Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-08 / 106. (4549.) szám
SZÍNAJA UTÁN Irta: SZVATKÓ PÁL Az Izgalmak idejéből szemmelláthatóan átevickéltünk a tárgyalások korszakába, mert ha igaz, akkor a közeli napokban min denfelé, Berlinben, Prágában, Párisban, kis antantkörökben tárgyalások kezdődnek az „európai rend biztosítására”. Rómában Olaszország tárgyal Franciaországgal, Berlinben és Prágában az angol követ máris megkezdte a közvetítést Németország és Csehszlovákia között, Genfben a tanács ül össze és tanácskozik Abesszíniáról, Spanyol- országról, Kináról, s a szinajai konferencia határozataiból is megtudtuk, hogy a tárgyalások Magyarországgal hatványozott mértékben és élénkebb iramban folytatódni fognak. Időközben Mussolini és Hitler olaszországi konferenciája is befejeződik. Egyelőre itt a sok fától nem látni az erdőt és a rengeteg ünnepség színes leírásai mellett nem sokat olvastunk a két diktátor érdemleges tanácskozásainak eredményéről, de bizonyos, hogy a csapatszemlék és a flottagyar korlatok közben az államférfiak időt találtak a fontosabb ügyek elintézésére is. Mussolini őszi németországi utazásának jelentős eredménye volt, amennyiben a duce a berlini tárgyalásokon bejelentette érdektelenségét az osztrák—német ügyben, — ki tudja, mit főz ki most Középeurópa két ura? Áz eredmény most mindenesetre enyhébb lesz, mint Berlinben. A duce mérsékletet és megállást javasol, hogy a két nagyhatalom kiépíthesse és megszervezhesse azt, amit az elmúlt években nyert. Valószínűleg Hitler sem idegenkedik ettől a gondolattól és igy tényleg valószínűnek látszik, hogy a helyzet rendezésére mindenfelé csöndes tárgyalások kezdődnek meg. Bennünket természetesen a középeurópai tárgyalások érdekelnek, azok, amelyek a csehszlovákiai helyzet rendezésére irányulnak, s azok, amelyekkel a kisantant igyekszik tisztázni Magyarországhoz való viszonyát. S mindenekelőtt — mintegy eddigi politikánk és magatartásunk igazolására —> kettőt kell leszögeznünk. Először azt, hogy a tárgyalások a nagyhatalmak intervenciójára indulnak meg, másodszor azt, hogy most már a kisantantkormányok is elismerik, hogy — van rendezni való ügy a kisebbségekkel. Hányszor hangoztatták a múltban, ha például utaltunk a kisebbségi kérdés nemzetközi jellegére, hogy a megállapodás „csak belső utón, a kisebbségek aktivizmusa és a kormánnyal való együttműködése révén érhető el”. Mi tiltakoztunk e beállítás ellen, s nem ismertük el a kor- mánybalépés és a meghunyászkodás egyedül üdvözítő voltát, amit a fondorlatos célzatú és a kisebbségi ellenállást circei hangokkal megtörni igyekező magyarnyelvű kormánysajtó annyira ajánlott, — s igazunk volt. Bebizonyosodott a szudétanémetek példáján, hogy az okos és a szívós ellenzéki politika elkelmasabb eszköz a létjogok és az életlehetőségek kiharcolására, mint más, gyávább és problematikusabb módszerek, s bebizonyosodott, hogy a kisebbségi kérdés nemzetközi fontosságú és csak Európa közreműködésével oldható meg. Ez az egyik tétel. A másik a kisebbségi kérdés megoldatlanságára vonatkozik. Nem is olyan régen számtalan forrásból, igy a legtöbbször Dérer miniszter szájából, váltig hallottuk,! hoay a kisebbségi probléma régen meg vani oldva, a kisebbségek semmit sem követel-' hetnek s egyáltalán fölösleges e kérdésről beszélni. A szociáldemokrata miniszter e szép és nemes szociális elveire alaposan rácáfolt az idő és a kormány. Ma igenis készül „kisebbségi statútum”, amely végre „rendezni kívánja a kisebbségi ügyet”, igenis tárgyalások folynak a helyzet megjavítására, igenis vannak elintézetlen