Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-26 / 121. (4564.) szám

26 RliAI! 1938 május 26, csütörtök. lelki beállítottsága mélyen vallásos és ez a leörülmény rányomja a bélyegét a város egész életére. Hatalmas katolikus egyesületek működ­nek évtizedek óta Érsekújvárod s részben a hitéletben, részben pedig a magyar kul­turális életben fontos szerepet töltenek be. Az utolsó létszázad lelki vezetői A Szent Ágoston Társulat, a szlovákiai katolikus magyar könyvkiadó Az uj Érsekújvár katolikus hitéletének kialakulására kétségtelenül mély nyomokat gyakorolt néhai Fábián *János, Érsekújvár plébánosa, aki több mint 25 esztendőn át állott az érsekujvári katolikus hitélet élén s áldásos működésében apostoli buzgalmat fejtett ki. Kegyeletes emlékkel gondolnak vissza az érsekujváriak néhai Erhardt Vik­tor kanonok-plébánosra is, Fábián utódjá­ba, aki méltóan igyekezett nagy elődjének Örökét betölteni. Az államfordulat után — a néhai Erhardt kanonok halálával meg­üresedett plébánosi állásra — néhai dr. Scsepkó József szentszéki tanácsost nevez­ték ki, aki Bernolák óta az első szlovák plébánosa volt Érsekújvárnak, de nemeslel- kü, fényestudásu papja volt a magyarság­nak is. Tragikusan korai halála mély gyászt okozott az érsekujvári hivek körében. Utó­da dr. Prenner Béla plébános lett, aki éppen az elmúlt hetekben, május 1-én foglalta el magas tisztségét s akinek működése elé nagy várakozással és szeretettel tekintenek az érsekujvári hivek. Ilyen papok útmutatása mellett egyre mélyült és fejlődött a katolikus hitélet Ér­sekújvárod s nagyszámban alakultak kü­lönböző hitéleti és társadalmi egyesületek, amelyek a katolikus gondolkodás elmélyí­tésére szerveződtek. A katolikus társadalom világi vezetői Az érsekujvári katolicizmus társadalmi és kulturális élete rendszerint összefüggés­ben állott az érsekujvári magyarság egye­temes életével s a város magyar közéleté­ben, politikai mozgalmaiban vezető szerep­re rendszerint a katolikus élet vezetői emel­kedtek. A század első évtizedeiben dr. Ra­bár Endre közjegyző volt a katolikus élet vezető egyénisége, elnöke a római katoli­kus iskolaszéknek, a Katolikus Körnek, egyúttal azonban irányitó szerepet töltött be a város közéletében. Az államfordulat előtti és utáni években fontos szerepet töl­tött be a katolikus Érsekújvár életében né­hai dr. Ozorai József ügyvéd, aki ugyan­csak hosszú éveken át elnöke volt a leg­nagyobb katolikus szervezeteknek. Kzidő- szerint dr. Turchányi Imre szenátor áll a város katolikus megmozdulásainak élén s mint a római katolikus iskolaszék ismétel­ten megválasztott világi elnöke s a Katoli­kus Kör elnöke, az ő kezében futnak össze a fejlődő katolikus élet szálai. Érsekújvár katolikus egyesületei Az államváltozás után elsők között az Idén 35 éves Érsekujvári Római Katolikus Kör tért magához s központjává vált a ma­gyar katolikusok kulturéletének. Ebben egy tragikusan fiatalon eltávozott katolikus közéleti férfiúnak vannak elévülhetetlen ér­demei. Néhai dr. Hangos István volt az, aki megszervezte a katolikus ifjúságot a Katolikus Körben és pezsgő kulturéletet te­remtett. A magas kulturális színvonalon tartott ,,keddi esték" országos hirnévre emelkedtek s ebben minden tekintetben ve­zető szerepet töltött be a Kör a város ma­gyar kulturéletében. Hangos István oly vá­ratlan és fiatalon bekövetkezett halála ter­mészetesen pótolhatatlan