Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-08 / 106. (4549.) szám

SZÍNAJA UTÁN Irta: SZVATKÓ PÁL Az Izgalmak idejéből szemmelláthatóan átevickéltünk a tárgyalások korszakába, mert ha igaz, akkor a közeli napokban min denfelé, Berlinben, Prágában, Párisban, kis antantkörökben tárgyalások kezdődnek az „európai rend biztosítására”. Rómában Olaszország tárgyal Franciaországgal, Ber­linben és Prágában az angol követ máris megkezdte a közvetítést Németország és Csehszlovákia között, Genfben a tanács ül össze és tanácskozik Abesszíniáról, Spanyol- országról, Kináról, s a szinajai konferencia határozataiból is megtudtuk, hogy a tárgya­lások Magyarországgal hatványozott mér­tékben és élénkebb iramban folytatódni fog­nak. Időközben Mussolini és Hitler olaszor­szági konferenciája is befejeződik. Egyelőre itt a sok fától nem látni az erdőt és a ren­geteg ünnepség színes leírásai mellett nem sokat olvastunk a két diktátor érdemleges tanácskozásainak eredményéről, de bizo­nyos, hogy a csapatszemlék és a flottagyar korlatok közben az államférfiak időt talál­tak a fontosabb ügyek elintézésére is. Mus­solini őszi németországi utazásának jelentős eredménye volt, amennyiben a duce a ber­lini tárgyalásokon bejelentette érdektelensé­gét az osztrák—német ügyben, — ki tudja, mit főz ki most Középeurópa két ura? Áz eredmény most mindenesetre enyhébb lesz, mint Berlinben. A duce mérsékletet és meg­állást javasol, hogy a két nagyhatalom ki­építhesse és megszervezhesse azt, amit az elmúlt években nyert. Valószínűleg Hitler sem idegenkedik ettől a gondolattól és igy tényleg valószínűnek látszik, hogy a helyzet rendezésére mindenfelé csöndes tárgyalások kezdődnek meg. Bennünket természetesen a középeurópai tárgyalások érdekelnek, azok, amelyek a csehszlovákiai helyzet rendezésére irányul­nak, s azok, amelyekkel a kisantant igyek­szik tisztázni Magyarországhoz való viszo­nyát. S mindenekelőtt — mintegy eddigi politikánk és magatartásunk igazolására —> kettőt kell leszögeznünk. Először azt, hogy a tárgyalások a nagyhatalmak intervenció­jára indulnak meg, másodszor azt, hogy most már a kisantantkormányok is elisme­rik, hogy — van rendezni való ügy a ki­sebbségekkel. Hányszor hangoztatták a múltban, ha például utaltunk a kisebbségi kérdés nemzetközi jellegére, hogy a meg­állapodás „csak belső utón, a kisebbségek aktivizmusa és a kormánnyal való együtt­működése révén érhető el”. Mi tiltakoztunk e beállítás ellen, s nem ismertük el a kor- mánybalépés és a meghunyászkodás egye­dül üdvözítő voltát, amit a fondorlatos cél­zatú és a kisebbségi ellenállást circei han­gokkal megtörni igyekező magyarnyelvű kormánysajtó annyira ajánlott, — s igazunk volt. Bebizonyosodott a szudétanémetek példáján, hogy az okos és a szívós ellenzéki politika elkelmasabb eszköz a létjogok és az életlehetőségek kiharcolására, mint más, gyávább és problematikusabb módszerek, s bebizonyosodott, hogy a kisebbségi kérdés nemzetközi fontosságú és csak Európa köz­reműködésével oldható meg. Ez az egyik tétel. A másik a kisebbségi kérdés megol­datlanságára vonatkozik. Nem is olyan ré­gen számtalan forrásból, igy a legtöbbször Dérer miniszter szájából, váltig hallottuk,! hoay a kisebbségi probléma régen meg vani oldva, a kisebbségek semmit sem követel-' hetnek s egyáltalán fölösleges e kérdésről beszélni. A szociáldemokrata miniszter e szép és nemes szociális elveire alaposan rá­cáfolt az idő és a kormány. Ma igenis ké­szül „kisebbségi statútum”, amely végre „rendezni kívánja a kisebbségi ügyet”, igenis tárgyalások folynak a helyzet megja­vítására, igenis vannak elintézetlen kérdé­sek