Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-02 / 149. (4592.) szám

4 towgm-Mag^arhtklz® 1938 julius 2, szombat* A magyar középiskolában van Kassán a legjobb tanulmányi eredmény Nagyon szépen segélyezik a magyar iskolák szegénysorsu növendékeit T KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Több közleményben számoltunk be a kassai ma­gyar iskolák örvendetes fejlődéséről. ' Az évvégi beiratások minden magyar iskolá­ban jelentős fellendülést eredményeztek. Előrelátható volt, hogy a nemzeti öntudat ébredése megmutatkozik kulturális téren, elsősorban a népoktatás terén is és nagy elégtétellel kell megállapítanunk, hogy az anyanyelvi oktatás a legjobb tanulmá­nyi előmenetelt is eredményezi. A magyar iskolák évvégi statisztikája újból megmutatja, högy ezekben az iskolákban, amelyekben úgyszólván százszázalékosan érvényesül az anyanyelvi oktatás, érték el a legkiválóbb tanulmányi eredményeket. A magyar reálgimnáziumban A magyar reálgimnázium évvégi értesí­tőjéből kitűnik, hogy az év végén a létszá­mot képező 613 növendékből mindössze 34 pövendék, tehát alig öt és fél százalék utasittatott osztály­ismétlésre, ezzel szemben a kitüntetéssel végzett növendékek száma 132, vagyis huszonegy és fél százalék. Megfelelt 501 növendék, vagyis nyolcvan­egy és fél százalék. A szlovák középiskolák ezévi adatai még nem állnak rendelkezésünkre, de ha a múlt évi adatokat tekintjük úgy azt látjuk, hogy ezekben az iskolákban 7.6% bukott osztály- ismétlésre, csupán 64.4% felelt meg és 18% a kitüntetettek száma. A magyar középiskolában tehát lényege­sen jobb tanulmányi eredmény mutatko- j zik, ami legfőképen az anyanyelvi oktatás­nak tudható be. Lényeges tudnivaló, hogy a magyar reálgimnázium szegénysorsu növendékei jelentékeny anyagi támogatásban részesülnek. Az értesítők kimutatása szerint 60 növendék kapott készpénztámogatást a különféle alapítványokból, a szociális gon­dozóegyesülettől, a kassai magyar menzabi­zottságtól, a szülők szövetségétől, a minisz­tériumtól, az országos hivataltól és a püs­pöktől. Ezenkívül nagyszámú szegény ta­nuló részesült a téli ingyenes tejakció ellátásában, valamint a karácsonyi fölruházásban. Ez utóbbi célra 6390 koronát áldoztak a szülők szövetségének hozzájárulásával. Kü­lön beiratkozási segélyt is nyújtott a szülők szövetsége tekintélyes összegben. A magyar polgáriban A magyar polgári iskolában, amelyben tud-i RIMASZOMBAT. — (Tudósítónk táv­irati jelentése.) Szerdán délután kevéssel félöt óra előtt Harkács község határában kényszerleszállást végzett a magyarországi cserkészegyesület C 0404 HA jelzésű mo­tornélküli vitorlázó repülőgépe. A repülőgépen Steff Tibor ismert buda­pesti pilóta ült. Sem a gépnek, sem pilótájá­nak nem történt semmi baja a leszálláskor. A helyszínre azonnal kiszállt a tornaijai já­rási főnök vezetésével a hivatalos bizottság. valevően a legszegényebbsorsu növendékek vannak, aránylag szintén kitűnő volt a tanítási eredmény. Az egy és több tárgyból bukottak arányszáma körülbelül 10 százalékot tesz ki, ami szép ered­ménynek nevezhető ebben az intézetben, külö­nösen ha tudjuk, hogy a kitüntetettek arány­száma 22 százalék volt. Egyébként ennek az intézetnek a fejlődése a legszembe­tűnőbb, mert két évvel ezelőtt csak három osztály, a most elmúlt tanévben már öt osz­tály működött, a jövő tanévben pedig hét osztály fog működni ebben az iskolában. Annál különösebb, hogy éppen ennek a szépen fejlődő intézetnek kell most kiköltöznie régi épületéből, hogy — mint közöltük — helyet adjon az uj szlovák műegyetemnek. A magyar polgári hét osztályát egymástól mintegy húsz percnyire lévő két épületben fogják elhelyezni, tehát a tanítási idő jó része sétálással fog el­telni. így is csak a tantermek számára jut hely, az annyira fontos szakoktatási termeket nélkü­lözni lesz kénytelen e magyar tanintézet. A szegény tanulók megsegítése egyébként eb­ben az iskolában is igen szép eredményekkel folyt az elmúlt tanévben. Mintegy 120 gyermek kapott teljes tanfelszerelést, 100 A gép pilótája kihallgatásaikor kijelentette, hogy próbarepülést végzett, közben eltévedt s nem tudta, hogy csehszlovák területen van. Bu­dapestre telefonértesítést küldtek a kényszerle­szállásról. A magyar fővárosból külön teher­autót indítottak a repülőgép elszállítására. A magyar pilótának a csehszlovák hatóságok nem okoztak nehézségeket, sőt a tornaijai járási főnök uzsonnán látta vendégül. A teherautó ma megérkezett s a gépet visszaszállította Magyar- országra. A pilóta is hazautazott* gyermeknek juttattak téli ruházatot a karácso­nyi akció során és 35 gyermek részesült az in­gyen tejakció ellátásában. A szülők szövetségének közreműködésével és kuli* turelőadások rendezésével sikerült a tekintélyes összeget előteremteni, hogy ebben az intézetben a (különösen nagyszámú szegénysorsu növendékek zavartalan oktatását lehetővé tegyék. Két nagy­sikerű kuliturelőadást rendezett az intézet az el­múlt évben, egyet karácsonykor, egyet pedig február 26-án. Ez utóbbi különösen szép anyagi eredménnyel járt. A többi magyar kassai tanintézet tanulmányai eredményeiről legközelebb fogunk beszámolni. Göbbels balkáni utazása SZÓFIA. — A bolgár sajtó jelentése szerint Göbbels német propagandaügyi miniszter au­gusztusban Bukarestbe, Szófiába és Belgrádba utazik. Utazásának politikai jellege lesz. Repülőgépek sózott balért STOCKHOLM. — A norvég kormány kom­penzációs üzleteket kötött Olaszországgal 1.8 millió norvég korona értékben. Norvégia négy olasz bombavető repülőgépet kap tengeri halak­ért, főleg heringekért. A bombavető repülőgépe­ket a Caproni cég szállítja. Mindegyikük két- motoros és 350 kilométer óránkinti sebességet fejthetnek ki. Rejtélyes családi tragédia Malackán POZSONY. —- (Szerkesztőségünk telefon- jentése.) Megdöbbentő tragédia történt tegnap Malackán. Vacner József mérnöknek, a malac­kai állami erdészeti felügyelőség alkalmazottjá­nak feleségét tegnap lakásán lőtt sebbel holtan találták, a férj pedig súlyos seebesüléssel a holt­test mellett feküdt. A sebesült férfit kórházba szállították. Hogy hogyan történt a tragédia, azt eddig még nem sikerült megállapítani. A csendőrség vizsgálatot inditott és mivel a mér­nök állapotában javulás állott be, kihallgatta ÖU Vacner mérnök előadása szerint felesége ön- gyilkosságot követett el* Ezt akarta ő megaka­dályozni, de közben a fegyver elsült és ő meg­sebesült. A tragédia nagy megdöbbenést vál­tott ki. A csendőrség tovább folytatja a vizs­gálatot. Csehszlovák területre tévedt és szerencsésen leszállt egy magyar vitorlázó repülőgép a) jégverés Irta: Mezőssy Mária Anna néni hangja a hajnali harangszó­val egyszerre csendül fel s úgy osztogatja a parancsokat, mint egy huszárkapitány. Termete, tartása is olyan. A lustálkodó szolgálót nyakonönti hidegvízzel, miközben pergeti jóslatait: —- Csak lustálkodj, édes egy fiam, majd én is lustálkodom a kiházasitásoddal, ha egyszer netán vinne valami félkegyelmű ... Ahogy igyekszel, úgy veszed hasznát. Ugrik is aztán a szolgáló, mert mindenki- fudja, hogy aki megérdemelte, szoba-kony­ha bútort kapott, aki meg nem érdemelt többet, annak egy kék festőkötő volt a nászajándék. Anna néni éles szürke szemei mindenen keresztül látnak, padlástól-pin- céig még az egérlyukat is számontartja s féllábon áll előtte vincellértől a mosogató­lányig mindenki. Az a szokása, hogy este kis fekete táblára feljegyzi a másnapi teen­dőket s a jól végzett munka és teljesített kötelesség nyugalmával átengedi -magát a bóbiskolásnak. Gábor bátyám két lába szétvetve támasz­kodik a lakkcsizma sarkán az asztal alatt. Kezeit a magyarnadrág első zsebébe dug­ja, úgy hogy a nagyujja kimarad belőle. Petőfi-nyakkendője ringatja magát a nyu­galmas lélegzet hullámán. Fejét a kanapé karjára hátraszegi s arcán tanyázó örök derűvel nézi a fénykort, amit a petróleum- lámpa vetít a gerendákra. Ennél több dol­ga aztán nem igen akad máskor sem. Egy­szer a csillagokat nézi, máskor a szellőt, a méheket, vagy a ketrecbe fogott rókafiak- kal incselkedik. — Akinek ilyen házizsandárja van, mint az én Annám, az Isten tartsa meg, annak nem igen marad több tennivalója, — men- ítegeti sokszor mosolyos semmittevését. — Maga csak ünnepeljen, Gábor, amig én élek, nem akarom, hogy csak egy ün­nepnapja legyen, az, amikor én meghalok... — Anna néni igy provokálja a halála ellen való tiltakozást, Erzsi sokat segít, mert Anna néni neve­lése: •— Ahogy igyekszel, kislányom, úgy ve­szed hasznát, magadnak tanulod, amit ta­nulsz, mert én nem leszek ám mindig., de nem ám s akkor százfelé hordják mindenedet, mint a csákiszalmáját... —• igy oktatgatja -a lányát. Erzsi igyekszik is. Már húszéves korában olyan gazdasszony volt, hogy akár egyedül is eldirigálta volna az egész házat, de Anna néni nem adta át a kormányt. — Majd ha a magad asszonya leszel — mondogatta, de ez volt az, amivel Erzsi nem sietett. Már harminc felé jár a tava­szok számolgatásává!, néhány jó kérőt ki is kosarazott. Nem tudni róla, hogy vala­kinél otthagyta-e szivét, vagy vár még va­lakire, aki késik. Nem is nagyon firtatja senki. Vidám és boldog a szülői háznál. Félkönyökre támasztva tenyerében tartja szép hosszúkás arcát. Ujjai belevesznek sö­tét hajába. Dióbarna szemein álom ködöl, igy bóbiskol az estében. Erzsit hozzám ha­sonlítják. Hasonlít is, de rajta minden ki- csattanóbb. Haja színe mélyebb tónusu, sze­mében virgoncabb a fény, bőre alól piro­sán áttüzel a vér, szája merészebb ivü, duz- zadtan meríti meg, ha tikkadt s utána ned­ves-pirosán csillog a fehér fogsor felett. Rajtam mindez letompitva, l'esimitva, el- szintelenedve van meg. Erzsi a falu, min­den napfényével, a szőlőshatár minden vad. édességével, szellős frisseségével, a Tisza minden álmodozó súlyos csendjével és za­bolátlan, gátolhatatlan kitöréseivel. Úgy nézem Erzsit, mint az esti bágyadás lefog­ja, mint magamat. Megkeresem benne, ami az ősi ÉN. Számolom a vérsejtjeit, keresem benne azt a többet, amennyivel kevesebb lett, mire az évszázadok óta átöröklött vér belém torkollott, hogy uj utat keresve, me­gint halványabban rajzolódjon majd ki az enyémek arcára és fáradtabban mozduljon ereikben. Erzsinek meg én vagyok a szebb, a fakultabb kép, a neki idegen, finomabb kulturált városi lány. így tetszünk egymás­nak és szeretgetjük egymásban azt, hogy egymás folytatásai, egy ág levelei vagyunk. Reggelig is elnézném Erzsit* ele Gábor bátyám hirtelen kizökkenti beszédje szeke­rét a kátyúból, poharát felemeli, az alján még ott aránylik szentjánosáldása, kiegye­nesedik, felhörpinti és szétkeriti köztünk az indulót: — No, kedveskélm, gyerünk, tegyük el magunkat holnapra. Anna néni és Erzsi olyan mozdulattal rebbennek fel, mint a csibék, mikor kikap­ják szárnyuk alá rejtett fejüket. Erzsi még csippen is hozzá: — Bizony, menjünk aludni, hajnalban a szőlőbe megyünk — átkarol s mint a