volt, de üdvös és egészséges s mint látjuk, oda vezetett, hogy Jugoszlávia minden határán barátok állnak. Sokat szidták érte a mai miniszterelnököt, de ma már mindenki kénytelen beismerni, hogy neki volt igaza. Ma már azok is irigylik, akik tegnap még vészjóslóan csóválták fejüket politikája fölött. Ma már kezdik belátni dogmatikus kisantant-politikusok is, hogy ez a helyes ut s nem az, amelyik egy kisnemzetet kiszolgáltat a nagyhatalmak versenyének. Hasonlítsuk össze húsz év jugoszláv és húsz év csehszlovák külpolitika eredményeit — s lehetetlen nem látni: melyik volt a helyesebb ut? Hova jutott az a külpolitika, amelyik csak a nagy európai távlatokra függesztette tekintetét, belement partnernek nagyhatalmak játszmájába, távoli szövetségesekre építette biztonságát? Oda jutott, hogy az angol felsőházban a külügyminiszter, az alsóházban pedig a miniszterelnök „az európai béke legsúlyosabb gondjának” deklarálta a csehszlovák kérdést... Na, de ne rekrimináljunk, nekünk igazán nem célunk e nehéz órák súlyát most növelni a sorozatos 'hibák fölhánytorgatásával, bár könnyen kimutathatnánk, most a magunk igazát. Olcsó dicsőség volna most a kínos tények sorozatából kimutatni, mennyire igaza volt Szül’lő Gézának, aki éveken keresztül reklamálta, hogy Csehszlovákia külügyminisztere nem csehszlovák, hanem európai külpolitikát csinál, aki minduntalan sürgette, hogy keressen barátságot a köztársaság kormánya a szomszédállamokkal s ne tegyen fel mindent egyetlen lapra, a francia külpolitika lapjára, mert súlyos csalódások érhetik. Senki olyan joggal nem élhetett e figyelmeztető szóval, mint a magyarság képviselője, hiszen ahány súlyos csalódás ért bennünket nemzeti történelmünk során, mind a francia politika szeszélyességének volt köszönhető. Hogy nem volt kákáncso- mókeresés, nem volt mindenáron való gán- csoskodás a magyar ceterum censeo, hanem őszinte jótanács, amit, ha idejében megfogadnak, ma sok minden másképpen lenne, — ma már látja az elfogulatlan cseh közvélemény is. Ma már maguk a csehek hangoztatják, hogy a szomszédokkal való megegyezés politikája jobb lett volna, egészségesebb lett volna. Ma nyugodtabban élne a köztársaság népe s nem lenne úgynevezett aggasztó európai kérdés, hogy mi lesz Csehszlovákiában a szudétanémetekkel? ,Az orosz szövetség utján a három kisantantállam közül PRÁGA. — Ma délelőtt a koalíció hatos- bizottsága a járási és községi önkormányzati reformra vonatkozó javaslatokat tárgyalta. Hir szerint tárgyalásait a bizottság még ma, illetve holnap befejezi, egyben a kormánnyal is megegyezik az egyes vitás kérdésekben, úgyhogy az egész nemzetiségi kódex — a nemzetiségi statútum, a nyelvjavaslat és a közigazgatási reformjavaslat — hétföh már a koalíciós pártok vezetőinek és klubelnökeinek konferenciája elé kerülhet. Ezzel a nemzetiségi kérdések rendezéLONDON. — Hirek szerint lord Runciman kíséretében Prágába készül Frank Asthon Gwatkin, a külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője, egyike a középeurópai gazdasági problémák legalaposabb ismerőinek. Gwatkin ötven év körüli, nagyon tapasztalt diplomata, aki tökéletesen beszél németül és franciául és alapos ismerője Középeurópa politikai és gazdasági viszonyainak, Gwatkin a múlt év őszén autón beutazta e<|ész Középeurópát s annak idején hosszabb ideig tartózkodott Csehszlovákiában, ahonnan Németországba utazott. Ez év tavaszán hasonló tanulmányúton volt az Egyesült Államokban. Gwatkin munkamódszerének specialitása, hogy főleg a kisebb vidéki központokat keresi fel, mert ilymódon a lakosság valódi hangulatáról megbízhatóbb képet tud alkotni. Annak ellenére, hogy Gwatkin a Foreign Office alkalmazottja, hivatalos helyen megerősítik azt a korábbi hirt, hogy a külügyminisztérium megbízottja nem kíséri el lord Runcimant. Gwatkint hivatala arra az időre, arnig Prágában lesz, szabadságolja és fizetést sem kap. Ilymódon akarják kihangsúlyozni, hogy ő is csak mint magánember tartózkodik Csehszlovákiában. Runciman, Stopford és Gwatkin úgyszólván éjjel-nappal tanulmányozzák a cshszlovák kérdést. Stopford negyvennyolcéves magánember, aki többizben folytatott jelentős diplomáciai és gazdaságpolitikai egyedül Csehszlovákia követte Franciaországot. Amikor alkalom volt olyan alapon békülni Németországgal, ahogyan Lengyel- ország békült, a csehszlovák külpolitika a németellenes front erősítésén buzgólkodott. Ne beszéljünk most Magyarországról. Magyarország kormánya el van telve jóindulattal valamennyi szomszédja iránt, ennek számtalanszor adta őszinte tanujelét, de fülünkbe csengnek még Kánya Kálmán szavai s tudjuk, hogy Budapestnek is sok a fe- lejtenivalója, hogy Prágával békülni akar. Mutassunk rá arra, hogy nem volt szerencsésebb ez a politika Varsó irányában sem? És Ausztria — mielőtt Ostmark lett belőle? Kell-e ma még, a történtek után, sere vonatkozó javaslatok a cseh körök véleménye szerint csehszlovák részről befejezést nyernének és megnyílna az ut a szu- détanémet párt és az egyéb nemzetiségek képviselőivel való érdembeli tárgyalásra. A véglegesen elfogadott szöveget angol nyelvre fordítják és lord Runciman rendelkezésére bocsátják. Ezzel egyidejűleg az egyes minisztériumokban már összegyűjtik a szükséges statisztikai, gazdasági, közjogi, történelmi stb. anyagot^ hogy ezt is lord Rundban rendelkezésére bocsáthassák. tanulmányokat. így például Sir John Simonnal együtt ő készítette el a nevezetes „Indiai jelentést” és az Economicben a háborús felelősség kérdéséről tett közzé érdekes tanulmányt. Hlinkáék a statútum ellen A Slovák mai számában vezércikkben foglalkozik a nemzetiségi statútummal s annak néhány részét paragrafusokba szedve közli. A cikket a cenzúra több helyen kifogásolta. A cikk meglehetősen éles bírálatot mond a javáslatról és nem kobzott részében egyebek között ezeket írja: „Mi félreismerhetetlenül a csehek és szlovákok kapcsolatáról beszélünk. A csehek és szlovákok kapcsolatáról van szó, melynek célja ennek az államnak a fönntartása és biztosítása. Az odiózus „egység” vagy „szolidaritás” helyett mi mindig „kapcsolatról” beszélünk. Ez a kifejezés két partnert föltételez, a cseheket és a szlovákokat. Ennek a kapcsolatnak, nem pedig a csehszlovák nemzeti vagy nyelvi egységnek kell kifejezésre jutnia minden törvényben és ennek a kifejezésnek ki kell domborodnia a nemzetiségi statútumban is. A nemzetiségi statútum abban a formájában, amint az most nyilvánosságra került, nem felel meg sem a németeknek, sem a szlovákoknak. Ezt a prágai kormánynak számba kell vennie.” részletesen indokolni, hogy soha *rosz- szabbkor nem lehetett volna fölvetni azt a bizonyos Bécs—Prága—Budapest háromszög-elméletet, amely még elméletnek is torz volt, pedig jaj de szép álmokat szőttek köréje. Igen, rossz volt az ébredés ezekből az álmokból és még sok egyéb álomból is, — de most már aztán igazán ébredés legyen! Ébredés és gyors alkalmazkodás a valóság légköréhez és életszabályaihoz. Ezért hivatkozunk a jugoszláv példára. Mert az eredmények a jugoszláv külpolitikát igazolják. Mert Jugoszlávia szakítva minden világpolitikai teóriával, a mindennapi élet józan parancsait követve kereste a maga legteljesebb biztonságát és gazdasági érvé-^ A Nemzetiségeknek átadott javaslatok érvénytelenek? Tegnap teljes terjedelmében közöltük a Csehszlovák Sajtóiroda félhivatalos jelentését a nemzetiségi statútum, a .nyelvtörvényjavaslat és a közigazgatási reformjavaslat részleges közlése tárgyában. E nyilatkozat kapcsán a szudétané- met párt lapjai' ina a következő nyilatkozatot hozzák: — A mértékadó hivatalos tényezők e nyilatkozata rendkívül nagy csodálkozást keli. A prágai lapok tagadhatatlanul jelentős és lényeges részeket közöltek a statútumból, illetve a nemzetiségi csoportok képviselőinek átadott tervezetből. Ugyanez vonatkozik a nyelvtörvényre is. A javaslat hivatalos átnyuj fásából arra kellett következtetni, hogy a nemzetiségi statútum és az uj nyelvtörvény tervezetét legalább is a miniszterek politikai kollégiuma hagyta jóvá. A kormány e lezárt javaslatait és a SdP memorandumát a julius 15-i hivatalos jelentés további tárgyalások alapjának nevezte, A most kiadott hivatalos jelentésnek csak az lehet az értelme, hogy a kormány a nemzetiségeknek már átadott javaslatokat többé nem tekinti érvényeseknek és hogy uj javaslatokat akar át- nyujtani. A SdP tárgyalói számára azonban ezek teljesen ismeretlenek* Miről tárgyalt a minisztertanács? A csehszlovák minisztertanács ma délután hat órakor tartott ülésén a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés egy pótegyezményének ratifikációs javaslatát tárgyalta, mely pótkontingenseket állapit meg. Ezen kívül a minisztertanács jóváhagyta az afganisztáni Kabulban szervezendő csehszlovák követség tervezetét. A minisztertanács foglalkozott a legutóbb kiadott amnesztiarendelettel kapcsolatban kibocsátott közigazgatási kihágási ügyekre . vonatkozó közkegyelemmel, különös figyelemmel a Szlovákiában és Kárpátalján hatályos kihágási törvényre. A jóváhagyott rendeletek között szerepelt a münyesülését. Emlékszünk a lesújtó kritikára, amivel bizonyos prágai körökben illették Sztojadinovics politikáját, mely — e kritika szerint — túlságos üzleties volt s nem nézett messzebbre a legközvetlenebb anyagias érdek szemhatáránál. Noshát, az élet ezt az úgynevezett szűklátókörű, gyakorlatias politikát igazolta. Ma Jugoszlávia a legmelegebb barátságban él Olaszországgal, elintézte vitáját Bulgáriával, Romániához a szövetség szálai fűzik s most készül Magyar- országgal összemelegedni. Ha Sztojadinovics holnap körültekint, jóleső érzéssel állapíthatja még, hogy hazája határain baráti nemzetek élnek. Gazdasási szakértő lord Runciman kíséretében e _ Ma: flagy rádió melléhiet 18 °ldal< Ara Ké U20 172 (4615) szám ■ Szombat ■ 1938 julius 30
