Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-08 / 106. (4549.) szám

2

Bratislaval SzőlömOvesek Borpinceegycsiilete r, t. Borozók:

Bratislava, Ferenciek tere 7, Lőrinckapu 19. Prága, Járna 6

Elsőrendű, minőségi borok kimérése. Meleg konyha.

tett egy szinajai határozat, amikor, kimondotta, hogy a szudétanémet ügy rendezése Csehszlovákia magánügye, de a magyar ügy közös kisantant-ügy. Mit jelent ez? Azt, hogy Prága a szudétanémeteknek megadhatja, amit akar, akár önkormányzatot is, de a magyar kisebbségnek nem adhat többet, mint amennyit a két partnerállam helyesnek tart és amibe beleegyezik. Ez a ha-j tározat a mi szempontunkból veszedelmes! lehet, mert szerinte nem biztos, hogy a csehszlovákiai magyarság automatikusan ugyanazokat a messzemenő engedményeket kapja meg, amiket a szudétanémetség esetleg kiharcol. Nem kapja meg, mert Románia vagy Jugoszlávia soknak tartja és a maga részéről nem egyezik bele és nem akarja megadni a! saját magyar kisebbségeinek. Vigyázni kell, I hogy két szék között a földre ne zuhanjunk! I

A helyzet komoly. A magyar kisebbségi erejének teljes megfeszítésére, politikusaink S és vezetőink teljes éberségére és ügyessé-1 gére van szükség, hogy e döntő napokban | ki tudjuk használni a kedvező konjunktúrát! és szívós munkánkkal ugyanazt elérjük, amit a németek. Illúzió volna azt gondolni, hogy mások dolgoznak érettünk és az eredmény automatikusan az ölünkbe pottyan. íTévedés talán abban az álomban ringatózni, hegy a szudétanémetek helyettünk cselekszenek és képviselni fogják érdekeinket. Aki ismeri a helyzetet, tudja, hogy nincs igy, a kedvező alkalmat nekünk kell megragadnunk, hogy valamit elérjünk, s ha nem igy lesz, ha hiszékenységünkben, légvárépité- seink között elszalasztjuk az alkalmat és romantikus ködképekkel enyelegve tétlenek maradunk, mert azt hisszük, hogy „már úgyis minden rendben van", akkor könnyen Csalódás és kiábrándulás érhet.

Soha nem volt szükségesebb erőnket és értelmünket megfeszíteni, mint most. Soha nem volt nagyobb szükség a teljes egységre, az odaadó munkára, az értelmes szervezkedésre, az erős berendezkedésre, minden ellentét megszüntetésére, a kényelem és a tunyaság levetésére, fegyelemre, lelkes odaadásra, áldozatokra, mint most. A legkisebb különvélemény és bontási tendencia végzetes lehet, mert kihasználhatják ellenünk. A legkisebb nemtörődömség és ügyetlenség megfoszthat egy jobb élettől. Az illúziókba és romantikákba süppedés pedig azt eredményezhetné, hogy légvárak miatt elszalasz- tanók életünk nagy és reális megjavításának lehetőségét és a lépésekkel való előha- ladást a cél felé. A kisebbségi magyarság most vizsgázik életképességből, most dől el, mit tudunk, s vagyunk-e olyan legények, mint a szudétanémetek, most dől el, józanná, cselekedni tudóvá és éretté tett-e a kemény kisebbségi sors. Az eljövendő „tárgyalási korszak” lesz a magyarság legfőbb erőpróbája, s a kisebbségi politikának tűzkeresztsége.

A magyar—kisantant tárgyalások

PRÁGA. — Comneti román külügyminiszter fogadta az olasz Stefani-ügynökség levelezőjét és egyebek között kijelentette, hogy a Magyar- országgal folytatandó tárgyalásokat, amelyeknek Szíriájában különös figyelmet szenteltek, Comnen Géniből való visszatérése irtán Bukarestben folytatni fogják.

PRÁGA, — A prágai Die Zeit érdekes megvilágításban ismerteti a szinajai tárgyalásokat. Ezek értesülése szerint nem folytak le oly simán, mint ahogy a záró közlés jellemezte. Az előtérben Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter nyomására a kisantant és Magyarország viszonyának kérdései álltak. Kezdetben kedvezően indultak a dolgok, de a tárgyalások megrekedtek, amikor Bárdossy magyar követ a konferencia elé terjesztette a csehszlovákiai és romániai kisebbségekre vonatkozó követeléseket, amelyek hasonlóak voltak a karlsbadi pontokhoz. Mivel Bárdossy nem találkozott a várt megértéssel, elutazott Szinajából anélkül, hogy eredményre jutottak volna. A magyar követeléseket az olasz követ is támogatta. A kisantant, ugylátszik, arra a megállapodásra jutott, hogy minden egyes állam külön tárgyal Magyarországgal, de a tárgyalásaik menetéről tájékoztatják egymást. Ezt a formulát Jugoszlávia nyomására érték el. Úgy látszik, ez az egyetlen pozitívuma a konferenciának.

Ezzel szemben a csehs^Qvák delegáció nem tudta elérni, hogy létrejöjjön a három állam általános védszövetsége minden harmadik állammal szemben.

................. ..........................................1938^gfos_8;_vastoai>^

He

lyezzék vissza jogaiba a pozsonyi városházán a magyar nyelvet ás tegyék jóvá a pozsonyi magyarság kulturális sérelmeit!

Dr. Neumann Tibor nagyjelentőségű indítványa Pozsony város polgármesteréhez

POZSONY. — Dr. Neumann Tibor, az egyesült párt pozsonyi szervezetének elnöke, Pozsony város polgármesteréhez indítvánnyal fordult az elhalasztott pozsonyi képviselőtestületi választások ügyében. Indítványában mindenekelőtt megállapítja, hogy noha a város képviselőtestületének mandátuma már tavaly ősszel lejárt, az ej hó 22.-re kiirt választásokat elhalasztották. | Jóllehet a városi képviselőtestület mai ösz-| szetétele nem felel meg a lakosság politikai meggyőződésének. 1931-ben tartott községi választások óta a kül- és belpolitikai helyzet gyökeresen megváltozott és a nemzeti eszme diadalmas előretörése folytán a köz- j társaság valamennyi nemzete az al'aptörvé-1 nyékben biztosított jogainak maradéktalan j teljesítését követeli. Megállapítja, hogy Po-1 zsony város magyar közönsége nemzeti | érzésében megerősödött, nemzeti hiívallá- : sóban nyílt és bátor lett* A május elsejei |

felvonulás bebizonyította, hogy Pozsonyban olyan nagy számban él öntudatos magyarság, amely megcáfolja a népszámlálási statisztika adatait. Ennél fogva a városnak kötelességévé teszik, hogy a magyarság nyelvét és kulturális jogait tiszteletben tartsa. Mint a pozsonyi magyarság politikai szervezetének helyi elnöke és városházi képviselője dr. Neumann Tibor arra kéri a polgármestert, hogy tűzze napirendre és a képviselőtestület helyezze hatályon kívül'. azt az 1933 október 24.-én hozott határozatot, amely a magyar nyelvet a város hivatalos életéből száműzte és határozza el, hogy a város hivatalos nyelve ezentúl a magyar nyelv is lesz. Ennek alapján a képviselőtestület utasítsa a polgármestert, hogy a városházán helyezze vissza jogaiba a magyar nyelvet és állítsa vissza azt az állapo-' tót, amely a képviselőtestület 1926 április 12,-én kelt határozata szerint fennállott.

Ülőfoglalkozásu egyének, akik idült székrekedésben és aranyeres bántalmakban. szenvednek, vegyék a természetes „Ferenc József" keserüvizet egy pohárnyi napi adagokban, esetleg kissé felmelegitve, de mindig reggel éhgyomorra. Kérdezze meg orvosát. 18

Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy a pozsonyi magyarságot húsz év óta ért kulturális sérelmeket orvosolni kell és ennek érdekében a képviselőtestület és a kulturális bizottság magyar tagjaiból küldjön ki öttagú bizottságot, amely harminc napon belül a jevúteendő sérelmekről és az orvoslás módozatairól javaslatot tesz.

Neumann Tibor indítványa a városi tanács pénteki ülésének napirendjén szerepelt és elhatározták, hogy a polgármester az indítványt a május 16.-i rendkívüli közgyűlés elé terjeszti.

A május 8-iki jubileum

Irta: £3. Vozáry Aladár,

Kárpátalja SartojsíáraygyiálÉséftek és kományzőfónácséfiak választott tagja

Május 8-ika Kárpátalja számára körülbelül ugyanaz, mint Szlovákia számára október 30-ika, vagy az egész köztársaság számára október 28-ika. 1919 május 8-án gyűltek össze a Hennoque csapatai által megszállott Ungváron a ruszin nemzeti tanácsok tagjai, hogy kimondják a ruszinlakta területeknek a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozását. Azt most ne bolygassuk, hógy iiépképviSéleti szempontból milyen megbízatással rendelkeztek ezek a tanácsok, csak azt a történeti tényt kell leszögeznünk, hogy határozatuk előföltétele az volt, hogy Kárpátalja területe önkormányzati jogot kapjon. Ezt a föltételt a saintgermaini szerződés és a csehszlovák alkotmány is becik- kelyezte.

A kiáltvány, melyet Hennoque tábornok, „Podkarpatszka Rusz legfőbb parancsnoka” 1919 november 18-án adott ki, s mint „adminisztrátor” dr. Brejcha ellenjegyzett „a belügyminiszter parancsából”, a benne kihirdetett, „Kárpátaljai Ruszin terület szervezéséről szóló általános szabályzatban” (Generálni statut pro organisaci a správu Podkar- patské Rusi”) a következőket mondta:

I.

„1. pont. — Cechoslovákia kötelezi magát létrehozni a kárpátaljai Ruszin Területet a szövetséges és résztvevő nagyhatalmak által megjelölt határokon belül, mint autonóm egységet a Cechoslo- vák államban és felruházni azt a csehszlovák állam egységével megegyező legmesszebbmenő önkormányzattal.

IV.

Az adminisztrátor és autonóm Direktórium hivatalai megszűnnek, mihelyt a békekonferencia határozatai alapján létesített Ruszin Autonóm Alkotmány életbelép. A Ruszin Parlament tagjainak választása legkésőbb a közös Ce- choslovák parlamenti képviselőválasztások megtörténte utáni 90 napon belül lesz megtartva.”

(,,A Kiáltvány” magyar szövegéből szó és betű szerint.)

19 év múlt el az 1919-es ungvári május 8-a óta, november 18-án 19 esztendeje lesz annak is, hogy Elennoque tábornok kiáltványát s abban „az általános szabályzat”-ot kiadta, az autonómia azonban még a mai napig nem lépett életbe. Még csak elvben van meg, az alkotmánylevélben. A „Ruszin Parlament' tagjainak megválasztása” nem

történt meg. Pedig azóta öt nemzetgyűlési választás volt és mindegyik után elmúlt a 90 napos határidő.

A csehszlovák parlament koalíciós többsége 1937 júniusának végén egy törvényt fogadott el, mely a törvények anyakönyvezésében a 172. számot kapta, s amely 1937 október 8-án lépett életbe. Életbeléptetésének napján a hivatalok és hivatalos tényezők ünnepségeket rendeztek Kárpátalján. Az ünnepi szónokok és a kormány cseh-, ruszin- és magyarnyelvű lapjai azt állították, hogy azért ünnepnap 1937 október 8-a, mert e napon lépett életbe Kárpátalja autonómiája. Én e lap hasábjain ugyanazon a napon leszögeztem, hogy a 172—937. számú törvény nem az autonómia törvénye, mert amit életbeléptet, az csak egy állami hivatal és nem az autonómia.

Egy fél év telt el azóta, de ma már azok sem hirdetik az autonómia életbeléptetése napjának 1937 október 8-át, akik akkor annyira kürtölték azt. Egyetlen hivatalos megnyilatkozás, egyetlen újságcikk sem emlékezett meg erről az első féléves fordulóról, pedig itt nálunk a legkurtább időfordulókon is szokás ünnepelni.

Csak egyre, egy dologra mutatok most rá. A 172/937. számú törvény kimondotta egy 24 tagú kormányzó-tanács megalkotását a kormányzó, a kormányzói hivatal mellett és mellé. Ennek a kormányzótanácsnak a törvény hatáskört nem adott, csak tanácsadásra hatalmazta föl, de tanácsait — nem határozatait! -— a kormányzó csak meghallgatni köteles, de magáévá tenni már nem.