és Krofta külügyminiszter tegnapi inter­jújában is az „eddigi hibák kiküszöbölésé­ről” nyilatkozott. A „minden meg van old­va” elve tehát idejét múlta és hamis. Ne­künk volt igazunk, amikor hangoztattuk, hogy még korántsincsen minden megoldva. A helyzet százszázalékosan a mi politi­kánkat igazolta. Most csak az a kérdés, mit hoz a jövő. A kisebbségi statútum nagy ti­tokban készül, nem ismerjük lényegét. Az angol intervencióról csak annyit tudunk, hogy „legmesszebbmenő engedékenységet” ajánl. Itt is, ott is előkészítő hírek jelennek meg az esetleg életbeléptetendő rendszabá-! lyokról, s a kormánykörökhöz közelálló la­pok, mint a Prager Tagblatt, még az alkot­mány megváltoztatásának lehetőségével is példázkodik és váratlanul ismertetni kezdi a svájci kantonális rendszert, — de pozitív értesülések még nincsenek. Bennünket ma­gyarokat azonban rendkívül pozitívan érin­a londoni közvetítés Megkezdődtek az angol-csehszlovák tárgyalások a szudétanémetekről A szombati konferencia - Newton és Lacroix Kroftánál - Az első jelentések PRAGA. —' Krofta külügyminiszter szombaton reggel Szinajából visszaérkezett Prágába. Szombaton délután fogadta New­ton angol és de Lacroix francia követet. A nyugati nagyhatalmak két diplomáciai kép­viselője nem adott át jegyzéket Krofta kül­ügyminiszternek, hanem szóbelileg tájékoz­tatta a csehszlovák külügyminisztert arról a felfogásról, amely a szudétanémet prob­léma tekintetében Angliában és Franciaor­szágban uralkodik. Ezzel a diplomáciai esz­mecserével megkezdődtek a közép európai kérdés rendezésére irányuló, előre beje­lentett tárgyalások. Berlinből érkzzett je­lentések szerint Henderson berlini angol nagykövet megjelent Göring tábornagynál és a prágai angol-francia lépésekkel pár­huzamosan a német fővárosban is tájékoz­tatta az illetékeseket arról a felfogásról, amely a német-csehszlovák viszony tekin­tetében Angliában uralkodik. Londonban és Párisban úgy tudják, hogy Newton és Lacroix követek kormányaik nejében azt tanácsolták Kroftának, hogy a csehszlovák kormány mutasson engedé­kenységet a szudétanémet kérdésben. Cseh­szlovák részről nem következett be azonna­li formális felelet. Krofta természetesen tá­jékoztatta a nyugati hatalmakat a csehszlo­vák kormány hajlandóságáról a kompro­misszumra és a nemzeti statútumok kidol­gozása munkálatainak jelenlegi állásáról. Szombaton délelőtt Newton angol követ Hodza miniszterelnökkel tárgyalt ugyaner­ről a kérdésről. A csehszlovák kormány po­litikai miniszterei pénteken ülést tartottak és foglalkoztak a nemzetiségi statútumok kérdésével. Különösen azokat a szemponto­kat beszélték meg, amelyek a francia és az angol kormány várható diplomáciai lépései­vel kapcsolatban esedékesekké váltak. Lord Buxton a szudéta­németek önrendelkezési jogáról LONDON. — A Csehszlovák Sajtóiroda külföldi lapszemléje jelenti: Lord Noel Bux­ton levelet intézett a Times-hez és önren­delkezési jogot kér a szudétanémetek szá­mára. A levél a Times szombati számában jelent meg. Buxton utal a Times-egyik leg­utóbbi cikkére, amely szerint ellentétben áll­na a nemzetek önrendelkezési jogával, ha Csehszlovákiát tönkretennék és területeit más államokba kebeleznék be. Buxton sze­rint a szudétanémeteknek adandó önren­delkezési jog semmiképen sem befolyásolná a csehek szabadságát. Ellenkezőleg, ha a szudétanémetek szabadon döntenek sorsuk­ról, akkor ez az egyetlen gyakorlati esz­köz, amely a csehek függetlenségét tartó­san és állandóan biztosítja. Lord Buxton szerint a csehszlovák köztársaság etnikai struktúrája lehetővé teszi a túlnyomóan né­metek által lakott területek leválasztását s kivételt egyedül a máhrisch-trübaui német nyelvsziget alkotna, amely két fontos vas­útvonal között van s igy Csehszlovákiában kellene maradnia. E területek leválasztása egyáltalában nem befolyásolná a köztársa­ság létét s hátránya egyedül az volna, hogy Prága kénytelen volna föladni a jól védhető s igy stratégiailag fontos határ­menti hegyvidékeket. E határ katonai érté­ke azonban úgy sem teljes érvényű azáltal, hogy a határvidéken németek laknak s kü­lönben is az osztrák határ sok helyütt nyílt. Pilsen és a Skoda-müvek csehszlovák terü­leten maradnának. Lord Buxton az 1930-as népszámlálási adatokat veszi alapul és mind­azokat a területeket fölsorolja, amelyeken a németség száma ötven százaléknál na­gyobb. Felfogása szerint körülbelül 400.000 csehszlovák kerülne Németországhoz, de viszont a szudétanémeteknek csaknem egy harmada, tehát egy millió német Csehszlo­vákiában maradna. Slávik követ Beckkel a lengyel kisebbségről tárgyal VARSÓ. — Dr. Slávik varsói csehszlo­vák követ szerdán tárgyalt Beck ezredes, lengyel külügyminiszterrel. A konferencián barátságos modorban szóba került minden Lengyelország és Csehszlovákia közötti függő kérdés. Az érintett problémák között van a csehszlovákiai lengyel kisebbség ügye is. Henderson angol nagykövet a német külügyi hivatalban BERLIN. — Henderson angol nagykövet szombaton délelőtt megjelent a berlini külügyi hivatalban és ismertette Anglia álláspontját a szudétanémet kérdésben. Az Olaszországba uta­zott Ribbentrop külügyminiszter helyett Boér­ni ann követségi tanácsos fogadta. Boermann hangsúlyozta Henderson előtt, hogy a szudéta­német kérdés elsősorban csehszlovák probléma, amelyben Németország csak annyiban érdekelt, hogy a szudétanémetekhez vérségi kötelék fűzi a birodalom lakosságát A német külügyi hiva­tal erre értésére adta Hendersonnak, hogy a szudétanémet kérdés közvetlenül nem érdekelhe­ti Angliát és Franciaországot. Henderson azt kérte, hogy Németország gyakoroljon Henleinre nyomást abban az értelemben, hogy a szudéta- németék vezére mindaddig ne tegyen uj lépése­ket, amíg az uj csehszlovák kisebbségi törvényt nem hozták nyilvánosságra. Berlinben valószí­nűnek tartják, hogy Krofta az uj kisebbségi sta­tútumot már jövő héten nyilvánosságra hozza. Henderson a németeket tájékoztatta az angolok prágai lépéséről is s azokról a tanácsokról, ame­lyeket Anglia és Franciaország a prágai kor­mánynak adott. A német közvéleményt Hender­son intervenciója nem lepte meg, mert régen számított az angol közbelépéssel. A szombat délutáni tárgyalások PRAGA. — Hivatalosan jelentik: Hodza Milán miniszterelnök szombaton délelőtt a miniszterelnökségen fogadta Krofta Ka­mii külügyminisztert, aki szombaton reggel érkezett Szinajából, a kisantant állandó ta­nácsának üléséről. A tárgyalások a szinajai konferencia eredményére és az angol és a francia követek bejelentett látogatására vo­natkoztak, Newton angol követ Kroftát szombaton délután 16 órakor látogatta meg a Czerninpalotában, Lacroix követ 17 óra­kor. Krofta külügyminiszter a külügyi bi­zottságban május 20.-a körül expozét mond a nemzetközi helyzetről. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — ára 2’- Ke Ma; Kis Magyarok lapja 106 ^4549^szám" *1938 má*us 8 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prágai!., Pa nská évre 76. havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, ^4 SzloVenSzkÓÍ és rilSZÍnSzkÓÍ magUdrság allééig 1L emelet •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • é Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Hí, vasárnap 2.-Ki. ^ SÜRGŐN YCIM'. HÍRLAP, PRflHfl. v (

Next

/
Oldalképek
Tartalom