gye­reknek, ha szép játékot Ígérnek, úgy kér­dezgeti: — Örülsz-e, kedveském? Möglá- tod, milyen igön jó lösz, kicsikorodban na­gyon örültél, ha a szőlőbe möntünk ... mög van-e még a kis garabó? Amit emléknek vittél haza, möggyet szödtél bele, mikor utoljára nálunk voltál... Istenöm, már an­nak is nyóc éve ... Gábor bátyám is elmosolyodik: — Azám, a kis garabó. .. — mondja ma­ga elé, — Persze, hogy megvan, — bizonygatom —, hogy is gondolod, hogy nem volna ... — Nono, hajszen csak úgy mögkérdöz- tem, mert nektök ott a nagy városban másminő passziótok van ... — mondja bo­csánatkérőn Erzsi. — A szőlőbeli élményekéi, az itt eltöltött nyarakat nem lehet elfelejteni, nem lehet azokat összehasonlítani semmiféle nagyvá­rosi passzióval, azok elmosódnak, egyiket 'felváltja a másik és beleolvadnak a hétköz­napok szürkeségébe, de ezek megmaradnak ünnepnek s évek múlásával mindig napsu- garasabban ragyognak vissza. Néha tán el­alszanak, mint télen a szőlőtőkék, aztán va­lami felébreszti ® úgy szeretnénk futni fe­léjük vissza a múltba — nagyon átérzem, amit mondok s Erzsi könnyezve ölel át:-—Te kis kedvesöm, minő jólesik, hogy igy mondod. — Mért nem jössz gyakrabban — kérdi Anna néni is. — Bizony szüretre édös, az ám csak a vigasság — bólogat Gábor bátyám s gon­dolata rámosolyog a régi szüretekre. Erzsi a párnákat rakosgatja. Fehéren duzzadoznak, mint pöfeteg az erdőn. Ki- csínykoromban attól féltem, hogy kipuk­kad, ha ráfekszem, azután meg egyet gon­dolva hirtelen rádobfcam magam, A levegő szesszenve menekült a jószagu pehely közi a párna négy csücskébe, de kiszabadulni nem tudott a süni cihából s megint fsak felfújta magát, igy hancuroztam rajta... mi* lyen édes örömös játék volt. Mikor megveti az ágyat, mellém ül Er-i zsi az ágy szélére, mint régen, mikor me- sével altatott. Titokzatoskodva kérdi: — Emlékszöl-e még kedvesöm Szendre)? Ábrisra... ? — Aki tizennégy éves koromban úgy be- lémszeretett, hogy a hetedik határból űzte naponta idáig a lovát, hogy láthasson? —t kiáltom egy lélegzettel? — Arra, arra — hunyorit hozzá Erzsi, — Mindennap jött, hogy játszhasson ve­lem... de szép volt. Meg is kérte a keze­met. Édesapám jót nevetett akkor. Megve­regette Ábris vállát, úgy mondta neki ,.Ábris öcsém, korán lenne. Nálunk nem érik oly hamar a meggy, mint nálatok*** így akarta elütni tréfával a korai lányké-t rést. De Ábris a rajongó, tüzes szemével* mosolyos arcával egyre ostromolta — ele- venitgetem az emléket, már nem is mondom a többit, csak gondolom, ...,,Elvárok én három esztendőt is, csak Ígérje meg, hogy nekem adja**, ,,Azt én nem tehetem öcsém. Három év nagyidő s hátha Marika nem akarná..* megazután...** ,,Mire gondol Péter bátyám, hogy nem folytatja a szót? Elég gazdag vagyok én ahoz, hogy poharas virágot tartsak a há­zamban... tudom én, hogy a városi lány poharas virág.** „Mindent tudok öcsém, csak azt nem tudhatom, hogy eljönne-e még három év múlva a faludba... akár poharas virágnak • 44 IS. Erre Ábris felkaptat a lovára, a sarkan­tyút belevágja a ló szügyébe s elvágtat* mint a futószél. Sokáig hire jár keserves nagy mulatozásainak, amit bánatában* megsértett nemesi önérzetében véghezvisz. Erzsi látja, hogy belefeledkezem az em­lékezésbe, macskatalpon kioson a szobából* nem tartom vissza, tovább nézem a lámpa fénykorét a gerendán. Kis molylepke röp- dös a lámpa körül, megnől az árnya, mire a gerendára vetitődik, mint ennek a kis emléknek nyolc év távlatában. Azon ka­pom magam, hogy latolgatom ,,nem-e jobb lett volna eljönni poharasvirágnak Ábris falujába?" (Folytatása kőviettkezik.| ,iaüi íeó

Next

/
Oldalképek
Tartalom