kérdések és Krofta külügyminiszter tegnapi interjújában is az „eddigi hibák kiküszöböléséről” nyilatkozott. A „minden meg van oldva” elve tehát idejét múlta és hamis. Nekünk volt igazunk, amikor hangoztattuk, hogy még korántsincsen minden megoldva. A helyzet százszázalékosan a mi politikánkat igazolta. Most csak az a kérdés, mit hoz a jövő. A kisebbségi statútum nagy titokban készül, nem ismerjük lényegét. Az angol intervencióról csak annyit tudunk, hogy „legmesszebbmenő engedékenységet” ajánl. Itt is, ott is előkészítő hírek jelennek meg az esetleg életbeléptetendő rendszabá-! lyokról, s a kormánykörökhöz közelálló lapok, mint a Prager Tagblatt, még az alkotmány megváltoztatásának lehetőségével is példázkodik és váratlanul ismertetni kezdi a svájci kantonális rendszert, — de pozitív értesülések még nincsenek. Bennünket magyarokat azonban rendkívül pozitívan érina londoni közvetítés Megkezdődtek az angol-csehszlovák tárgyalások a szudétanémetekről A szombati konferencia - Newton és Lacroix Kroftánál - Az első jelentések PRAGA. —' Krofta külügyminiszter szombaton reggel Szinajából visszaérkezett Prágába. Szombaton délután fogadta Newton angol és de Lacroix francia követet. A nyugati nagyhatalmak két diplomáciai képviselője nem adott át jegyzéket Krofta külügyminiszternek, hanem szóbelileg tájékoztatta a csehszlovák külügyminisztert arról a felfogásról, amely a szudétanémet probléma tekintetében Angliában és Franciaországban uralkodik. Ezzel a diplomáciai eszmecserével megkezdődtek a közép európai kérdés rendezésére irányuló, előre bejelentett tárgyalások. Berlinből érkzzett jelentések szerint Henderson berlini angol nagykövet megjelent Göring tábornagynál és a prágai angol-francia lépésekkel párhuzamosan a német fővárosban is tájékoztatta az illetékeseket arról a felfogásról, amely a német-csehszlovák viszony tekintetében Angliában uralkodik. Londonban és Párisban úgy tudják, hogy Newton és Lacroix követek kormányaik nejében azt tanácsolták Kroftának, hogy a csehszlovák kormány mutasson engedékenységet a szudétanémet kérdésben. Csehszlovák részről nem következett be azonnali formális felelet. Krofta természetesen tájékoztatta a nyugati hatalmakat a csehszlovák kormány hajlandóságáról a kompromisszumra és a nemzeti statútumok kidolgozása munkálatainak jelenlegi állásáról. Szombaton délelőtt Newton angol követ Hodza miniszterelnökkel tárgyalt ugyanerről a kérdésről. A csehszlovák kormány politikai miniszterei pénteken ülést tartottak és foglalkoztak a nemzetiségi statútumok kérdésével. Különösen azokat a szempontokat beszélték meg, amelyek a francia és az angol kormány várható diplomáciai lépéseivel kapcsolatban esedékesekké váltak. Lord Buxton a szudétanémetek önrendelkezési jogáról LONDON. — A Csehszlovák Sajtóiroda külföldi lapszemléje jelenti: Lord Noel Buxton levelet intézett a Times-hez és önrendelkezési jogot kér a szudétanémetek számára. A levél a Times szombati számában jelent meg. Buxton utal a Times-egyik legutóbbi cikkére, amely szerint ellentétben állna a nemzetek önrendelkezési jogával, ha Csehszlovákiát tönkretennék és területeit más államokba kebeleznék be. Buxton szerint a szudétanémeteknek adandó önrendelkezési jog semmiképen sem befolyásolná a csehek szabadságát. Ellenkezőleg, ha a szudétanémetek szabadon döntenek sorsukról, akkor ez az egyetlen gyakorlati eszköz, amely a csehek függetlenségét tartósan és állandóan biztosítja. Lord Buxton szerint a csehszlovák köztársaság etnikai struktúrája lehetővé teszi a túlnyomóan németek által lakott területek leválasztását s kivételt egyedül a máhrisch-trübaui német nyelvsziget alkotna, amely két fontos vasútvonal között van s igy Csehszlovákiában kellene maradnia. E területek leválasztása egyáltalában nem befolyásolná a köztársaság létét s hátránya egyedül az volna, hogy Prága kénytelen volna föladni a jól védhető s igy stratégiailag fontos határmenti hegyvidékeket. E határ katonai értéke azonban úgy sem teljes érvényű azáltal, hogy a határvidéken németek laknak s különben is az osztrák határ sok helyütt nyílt. Pilsen és a Skoda-müvek csehszlovák területen maradnának. Lord Buxton az 1930-as népszámlálási adatokat veszi alapul és mindazokat a területeket fölsorolja, amelyeken a németség száma ötven százaléknál nagyobb. Felfogása szerint körülbelül 400.000 csehszlovák kerülne Németországhoz, de viszont a szudétanémeteknek csaknem egy harmada, tehát egy millió német Csehszlovákiában maradna. Slávik követ Beckkel a lengyel kisebbségről tárgyal VARSÓ. — Dr. Slávik varsói csehszlovák követ szerdán tárgyalt Beck ezredes, lengyel külügyminiszterrel. A konferencián barátságos modorban szóba került minden Lengyelország és Csehszlovákia közötti függő kérdés. Az érintett problémák között van a csehszlovákiai lengyel kisebbség ügye is. Henderson angol nagykövet a német külügyi hivatalban BERLIN. — Henderson angol nagykövet szombaton délelőtt megjelent a berlini külügyi hivatalban és ismertette Anglia álláspontját a szudétanémet kérdésben. Az Olaszországba utazott Ribbentrop külügyminiszter helyett Boérni ann követségi tanácsos fogadta. Boermann hangsúlyozta Henderson előtt, hogy a szudétanémet kérdés elsősorban csehszlovák probléma, amelyben Németország csak annyiban érdekelt, hogy a szudétanémetekhez vérségi kötelék fűzi a birodalom lakosságát A német külügyi hivatal erre értésére adta Hendersonnak, hogy a szudétanémet kérdés közvetlenül nem érdekelheti Angliát és Franciaországot. Henderson azt kérte, hogy Németország gyakoroljon Henleinre nyomást abban az értelemben, hogy a szudéta- németék vezére mindaddig ne tegyen uj lépéseket, amíg az uj csehszlovák kisebbségi törvényt nem hozták nyilvánosságra. Berlinben valószínűnek tartják, hogy Krofta az uj kisebbségi statútumot már jövő héten nyilvánosságra hozza. Henderson a németeket tájékoztatta az angolok prágai lépéséről is s azokról a tanácsokról, amelyeket Anglia és Franciaország a prágai kormánynak adott. A német közvéleményt Henderson intervenciója nem lepte meg, mert régen számított az angol közbelépéssel. A szombat délutáni tárgyalások PRAGA. — Hivatalosan jelentik: Hodza Milán miniszterelnök szombaton délelőtt a miniszterelnökségen fogadta Krofta Kamii külügyminisztert, aki szombaton reggel érkezett Szinajából, a kisantant állandó tanácsának üléséről. A tárgyalások a szinajai konferencia eredményére és az angol és a francia követek bejelentett látogatására vonatkoztak, Newton angol követ Kroftát szombaton délután 16 órakor látogatta meg a Czerninpalotában, Lacroix követ 17 órakor. Krofta külügyminiszter a külügyi bizottságban május 20.-a körül expozét mond a nemzetközi helyzetről. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — ára 2’- Ke Ma; Kis Magyarok lapja 106 ^4549^szám" *1938 má*us 8 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prágai!., Pa nská évre 76. havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, ^4 SzloVenSzkÓÍ és rilSZÍnSzkÓÍ magUdrság allééig 1L emelet •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • é Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Hí, vasárnap 2.-Ki. ^ SÜRGŐN YCIM'. HÍRLAP, PRflHfl. v (