veszteséget jelen­tett a Kör számára, de a Bijeszik Gyula kö­ré csoportosult köri ifjúság lelkes igyekezet­tel vitte tovább a Kör fejlődését a Hangos által megszabott irányban tovább és külö­nösen a Kör műkedvelő gárdájának voltak olyan átütő sikerei ismételten, amikről hosz- szu esztendőkig beszéltek Érsekujvárott s a szomszéd városokba is meghívták őket. A város hitéletében az utóbbi években különösen a Szent Ferencrend harmadrend­je játszik fontos szerepet. Lelki vezetője P. Csulen Kolos, világi elnöke ölvedi János nyug. bankigazgató, h. városbiró. A Római Katolikus Nőegylet is évtizedek óta áldásos szociális munkát végez. Elnök­asszonya hosszú éveken át özv. Baráth Im- réné volt, akit épp az elmúlt héten diszel- nöknek választottak meg s utóda dr. Szirá- nyi Györgyné lett. Szegény gyermekek fel­ruházása, tanítási segélyek nyújtása, ez a hivatása s ennek a maga eszközeit tekintetbe véve nagy igyekezettel felel meg a Nőegy- let. A két Oltáregylet vallásos működése is példásan bensőséges. A féWi-Oltáregylet el­írta : Letocha József szeníszéki tanácsos, a Társulat igazgatója Az állaimifordulat előtt a szlovákiai szlovák katolikusok irodalmi és hitbuzgalmi szükségletét a nagyszombati Szent Adalbert Társulat látta el tankönyvek, imakönyvek és egyéb válási könyvek terén. A magyar hivek viszont a Szent István társulat révén jutották a katolikus műve­lődés és vallásos megerősödés e feltétlen köve­telményéhez. Az állaimifordulat után a Szent Adalbert Tár­sulat megerősödve folytathatta a szlovák anya­nyelvű katolikus nép művelését és vallásos meg­győződésének mélyítését, — ellenben a magyar­ajkai hivek elvesztették azt az erős központot, amely hitbuzgalmi és vallásos szellemi - igényei­ket kielégíthette volna. Még az ima- és hittan- könyvek terén is elháríthatatlan akadályok tet­ték lehetetlenné azt, hogy a magyar katolikus hivek lelki táplálékhoz jussanak. Katolikus isko­láink padjaira, gyermekeink kezébe nem-katoli­kus szellemű könyvek jutottak és ezek alapján tanították iskoláinkban a történelmet, s ilyen szellemű könyvekből olvastak gyermekeink. Népünknek, ifjúságunknak sem tudunk fel vi­lágosító, oktató könyveket nyújtani. Keresztény újságok, folyóiratok, népfüzetek, de még vallá­sos könyvek sem juthattak ide, hogy népünkben fenntartsuk és élesszük őseink hitét. Csak egy- egy lelkes ember vagy csoport munkája tette le­hetővé azt, hogy újságok, folyóiratok (Uj Szív, Uj élet, Szűz Mária Uj ViTágoskertje, Krisztus királysága stb.) némi gátat tudtak vetni népünk lelki romlásának. E buzgó férfiak és nők titáni munkája azonban csak hősiesen küzdő hátvéd gyanánt tudta lassúbbá tenni a hit ellenfeleinek előnyomulását az élet mipden terén. S igy történt, hogy népünk egyrésze, amely addig józan keresztény életet élt, téves és félre­vezető világnézeti eszmék áldozata lett. S igy volt ez még néhány év előtt is. Ma már más a helyzet. Népünk vezetői, pap­jai, tanítói, kik e lelki romlást látták, régóta akartak már egy olyan Társulatot létesíteni, amely a Szent Adalbert Társulathoz hasonlóan ima- és tankönyvek, röpiratok, olcsó füzetek ré­vén népünket visszatérítse a hit útjára. Hosszas utánjárás és küzdelem után, végre 1933-ban sikerült a Szent Ágoston Társulat alapszabályaira a belügyminiszter jóváhagyását megszerezni. Tömörülhettek tehát végre azok a katolikus férfiak és nők, akik népük sorsát