A 24 tagú kormányzó-tanács 9 tagját a kormány nevezte ki, hat tagja az országos választmány 6 tagja, kiket a 18 tagú, abban 6 kormánykinevezett tartománygyülési képviselő választott. A még hiányzó 9 tagot a tartománygyülés tagjai, azok között a 6 kinevezett tag is. választották. — Vagyis, —■ tekintve azt, hogy az országos választmány megalkotásában a kinevezett tartománygyülési tagok két választmányi mandátum megszerzését biztosították, hogy a 9 a tartománygyülés által választott kormányzótanács tagságban a kinevezett tar- tcmánygyülési tagok 3 tagmandátum felől határoztak, — a 9 közvetlenül és összesen öt közvetve kinevezett kormányzó-tanács tagsággal a 24 tagú kormányzó-tanácsban 14 kinevezett tanácstag van. És egy félév alatt még ezt a tisztán tanácsadásra szánt,

a koalíciós akaratot eleve biztositó kormányzó-tanácsot sem hívták össze.

így múlt el 1937 október 8-ának első féléves jubileuma s igy köszöntött Kárpátaljára most május 8-a, a nemzeti tanácsok által kimondott csatlakozás 19-ik évfordulója.

Az ellenforradalom megindulásának emlékét ünnepelték Szegeden

SZEGED. — Szombaton délelőtt nagy ünnepség keretében avatták fel a szegedi ellenforradalom megindulásának. emlékművét Az avatóbeszédet Antal István igazságügyi államtitkár mondotta,.. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jobboldali politika és a forradalom eszméje nem fér össze egymással. Aki magát a jobboldali politikai célok harcosának tartja — úgymond — annak a legélesebben állást kell foglalnia az olyan törekvések ellen, amelyek a politikai eszmék küzdelmét nem a törvény és az alkotmány keretei között, nem a normális társadalmi fejlődés medrében igyekeznek lefolytatni. Az igazi jobboldali politika nem ismeri el a forradalom jogosultságát, még ak’.or sem, ha ez a forradalom olyan célokat tűz a zászlajára, amelyek egybevágnak a jobboldali eszmevilággal.

Bkcbozták a cseh nemzeti Hsa izgató röpiratait

PRÁGA. — Jelentettük, hogy a Stríbrny féle cseh nemzeti liga választási jelszavául az antiszemitizmust választotta. A párt tegnap röpiratokat bocsátott ki, de azok tartalma olyan volt, hegy az államügyészség elrendelte elkobzásukat. A kobzásról a Polední List a következőket Írja: „Tegnap délelőtt az állam oltalmáról szóló törvény 14-ik paragrafusába ütköző faj ellenes izgatás miatt elkobozták a nemzeti liga két röpiratát."

Ugyancsak kobzás érte tegnap a szudétanémet párti Die Zeit-et is egy Máhrisch-Schönbergből közölt jelentés cime miatt.

Zefea Codreanu ellen hazaárulás miatt emeltek vádat

BUKAREST, — Tegnap a következő hivatalos közleményt adták ki: Zeiea Codreanu, a román vasgárda vezére ellen összegyűlt adatok alapján a bukaresti haditörvényszék a volt vezért hazaárulás címén vád alá helyezte, A vádirat szerint Zeiea Codreanu a terhére rótt bűncselekményt azzal követte el, hogy jogosulatlanul olyan okiratokat tartott birtokában, amelyek az áíloan biztonságára veszélyesek. Kutatni fogják még azt is, hogy Codreanu honnan szerezte azt a 46 millió lejt, amelyet a vasgárda mozgalmára legutóbb felhasznált

Fogy a felekeietnélküliak száma

PRÁGA. — A statisztikai hivatal 1935 óta kimutatja az egyes vallásfelekezetek lélekszámá- ban mutatkozó népmozgalmi eltolódásokat. A most közölt legújabb adatok arról tanúskodnak, hogy a felekezetnéiküliek száma fogyni kezd. A vallástalanok közt erősödik az egyházhoz való visszatérés mozgalma. Legnagyobb részük a római katolikus egyházhoz csatlakozik, harmadannyi a csehszlovák nemzeti egyházhoz. A gyengülő felekezetek közt az izraelita mutatja á legnagyobb ^fogyatkozást.

WIHIIU WlllilllMiii — i i ■mi 'mi iiiim # mmv tanom wrwiw? uhui—whwww*'i —■ sl lümftndi kcscrlvlü

Öregedő Urak, Hölgyek! I Igmándl víz nagy segítség,

Ha az erek meszesednek, | Prolongálja az életét.

Heggel iszik fél pohárról - Délben eszik már étvággyal.

Van arába-klsiivee Is

■■.■■I.I I I I ...............1 —nn^wuwinil I III 1 l I l———m 1 —1————