Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-26 / 145. (4588.) szám
a Budapesti tevéi AUTOMENTH Szappanmentes, habzó száraz fogpép poralakban Egy tubus fél évre elegendői Az egész világ egyforma elragadtatással használja az uj „AUTOMENTH" poralaku fogpépet. Mi sem nélkülözhetjük e tökéletes fogápolószert. El lesz ragadtatva a hatásától, gyakorlati használhatóságától, ha szaküzletben 7'50 Kö.-ért eredeti alumínium dobozos „AUTOMENTH“-et szerez be. A rózsaszínű porból csak borsónagyságu adagot kell a fogkefére szórnia és már az első használat után hü vevője marad gyártmányunknak. Foga vakitóan fehérré válik, fogkő nem képződik és a szájnak kellemes és üde lehelletet kölcsönöz. Azonkívül olyan kiadós ez a szer, hogy a napi fogápolás csaknem semmibe sem kerül. Vegyen egyszer egy dobozzal, bizonyosan öröme telik benne és hálás lesz. SÍ Ingyen kap egy próbacsomagot, ha ezt a szelvényt az I ENGELD cégnek, Bratíslava, VentiKská 12 vagy Masarykovo 6, beküldi Név ............. Ci m.............. (Ző.) — BUDAPEST. - A magyar főváros e napokban uj látványossággal gazdagodott. A Szent Margit-szigeten megnyílt a 3500 néző befogádására szolgáló szabadtéri színpad. Lehetnek, sőt vannak is sokan, akik a szabadtéri színpad helyének ezt a kiválasztását nem tartják szerencsésnek. Ennek a felfogásnak van is némi jogosultsága, mert az utóbbi évek építkezései foly- tány a Margitsziget — mi tagadás — sokat veszített abból a romantikus üdeségé- ből, amely egy világváros kellős közepén valóságos földi paradicsomot varázsolt az ősi dunai szigetre, amely századokkal ezelőtt a világtól való elvonulásnak, a szent magánynak és az Isten imádásának megszentelt ligete volt. Hogy egyébről ne is beszéljünk, ennek a szigetnek ódon fái alatt éltek az „Isten rabjai", szerzetesek és apácák s itt élt a szentdomonkos-rendi apácák körében Margit, a királykisasszony, aki királyi kérője helyett Isten jegyességét választotta és akiről az egykori Nyulak szigetét Szent Margit szigetének nevezték el. Persze, az idő nem áll meg és ahol egykoron a premontrei monostor kőfalai emelkedtek, amelyeknek ma már csak a romjai láthatók, ott ma vidám élet folyik; a világtól elvonult szerzetesek és apácák helyébe a pihenésre és szórakozásra vágyó emberek tömege lépett és az esti harangszó és a zsolozsmák dallama helyett a mai kor mondén táncai búgnak és riognak a jazz-hang- szereken... De akárhogy vélekedjünk is a dologról, kétségtelen, hogy Bessenyey Zénónak, a Fővárosi Közmunkatanács fáradhatatlan és agilis elnökének alkotni vágyó szelleme uj látványossággal ajándékozta meg Budapestet. A margitszigeti szabad színpad építészetileg is szép és kifogástalan megoldást nyert és az ősi fák lombkoronája alatt elterülő színpadnál alkalmasabb helyet talán sehol sem lehetett volna találni a Szentiván- éji álom és a Csongor és Tünde szabadtéri előadására. Eddigelé tudniillik ezt a két darabot mutatták be a Nemzeti Színház művészei Németh Antal dr. igazgató rendezésében, aki a természetadta nagyszerű környezetben csapongó fantáziájának szabad folyást engedhetett és a világitó hatások bő kiaknázásával színes, pazar, művészi képekbe fogta össze az előadást. A baj azonban az, hogy a két darab közül különösen Vörösmarty remekműve, a Csongor és Tünde nem igen alkalmas a szabadtéri előadásra, aminthogy színpadi