Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-29 / 123. (4566.) szám
1938 május 29, vasárnap. Bffl Egy ember, aki nem élt hiába A szlovákiai sorsközösség demonstrációja volt Antal Gyula temetése Léva egész társadalma, nemzetiségi és vallási különbségre való tekintet nélkül megrendült lélekkel állta körül a város nagy halottjának koporsóját ■■■ ■■■ LÉVA. — Péntek délután temették el az általános részvét impozáns megnyilatkozása mellett Antal Gyula református lelkészt, Léva város polgármesterét. Az egész nap a gyász jegyében telt el. Már a kora délelőtti órákban több testület és egyesület gyászüléseket tartott. így külön összejövetelen búcsúzott el a megboldogulttól a Lévai Torna SZEPLÖKET RÁNCOKAT MITESSZEREKET ]gy tünteti el a NARY krém ára 10 Ké víz „ 5 Kö Szállítja: MARY Laboratórium Dr. Pollak é* társa 3r8tialava, Mlchaltká 6 Egylet, amelynek Antal Gyula elnöke volt, a a Lévai Iparoskor, amely tiszteletbeli tagját, e a Lévai Kaszinó, amely választmányi tagját gyá- iszolja az elhunytban. Az Ipartársulat is külön gyászülést tartott. Majd a városi képviselőtestület ült össze gyász- ü;ésre a városi Vigadó nagytermében. A gyászba- ö)tűzött teremben a képviselőtestület tagjain kívül megjelentek az összes llielyi hatóságok, az egyházak, társadalmi egyesületek és testületek képviselői is. A gyászbeszédet a város nevében Boros Béla helyettes városbiró mondotta. „Európai értelemben vett magyar volt** r Boros gyászbeszédében kegyelettel emlékezett Imeg az elhunyt pályafutásáról. Megemlítette, hogy 0 világháborúban szakadatlanul, majdnem négy évig küzdött a harctéren. 1925 óta állt a lévai református egyház élén, 1932 novemberében, választotta birájáva Léva város képviselőtestülete s azóta elhunyta napjáig buzgalommal és minden társadalmi réteg közmegelégedésére töltötte be ezt a tisztet. — Városunk, úgymond, alatta érte el aranykorát. LA város fejlesztésében hervadhatatlan érdemeket szerzett. Többek között az ő nevéhez fűződik a Perecz-hid felépítése, munka köles ön, a keramit-ut átépítése, a vágóhíd felépítése, a Vigadó renoválása, telekszerzés a Járásbíróság, a kórház ’és posta kibővítése, a járási széhkáz fölépítése, a Stefanik-laktanya kibővítése és számos más közérdekű intézmény létesítése. Munkájával nagyszámú hívet szerzett magának. Utólag megállapítható, 'hogy voltak esetek, amikor érdemtelenül támadták is, de az idő mindig őt igazolta. Azt hirdette, hogy csak egy becsület van s ennek a becsületnek csak egy kritériuma: a jellem szeplőtelen tisztasága, a kimondott szó szentsége. Ez a meggyőződése irányította egész munkásságát. Beszéde végén a szónok méltatta az elhunyt egyes magyar gondolkozását és nemzeti meggyőződését, hangoztatva, hogy Antal Gyula európai értelemben vett igazi magyar volt, aki mindig megbecsülte mások nemzetiségét, vallását és politikai meggyőződését-, ezt azonban a maga részére is mindig gerincesen megkövetelte. Uccát neveznek el Antal Gyuláról A mélyhatásu gyászbeszéd irtán a városi tanács indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a Kákai-utat, amelyet az elhunyt polgármester rendbehozott, parkírozott és aszfaltoztatott, „Antal Gyula városbiró utjának" nevezi eL A nagytermeit zsúfolásig megtöltő közönség, őszinte fájdalommal és igaz kegyelettel áldozott az elhunyt emlék éneik. Az Egyesült Fárt búcsúja Az Egyesült Párt lévai körzeti és helyi szervezete a megelőző nap este tartotta meg gyász- ülését, amelyen a pártnak úgyszólván összes lévai tagjai megjelentek. Dr. Kmoskó Béla járási pártelnök kegyeletes megnyitó szavai után Klain Ödön helyi szervezeti elnök emelkedett szólásra s őszinte szivből jövő, mélyhatásu szavaikkal búcsúztatta el a párt és a város nagy halottját. A pártüllés majd kijelölte a küldöttséget, amely a párt koszorúit a ravatalon elhelyezve, a gyászoló család ellőtt a párt részvétét tolmácsolta s a gyászszertartáson a párt képviseletiében a templomban megjelent. A gyűlés végén felszólalt még Gyapay Ede, aki az ifjúsági szakosztály nevében őszinte hálával emlékezett meg Antal Gyulának azon eredményes tevékenységiéről, amelyet az Ifjúságnak álláshoz való juttatása, illetve munkába való helyezése érdekében állandóan kifejtett. gálatot vezetőjüknek. A halottas kocsi után a gyászoló család tagjai, a lévai református egyház presbiterei, az Egyesült Párt képviselői és vezető tagjai, a helyi egyesületek kiküldöttei, iskolás- gyermekek, beláthatatlan sora és a jóbarátok ezrekre menő tömege sorakozott fel. A gyászkocsi előtt a temetési szertartást végző Czeglédy Pál esperes és Szabó S. Zsigmond tanácsbiró, vájkai lelkész, a református lelkészek és kartársak haladtak. A temetőben a gyászkocsiról a sírig városi tisztviselők és lelkészek, az elhunyt tisztelői és barátai vitték felváltva a koporsót. A sir előtt emelt katafalkon helyezték el a koporsót, melynek két oldalán gyászruhás hajdúk állottak őrt. A város harangjai egyfolytában zúgtak, mintha ők is a halottat siratnák. Szabó S. Zsigmond lelkész végezte a temetési szertartást. Szivbemarkoló gyász,beszéddel búcsúzott az igazi baráttól és lelkésztársától. Dr. Nagy Béla a barsi egyházmegye közönsége nevében a hűséges lelkipásztortól, Farkas Károly, a Tanítóegyesület elnöke a kitűnő pedagógustól, dr. Zosfák András főtanácsos, a lévai járási hivatal főnöke Léva kiváló vezetőférfiujától, Simái Miklós mérnök és Vojíás István városi titkár a megértő városbi- rótól búcsúzott el gyászbeszédében. Jaross Andos nemzetgyűlési képviselő, az Egyesült Párt országos elnöke a párt nevében búcsúzott el a magyarság gerinces vezetőmunkásától. Jaross gyászbeszédében a következőket mondotta: Jaross findor gyászbeszéde Ezrek a koszoruerdövel borított ravatal körül LÉVA. — (Telsfonjelentésüdk.) Antal Gyula városbiró temetése pénteken délután folyt le. Már a kora délelőtti órákban tartott süni so- I rokban a zarándoklás a halott koporsójához. 1 Állandóan jöttek az elhunyt barátai, ismerős I és ismeretlen tisztelői s a gyászolóik százai 1 vették körül a koszorúkkal borított ravatalt. A temetési szertartás délután három órakor kezdődött. A református templom kicsinynek bizonyult a sokezerxe tehető gyászoló közönség befogadására és igy a templom előtt összegyűlt lakosság részére hangszórókon közvetítették a szertartást. Három órakor már zsúfolásig megtelt a templom a különféle küldöttségekkel. A koporsó egyik oldalán a mély gyászba borult özvegy 'és három kis árvája siratta a legjobb férjet és a legjobb édesapát. A koporsó másik oldalán a szlovákiai magyarság képviselői: Jaross Andor, az egyesült párt országos elnöke, dr, Po- rubszky Géza, dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő és Füssy Kálmán szenátor vett búcsút a magyarság értékes harcosától. Az egyházaik kiküldötteivel eljöttek az oltártestvérek Is, hogy utolsó búcsút vegyenek a barsi református egyházmegye egyik legkiválóbb lelkészétől. A lelkészek és tanítók a koporsóval szemben helyezkedtek el. Ott láttuk Sörös Béla losonci református lelkészt, a teológia igazgatóját, dr. Agyagássy Sándort, a lévai egyházmegye főjegyzőjét, Konta Károlyt, Galambos Zoltánt és a teljes lelkészi és tanítói kart. Megjelentek a helyi polgári és katonai hatóságok és hivatalok kiküldöttei, dr. Zost’ák András főtanácsos, a lévai járási hivatal főnöke vezetésével. , ; 1 i „A magyar erdők hatalmas fája dőlt ki • • Amikor szomorúan felbugott az orgona, az ézrekreonenő gyászközönség zokogva énekelte: [Te benned bizunk eleitől fogva, Uram... • A gyászszertartást Czeglédy Pál, a barsi református egyházmegye esperese végezte. Mélységes gyászbeszédében rámutatott arra, hogy ez a koporsó megrendítő fájdalmával azt hirdeti, hogy mily gyarló, gyenge az ember és milyen erős az Isten. A kedves ismerős., jó barát elmegy tőlünk és szivünk feletetet vár az örök kérdésre: mi is az ember célja? Akinek most végtisztességet teszünk, igaz ember volt, jó családapa, hűséges férj, kiváló lelkész és fáradhatatlan harcos. A magyar erdők egyik hatalmas fája dűlt ki vele. Mélységes gyászban és fájdalomban hagyott itt minket. Az elhunyt végtelenül szerette családját és Léva városát. Kiválóan pásztorkodott és örömmel munkálkodott, hogy városában az anyagi és erkölcsi jólétet emelje. A köz szolgálatába állította tudásának értékeit rés kimondhatatlan örömet érzett, ha látta, hogy városa fejlődik. Elmondhatjuk, hogy elégette önmagát kötelességek és áldozatok között. Özvegyének fájdalmát kimondani nem lehet. Elárvult lakásán minden őreá emlékeztet, gyermekei szemeiből az ő szeme mosolyog ránk. A gyülekezet siratja légigazabb lelkipásztorát s' még nagy szükség lett volna rá. Nagy jövőt jósoltak neki és most fiatalon itt hagyott minket. Megyünk koporsója után keserű szívvel, de a feltámadás hitével. Krisztus keresztjével megmutatta nekünk az élet célját, a krisztusi szeretet törvényét. Antal Gyula nem élt önmagáért és nem halt meg önmagáért. ! ■ ; , ( ■ t j j Antal Gyula utolsó útja A meleghangú, mélyhatásu beszédet a gyászközönség nagy megindultsággal hallgatta végig. Majd megindult a menet a temető felé. A rengeteg koszorút kocsira rakták, s hatiovas gyászkocsira helyezték el a koporsót, s vitték az elhunytat utolsó földi útjára, a temetőbe. Az uceák két oldalán diszlovas rendőrök, tűzoltók és magyar cserkészek állottak sorfalat. s tartották fenn a rendet. A gyászkocd két oVlalán fekete, mázván- !,ás legény k és fiatal lelkészek meneteltek és teljesítettek utolsó szol — Gyászoló Testvérék! Mikor Antal Gyula koporsója előtt megállók, hogy búcsút vegyek tőle a magyar nemzet s annak képviselete: az Egyesült Magyar Párt nevében, először az ember, az élet, a Mindenható nagy relativitása döbben elém, szinte megsemmisülten látom, hogy olyan az emberi élet a végtelenségben, mint egy vízcsepp az óceán mérhetetlen tömegében. Valahol egy szélfuvallom indul, mely orkánná erősödik, hullámokat kavar, melyek valahol egy sziklafalhoz rohannak, sok kis vízcsepp ott marad megsemmisülten a szíklaparton, nem zuSiessen JK**”*0*" ahol ma még Ön részére is szerencsesorsjegyek készlete áll rendelkezésre. Már sok millió lett ott kifizetve. Ismét 50 millió lesz kisorsolva. Egy szerencseszám esetleg 2 milliót hozhat Önnek. Nemsokára kifogynak a szerencsesorsjegyek. Húzás már most június 10.-én. „Fortuna" Isiinek és Társához, Bratislava, Lörinckapu ueca 17. Sorsjegyárak: 1/4 38-, V2 68-, */i 120 Ki. han vissza a tenger mérhetetlen folyamába, hanem elpárolog, elenyészik, meghal. Pedig csak mi látjuk igy, de a természet nagy műhelyében nem hal meg a vízcsepp, amikor elpárolog, hanem felszáll a levegőbe, majd egyszer újból cseppé válik és lehull talán éppen az óceán mérhetetlen víztükrére, hogy újból kezdje körforgását, melyet a Mindenható bölcs keze méretezett egykor örök törvényként. Ilyen az emberi élet is, melynek a nagy végtelenségen belül még oly so(k értelme van külön-külön. — Antal Gyula tagja, harcosa, vezető egyénisége volt annak a szervezetnek, mely azért létesült, hogy itt, megmásult körülmények között is legyen, fentmaradjon és fejlődjön a magyar alapon felfogott élet, Antal Gyula fanatikusa volt a modern alapon értelmezett nemzeti gondolatnak, mely a nemzetet olyan keretnek tartja, melyben fel kdl, hogy oldódjon minden egyén, mint a vizcseppek az óceán tömegében. Az egyén csak vízcsepp, mely csak az egészért van s él, s ha meghal is egy időre a vízcsepp, az egész, az óceán, a nemzet éljen. S most Antal Gyula a Mindenható kifürkészhetetlen akaratából a hirdetett elvből tragikus példával adott nekünk tanulságot. Fiatalon, életerőtől duzzadón, egy nagy jövő minden zálogával a kezében egyszerre itthagyott minket. Fiatalon, délcegen bevonult abba az ezredbe, mely a kisebbségi magyar Pantheon árkádjai alatt áll és őrködik felettünk. — Antal Gyula hazajött húsz évvel ezelőtt egy arany vitézségi éremmel a mellén onnan, ahol oly bőven osztották a halált, csendben, szerényen helyezkedett el, a lelkieket munkálta, de ott állt kezdettől fogva abban a frontban, mely uj harcokat hirdetett, mely minden jó raajqvat'1 sorom-.-.óba szólított n jogokért, a magyar ' z-hí ; v Le, Antal Gyula dolgozott, mindig ott volt, hol munkára volt szükség, hol egy egészséges agy és két erős kéz hiányát éreztük, Antal Gyula nem lehetett sokáig az ismeretlen magyar harcos, mikor biztos kezű, kiművelt agyú, bátor szivü és lelkes magyar vezetőre volt szükség, ezt az embert Antal Gyulában találta meg nemcsak jLéva és vidéke, hanem országos vonatkozásban is a magyarság, •— Antal Gyula típusa volt a modern magyar embernek, akit nehéz idők ötvöztek, akit harcok acéloztak meg, akiben magasan lobogott a lelkesedés lángja, de ezt a lángot már nem szalma fütötte, hanem az előre néző, az erőket konzerváló, a biztos céltudatosságot jelentő, mély nemzeti öntudat kőszene. Bátor volt ott, hol a bátorságon fordult meg a siker, okos, fajtáját védő és oltalmazó volt ott, hol ezt kívánta a magyar érdek. — Antal Gyula férfi volt, egész férfi, harcos vök-, becsületes harcos, magyar volt, fajtájáért, nemzetéért élni és halni tudó magyar volt. — Úgy veszek búcsút Antal Gyulától, mint, ahogy búcsút vettünk frontharcosok ottkint valahol a galíciai csererdőben, vagy a volhyniai mezőkön, vagy az Alpesek kőrengetegében, vagy a vértől áztatott Piave partján attól a bajtárstól, akit elsodort mellőlünk egy gépfegyvergolyó vagy gránátszilánk. Vigyázz-t vezényelek a magyar frontnak utolsó tisztességadásra és képzeletben odatüzöm Antal Gyula kihűlt tetemét borító ruhájára a szive fölé amellé a másik arany érem mellé a kisebbségi magyar kötelességtelje- siíés arany vitézségi érmét! — Testvér, harcos magyar testvér, akkor távozol közülünk, mikor május virágai nyílnak, mikor a horizonton már nemcsak egy ezüstsáv látszik, hanem felszakadt a felhőkárpit és bőven ömlik a napsugár. Testvér érezned kell Neked is ezt a napsugarat! Ez a napsugár legyen bucsu- csókimk és virrasszon álmaid felett! t Az utolsó napsugárral távozott • •. Bándy Endre evangélikus főesperes gyászbeszédében az evangélikus testvérek nevében az igaz testvértől, dr. Fischer István, az izraelita hitközség nevében az önzetlen, pártatlan vezetőtől, dr. Korpás László, az Egyesült Párt (helyi szervezetének elnöke a jó baráttól s a magyar jövendő fiatalon sirbadőlt harcos katonájától búcsúzott el. Szomorúan, zokogva hangzott fel a lévai Dalegyesület gyászéneke. Az ©gyibegyült gyászoló közönség utolsó istenbozzádot mondott, szeretett halottjának, s a koporsót be-bocsátották a sirba. A nap utolsó sugara vetődött a temetőre, mintha ő is siratná halottunkat, mintha neki is fájna, hogy Léva szeretett városbirója elköltözött közülünk az örök nyugalom és örök boldogság országába. Szövetségbe tömörültek a szudétanémet társadalmi egyesületek AUSSIG. — A Bund dér Deutschen, a német Kulturverband, a német Turnver- band, a szudétanémet Gyermek- és Ifjúságvédelem négy országos bizottsága, továbbá a német Dalosszövetség, a Karitászegyesü- let, a német katolikusok nevelési és művelődési egyesületeinek szövetsége, a német tűzoltók szövetsége és a német népművelési egyesület Aussigban tartott közösgyülésén elhatározta, hogy megalakítják a szudétanémet szövetséget (Sudetendeutscher Ver- band.) A közös szövetséget a szudétanémet párt alá rendelik. JÉGSZEKRÉNY fST®, !havl részlet ellené- Wnl* tar ben 12 részletfizetés, készpénzben Kő 325 — Jéghiitésre való, fehérre lakkozott, erős cinklemezzel bélelt. Külméret 70X48X38 cm. BRATISLAVA - Pozsony, Köztársaságtér 34 Siessen settát