szi­vükön viselik s ma már az illetékes, hivatalos tényezők is elismerik Társulatunk üdvös munká­ját. Legfőbb pásztorunk, dr. Jantausch püspök ur, nemcsak előszóban ajánlja népünknek a Társu­lat kiadványait, hanem tőle telhetőleg minden erejével támogatja azt. Ugyanúgy Szlovákia többi katolikus főpásztora is. Az országos vá­lasztmány és néhány magyar járás választmá­nyának katolikus tagjai sok megértéssel vannak a Társulat imát. Az első évben az 5 koronás tagdíj mellett még csak a Hladik Ágoston szentszéki tanácsos szerkesztésében megjelent naptárt adhattuk hí­veinknek. Alig ezer taggal kezdtük meg 1934- ben a munkát. A következő évben már egy kis füzetet is mellékelt a Társulat „Egyről-mAsról" címen, amely egyszerre megháromszorozta a ta­gok számát. Ez a melléklet a következő évben könyvvé fejlődött s ezt mosit már „Kincses­könyv" címen évről-évre Bíró Lucián bencés ta­nár szerkeszti. Most az Euchariszíia szent évé­ben pedig még egy örökbecsű könyvvel, Szent Máté evangéliumának eredeti fordításával aján­dékozta meg a Társulat tagjait. Ezzel elérte a Társulat azt, hogy ma már közel 12 ezer anya­könyvezett rendes tagot számláL Ezek közül szeretetünk minden melegével kell megemlékez­nünk azokról, akik másnyelvü népek között, diaspórában élnek és nagy hálával fogadják min­den évben tagilletményünket. Zsolnán, Csaicán, Trencsénben, Láptóban, Árvában s tiszta német és cseh városokban vannak tagjai a Társulatnak, akik igazi apostoli lelkülettel gyűjtötték maguk köré az ott lakó néhány magyar katolikus lelkes és hü táborát. Egy helyen, a Magas Tátra alján hét lelket toborzott maga köré és tart együtt egy jóságos szivü katolikus magyar asszony. Kincseskönyvünk a tartalmas és szép naptár mellett minden aktuális dologra kiterjed. A nép nagyon megkedvelte. i Kiadott a Társulat gazdag röpirat-sorozatot. (1. Az Egyház és az iskola, 2. Győzelmes harc stb.) Ezt az egyik csallóközi községben hatezer példányban terjesztették el a hejfbeli iskola ka­tolikus jellegének megmentése érdekében. Az eredmény az lett, hogy 45 ezer korona gyűlt össze erre a célra. A pozsonyi egyetemen kispapjaittk Magyar Egyházirodalmi Iskoláját elejétől fogva támogat­ta a Társulat és kiadta filléres árakon a tartal­mas népiratkákat: „Ifjak útja", „Leányok útja", „Fekete napok" ezer és ezerszám lettek népünk közé szórva. Az Eucharisztikus Kongresszusra kiadta a Társulat Bangha Bélának „Életünk Élete" cirnü nagyszerű iratát és 1.50 Kő-ért le­hetővé tette annak itteni nagyobb mérvű ter­jesztését. (Pesti kiadásban ugyanez 4.50 Kő-ba kerülne.) Mellékeltük a kongresszus! himnuszt is. 20, 40 és 60 filléres oktató füzeteket adott ki a keresztény házasságról, bérmálásról, első gyó­nás- és áldozásról, 3.50 koronás áron pedig „Jé­zus az én vezérem" dmen olyan ima- és énekes­könyvet adott ki a Társulat, amely nemcsak diákjainknak, de még a felnőtteknek is kedvenc imakönyve 'lett Formája, az egész katolikus li­turgikus 'évet felölelő tartalma, olcsósága és szép kiállítása hamarosan közkedveltté tették. Elég csak annyit mondani, hogy az első 10.000 félév alatt elfogyott s a második 30.000 példányból naponta elkel egy-kétszáz darab. A Kántorszö­vetséggel karöltve készül a Társulat kiadni az Egységes énekeskönyvet, valamint a kántor­I könyvet. óriási feladat hárul a Társulatra a katolikus iskolák jó tankönyvvel való ellátása terén. A Társulat a Szent