beállítása is rendkívüli feladat elé állítja a rendezőt. Ez a mesejáték, amint egy helyütt olvassuk: egy nagy lírai sóhajból született meg. Ez a sóhaj azt kérdi tőlünk: hol a boldogság? Ezt keresi a költő és ezt keresi Csongor is. A darab tartalma mögött — a mint a magyarázó szöveg mondja — Vö- rösmartynak egy előkelő fiatal leány iránti boldogtalan nagy szerelme áll. A mesében akár az életben a szerelmeseket elválasztja egymástól a gonoszság ádáz irigykedése, a csábítás, a bűn, a sors ezer ördöngős szeszélye. De mig az életben a jó gyakorta elbukik, a mesében a nemes célhoz jut. Oda- vezérli a költői igazságszolgáltatás. Annak a hosszú vándorlásnak, amely a költői mü hősét a boldogsághoz vezérli, olyan állomásai vannak, amelyek meg tudják fogni az olvasó képzeletét, de színpadra vetítve, nem tudják lebilincselni a néző érdeklődését. És ez okozza, hogy még az olyan művészien tökéletes játék, mint amilyent ez a szabadtéri előadás nyújt, sem fejezheti ki híven ennek a gyönyörű költeménynek minden szépségét. Nem is szólva arról, hogy a szabadtéri színpad dimenziói következtében az aktorok képtelenek a beszéd fokozására, — mindig ugyanazon a hangon kell kiabáíniok, hogy hangjuk betöltse a teret és tulharsogja a kisérő zenét. Uj államrendőrségi hivatalok szudétanémet területen PRÁGA. — A rend eletek és törvények tárának tegnapi kiadásában megjelent egy rendelet, amely szerint Lobositz, Neubistritz és Podersam, tehát kivétel nélkül német városok uj államrendőrségi hivatalokat kapnak, (amelyeknek hatásköre az összes járási községekre kiterjed. Hasonlóképpen államrendőrségi hivatalt állítanak föl Tausban is, amely ugyan cseh járási székház, die (hozzátartozik egész sereg német község. Ezenkívül kiszélesítik ugyancsak német területekre több eddig működésben lévő rendőri (hivatal hatáskörét. Apropo, zene! A Csongor és Tündéhez Weiner Leó zeneakadémiai tanár irt gyönyörű zenét. Hogy miért kellett e helyett a különben tehetséges Polgár Tiborral uj kísérőzenét íratni, amely művészi értékben nem vetekedhetik Weiner zenéjével, azt nem értjük, annak ellenére, hogy elismerjük, hogy Polgár Tibor muzsikájában is vannak megkapóan szép és a cselekményt hűen aláfestő részek. Shakespeare remekművének, a Szent- ivánéji álomnak szabadtéri előadása zavartalan művészi élmény és ha sok ilyen, vagy ehhez hasonló darab állana rendelkezésre, akkor a szabadtéri színpad életrehivása nemcsak nagy művészi, de tetemes anyagi gazdagodást is jelentene. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy a szabadtéri színpadok általában nem alkalmasak sem prózai, sem zenei müvek hiánytalan bemutatására. Magyarországon ez alól talán az egyetlen szegedi színpad a kivétel, amelynek hiánytalan akusztikáját biztosítják a Dóm-teret körülölelő épületek. A margitszigeti szabadtéri színpad minden művészi és természeti szépsége mellett csak akkör fog hivatásának jól megfelelni, ha akadnak irók, akik számolva a környezet adta minden eshetőséggel, olyan darabot fognak írni, amely a kimondott szót a tömeghatás homloktérbe helyezésével teszi hangsutyozottabbá. Ebből a nézőpontból rendkívüli érdeklődéssel várjuk Ujházy Györgynek Szent Margitról irt misztériumát, amely a margitsziPRÁGA. — Húsz év alatt határozottan az a hagyomány alakult ki a csehszlovákiai belpolitikában, hogy a legnehezebb s legkényesebb kérdéseket kánikulás időre hagyják. 