Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-19 / 139. (4582.) szám

1938 junius 19, vasárnap. <i>ra:gai-A\ag^arhi ular Budapesti tevéi (Ző.) BUDAPEST. — Nagybányai vi­téz Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója hetven éves. A történetírásnak lesz majd a feladata, hogy kellően mérlegel jc és ismertesse azt a szerepet, amelyet Horthy Miklós kormányzása a magyar nemzet életében jelent. A kortárs sohasem tudja felmérni valamely szereplő egyéniség jelentőségét és hatását, mert hiszen annyira közel áll az eseményekhez és annyira befő lyásolja ítéletét a személyes jelenlét és s sajátos szubjektív élmény, hogy nem is tud elfogulatlan lenni. Egy dolog azonban bi­zonyos. Hogy Magyarország a forradalmak és a vörös uralom pusztításai, a román meg­szállás szörnyű károsodása ellenére ma egy fejlődő és konszolidált ország, az annak a megalkuvást nem ismerő, fáradhatatlan energiának, acélos akaratnak, államvezetői bölcsességnek, igazságérzetnek és példát adó hazaszeretetnek köszönhető, amely Horthy Miklósban egyesíti a magyar faj­tának minden nagy és szép erényét. Hetven esztendővel a vállán, apielyből másfél év hijján két évtized az uj honalapitás önfel­áldozó, fáradságos és verejtékező munkájá­ban telt el, — úgy jár itt Horthy Miklós, mint egy férfikorának teljében lévő alkotó ember, aki előtt nincsen akadály, nincsen veszedelem és nincsen lebirhatatlan feladat, amellyel bátran szembe ne nézne, ha nem­zetének biztosságáról, üdvéről és sorsának negjavulásáról van szó. Attól a perctől kezdve, amikor azon az emlékezetes, esős, zimankós novemberi napon, — 1919 no­vember tizenhatodikán — a poraiból feltá­masztott nemzeti hadsereg élén fehér lován bevonult Budapestre, csak egy cél és. egy vágy élteti: elesettségéből felemelni azt az országot és a haladás utján tovább vezetni azt a népet, amelynek élére a Gondviselés] állította. Gyula, a képviselőház elnöke, üdvözlő be­szédében azt mondotta, hogy „a háború hő­séből a béke hőse lett". Otrantó hősét és a magyar királyi vár mai urát hűen jellemzi ez a mondás. Az a túláradó szeretet és az a mélységes hódolat, amely Horthy Miklós születése napján az egész magyarság lelkét betölti, túlnő Magyarország határain és a világ szeme elé tárja a békés fejlődésnek azt a müvét, amelyet tizenkilenc esztendős kor­mányzása alatt alkotott. Ez a mü ma je­lentős tényezője az európai politikának, amely éppen most megint nehéz próbatétel előtt áll. Ha minden felelős államvezető úgy teljesíti országa és népe iránti köteles­ségét, mint Horthy Miklós, ha mindenkiben úgy él a felelősség érzete, mint őbenne, ha mindenki annyira tisztában van azzal, hogy^ mivel tartozik a saját népének és a világfáimkor az Igazság békéje árad szét a vilá közvéleményének, — akkor eljön az az idő, j gon. Jöjjön Vytinére, gyógyulást, üdülést, szórakozást nyújt. Gyógyít: idcgb&ntajmakat, női bajokat, vérszegénységet, stb. Gyönyörű vidék. Teljes penzió fürdővel és gyógy díjjal együtt junius-szeptemberben Ive 35'—, julius-augusztusban Kő 36—40-ig. Mégy hónapra betiltották a Kárpáti Híradó és Reggeli Híradó cimü munkácsi napilapokat Munkácson elkobozták Jaross és Esterházy választási köszönetének három mondatát MUNKÁCS. — (Saját munkatársunk távirati jelentése.) A Munkácson dr. Simon Menyhért iró szerkesztésében és kiadásában megjelenő Kárpáti Híradó napilap megjele­nését az országos hivatal rendeletével négy hónapra betiltották. Hasonló sors érte a Reggeli Híradó napilapot is, amely szintén Simon szerkesztésében és kiadásában jelenik meg és Keletszlovákia vidékén van elterjed­ve. A két testvérlap legnagyobbrészt hason­ló szöveggel jelent meg. A Kárpáti Híradót az utóbbi időben gyakran kobozták. így legutóbb a lap csü­törtöki számát érte kobzás az Egyesült Párt elnökségének „Köszönet a magyar hűség­ért" cimü nyiltlevele miatt, amelynek három mondatát törölte a cenzor. Ugyanebben a I számban a keletszíovákiai választási ered- Iményekről szóló beszámoló cikk több címét | és kommentárját törölték. A munkácsi cenzor ma elkoboztatta az R. Vozáry Aladár szerkesztésében megjelenő Őslakó cimü hetilap legújabb számát a j „A szlovákiai nagy magyar győzelem" ci- ' mü cikk több részlete miatt. János vitéz Léva főterén Nagyszabású pompás szabadiért előadásokat rendez augusztus közepén a lévai SzMKE ■■ Főszereptők: Jávor Pál és Orosz Júlia ■■ Főrendező: Sarlay Imre Horthy Miklós nem kereste azt a díszt, amelyet Magyarország kormányzói méltó­sága jelent. Hiszen amikor először megkí­nálták ezzel a méltósággal, elhárította azt magától. De amikor a nemzet egyöntetű akaratának engedve 1920 februárjában a magyar nemzetgyűlés előtt felesküdött az ország ezeréves alkotmányára, minden sú­lyával és felelősségével vállalta azt a ter­het, amelyet egy nehéz sorscsapások alatt meggörnyedt, az ellenség által megalázott, megmérhetetlen vérveszteséget, anyagi és erkölcsi leromlást szenvedett nemzetnek a felemelése és uj életre való ébresztése jelen­tett. Csak aki az akkori időket átélte, csak az tudja felmérni annak az emberfeletti munkának nagyságát és értékét, amelyet Horthy Miklós végzett, amig az ország a káoszból a mai rend és nyugalom állapotá­ba került. Mennyi veszedelmen, mennyi megpróbáltatáson, mennyi megkisértésen, mennyi bizonytalanságon és végpusztulás­sal fenyegető jelenségen kellett biztos és erős kézzel átvezetni a megmaradt orszá­got, amely ma kilencmillió magyarnak bé­kés otthona! Mekkora energiára, milyen nagy szeretetre, mennyi hitre és mekkora felelősségérzetre volt szükség, hogy ez az ellenséges tengerben a hullámok játékának odadobott hajócska, amelyet ma Magyaror­szágnak neveznek, el ne merüljön és biztos révbe jusson. Horthy Miklósnak — úgy lát­szik — történelmi elhivatottsága volt, hogy ezt a nemzetmentő munkát megkezdje és sikerrel be is fejezze. Magyarország kormányzója az esi birto­kon, Kenderesen családja körében tölti el életének ezt a nevezetes fordulóját, elhárít­ván magától minden ünnepeltetést. Ám a magyar milliók szívben és lélekben ott van­nak vele és jóságos szemébe tekintenek an­nak a férfiúnak, aki a legnemesebb és a legtisztább megtestesítője a magyar fajtá­nak. Egyéniségéből erő és méltóság sugár­zik és ez a méltóság a legteljesebb harmó­niában van azzal a tisztséggel, amelyet idestova húsz esztendeje betölt. A nemzet nagy vezetőinek két kiváló erénye: a kato­nai és az állam vezetői képesség egyesül Horthy Miklósban, aki Hunyady János és Kossuth Lajos után harmadik kormányzója Magyarországnak. Hogy ebben a tisztében az országnak milyen hirt és megbecsülést, önmagának mekkora tiszteletet és elismerést szerzett, annak bizonyságául elég rámutat­nunk arra a nagy tekintélyre, amelynek az ő személye a müveit nemzetek körében ör­vend. Amerre hazája határain kívül megfor­dult, mindenütt fejedelmeknek kijáró tiszte­letadással és ünnepléssel fogadták ennek a kis nemzetnek a nagy fiát, akiről Korniss imár eddig is számos tanujelét adta annak, hogy teljes mértékben átérzi hivatását, amely a ma- | gyár kultúra fejlesztésében, népszerűsítésében I és annak közkinccsé tételében rejlik. A SzMKE Az Egyesült Párt a horfoi árvízkárosultakért Salkovszky Jenő tartománygyülési képviselő interveniál a pozsonyi országos hivatalban LÉVA, — (Tudósítónk telefonjelentése.) A Borfő község környékén elterülő völ­gyekben, főleg a Bur-völgyben hatalmas felhőszakadás pusztított és óriási károkat okozott. Rengeteg mezőgazdasági termék, épület és állat pusztult el. A legnagyobb kárt a magyar lakosság szenvedte. A felhőszakadás után pusztító árvíz leg­nagyobb mértékben a magyar lakosságú Borfő községet sújtotta. A falu mély völgyben épült, és a mélyedés­ben megakadt az árvíz, s a víztömegek min­den irányból rázúdultak a falura. A község | helytelen építkezése és a rossz kerítések még növelték a veszélyt. Az ár magával ragadta a kerítéseket, egy helyre sodorta össze őket, s a torlaszban a viz megakadt es felduzzadt. Az árvíz éjfél után néhány perccel ért a falu határába. A lakosságot álmában érte a katasztrófa, úgy hogy mentéshez nem is fog­hattak. Mire az álmukból felriadt emberek kiugrottak ágyaikból, a viz sok lakásban már egy méter ma­gasságban állott. A tűzoltóság önfeláldozó munkával mentet­te meg a lakosságot. A veszélyeztetett há­zakból egy száll ingben kimentett embereket a magasabb helyeken fekvő épületek tete­jén helyezték el. Néhány család már csak a padláson és a háztetőn keresztül tudott kimenekülni em­bermagasságig vízben álló házából. Dr. Salkovszky Jenő, az Egyesült Párt tartománygyülési képviselője a környékbeli párttitkárokkal és a PMH lévai tudósítójá­val pénteken megjelent a katasztrófa által sújtott vidéken. A pártbizottság megtekin­tette a siralmas képet nyújtó Borfő községet. Az uccákon síró asszonyok és komor arcú férfiak álldogálnak. Megállapították, hogy az árvíz az udvarok­ból és gazdasági épületekből mindent ma­gával sodort, még a gazdasági gépeket is. Az éléstáxakban a viz tönkretette a lisztet, Az ár teljesen elpusztította a veteménye- ket, s még a réteket is használhatatlanná tette. Az ár rengeteg gyümölcsfát csavart ki és sodort magával. Minden takarmány elpusztult, úgy hogy a megmaradt állatállomány etetése lehe­tetlenné vált. A. községnek haladéktalanul takarmányra H marv krém ára 10 Ke M A H Laboratórium | lenne szüksége. Egyébként a község állat- állományában is óriási pusztítást vitt véghez a felhősza­kadás után fellépő árvíz. A víztömegek százával sodorták el a kisebb állatokat. A község környékén lévő völgyekben tel­jesen el vannak hanyagolva a patakok, s az árviz katasztrofális voltának főleg ez az oka. A patakokkal senki sem törődik, pedig mai állapotukban a környék állandóan ki van téve az árvíz hasonló pusztításának. Okvetlenül akciót kell indítani az érdekelt községek bevonásával a környék patak­jainak szabályozására. A hegyoldalban az árviz kimosta a talajt az ott lévő szőlők alól, s a jégeső teljesen elpusztította a termést. A hatóság megkezdte a károk összeírását és dr. Szalkovszky Jenő tartománygyülési képviselő szombaton reggel Pozsonyba utazott, — hogy az országos hivatalban megtegye a lépéseket a község koldusbotra jutott lakosságának gyors megsegítésére. lévai csoportja augusztus közepén Léva főterén szabadtéri színpadi előadásban szinrehozza a János vitézt. Augusztus 13'ára és 14-ére terve­zik az előadásokat, amelyeknek az eddigi elő­jelek szerint országra szóló átütő sikert jósolha­tunk. Minden remény megvan arra, hogy ez a siker méltán fog sorakozni a néhány évvel ez­előtt Léván tartott Gyöcgyösbokréta-ünnepsé- gek országos sikeréhez. A mostani szabadtéri előadás művészi részét Földes Dezső nyugat­szlovákiai magyar színigazgató vezetése mellett Sarlay Imre, a pozsonyi színház főrendezője vállalta, aki Szegedről szerződött el Pozsonyba és a lévai előadáson minden bizonnyal fel fogja használni a szegedi szabadtéri ünnepi játékok során nyert művészi tapasztalatait. Sarlay csak julius 1-ig marad a pozsonyi magyar színtársu­latnál s azután teljes energiával megkezdi a lé­vai szabadtéri előadások megszervezését. Pozsonyi szerkesztőnknek alkalma volt be­szélgetést folytatni Sarlay Imrével s kérdést in­tézni hozzá a lévai ünnepi játékokra vonatko­zóan. Sarlay a következőket mondotta: — Boldog vagyok, hogy én kaptam megbízást a János vitéz szabadtéri előadásának megrende­zésére. Annál szívesebben vállalkoztam erre, mert a szegedi ünnepi játékok során sok tapasztalatot szereztem a szabadtéri előadások művészi rende­zőjére háruló feladatok terén. Minden törekvé­semmel azon leszek, bog}' a lévai előadás minden tekintetben megközelítse a szegedi János vitéznek a lelkekre gyakorolt csodálatos hatását. Kuko­rica Jancsi szerepét Jávor Pállal, a budapesti Nemzeti Színház művészével szeretnők játszatni, aki már Szegeden eljátszotta ezt a szerepet. Vele már meg is kezdtük a tárgyalásokat. Iluska sze­repére Orosz Júliát, a budapesti Operaház tagját hívtuk meg. Ez a két vendégszerepíő minden bi­zonnyal biztosítja a lévai János vitéz sikerét s egyben az előadásnak szegedi nívóját. Remélhető, hogy mind a két budapesti művész nagy öröm­mel vállalkozik majd arra, hogy a szlovákiai ma­gyarság szine-java előtt szerepeljen. A további szerepek pontos elosztását még nem tudjuk, de azt hiszem, hogy Márfy Vera, a Földes társulat fiatal énekesnője fogja játszaai a királynő, Gár­donyi László, ugyancsak a Földes-társulat tagja pedig Bagó szerepét. Bizonyos, hogy néhány nap múlva már sokkal több pozitívumot fogok mond­hatni erre vonatkozólag, Robbanás a Sellier és RetSat-íé!e lőszergyárban PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: A Sel- lier és Bellot-féle lőszergyárban junius 17-én lőszerkészités közben robbanás történt. A robbanás következtében Sprátek Frigyes munkás súlyosan megsérült. A gyár üzemét nem szakították meg. 5 POZSONY, — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Merész, de egyben szép feladatra vállalkozott a SzMKE lévai csoportja, amely rendkívül agilis vezetőjével, Schubert Tódorral

Next

/
Oldalképek
Tartalom