Adalbert Társulattól megala­kulásakor átvette az összes raktáron lévő ma­gyar könyvet, de már 1935-ben nagy költséggel kellett kiadnia középiskolai hittankönyveket, ami azért jelent nagy áldozatot, mivel a magyar középiskolák csekély száma miatt igen soká fek­szik raktáron a könyvkészlet. Még ez évben akarja a Társulat kiküszöbölni a katolikus iskolákban eddig használatos, nem katolikus szellemben megirt történelmi könyve­ket. Katolikus főgimnáziumi tanár irta s leg­jobbjaink bírálták ezt meg. Minden tankönyv a püspöki hatóságtól kinevezett tankönyv-bíráló bizottság bírálatán megy keresztül. A bizottság kus társadalomból rekrutálódnak. Az Egy­házi Énekkart, a Vasasok Dalegyletét és a Gazda Dalárdát Szendrey István karnagy, a kiváló zene-pedagógus dirigálja. A város legrégibb dalszervezetének, a Városi Dal- egyletnek vegyeskarát és az Iparosok Dal­egyletének férfikarát a fiatal muzsikusgár­da kitűnő reprezentánsa: Kopasz Elemér karnagy vezeti. A katolikus magyar kulturéletnek uj út­törői Érsekujvárott is a SzKIE szervezetei. A P. Csulen Kolos vezetése alatt álló leány­csoport éppen most szentelte meg uj zász­laját, mig a Varjú Vendel káplán vezetése alatt álló férfi-SzKIE is nemrég mutatko­zott be Molnár Ferenc legendájának, a Csoda a hegyek között cimü megkapó drá­mának sikeres bemutatásával. Természetesen jelentős szerepet töltenek be a város katolikus lelki életében a Méria- kongregációk, amelyek feltűnés nélküli, in­tenzív működése a vallásos élet elmélyülé­sét jelenti. Ennek a katolikus hitéletnek a mélységére és méreteire legjellemzőbbek azok a tömegájtatosságokj amelyek Htisvétkori tagjai: dr. Haiczl Kálmán, dr. Noszkay Ödön, dr. Borka Géza, Dinnyés Károly, Vaskó Jó­zsef és dr. Varjú M. A Társulat ingyen jogi tanácsadó irodája több esetben adott jogi véleményt, amivel sok peres­kedéstől óvta meg tagjait. Fontos szrepet tölt be a Társulatnál a ga- lánta-vágsedlyel tanitókörzetben megalakult kö­zös papi és tanítói bizottság, amelynek célja, hogy a Szent Ágoston Társulat keretében a Szentatya által kívánt Katolikus Akciót előmoz­dítsa, továbbá eljárjon és intézkedjen minden katolikus magyar érdekünket és iskolánkat érin­tő személyes és tárgyi ügyben. A Társulat alapszabályaiban is legfőbb cél­jául tűzte ki „a keresztény katolikus műveltség terjesztését". E cél egyesítette ma az egész or­szág katolikus magyar papjait, tanítóit és népét a Társulatban. Bognár Gergely gútai plébános elnöklete alatt öttagú intézőbizottság és hatvantagu választ­mány intézi a Társulat ügyeit. Évente két ren­des választmányi és egy rendes közgyűlés ügyel a Társulat tevékenységére és ellenőrzi annak minden ténykedését. Ma már a társulatnak könyv- és kegyszerkereskedése is van, amely­nek minden jövedelme uj könyvek kiadására fordittatík. Hogy a Társulat miért választotta Szent Ágostont, a nagynevű és bölcseszü afrikai püs­pököt védnökének, azt megmagyarázza az a tény, hogy az ő korában is nagy harcot vívott a kereszténység a pogány világgal és a tévta- nokkal. Sokáig őt is fogva tartották a téves ta­nok. Híres „Vallomások" cimü könyvében ő maga megírja megtérése történetét és édesanyjá­nak, Szent Mónikának az örömét, áld ezt mond­ta neki: „Fiam, e világ nekem többé semmit sem adhat. Egyetlen egy dolog miatt kívántam a föl­dön időzni, hogy katolikus kereszténynek lássa­lak, mielőtt meghalok. Az ;Ur sokkal! többet