1919-ben a- földhivatalról, a pozsonyi egyetemről, a földreformot kiegészítő intézkedésekről, 1920-ban a képviselőház és szenátus tárgyalási ügyrendjéről, 1921-ben egy csomó uj adóról (szállítmányozási adó, szerződési illeték), a vidék villanyositásá- ról, 1922-ben a szlovákiai községi rendtartásról, 1924-ben számos magánvasut államosításáról- s 1925-ben a szociális biztosításról szóló törvény a kánikula produktuma. 1924-ben a vasutak államosításánál, 1926-ban a vám- és kongruatöbbség kánikulai vajúdásánál súlyos parlamenti obstrukciók s viharok szemtanúi voltunk, amikor is az első esetben az obstrukciót a nemzetiségi, a második esetben a társadalmi s osztálypártok vívták meg. A későbbi években 1929-ben nyáron az állandó bizottság vezette le a kánikulai feszültség fölös villanytöltését, 1933-ban a Pribina-ünnepségek eseményei foglalkoztatták a közvéleményt. Most a nemzetiségi kérdés elintézése maradt a kánikula napjaira. Szlovákia egyes vidékeiről oly hirek érkeznek, hogy az idei aratás tűrhető lesz. A gazda-törvényhozó azonban kénytelen otthagyni a kaszát, az aratógépet s Prágába kell jönnie, mert a hagyomány szerint a nemzetgyűlés május 12-e óta nem tartott ülést s csak julius 15-e után ül össze s akkor minden valószínűség szerint oly kemény munkája lesz, mint az eddigi legkeményebb kánikulai törvényhozások napjaiban együttvéve. Június 12-éig kell várnunk A sovány belpolitikai eseményekről híven, de röviden számoltunk be s mert a nemzeti statútummal kapcsolatos kérdések kommentálását sem tartják kívánatosnak a hivatalos körök, csak azt keressük, ami megnyugtató, ami kedvező mind a két tárgyaló félre. Bár ez az elnevezés önmagában sem helyes, mert hiszen a hivatalos kommünikéből is az tűnik ki, hogy a szudétanémet párt a miniszterelgeti színpadnak legközelebbi újdonsága lesz. És végül volna még egy nézőpont, amelyet nem akarunk elhallgatni. És ez az, hogy az ilyen színpadot valamilyen formában a nemzetközi érdeklődés számára kell hozzáférhetővé tenni. Mert ez az újonnan nőkkel, a politika! miniszterekkel1 eddig nem tárgyalt, csak a saját állásfoglalását szögezte le. Ezt pedig megtette a párt már Böhmisch- Leipában, Karlsbadban, a prágai Német Házban, élőszóval, szónoki beszédben, sőt hat törvényjavaslatban pontokba foglalva és tudományos rendszerezésben. És a csehszlovák politikus-miniszterek pedig csak kérdeztek. De hogy mit hajlandók teljesíteni, mit nem, arról még hallgat a krónika és a hivatalos jelentés is. Ellenben félhivatalosan kiszivárgott hirek szerint egyszer „mégis csak eljön ..." az a nap, amikor a nemzeti statútumot meglátjuk. Tegnap már jelentettük, hogy a miniszterek julius 12-ig akarnak e munkájukkal elkészülni, majd a koalíciós pártoknak adják ki a javaslatok tervezetét s 15-én benyújtják a parlamentben. Vagyis annyira mégis csak előrehaladtunk, hogy most már határnapokkal dolgozunk. E csekély pozitívummal szemben negatívum, hogy julius 12-e előtt sem a németek, sem a magyarok nem ismerkedhetnek meg a nemzeti statútum tervével. Viszont megint csekély pozitívum, hogy — értesüléseink szerint — julius 12 én nemcsak a koalíciós pártoknak, hanem az érdekelt nemzetiségi pártoknak is kiadják a javaslatokat a parlamentben való hivatalos benyújtás előtt. A pétka újabb formában A koalíciós lapok általában szerencsés ötletnek tartják a koalíciós klubelnökök konferenciájának az összehívását s több lap határozottan amellett van, hogy ezt az intézményt állandósítani kellene s e koalíciós szerv tulajdonképpen a pétka utódjává volna kifejleszthető. Az ellenzékre csak az a régi veszély állana elő ismét, illetve megerősödnék, hogy a pétka hagyományaihoz híven most is a „rólunk-nélkülünk" elv nyerne megerősítést. A koalíciós többség nem változik Nemcsak az egyoldalú tárgyalások menetéből hanem politikus-miniszterek konkrét megnyilatkozásaiból is azt állapíthatjuk meg. hogy a mai koalíciós többség nem gondol [terjeszkedésre, I épült színpad bizonyára idegenforgalmi célokat is szolgál. Sőt talán ezeket elsősorI ban. És akkor alkalmassá kell tenni arra, hogy nemzetközileg érdekes művészi produkciókkal vonzzák a szigeti paradicsomba a Budapestre érkező idegent. Reméljük, hogy ez igy is fog történni. vagyis jelenleg sem a szlovák néppárt, annál kevésbé a szudétanémet párt s az Egyesült Magyar Párt nincs kitéve a kormányibaliépés édesgető csábításainak. Aki a csehszlovák belpolitika és a kormányzat főelveit ismeri, ebben is haladást állapíthat meg. Mert nem is olyan régen még az volt a fő kormányzati elv, hogy „mindenki számára nyitva az ut a koaliciós többségbe, tessék beszállani s tessék azon belül kivívni a pártköveteléseket". Gazdasági ügyek A nemzetgyűlés kéthónapos rendkívüli vakációjának egy másik nem kellemes következménye, hogy a folyó ügyeik is nagyon felgyülemlettek s ezért a gazdasági kérdések is kétszeres nyomással jelentkeznek. A községi választások harmadik vasárnapján az agrár Venkov még tizenharmadik oldalon pengette a gabonaárak emelésének szükségességét és a gazdák eladósodottságát is emlegette, de már a múlt vasárnap az első oldalra nyomult előre mindkét súlyos kérdéssel. Az „előnyomulásban" nagyon segítette az a körülmény, hogy az agrárpárt a községi választások során nemcsak a szlovákiai magyar aktivisták jó részét vesztette el, hanem cseh és morvaországi kádereit is megtizedelte a három választási vasárnap. Nem véletlen az sem, hogy a párt mervaországi büszkesége, Stoupal Viktor is jobbnak látta, hogy a közélettől visz- szavonuljon. A gazdák eladósodottságának emlegetése kapcsán azonban nyomban felgöngyölődik a koalíció számos egyéb gondja és baja: a munkanélküliség fájó sebe, aminek megoldásánál ma már a szocialista csoportok se lázonganak az általános munkakötelezettség bevezetése emlegetésekor, — s a munkapiac uj rendezése, stb. És e gondok és bajok emlegetésével oda a községi váiasztásokbeli nagy csehszlovák nemzeti egység is. Ismét egyes miniszterek személyét teszik felelőssé a gondokért, különösen a kevés felelősségű koalíciós lapok s egyremásra ismétlődnek a legélesebb személyi támadások, ezek nyomán pedig a személykicserélések kombinációi is újraélednek. A koalíciós lapok egyelőre a mai személyek neveit cserélgetik, de a beavatottak nagyon is jól tudják, hogy a jövőbeli személycserék sokkal méilyebbrehaíók lesznek és egészen uj nevek s fiatal erők lépnek majd az előtérbe. De ahhoz uj parlamenti választás is szükséges. DR. TÖMÖRI JÁNOS. A nemzetiségi tárgyalások eddigi pozitívumai és negatívumai Határnapon julius 12. is julius 15. ~ fl kormanytervezetet még senki sem ismeri - Hétköznapi gondok - Újraélednek a koaliciós viszályok
