Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-02 / 149. (4592.) szám

1938 Julim 2, szombat

TWkGAlMACitARHIRliAP

s

Enyhül a feszültség a spanyol kérdésben

Olaszország semmiesetre sem akarja Chamberlain bukását ■ Hodgson Londonban

PARIS. — A Tcmps megállapítja, hogy Ciano és lord Perth legújabb találkozása óta a spanyol kérdés elintézésénél bizonyos javulás állott elő. A római kormány tisztában van Chamberlain súlyos helyzetével és veszedelmesnek tartja azokat a támadásokat, amelyek az angol miniszterelnököt érik. Rómában semmi áron sem akarják, hogy Chamberlain megbukjék. A spanyol városok bombázásának kérdését csak akkor fogják végérvényesen megoldani, ha Burgos kormánya számára megadják az ellenséges kikötők blokádjának jogát. Olaszországban egyébként azon a véleményen vannak, hogy az angol terv gyors keresztülvitele, azaz a mindkét részen küzdő önkéntesek egyrészé- nek visszavonása és az ellenőrzés ujrabevezetése véget vet a nemzetközi bonyodalmak veszedelmének. Anglia és Olaszország között ma rendkívül szívélyes a viszony s ha egyszer a spanyol konfliktus véget ér, akkor ez a viszony még szorosabbá válik.

Franco javaslatai

LONDON. — Sir Róbert Hodgson, Anglia Burgosi ügyvivője Londonba érkezett és pénteken tárgyalt Halifax külügyminiszterrel. A tárgyalásnál átadta Franco válaszát a brit jegyzékre. Időközben a brit kormány behatóan foglalkozott Franco javaslatával,

amely a semleges kikötők bevezetését ajánlja a spanyol partokon. A londoni spanyol nagykövet csütörtökön jegyzéket adott át a Foreign Office-on és fölhívja a brit kormány figyelmét a legújabb spanyolországi bombatámadásokra.

Napirend: a nemzetiségi kérdések - A szudéta- német párt ragaszkodik a karlsbadi pontokhoz PRÁGA, — A miniszterek politikai kollégiuma ma ült össze nyolcnapos szünet után. A politikai értekezletet a Hradzsinban tartották meg s azon maga a köztársasági elnök elnökölt. A megbeszélések és tanácskozások tárgya egyéb aktuális problémákon kivül a csehszlovákiai nemzetiségek kérdéseinek kielégítő megoldására irányuló javaslatkomplexum. Beavatottak szerint a nemzetiségi probléma gyorsabb iramú megoldását az államfő is kívánja, ezért a mai miniszteri konferenciát az ő kezdeményezésére tartották a Várban,

A nyelvtörvény novellája a koalíciós Seslka előtt

PRÁGA. — Tegnap jelentettük, hogy a nemzetiségi javaslatok tárgyalása és előkészítése során fölmerült a terv a régi pétka fölujitására. Most, a koalíció hat pártjára való tekintettel, nem pétka, hanem sestka létesül. A szociáldemokraták részéről dr. Meissner, az agrárok részéről dr. Dufek, a cseh nemzeti szocialisták részéről dr. Pa- tejdl, a cseh iparospárt részéről dr. Bas szenátor s a cseh nemzeti egyesülés részéről dr. Rasin képviselő lesz a sestka tagja. A cseh néppárt később nevezi meg kiküldöttét. Már e névsorból is látható, hogy a koalíciós pártok jogügyi és nem politikai sest- kájáról van szó. A politikai sestka később alakul meg.

A Lidové Noviny úgy tudja, hogy a fölsorolt törvényhozók közül többen már kézhez- vették a nyelvtörvény novellája tervezetének a vázlatát s e jogász-sestka a nyelvtörvény novellájának előkészítése céljából szombaton ül össze dr. Soukup szenátusi élről, telkinitíéílyéröl és méltóságáról van szó. Az önkormányzaton s a kormány által adandó engedményeken mindenesetre megjátszik majd, hogy a szudétanémetek végérvényesen az égeyüttmüködés mellett vagy az állandó harc mellett döntenek-e. Éppen úgy meglátszik majd

Szép szabadságot kevés pénzért Abbáziában

Vila S a IU S Abbázia a két legszebben fekvő ház, saját tengeri fürdővel, magyar

Viile Splendore Laurana tulajdonos, magyar konyha, magyaros kiszolgálás.

2 hét utazással komplett Ki 989.■ Pozsonytól—Pozsonyig. Megrendelhető és K(-ban fizethető a:

CEDOK r. t. irodáiban Bratislava, PieŐfany és KoSice-ben

nők vezetése alatt.

A koalíciós képviselőházi és szenátusi klubelnökök tegnapi értekezletén különben részt vett a német szociáldemokraták részéről Jaksch képviselő is. A Poledni List úgy tudja, hogy a német szociáldemokraták és a koalíció cseh pártjai között a viszony ismét fölmelegedett, jobbra fordult

A németek jövő héten mennek a miniszterelnökhöz

Értesüléseink szerint a szudétanémet párt megbizottaival a miniszterelnök e héten már nem jön össze, majd csak a jövő héten; a napot azonban még nem határozták meg.

„Alapvető átépítés kell és nem látszatmegoldás*'

A szudétanémet párt parlamenti klubja csütörtök este a prágai Német Ház tanácstermében ülést tartott. A klubülésről az éjszakai órákban adtak ki jelentést. E jelentés szerint a klubülésen számos tartománygyü- lési képviselő és párthivatalnok is részt vett. Az ülésen dr. Kreissl tett jelentést a párt választási eredményeiről, melyek nyilván azt mutatják — tekintettel a cseh szavazatoknak németlakta területeken való szaporodására—, hogy az elcsehesitési folyamat nem szűnt meg.

Az ülés második részében Kundt képviselőházi klubelnök részletes beszámolót adott a belpolitikai helyzet fejlődéséről, különös figyelemmel Henlein Konrád megbi- zottainak a miniszterelnökkel folytatott informatív tárgyaláasira. Az összes fönnálló lélektani, politikai és tárgyi nehézségre is rámutatott, amely különösen a cseh közvélemény hiányos fölkészítésében nyilvánul

meg. A nemzetiségi kérdésnek Európa által megkövetelt megoldása a politikai gondolkodás alapvető átépítésé tköveteli meg cseh részen.. Csak igy lehet az állam szükséges átépítését nemcsak kilátásba helyezni, hanem az egyenjogúsítás elvei alapján keresztül is vinni.

A klubelnöki jelentésből határozottan kitűnt az, hogy Henlein Konrád megbízottai tárgyalásaik folyamán sohasem hagytak kétséget abban az irányban, hogy ez az átépítés nélkülözhetetlenül szükséges a karlsbadi pontok szellemében és hogy a szudéta- németséget semmiféle látszatmegoldásokkal nem lehet kielégíteni.

A klub viharos tetszésnyilvánításokkal fogadta a jelentést és utasításokat adott dr. Sandner képviselőnek, a pártpropaganda főnökének abban az irányban, hogy a kulturális belpolitikai kérdések s a kormányhoz való viszony miként kezelendők.

Paris: „A cseheknek áldozatot kell hozniok"

PRÁGA. — A prágai Die Zeit csütörtöki számában a Temps legaljább vezércüklkét ismerteti. A cilkíket a Temps prágai (levelezője irta s aininalk első,,,Kormányprobi'éma'‘ cimü részében a cikkíró ismerteti a csehszlovák köztársaiség- beli különféle áramlatokat, melyeknek az állam igazgatására befolyásúik van. Visszautasítja azt a nézetet, mintha a kormányelnöfc és az államelnök között nézeteltérések volnának. Legfeljebb arról lehet szó, hogy vér-mérsékleti különbség van (kettejük között. A körvetkezőkben a Temps behatóan foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel és a szudétanémet párt memorandumával. A cikkíró nyilván jó információikkal rendelkezik. (A Die Zeit szerkesztősége itt megjegyzi: A cenzuragyakorlatra való tekintettel e részt nem ismertethetjük.) A Temps prágai 'levelezője azt írja, hogy mindenesetre az állam biztonság ácseh oldalion is, hogy elegendő mértékben vetnek-e figyelmet a valóságokra és az európai helyzet rendkívüli követelményeire.

Kétségtelen, hogy a cseheknek sok érzelmet és érdeket kell áldozatul hozniok.

Ez áldozatok csak egy dologig,ad igazolhatók: a kielégítés végett meg kell kísérelni a szélsőséget is. A közvélemény mindkét táborban rosszul van előkészítve. De Franciaország és Angol- ország nagyon világosan megmondta mindenkor a véleményét s ez államok most nem értenék meg, ha a tervezett reformok ama határokon alul maradnának, amiket az állam életérdekei írnak elő, — fejezi be a Die Zeit a Temps idézését.

iacques Bardoux cikke a Le Temps-ban

A Národni Politika mai számában dr. Bauer a tőle megszokott nyiltszavusággal ismét vezércikket irt, melyben a nyugati demokráciák állásfoglalásával foglalkozik. A vezércikk, amelynek cime ,,Ki viseli majd a holnap kockázatát?", szószerint igy hangzik:

— Jacques Bardoux a párisi Le Temps-ba cikket irt ,,a holnap kockázata" címen, mely cikk bennünket közvetlenül érint. E cikket nem szabad alábecsülni, bár az a lap ama rovatában jelent meg, mely jeles közéletü tényezők szabad megnyilatkozásai számára áll rendelkezésre. A Le Temps félhivatalos lap és abba semmi olyan nem jut, amit nagyon meg nem fontolnának. Nos, Jacques Bardoux e cikkében azt irta, hogy Csehszlovákiának titokban bizony nehézségekkel kell számolnia. Az állami köz- igazgatás egyszerű decentralizálása és az autonómia sem elégíti ki a németeket. Csehszlovákia megmentése úgy lesz lehetséges, ha sokkal mélyebb bel- és külpolitikai átalakulásokra készülünk fel. Bardoux szerint kell, hogy törekvésünk legyen, hogy az állam nagyobb egységességét az által érjük el, hogy önként felkészülünk a határkiigazitásra, a lakosság kicserélésére s igy elérjük kisebbségeink számának csökkenését. A külpolitika körében nélkülözhetetlenül szükséges lesz lemondani a Szovjetorosz- országgal való szövetségről és szövetségeinket Varsóval és Bukaresttel kell kötnünk. Továbbá Rómában és Budapesten kell keresnünk segítséget, amit Belgrád nem nyújthat.

— Ilyen tanácsokat osztogat tehát nekünk egy francia köziró, folytatja dr. Bauer. — Mindenek előtt rajtunk múlik, hogy minél hamarább tisztán lássuk, hogy a francia kormány megváltoztatta-e álláspontját.

— És itt helyén való megkérdezni, hogy any- nyira megváltozott 1918 óta a helyzet, hogy most a csehszlovákok kezébe revolvert nyomjanak és hogy öngyilkosságra kényszerítsék? Mindenekelőtt Anglia fegyverkezik, Franciaország erősiti repülőparkját. A másik oldalon a dinamikus államok belső gazdasági válságokon mennek át, ami nem marad befolyás nélkül a lakosság gondolkodására. Erősen kételkedünk abban, • hogy Hitler kancellár most fegyvert merne bízni a néptömegekre, különösen Ausztriában. Gigantikus fegyverkezést megengedhet magának Franciaország, Angolország, Szovjet- oroszország, de nem bírja azt ki Németország és Olaszország. Ezért ami a katonai dinamizmusból hiányzik, azt a dinamizmus propagandával igyekszik pótolni. Ne kételkedjetek abban egy percig sem, hogy Németország hiszi, hogy a csehszlovák kérdést papirháboruval intézi el, propagandával és Csehszlovákia aláak- názásával belül. A nyugati nagyhatalmakon áll ugyanis, hogy tartsanak ki, várják ki az időt s ne engedjenek.

— Amennyiben nekünk uj szövetségeket aj ónál nak s a régi szövetségek felbontását indítványozzák, nyíltan megmondhatjuk a maguktól értetődő dolgokat. Hogyan szerezhessük meg mi, csehszlovákok Lengyelországot, ha ez nem sikerült az angol és francia befolyásnak sem, mely éppen most (küldte Varsóba az 1936-ban Ram- bouilletben vállalt kölcsön második felét? Angeles Franciaország megígérte, hogy Németországnak Csehszlovákia ellen intézendő támadása esetén Lengyelország semleges marad és majd Franciaországgal tanácskozik. Könnyű mondani,, hogy kis halak is jó halak, de hogy mi a semlegesség, azt tudjuk a lengyel közvéleményből és tudjuk, hogy hol a lengyel életérdek. Romániával még baráti kapcsolataink vannak, szövetségesek vagyunk. És mégis Csehszlovákia az, amely Romániát felfegyverezte. De hát lemondhatunk-e a Szovjetoroszországgal való szövetségről, ha tudjuk, hogy valamennyi ajánlatunkat Varsó visz- szautasitotta? Mit tehet a szerető, ha a másik fél elutasító? Vagy talán werterien végezzünk, vagy béküljünk meg a helyzetei és mint vitálisán erős és reális teremtmény rázzuk le magunkról a fájdalmat s keressünk más szivet? Mit ér azonban mindez, ha* Moszkva most Litvinov szájával megszólalt a legvilágosabban, a legreálisabban s valamennyi nagyhatalom közül leginkább veszi figyelembe államunk méltóságát, melynek nem tanácsolja az engedékenységet, mely esetleg ön- gyilkossághoz vezethetne.

Ha napról-napra figyeljük a politikai helyzetet, hideg mérlegeléssel arra a konklúzióra jutunk, hogy nincs mit változtatnunk. Sajnos, Francia- országból oly hangok szólalnak meg, amelyek ■mintha a német lapokból volnának lefordítva. A Frankfurter Zeitung ugyanis azt javasolja, hogy a nagyhatalmak mondjanak le a merev politikai rendszerről s tegyék magukévá a dinamikus politikát, mely nem ismer szilárd szövetségeseket. Frankfurti becslések szerint Csehszlovákia engedékenyebb volna, ha nem tudná maga mögött a nagyhatalmak barátságát. Ezt jól tudjuk. Ha Anglia és Franciaország nem szándékszik megváltoztatni politikája alapelveit, ugry Csehszlovákia erős egység lesz e vonalon, mely háború nélkül győzhet s megvédheti a békét.

Csak az a fontos, hogy a nagyhatalmak jól tudják kihasználni politikai erőiket és ne csináljanak papucshős politikát (tiohoslápek). A csehszlovák nép realisztikus alapú és csak abban az esetben adná meg magát, ha Franciaország és Angolország önként mondana le nagyhatalmi állásáról és önként szolgáltatná ki magát Németország kénye-kedvének és ha Szovjetorosz- országot beső forradalom rázná meg. Az ilyen esetben nem volna becstelen dolog védekezni s tágítani a túlerővel szemben. De axnig hisszük, hogy Anglia és Franciaország még akar valami szerepet játszani és amíg Szovjetoroszország szilárd, addig senki se kényszerit rá minket arra, hogy a saját életünk ellen tegyünk. Az idei május és most a szokol-ünnep mutatja, hogy nem szenvedünk alacsonyabbrendüségi érzetekben, hogy tudunk dolgozni és európai hivatásunk van. Ehhez tartozik, úgy látszik, a példa, amit e világ hatalmasainak is adunk, — fejezi be dr. Bauer érdekes és őszinte cikkét.

„Páris nem gyakorol nyomást Prágára"

A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: Az utóbbi időben Csehszlovákiával szemben nem barátságos érzelmű elemek különféle eseményeket s meg nem erősített híreszteléseket ismét arra akartak kihasználni, hogy Franciaországot Csehszlovákia ellen hangolják. A szokol-ünnepségekről szóló téves hireken kívül oly hírek is napvilágot láttak, mintha a kormány, illetve a felelős tényezők a nemzetiségekkel való tárgyalásokat szándékosan húznák. E híreknek a francia sajtó csak egy része szentek figyelmet s a kormány jól informált

l köreiben s a politikában is ezzel ellentétben teljes bizalommal vannak Csehszlovákiával szemben, kormányával és lakosságával szemben is. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának felelős francia helyen ismét határozottan kijelentették, hogy Párisban állandó figyelemmel kísérik a csehszlovák kormány fáradozásait, de egyáltalában sem siettetik a gyors döntést, amint különben is a francia kormány az utóbbi feszültség kezdete óta semmiféle nyomást sem gyakorolt a prágai kormányra,

^ tanácskoztak a politikai miniszterek