Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-02 / 149. (4592.) szám
4 towgm-Mag^arhtklz® 1938 julius 2, szombat* A magyar középiskolában van Kassán a legjobb tanulmányi eredmény Nagyon szépen segélyezik a magyar iskolák szegénysorsu növendékeit T KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Több közleményben számoltunk be a kassai magyar iskolák örvendetes fejlődéséről. ' Az évvégi beiratások minden magyar iskolában jelentős fellendülést eredményeztek. Előrelátható volt, hogy a nemzeti öntudat ébredése megmutatkozik kulturális téren, elsősorban a népoktatás terén is és nagy elégtétellel kell megállapítanunk, hogy az anyanyelvi oktatás a legjobb tanulmányi előmenetelt is eredményezi. A magyar iskolák évvégi statisztikája újból megmutatja, högy ezekben az iskolákban, amelyekben úgyszólván százszázalékosan érvényesül az anyanyelvi oktatás, érték el a legkiválóbb tanulmányi eredményeket. A magyar reálgimnáziumban A magyar reálgimnázium évvégi értesítőjéből kitűnik, hogy az év végén a létszámot képező 613 növendékből mindössze 34 pövendék, tehát alig öt és fél százalék utasittatott osztályismétlésre, ezzel szemben a kitüntetéssel végzett növendékek száma 132, vagyis huszonegy és fél százalék. Megfelelt 501 növendék, vagyis nyolcvanegy és fél százalék. A szlovák középiskolák ezévi adatai még nem állnak rendelkezésünkre, de ha a múlt évi adatokat tekintjük úgy azt látjuk, hogy ezekben az iskolákban 7.6% bukott osztály- ismétlésre, csupán 64.4% felelt meg és 18% a kitüntetettek száma. A magyar középiskolában tehát lényegesen jobb tanulmányi eredmény mutatko- j zik, ami legfőképen az anyanyelvi oktatásnak tudható be. Lényeges tudnivaló, hogy a magyar reálgimnázium szegénysorsu növendékei jelentékeny anyagi támogatásban részesülnek. Az értesítők kimutatása szerint 60 növendék kapott készpénztámogatást a különféle alapítványokból, a szociális gondozóegyesülettől, a kassai magyar menzabizottságtól, a szülők szövetségétől, a minisztériumtól, az országos hivataltól és a püspöktől. Ezenkívül nagyszámú szegény tanuló részesült a téli ingyenes tejakció ellátásában, valamint a karácsonyi fölruházásban. Ez utóbbi célra 6390 koronát áldoztak a szülők szövetségének hozzájárulásával. Külön beiratkozási segélyt is nyújtott a szülők szövetsége tekintélyes összegben. A magyar polgáriban A magyar polgári iskolában, amelyben tud-i RIMASZOMBAT. — (Tudósítónk távirati jelentése.) Szerdán délután kevéssel félöt óra előtt Harkács község határában kényszerleszállást végzett a magyarországi cserkészegyesület C 0404 HA jelzésű motornélküli vitorlázó repülőgépe. A repülőgépen Steff Tibor ismert budapesti pilóta ült. Sem a gépnek, sem pilótájának nem történt semmi baja a leszálláskor. A helyszínre azonnal kiszállt a tornaijai járási főnök vezetésével a hivatalos bizottság. valevően a legszegényebbsorsu növendékek vannak, aránylag szintén kitűnő volt a tanítási eredmény. Az egy és több tárgyból bukottak arányszáma körülbelül 10 százalékot tesz ki, ami szép eredménynek nevezhető ebben az intézetben, különösen ha tudjuk, hogy a kitüntetettek arányszáma 22 százalék volt. Egyébként ennek az intézetnek a fejlődése a legszembetűnőbb, mert két évvel ezelőtt csak három osztály, a most elmúlt tanévben már öt osztály működött, a jövő tanévben pedig hét osztály fog működni ebben az iskolában. Annál különösebb, hogy éppen ennek a szépen fejlődő intézetnek kell most kiköltöznie régi épületéből, hogy — mint közöltük — helyet adjon az uj szlovák műegyetemnek. A magyar polgári hét osztályát egymástól mintegy húsz percnyire lévő két épületben fogják elhelyezni, tehát a tanítási idő jó része sétálással fog eltelni. így is csak a tantermek számára jut hely, az annyira fontos szakoktatási termeket nélkülözni lesz kénytelen e magyar tanintézet. A szegény tanulók megsegítése egyébként ebben az iskolában is igen szép eredményekkel folyt az elmúlt tanévben. Mintegy 120 gyermek kapott teljes tanfelszerelést, 100 A gép pilótája kihallgatásaikor kijelentette, hogy próbarepülést végzett, közben eltévedt s nem tudta, hogy csehszlovák területen van. Budapestre telefonértesítést küldtek a kényszerleszállásról. A magyar fővárosból külön teherautót indítottak a repülőgép elszállítására. A magyar pilótának a csehszlovák hatóságok nem okoztak nehézségeket, sőt a tornaijai járási főnök uzsonnán látta vendégül. A teherautó ma megérkezett s a gépet visszaszállította Magyar- országra. A pilóta is hazautazott* gyermeknek juttattak téli ruházatot a karácsonyi akció során és 35 gyermek részesült az ingyen tejakció ellátásában. A szülők szövetségének közreműködésével és kuli* turelőadások rendezésével sikerült a tekintélyes összeget előteremteni, hogy ebben az intézetben a (különösen nagyszámú szegénysorsu növendékek zavartalan oktatását lehetővé tegyék. Két nagysikerű kuliturelőadást rendezett az intézet az elmúlt évben, egyet karácsonykor, egyet pedig február 26-án. Ez utóbbi különösen szép anyagi eredménnyel járt. A többi magyar kassai tanintézet tanulmányai eredményeiről legközelebb fogunk beszámolni. Göbbels balkáni utazása SZÓFIA. — A bolgár sajtó jelentése szerint Göbbels német propagandaügyi miniszter augusztusban Bukarestbe, Szófiába és Belgrádba utazik. Utazásának politikai jellege lesz. Repülőgépek sózott balért STOCKHOLM. — A norvég kormány kompenzációs üzleteket kötött Olaszországgal 1.8 millió norvég korona értékben. Norvégia négy olasz bombavető repülőgépet kap tengeri halakért, főleg heringekért. A bombavető repülőgépeket a Caproni cég szállítja. Mindegyikük két- motoros és 350 kilométer óránkinti sebességet fejthetnek ki. Rejtélyes családi tragédia Malackán POZSONY. —- (Szerkesztőségünk telefon- jentése.) Megdöbbentő tragédia történt tegnap Malackán. Vacner József mérnöknek, a malackai állami erdészeti felügyelőség alkalmazottjának feleségét tegnap lakásán lőtt sebbel holtan találták, a férj pedig súlyos seebesüléssel a holttest mellett feküdt. A sebesült férfit kórházba szállították. Hogy hogyan történt a tragédia, azt eddig még nem sikerült megállapítani. A csendőrség vizsgálatot inditott és mivel a mérnök állapotában javulás állott be, kihallgatta ÖU Vacner mérnök előadása szerint felesége ön- gyilkosságot követett el* Ezt akarta ő megakadályozni, de közben a fegyver elsült és ő megsebesült. A tragédia nagy megdöbbenést váltott ki. A csendőrség tovább folytatja a vizsgálatot. Csehszlovák területre tévedt és szerencsésen leszállt egy magyar vitorlázó repülőgép a) jégverés Irta: Mezőssy Mária Anna néni hangja a hajnali harangszóval egyszerre csendül fel s úgy osztogatja a parancsokat, mint egy huszárkapitány. Termete, tartása is olyan. A lustálkodó szolgálót nyakonönti hidegvízzel, miközben pergeti jóslatait: —- Csak lustálkodj, édes egy fiam, majd én is lustálkodom a kiházasitásoddal, ha egyszer netán vinne valami félkegyelmű ... Ahogy igyekszel, úgy veszed hasznát. Ugrik is aztán a szolgáló, mert mindenki- fudja, hogy aki megérdemelte, szoba-konyha bútort kapott, aki meg nem érdemelt többet, annak egy kék festőkötő volt a nászajándék. Anna néni éles szürke szemei mindenen keresztül látnak, padlástól-pin- céig még az egérlyukat is számontartja s féllábon áll előtte vincellértől a mosogatólányig mindenki. Az a szokása, hogy este kis fekete táblára feljegyzi a másnapi teendőket s a jól végzett munka és teljesített kötelesség nyugalmával átengedi -magát a bóbiskolásnak. Gábor bátyám két lába szétvetve támaszkodik a lakkcsizma sarkán az asztal alatt. Kezeit a magyarnadrág első zsebébe dugja, úgy hogy a nagyujja kimarad belőle. Petőfi-nyakkendője ringatja magát a nyugalmas lélegzet hullámán. Fejét a kanapé karjára hátraszegi s arcán tanyázó örök derűvel nézi a fénykort, amit a petróleum- lámpa vetít a gerendákra. Ennél több dolga aztán nem igen akad máskor sem. Egyszer a csillagokat nézi, máskor a szellőt, a méheket, vagy a ketrecbe fogott rókafiak- kal incselkedik. — Akinek ilyen házizsandárja van, mint az én Annám, az Isten tartsa meg, annak nem igen marad több tennivalója, — men- ítegeti sokszor mosolyos semmittevését. — Maga csak ünnepeljen, Gábor, amig én élek, nem akarom, hogy csak egy ünnepnapja legyen, az, amikor én meghalok... — Anna néni igy provokálja a halála ellen való tiltakozást, Erzsi sokat segít, mert Anna néni nevelése: •— Ahogy igyekszel, kislányom, úgy veszed hasznát, magadnak tanulod, amit tanulsz, mert én nem leszek ám mindig., de nem ám s akkor százfelé hordják mindenedet, mint a csákiszalmáját... —• igy oktatgatja -a lányát. Erzsi igyekszik is. Már húszéves korában olyan gazdasszony volt, hogy akár egyedül is eldirigálta volna az egész házat, de Anna néni nem adta át a kormányt. — Majd ha a magad asszonya leszel — mondogatta, de ez volt az, amivel Erzsi nem sietett. Már harminc felé jár a tavaszok számolgatásává!, néhány jó kérőt ki is kosarazott. Nem tudni róla, hogy valakinél otthagyta-e szivét, vagy vár még valakire, aki késik. Nem is nagyon firtatja senki. Vidám és boldog a szülői háznál. Félkönyökre támasztva tenyerében tartja szép hosszúkás arcát. Ujjai belevesznek sötét hajába. Dióbarna szemein álom ködöl, igy bóbiskol az estében. Erzsit hozzám hasonlítják. Hasonlít is, de rajta minden ki- csattanóbb. Haja színe mélyebb tónusu, szemében virgoncabb a fény, bőre alól pirosán áttüzel a vér, szája merészebb ivü, duz- zadtan meríti meg, ha tikkadt s utána nedves-pirosán csillog a fehér fogsor felett. Rajtam mindez letompitva, l'esimitva, el- szintelenedve van meg. Erzsi a falu, minden napfényével, a szőlőshatár minden vad. édességével, szellős frisseségével, a Tisza minden álmodozó súlyos csendjével és zabolátlan, gátolhatatlan kitöréseivel. Úgy nézem Erzsit, mint az esti bágyadás lefogja, mint magamat. Megkeresem benne, ami az ősi ÉN. Számolom a vérsejtjeit, keresem benne azt a többet, amennyivel kevesebb lett, mire az évszázadok óta átöröklött vér belém torkollott, hogy uj utat keresve, megint halványabban rajzolódjon majd ki az enyémek arcára és fáradtabban mozduljon ereikben. Erzsinek meg én vagyok a szebb, a fakultabb kép, a neki idegen, finomabb kulturált városi lány. így tetszünk egymásnak és szeretgetjük egymásban azt, hogy egymás folytatásai, egy ág levelei vagyunk. Reggelig is elnézném Erzsit* ele Gábor bátyám hirtelen kizökkenti beszédje szekerét a kátyúból, poharát felemeli, az alján még ott aránylik szentjánosáldása, kiegyenesedik, felhörpinti és szétkeriti köztünk az indulót: — No, kedveskélm, gyerünk, tegyük el magunkat holnapra. Anna néni és Erzsi olyan mozdulattal rebbennek fel, mint a csibék, mikor kikapják szárnyuk alá rejtett fejüket. Erzsi még csippen is hozzá: — Bizony, menjünk aludni, hajnalban a szőlőbe megyünk — átkarol s mint a gyereknek, ha szép játékot Ígérnek, úgy kérdezgeti: — Örülsz-e, kedveském? Möglá- tod, milyen igön jó lösz, kicsikorodban nagyon örültél, ha a szőlőbe möntünk ... mög van-e még a kis garabó? Amit emléknek vittél haza, möggyet szödtél bele, mikor utoljára nálunk voltál... Istenöm, már annak is nyóc éve ... Gábor bátyám is elmosolyodik: — Azám, a kis garabó. .. — mondja maga elé, — Persze, hogy megvan, — bizonygatom —, hogy is gondolod, hogy nem volna ... — Nono, hajszen csak úgy mögkérdöz- tem, mert nektök ott a nagy városban másminő passziótok van ... — mondja bocsánatkérőn Erzsi. — A szőlőbeli élményekéi, az itt eltöltött nyarakat nem lehet elfelejteni, nem lehet azokat összehasonlítani semmiféle nagyvárosi passzióval, azok elmosódnak, egyiket 'felváltja a másik és beleolvadnak a hétköznapok szürkeségébe, de ezek megmaradnak ünnepnek s évek múlásával mindig napsu- garasabban ragyognak vissza. Néha tán elalszanak, mint télen a szőlőtőkék, aztán valami felébreszti ® úgy szeretnénk futni feléjük vissza a múltba — nagyon átérzem, amit mondok s Erzsi könnyezve ölel át:-—Te kis kedvesöm, minő jólesik, hogy igy mondod. — Mért nem jössz gyakrabban — kérdi Anna néni is. — Bizony szüretre édös, az ám csak a vigasság — bólogat Gábor bátyám s gondolata rámosolyog a régi szüretekre. Erzsi a párnákat rakosgatja. Fehéren duzzadoznak, mint pöfeteg az erdőn. Ki- csínykoromban attól féltem, hogy kipukkad, ha ráfekszem, azután meg egyet gondolva hirtelen rádobfcam magam, A levegő szesszenve menekült a jószagu pehely közi a párna négy csücskébe, de kiszabadulni nem tudott a süni cihából s megint fsak felfújta magát, igy hancuroztam rajta... mi* lyen édes örömös játék volt. Mikor megveti az ágyat, mellém ül Er-i zsi az ágy szélére, mint régen, mikor me- sével altatott. Titokzatoskodva kérdi: — Emlékszöl-e még kedvesöm Szendre)? Ábrisra... ? — Aki tizennégy éves koromban úgy be- lémszeretett, hogy a hetedik határból űzte naponta idáig a lovát, hogy láthasson? —t kiáltom egy lélegzettel? — Arra, arra — hunyorit hozzá Erzsi, — Mindennap jött, hogy játszhasson velem... de szép volt. Meg is kérte a kezemet. Édesapám jót nevetett akkor. Megveregette Ábris vállát, úgy mondta neki ,.Ábris öcsém, korán lenne. Nálunk nem érik oly hamar a meggy, mint nálatok*** így akarta elütni tréfával a korai lányké-t rést. De Ábris a rajongó, tüzes szemével* mosolyos arcával egyre ostromolta — ele- venitgetem az emléket, már nem is mondom a többit, csak gondolom, ...,,Elvárok én három esztendőt is, csak Ígérje meg, hogy nekem adja**, ,,Azt én nem tehetem öcsém. Három év nagyidő s hátha Marika nem akarná..* megazután...** ,,Mire gondol Péter bátyám, hogy nem folytatja a szót? Elég gazdag vagyok én ahoz, hogy poharas virágot tartsak a házamban... tudom én, hogy a városi lány poharas virág.** „Mindent tudok öcsém, csak azt nem tudhatom, hogy eljönne-e még három év múlva a faludba... akár poharas virágnak • 44 IS. Erre Ábris felkaptat a lovára, a sarkantyút belevágja a ló szügyébe s elvágtat* mint a futószél. Sokáig hire jár keserves nagy mulatozásainak, amit bánatában* megsértett nemesi önérzetében véghezvisz. Erzsi látja, hogy belefeledkezem az emlékezésbe, macskatalpon kioson a szobából* nem tartom vissza, tovább nézem a lámpa fénykorét a gerendán. Kis molylepke röp- dös a lámpa körül, megnől az árnya, mire a gerendára vetitődik, mint ennek a kis emléknek nyolc év távlatában. Azon kapom magam, hogy latolgatom ,,nem-e jobb lett volna eljönni poharasvirágnak Ábris falujába?" (Folytatása kőviettkezik.| ,iaüi íeó