adott.. /* A Társulat egyetemes magyar célt szolgál azzal, hogy megtartani akarja katolikus magya­roknak azokat, akik eddig is annak vallották magukat és visszatéríteni azokat, akik ingadoz­tak vagy elszakadtak. „Uj fiiét" A csehszlovákiai ifjú katolicizmus szo­ciális és világnézeti folyóiratát hét évvel ezelőtt indí­totta meg a Prohászlca Kör, illetőleg Rády Elemér. Rövidesen a kezdet nehézségeit leküzdve a magyar nyelvterület egyik legnívósabb katolikus folyóirata lett Később a hátrálékos előfizetések fölszaporodása és ne­héz behajthatósága következtében a lap további élete kérdésessé vált A rozsnyói Sajó Vidék nyomdaválla­lat érdeme, hogy még idejében átvállalta a folyóirat adósságait s Így az U] Életet megmentette a magyar katolicizmus számára. Az Uj Élet értékét az eddigi hat évfolyam vaskos kötetei igazolják. Évi előfizetési dija mlnössze 30 KC. A kassal szerkesztőség vezetője Sinkő Ferenc, szerkesztő-munkatársa Szaló Kálmán, fő- munkatársa: Mécs László és Dcvay László, felelős szer­kesztő és kiadó Potocsny József, budapesti szerkesz­tő dr. Kenyeres Imre, pedagógiai munkatársak: dr. Borka Géza, Csongrády Árpád, Dinnyés Károly és Willand János. Szerkesztőség: Kassa, Harang-ucca 3. Kiadóhivatal: Rozsnyó, Fő-tér 4. — Az Uj Életnek ép; úgy, mint a Prohászkás mozgalomnak fő szellemi ve­zetője dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok, a katolikus magyar főiskolások lelki pásztora. a Jézus Szent Szive körmenetén s más al­kalmakkor olykor 10—15.000 főnyi tömeget állítanak talpra s valóban ezek a vallásos demonstrációk méretben és bensőségben semmiféle más érsekujvári demonstrációk­kal nem mérhetők össze. Nincsen csodálkozni való azon, hogy a mostani Eucharisztikus Kongresszus óriási érdeklődést váltott ki az érsekujvári katoli­kus társadalomból. Külön szervezet alakult Érsekujvárott — Néder Jánosnak, a katoli­kus ügyek lelkes organizátorának vezetésé­vel — és sokszáz hivő zarándokolt a nagy; napokra Budapestre. Ennek a túlnyomórészt katolikus többsé­gű, döntően magyar jellegű városnak a lel­két analizálva, azt állapíthatja meg a szem­lélő, hogy öntudatosan magyar és öntudato­san katolikus ez a nép, s mélyen a lelkében hordozza az eszményi krisztusi szeretet és türelem törvényeit, s ez a titka az érsekuj­vári nemzetiségi és felekezeti béke mély és legyőzhetetlen tradícióinak* nöke dr. Noszkay Ödön, a tudós történész, aki tanári nyugdíjaztatása után egyre job­ban bekapcsolódik a katolikus magyar köz­életbe. A női Oltáregylet elnökasszonya Liszi Lajosné. Van több önsegélyző temetkezési egyle­tük is az érsekujvári katolikusoknak: a Rő- zsafüzértársulat, azonkívül a Szent Anna Egylet. Éppen most foglalkoztatja a két egyesület vezetőségét az egyesülés gondo­lata. A katolikus cserkészek is igen élénk és a vallásos életben is fontos szerepet játszó működést fejtenek ki. Az iparos-cserkésze­ket és gazda-cserkészeket főleg Hangos Aladár dirigálja s ő gondoskodik arról, hogy a katolikus szellem maradéktalanul ér­vényesüljön ezekben a szervezetekben. Ha­sonló szellemben vezeti Mrenna József gimn. Igazgató, a magyar cserkészek országos ve­zető egyénisége a gimnazista cserkészek működését. A kiscserkészek rokonszenves mozgalmát Massányi Kornél, a katolikus fiúiskola lelkes tanítója vezeti. A dalegyletek is kivétel nélkül a kafolí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom