Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-05 / 129. (4572.) szám

KOMÁROM* — A Szlovenszikói Magyar Kultur Egyesület ez évben csendes, házi jubi­leumot ül: tízéves. Szlovákiának ez a nagy je­lentőségű, összefogó magyar művelődési szer­vezete aránylag igen fiatal még s máris gazdag, eredményes múltra tekinthet vissza. Amidőn en­nél a jelentős határkőnél megállunk, nagy elis­meréssel kell megemlékeznünk a SzMKE elin­dítóiról, a nagy vállalkozás kezdeményezőiről, alkik évek nehéz munkájával építették meg az alapokat, állították össze a szükséges alap­szabályokat s kivívták az alapszabályok jóvá­hagyását. Dr. Alapy Gyula fáradhatatlan lelkesedéssel ismertette annak idején a SzMKE eszméjét, célkitűzését: , ,muüvelt magyar embert Szlová­kiában", dr. Kamrás József, dr. Jamkovics Mar­cell, — a SzMKE-nek jelenleg is országos el­nöke, -— dr. Szikiay Ferenc, — a kassai szer­vezet jelenlegi elnöke, — s munkatársaik te­remtették meg a SzMKE-t s természetes, hogy a köztársaságiban élő más nemzetiségek jól be­vált kulburszervezeteit is mintául tekintették. Vallási, vagyoni, társadalmi, politikai különb­ségekre való tekintet nélkül hívta az orszá­gos kulturegyesület első vezetősége Szlová­kia magyarjait a SzMKE-be való tömörülés­re s a SzMKE csakhamar népszerű, ismert egyesület lett, fiókszervezeteinek száma sza­porodni kezdett* Természetes, hogy mint minden hasonló egyesület, a kezdet gyermekbetegségein át kel­lett, hogy essen, legelsősorban is a közönnyel s a fásultsággal kellett megküzdenie s munka­társakat, áldozatkész helyi vezetőket keresnie, akik az alapszabályos lehetőségeket felhasznál­va, célirányos, széles alapokra fektetett s szervezett kiuilturmunfcát végezzenek a váro­sokban s a falvakban. A SzMKE mindenüvé el akart jutni, ahol csak magyar ember él Szlovákiában: húsz jelentkezővel már fiókegyesületet alapítha­tott, de egyes jelentkezőket is szívesen foga­dott, hogy a magyarság kulturális kádereit a magyar tömbtől távol élő SzMKE-tag is nem jóbarát, nem elnémítani akarja a már meglévő, különböző címke, nevek s alap­szabályok keretében dolgozó kulturegylete- ket, hanem azokat támogatni akarja, segítő­társuk kivan lenni. Az egymástól függetlenül, sokszor egymás el­len s egymás nem ismerésével működő helyi kulturegyesületek körében (ahol sokszor a sze­mélyi kérdés jobban uralkodott, mint az elv) f igyekezett azt a véleményt elhinteni, hogy az j egységesen irányított kulturszervezetek mun­kája hatékonyabb, eredményesebb, mint az egy­mástól függetlenül, sokszor egyesületi félté­kenységből hajtott munka. így aztán a SzMKE számos, már önállóan működött kis helyi egye­sületet is magához kapcsolt. Kéttfelé irányult tehát a SzMKE működése: egyrészt egészséges, kulturális közvéleményt teremteni Szlovákiában s meggyőzni a kul-" turélet minden irányítóját, hogy a megszerve- ^ zeít, tudatos, célszerű kulturmunka sóikkal többet ér az egyén s a nemzet szempontjából, mint az eseíről-esetre haladó s mindig más- irányu kulturmunka. Az egészséges kulturális közvélemény megte­remtésének munkája még ma is tart. Nemcsak elvi, hanem személyi kérdéseket is le kell győz­ni, — sokszor úgy tűnik, hogy a kulltummunka min álunk nagyrészt személyi kérdés, ami vi­szont isimét erőt ad a SzMKE-nek arra, hogy összefogást s a célszerűséget hirdető igyekezeté­ben ne álljon meg ma sem. A SzMKE munkásságának másik Iránya az úgynevezett aprómunka volt már: kulturszerve- zeteket állítani föl Szlovákia minden magyar­lakta vidékén, vezetőket találni s az esetleg vo nakodó, kijelölt vezetőket meggyőzni arról, hog-; a nép maga, a falusi, kisvárosi tömeg nagyoi szívesen hallgat s látogat előadásokat, szívesen tanul, — még akkor is, ha a helyi vezetőnek, fá­sultságában, esetleg más a véleménye. Nagy­szerű ilyen példákat látnunk az érdeklődés őszin­teségére s széles voltára vonatkozólag s való­szert, — s nagyon jól bevált a női szakosztály rendszere. Van szervezet, ahol kézimunkával1^ szlöjJ-munkával foglalkoznak a fiatalok, van, ahol komoly sakkversenyeket tartanak. A városi SzMKE-csoportok munkássága en­nél még sokkal gazdagabb, még többrétű, hiszen, a városi ember érdeklődési köre is szélesebb. Nyitra, Pozsony, Léva, Érsekújvár, Igló, Eper­jes, Korompa, Dobsina, Jclsva, Kassa: megannyi állomása a SzMKE-imunkának s mindegyik vá­ros magyarsága a maga sajátos kívánalmai sze­rint veg.ez a SzMKE-ben igen értékes, népsze­rű munkát. Sajnálatos, hogy még többen nem kapcsolódtak bele a szlovákiai városok közül a SzMKE szervezkedésbe, így kívánatos volna Rimaszombat, Losonc, Ipolyság, Dunaszerdahely, Párkány bekapcsolódása is, nem azért, mintha e városokban nem volna szépen működő kultur- egyesület már, hanem azért, mivel a SzMKE-ben van meg az a törekvés, hogy a széthúzó, sokszor egyen etlenkedő s különböző irányú kisvárosi egyesületek között a kibéki- tésnek és összefogásnak szerepét vállalja s má­1938 junius 5, vasárnap. ban alig akad néhány hely Szlovákiában, ahol a vezető van meg s a hozzávaló tömegérdeklődés hiányzik... A kulturegyesületek sikerének vagy sikertelen­ségének kérdése tehát nagyfokban vezetői kérdés* Ezért tart s fog tartani egyre több vezetői meg­beszélést a SzMKE az egyes kulturális gócpon­tokban s tervezi vezetői tanfolyam megszerve­zését, hogy olyan falvakban is rendelkezésre álljon szakavatott kulturális vezető, ahol a ta­nult réteg kivonta magát a kulturális irányítás feladata alól. A tavaszon nagyon sikerült vezetői megbeszé­lést rendezett a kassai körzet Kassán s a gömöri körzet Pelsőcön. Decen foalizáli munka erősítse. Le kellett szerelnie a SzMKE-nek a vidéki, he­lyi hatóságok gyanakvását is, meg kellett győz­nie a helyi hatóságok embereit, hogy a SzMKE törvényes alakulat, célja csupán s kizárólag a magyar műveltség megtartása, fejlesztése, az ifjúság nevelése s a SzMKE minden munkáját nyíltan, öntudatosan, a törvények alapján áll­va, vécrzí. Sajnos, néha még most is találkozik a SzMKE indokolatlan gyanakvással s itt-ott a kellő jóindulat hiányával is; mindinkább be­bizonyosodik azonban a gyanákvók előtt, hogy a SzMKE építő egyesület s a szlovákiai ma­gyarság kulturális érdekeit védi, fejleszti a töb­bi nemzetiségekkel való egyetértésben. A SzMKE-et a szlovákiai magyarság, amint egyre jobban megismerte, úgy zárta a szivébe. Egyre több munkatárs akadt. Nem hallgathat­juk etl, hogy a magyarság között is akadtak gyanakvók s a kul turm unkát ól visszahúzódók, vagy, akik azt hitték, hogy bizonyos módon ,.exponálják" magukat, ha a törvényes alapokon mozgó kulturegyesületet támogatják. Sikerült ezeknek a túlzott óvatoskodóknak bebizonyíta­ni, hogv a SzMKE által hirdetett kulturális összefogás mintegy nemzeti narancs és kötelező a ma­gyar tömb egyed eire. A SzMKE mi^d-'o hangoztatta s hangoztatja azt is, hogy a SzMKE nem öncél, hanem eszköz, jól bevált, érdemes eszköz a kulturális fejlődés előmozdítására s a magyar nyelv, a magyar mű­veltség ápolására. A SzMKE a városi s falusi tanult réteg tá­mogatását leérte s várakozásában nem is csalat­kozott. Különösen a párnáig és a tanítói kar nagyrésze sietett a SzMKE segítségére, mert látta, hocrv népnevelő, iskoláik!viili munkájá­ban a SzMKE,-ben jó barátra talál, A falvak­nak a SzMKE-ben csatlakozott vezetői rnérhe- tetlenül hasznos és szép munkát végeztek a SzMKE-n belül is az iskolánkiviili oktatás te­rén. Sok helyen arról is n^eg kellett győznie a SzMKE-nék a falusi vezetőréteget, hogy a SzMKE nem versenytárs akar lenni, ha­A SzMKE-munka ugrásszerűen fejlődött az utolsó három esztendőben. A választmány tel­jes átszervezése után a megválasztott háromtagú intézőbizottság állott lelkesen segítségére a SzMKE elnökének s központjának, az együtt­működés valóban eszményi, eredményekben gaz­dag: a SzMKE-munka a maga valóságában most bontakozott ki s most látszik, mennyi a tenni­való Szlovákia magyar műveltségének előmoz­dítása s az iskolánkivüli népnevelés terén. Hegy a kulturmunka irányítását megkönnyít­se s egészségesen decentralizálja, kiépítette kör­zeti titkárságait. Kassa, Rozsnyó, Léva, Nyitra, Galánta a körzeti titkárságok székhelye, mig a központ Komáromban van. Nemsokára sor ke­rül a pozsonyi körzet felállítására is. A körzeti titkárságok élén egy-egy kitünően bevált kulíur- munkás áll (Haltenberger Ince, Tichy Kálmán, Varga Imre, Jókay János, Bocz Elek), akik a szervezési és adminisztrációs munkát látják el, azonkívül előadásokat, vetítettképes felolvasá­sokat tartanak s a kulturmunkát mindenben irá­nyítják. A szervezési munkának köszönhető, hogy a SzMKE-nek már több mint másfélszáz szervezete van s ha a szervezőmunka ilyen szé­pen halad, jövőre már a kétszázas számnál tart. Idén mintegy negyven községben alakított a SzMKE uj szervezeteket. A szervezetek legna­gyobb részében erőteljes téli munka folyt. Ahol a téli kulturmunka nem volt lehetséges, ott in­kább külső körülmények — helyiségek hiánya, vezető hiánya, — akadályozták meg a folyama­tos kulturmunkát. ténelmi, egészségügyi előadáson kívül szépiro­dalmi előadások szerepeltek az ilyen füzetes előadási anyagban, amely mellett a vezetőket mindig irányitó körlevelek is voltak. így érhette el a SzMKE azt, hogy előadásai, tanfolyamai mindig színvonalasak lehettek s nagyban meg­könnyítették a népnevelő munkáját. Ezek mel­lett, a helyi követelményeknek megfelelőleg, számos helyen voltak helyesírási, földrajzi, gazdasági, számolási tan­folyamok, valamint felvilágosító előadások a mindennapi élet kisebb-nagyobb kérdéseire, egészen addig a feladatig: hogyan kell csekket vagy adóivet kitölteni. Természetes, hogy a komoly előadások mellett szinelőadásokat, zeneestéket, nagyobb előadó­ünnepélyeket is tartottak s ezek jelentették az egyesület életéhez szükséges anyagi alapot. Sok­százra rúg a SzMKE által rendezett szinelőadá- sok, zeneesték száma. Sikerült a szerzői egye­sületekkel jutányosán megegyezni a szerzői jog kérdésében is. A kulturegyesületek élete akkor hatásos, ha önálló helyiségben jöhetnek össze a tagok, azért a SzMKE központja erőteljesen hangoz­tatja kívánságát, hogy minden szervezet kul- turházat vagy legalábbis külön kulturhelyiséget szerezzen magának. Legtöbb heilyen az iskola a gyülekező hely, né­hol a községháza vagy magánosok lakása. Csak elvétve nézte rossz szemmel egy-egy iskolaszék az iskolának a kulituneáőadásokra való felhaszná­lását s megtagadásáról alig egy-két esetben tu­dunk. Minden évben akad egy-egy község,, ahol a túlbuzgó hivatalos közegek állítanak, ok nél­kül, akadályt a kulturmunka sima lefolyása éllé s igy ezzel is kell számolnunk. Az ilyen túlkapá­sok megszüntetésére a lépéseket, a SzMKE min­dig megteszi. Minden szervezet legfőbb vágya tehát, hogy önálló helyisége legyen. Legszebb s legnagyobb kulturházavatóját Nagykéren tartotta nemrégi­ben. Az ilyen kulturházban könyvtárat, rádiót állítanak fel a kulturegyesület tagjai, sokhelyütt saját s/inpaduk van s a titkárságok vándor-ve­títőgéppel jelennek meg a téli estéken, Vándoar- könyvtár-ládája a SzMKE-nek mintegy tíz van, a vándorkönyvtárak 3—4 havonta mennek egy- egy mtfsik faluba. Nagyon szerencsét ötlet a ,,szomszédolás" rendszere: a szomszéd szervezetek műkedvelő tagjai egymást látogatják s vendég-előadásokat tartanak, nagy sikerrel. A szomszédos falu lakói ismerkednek egymással, uj kérdésekhez kerülnek közelebb. Néhány szervezetünknek saját zenekara van, — a dalkörök közül sokan országos hinre tettek gába foglalja az egész szlovákiai magyarsá­got, kulíurtörekvéseiben, nemzeti alapon s a keresztény exkölcsiség jegyében. A pozsonyi SzMKE önfeláldozó tagjai a főváro­son kivül a Pozsony négy külvárosában alakított SzMKE-iszervezeteket s a távolabbi kulturszer- vezeteket is látogatják a lelkes pozsonyi főisko­lásokkal együtt. A kulturmunka mellett a szociális tartalomról sem feledkezett meg a SzMKE s így karácsonykor, anyagi viszonyaihoz mérten, szép segélyakciót bonyolított le tagszervezetei­nek szegény gyermekei között. A SzMKE hivatalos lapja a Komáromban meg­jelenő Magyar Vasárnap. A lap havonta jele­nik meg s részint hivatalos híreket hoz, — egy­re gazdagabb fejlődésről ad számot — másrészt pedig tanulságos, szórakoztató s nevelő cikkeket közöl. A SzMKE vezetőségének minden óhaja az, hogy a lap nagyobb terjedelmű legyen s még nagyobb igényeket is ki tudjon elégíteni. Ez tisz­tán anyagi kérdés. A munkatársak érdeme Hogy a SzMKE ilyen szépen haladt az utób­bi 2—3 esztendőben, az nagyrészt annak kö­szönhető, hogy egyre több a SzMKE munka­társa. A SzMKE-nek ma széles és lelkes tábora van, a sok segítőtárs mind fejleszteni akarja az or­szágos kulturegyesületet, javítani az esetleges hibákat, — nem elszigetelt jelenség ma a SzMKE, hanem országos, ismert mozgalom, munkatársai tudják, hogy amikor a SzMKE-t szolgálják, akkor egyszersmind a szlovákiai magyarság kulturális megerősödését s kultu­rális öntudatát is szolgálják* A SzMKE azonban nem mulaszthatja el, hogy három lelkes, gondos intézőbizottság! tagjának, Révay Istvánnak, Schubert Tódornak és dr. Síaud Gábornak áldozatos szakértő közreműkö­déséről meg ne emlékezzék: a SzMKE sikereiben nekik szintén rendkívül jelentős részük van. A Magyar Vasárnap n már meglévő tízezer tag mellé újabb tízezer tagot kivan: legközelebbi törekvése a SzMKE-nek a húszezer tag elérése. Statisztikai számítások alapján e tízezer taig mel­lett még hatvanezer vett részt az októbertől- májusig megrendezett különféle előadásokon és tanfoly amokon. Hetvenezer összesen: sz'ép szám, de ennél sokkal többre törekszik a SzMKE. Jö­vőre reméli, hogy százezer szlovákiai magyar jut közelebbi érintkezésbe a SzMKE-vel s végül mindenki, akit a szlovákiai magyar kultúráiét ér­dekei, tagja lesz a SzMKE-nek. Befejezőül meg kell említenünk, hogy a SzMKE a testvérkulturegyesiiletekkel s a hiva­talos kuliurszervezettel — a SzKIE-vel és a JKT-val — a legjobb viszonyt igyekszik fenn­tartani, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy nem öncél, hanem kulturális eszköz arra, hogy mindenki módot nyújtson a magyar kultúra ápolására, a benne való részesedésre, Ennyiben próbáltuk tájékoztatni a szlovákiai ma­gyar közönséget a SxKlE végzett munkájáról. Eredményes, gazdag esztendő volt, de igazán eredményes minden eljövendő kulturévad akkor lesz, ha mindenki, akinek szívügye a magyar mű­velődés, a SzMKE tagjai közé lép. A SzMKE komáromi központja, — a Kultúrpa­lotában — minden jelentkezőt örömmel és sze­retettel fogad. 9 Az újságolvasó közönség részben értesült is az egyes szervezetek kulturmunkájáról. A kul- turmunkának a sajtóban tárgyalt része azonban nem nyújt kellő képet a SzMKE elvégzett fel­adatairól, mivel a híradások általában a széles nyilvánosságnak szánt szinelőadások, mulatsá­gok, ünnepélyek beszámolói voltak s igy a nagy- közönség ritkán vett tudomást arról, hogy a színházi előadások, műkedvelő játékok s nagy ünnepélyek mellett, azoknál sokkal több és fontosabb belső kulturmunka folyt, központi ellenőrzés és irányítás mellett. A kulturmunka törzsét a népnevelő előadások tették. Ilyen előadásokat nemcsak az egyes szer­vezetek vezetői készítettek, hanem elsősorban a központ gondoskodott megfelelő előadások sokszorosításáról. Tavaly s tavalyelőtt megkezdték már az ilyen sokszorosított előadások küldését, ezidén, — ősz­től tavaszig, — kerek rendszerbe foglalt előadás- sorozatokat kaptak a hallgatók, az előadásokat csak fel kellett olvasni. Négy-négy irodalomtör­téneti, gazdasági, adóügyi, állampolgár-nevelési, két-két népzenei, iskolaügyi, népművészeti, tör­Beszámoló a SzMKE fizéves gazdag kulfurmunkájának eredményeiről A szervezett kultúráiét előnyei és hatásai a szlovákiai magyarság életére i Irta: Szombaihy Viktor, a SzMKE főtitkára 4 Óriási választéki Legolcsóbb árak! C 9 Üveg — porcellán — villany csillárok! lll!l!llllil!llI!l!Íll!lllllllilllllllllllllllllllllllll!llllll[lllllililllllllllllllini!llllllllllilllllllllllllllllllllllllll!lllli!lili!!l!lllllllllll!lllllll!lillill!!IIU Modern képkeretesés, üvegezés Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiniiniip Telefon 2423 Alapítva 1833

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom