Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-28 / 146. (4589.) szám
KI KERÜL BE AZ ARAMYK3NYVBE ? A legkiválóbb kismagyarok évvégi sorakozóga — Az egész ország kiváncsi a jódiákok névsorára - János bácsi megint ajándékokat oszt a Révai könyvkiadó világszép gyermekkonyveibol A legtöbb iskolában már kiosztották az évvégi bizonyítványokat, s a becsületes tanulással eltöltött év után a diákok örülhetnek a várva-várt nagyvakációnak. A félévi bizonyitványkiosztáskor többszáz kitűnő kis- magyar neve került be a Kis Magyarok Lapja aranykönyvének gyémánt-, arany-, ezüst- és bronzgárdájába, de sajnos — voltak olyanok is, akik egy két rosszabb jegyük miatt nem kerülhettek be az aranykönyvbe. Ezeknek a» elmúlt iskolai félévben fokozott szorgalommal kellett tanulniok, hogy az évvégi bizonyítványukat ők is büszkén mutogathassák mindenkinek. János bácsi reméli, hogy nem csalatkozott kismagyarjaiban és sokkal több kismagyar lett szorgalmával méltó arra, hogy neve bekerüljön az aranykönyvbe. A Kis Magyarok Lapjának szerkesztő bácsija most is beírja a legeslegjobb magyar kisdiákok nevét az aranykönyvbe. Az aranykönyvbe mindenkit felveszünk, aki magyar diák. Azt is, aki nem magyar iskolába jár. Akinek szin-egyes bizonyítványa van, az a gyémántgárdába, akinek a kitűnő osztályzatok mellett egy kettese is van, az aranygárdába és akinek a kitűnőn kívül két kettese van, az ezüstgárdába kerül. Azok az elemi iskolai tanulók, akiknek egyeseken kívül legföljebb három kettesük van, a bronzgárdába tartoznak. Ugyancsak bronzgárdások- nak tekintjük azokat a polgári és reáliskolai tanulókat, reálgimnáziumi alsó osztályú tanulókat is, akik legalább általános „kitüntetett“ bizonyítvánnyal birnak. Most is közölni fogjuk a Kis Magyarok Lapjában azoknak a kismagyaroknak a névsorát, akik bizonyítványuk alapján bekerülhetnek az aranykönyvbe. Ezek között a kis- magyarok között János bácsink jóvoltából jutalomkönyveket fogunk kisorsolni. Ezért minden jobb bizonyitványu kismagyar közölje levelezőlapon, hogy milyen bizonyítványt kapott, de Írassa alá a levelezőlapot édesapjával vagy édesanyjával is. Az idő szép volt, a paip ír sárkány szépen ringott a levegőben. Dehogy is gondolta volna Palkó, hogy .az ő sárkánya vad gondolatokat forgat a fejében. Pedig arra gondolt a papírsárkány, hogy elszakítja végre ezt az unalmas cémaszálat, ami egyhelyben rángatja őt folyton 9 világgá repül. így történt, hogy Palkó észre se vette s a papírsárkány messze a levegőben szállt s ő szomorúan fogta az elszakadt spárgát. Először egy fagallyom akadt meg a papirsárkány. Itt sóhajtott fel boldogan*. — Végre szaíbad vagyok! Nemsokára a szól szárnyára kapta. Egy bakterház tetejére szállt, a vasúti sínek mellé. Most egy hosszú, fekete kígyót látott közeledni. Kíváncsian várta, mi történik. A szörnyeteg tüzet hányt s akkora füstöt fújt, hogy minden fekete lett tőle. A sárkány színes ruhája meg csupa füst és korom lett s a tüzszikrák lyukat égettek a testébe. Ekkor látta meg a bakter s a kis piros zászlójával lelökte a tetőről a piszkos, rongyos papírsárkányt. Egy nagy ház kerítésén pihent meg. Belül kis gyerekek játszottak, olyanok, mint Pali, csakhogy sokka-l szebb nuha volt rajtuk. Kifeszitette magát, hadd lássák meg és hadd vigyék be ebbe a szép kertbe. De a gyerekek 'észre se vették. A földön néztek valamit, ami körbe futott ezüstös síneken s a tűzhányó szörnyre hasonlított, de ezerszer kisebb volt. Nagyon tetszett a papírsárkánynak. De hiába várta, hogy levegyék a kerítésről: a gyűrött, piszkos, rongyos sárkány nem kellett a kertben játszó gyerekeknek. így esteledett rá. Tépett, szomorú és elhagyatott volt. Szállt volna már vissza régi gazdájához, Palkóhoz, de nem volt ereje hozzá. Szerencsére a Szél megszánta s elguritotta hazáig. így érkezett meg régi otthonába. Este, mikor Palkó kilépett az ajtójukon, hűtlen sárkánya ott feküdt a küszöbön. Ki tudja, melyikük volt boldogabb, egy bizonyos csak, hogy többet soha sem szökött meg a papirsárkány].
