Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-22 / 118. (4561.) szám
1938 május 22, vasárnap. rer'-n’ Országszerte hódit a magyar gyermekvédelem nemzetmentő eszméje örvendetes munkabeszámolók a magyar gyermekvédő egyesület * igazgatótanácsi ülésén ■ Jaross Andorné a magyar asszonytársadalom nagy nemzeti feladatáról ■ Már tiz fiókegyesület működik I szágos központi főtitkár teendőinek ellátásával dr. Kováts Lajos ny. egészségügyi tanácsost bízta meg. Fájdalmaitól szabadul meg rheumánál, köszvénynél, lschlasznál, ha thermális kúrája lehetővé teszi, hogy közvetlenül a kénes hőforrásokban fürödjék. A modern orvosi tudomány ezen ideálját valóra váltja TRENŐIANSKE TEPLICE gyógyfürdőn. nő vezetésével e héten tartotta meg első ülését a pozsonyi ToldyKör helyiségeiben. Megjelentek a következő fiókszervezetek képviselői: Pozsony: dr. Jandó Rezsőné, dr. Moravitz Zoltán- né, Strasser Béláné, dr, Dütsch Ottóné, Janson Jenőné és dr. Kovács Lajos. Komárom: Bartos Frigyesné, Schwartzer Károlyné és Kristóff Sándor. Galánta: Fekete Zoltánná. Somorja: Bozó Sándorné és Rázgha Károlyné. Dunaszerdahely: Bartal Istvánná. Ipolyság: Wilczek Vilmosáé és dr. Salkovszky Jenőné. Érsekújvár: özv. Hegedűs Kálmánná. „Jövőt építő munka" Jaross Andorné a következő, lelkes hatású beszéddel nyitotta meg az ülést: — Alig egy esztendeje, hogy szerény kezdeményezésemre a magyar gyermekvédelmi mozgalom utján elindultunk. Már az első lépéseink a siker reményével biztattak. Múlt évi gyermeknyaraltatási akciónk nem remélt szép eredménynyel végződött. Azután munkánkat tovább folytattuk s ma büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a Pozsonytól Rozsnyóig terjedő hatalmas országrész magyar hölgytársadalma a magyar gyermekvédelem gondolatát magáévá tette. Eddigelé tiz fiókegyesület, mindmegannyi életerős gócpontja a nemzetmentő eszmének, működik, tevékenykedik s fejlődik a karitatív nemzeti cél szolgálatában. És a befutott jelentések szerint pár héten belül még 6—8 uj fiókegyesület megalakítása remélhető. — Mindez amellett bizonyít, hogy magyar asszonytestvéreim sziwel-1 élekkel megértették, megérezték, hogy ma nemzeti feladat, önvédelmi ösztön, talán korparancs, hogy szerencsétlenebb sorsú nemzettestvéreink gyermekeinek a megmentésére, megoltalmazására zárt sorokban, szervezetten felsorakozzunk. Jövőt építő munka ez és éppen ezért büszke örömmel tekinthetünk eddigi kötelességteljesité- sünk szép eredményeire. Kérem az igen tisztelt Igazgató Tanácsot, kedves asszonytestvéreimet, hogy legyenek továbbra is olyan buzgó, áldozatkés apostolai a magyar gyermekvédelem szent eszméinek, mint eddig voltak. A Jó Isten bőséges áldása kisérje egyesületünk minden tagjának buzgó igyekezetét. Ezután az országos elnöknő indítványára a következőknek buzgó tevékenységükért és sikeres munkájukért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak meg: Wilczek Vilmosné, dr. Salkovszky Jenőné, Révay Istvánné, Szilassy Béláné, Samar- jay Jánosné, Fekete Nándorné, Tornallyay Zoltánná, Tichy Kálmánná, dr. Jandó Rezsőné, dr. Moravitz Zoltánná, Bartos Frigyesné és Schwartzer Károlyné hölgyeknek, valamint Márkus László, dr. Halász István és dr. Kováts Lajos uraknak. Hálás köszönettel emlékezett meg Jaross Andorné a Rimaszombati Általános Nőegy- letről, mely ezer koronás adományával elsőnek lépett be az egyesület alapitó tagjai sorába. Ezután Strasser Béláné országos ügyvezető elnök számolt be a helyi szervezetek alapításáról és azok sikeres és lelkes működéséről. Szükségesnek tartja az ügykör kiszélesítését és az alapszabályok megváltoztatását. Üdvözlet Magyarországról Dr. Moravitz Zoltánná felolvasta a magyar- országi „Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesületinek a pozsonyi csoporthoz intézett lelkes levelét, amelyből a következőket idézzük: „Meghatott bennünket meginduló gyönyörű akciójuk, amely sok-sok emberpalántának megerősödését és a kismagyaroknak testi és lelki egész- ségesedését akarja előmozdítani.“ Az egyesület vezetősége, amelynek élén Albrecht királyi herceg áll, meghívta a pozsonyi csoportot a Balatonnál létesített két nagyszabású gyermekvédelmi telepnek, Balatonszabadinak és Balatonalmádinak megtekintésére. Végül a magyarországi egyesület a testvéregyesület erkölcsi támogatását helyezte kilátásba a levél. „Anyák iskolája" Strasser Béláné és Kristóff Sándor indítványára az igazgatótanács kimondja, hogy az orDr. Dütsch Ottóné pénztári jelentése után megbízzák Kristóff Sándort és dr. Kováts Lajost az ügyrend kidolgozásával. Dr. Moravitz Zoltánná, a pozsonyi szervezet ügyvezető alelnöknője javaslatát terjeszti elő, amely az anyák és csecsemők gondozásának Intézményes kiépítéséről szól. Legfőbb ideje, hogy a magyar társadalom is kövesse a többi nemzet példáját és pedig az állami és félhivatalos intézmények mintájára, amint ezt a szudétanémetek már 1930-ban megszervezték. A gondozás már ott kezdődik, amikor a fiatal leányok a jövendő anyaság nemzetfenntartó kötelességeinek teljesítésére készülnek. Erre szolgálnak az „Anyák iskolái" nevű intézmény. Ezt követi a szülőnők, gyermekágyasok és a csecsemők preventív gondozása a „tanácsadók" révén. A további gondozás kiterjeszti nemzetmentő tevékenységét a gyermekek és fiatalkorúak fokozott védelmére, különös tekintettel az elhagyott, árva és az erkölcsi veszélyeknek kitett gyermekekre. Ide tartozik még a testi és szellemi fogyatékosságokban szenvedő kisdedek védelme és a vakok, süketnémák és korcs gyermekek gondozása. Nagy nemzeti feladatok Dr. Moravitz Zoltáné javaslatához az országos főtitkár szólalt fel először. Hivatkozott a történelmi időkre, amelyek a szlovákiai magyarságot is nagy nemzeti feladatok elé állították. Az eljövendő kulturális és szocális önkormányzat keretet és támpontot nyújt arra nézve, hogy a magyar társadalom saját hatáskörében és teljesen önállóan igénybe véve az őt jogosan megillető állami és közigazgatási támogatást, kiépítse intézményesen és magyar nemzeti alapon a szociális gondozás minden ágazatát. Ezért követelni kell az állami magyar menhely, valamint a magyar árvaházak, magyar tanácsadók, üdülőtelepek stb. létesítését. Az épitő- munka keretét a már létező országos egyesület, valamint a fiókszervezetek nyújtják. A felszólalások után az igazgatótanács egyhangú lelkesedéssel elfogadta dr. Moravitzné és az országos központi főtitkár javaslatait. Fekete Zoltánná (Galánta) tanácsadó létesítését indítványozta, dr. Jandó Rezsőné indítványára felkérik a magyar orovosokat, hogy rádióelőadásokban ismertessék a szünidei gondozás egészségügyi vonatkozásait. Rázgha Károlyné (Somorja) felolvassa Bozó Sándorné jelentését a somorjai szervezet működéséről. Minden faluból, melyben tiz egyesületi tag jelentkezik, egy-egy gyermek részesül szünidei gondozásban. Kiemelték Rökk Ernőné érdemeit. Nagy figyelmet keltett Bartos Frigyesné és Schwartzer Károlyné (Komárom) jelentése a nyári üdülőtelepekről. özvegy Flegedüs Kálmánné az érsek- újvári fiókszervezet működését ismertette. Ugyancsak nagy figyelmet keltett a pozsonyi szervezet működése, melyről dr. Jandó Rezsőné és dr. Moravitz Zoltáné számolt be. Ez alkalommal Jaross Andorné elnöknő méltatta dr. Jandó Rezsőnének az „egytáléteH-akció ügyében tett kezdeményező lépéseit. Ezzel kimerült az igazgatótanács ülésének napirendje, mire Jaross Andorné az értékes indítványokért és beszámolókért hálás köszönetét fejezte ki. Hogyan Scényszeritette a szoc.-dem.párt a komáromi munkásokat a május elseje! felvonulásra?! POZSONY, — A Barázda-Magyar Néplap, az Egyesült Párt pozsonyi hivatalos lapja tegnap megjelent legújabb számából szószerint vesszük át az alábbi közleményt: Füssy Kálmán szenátor interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez, melyben eljárást íkiván megindittatni azért, hogy május elsején büntetésekkel kényszeritették a munkásságot felvonulásra. A szociáldemokrata és kommunista lapok persze felhördültek a leleplezésre és nyilatkozatokkal próbálják letagadni az igazságot. Mi azonban bizonyifunlk! Hiába tagadnak! Következő, Komáromból érkezett cikkünk mindent megvi- lágit: — Fényes bizonyítéka tükröződött vissza a május 1-ei ünnepségeken a kényszernek és kényszerítésnek Komáromban — de valószínűleg másutt . is. A munkásoknak, akik valamilyen szoc.- dem. vagy kommunista befolyás alatt álló szak- szervezetben vannak, részt kellett venniök a felvonulásokon, Azokat szigorúan megbüntették, akik nem vettek részt. — A büntetés különböző. Egy földmunkástól hallottam, hogy náluk 5 korona, egy dohánybeváltó munkás azt mondotta, hogy náluk és a vasmunkásoknál 20 koronát kell fizetni büntetés címén. Azok, akik igazolni tudják betegségüket, nem részesülnek büntetésben. — Az ellenőrzés úgy történt, hogy' mindenki, aki jelen volt, kapott egy pecséttel ellátott névreszóló igazolványt, melyet a felvonulás után be kellett mutatni. — Egy ilyen igazoló lapot sikerült elcsípnünk, melyet lefényképeztünk és itt közzétesszük; tott kolostorokon és lerombolt templomokon keresztül az intennacionálé hangjai mellett. — Gyertek magyar testvéreink a magyarság szent zászlaja alá, mert itt a Ti helyetek. Ezt a zászlót fogjátok erősen és vigyétek diadalra, úgy bánjatok vele, mint Isten adományával, mert ez a magyarságtok zászlaja, azt pedig Istentől j kaptátok. Egy táborba tehát minden magyar! ■■anannnEssannnHBraiaHffisi^ Felhívás a magyar kerékpárosokhoz! Az ezévi május elsejei pozsonyi magyar felvonulás nemcsak azt bizonyította be, hogy a magyarság felvonulása volt a leghatalmasabb, hanem azt is, hogy többszáz magyar kerékpáros van már magában Pozsonyban is. Ebből arra következtetünk, hogy az ország többi részében több ezerre tehető a magyar kerékpárosok száma. A magyar kerékpárosok a köztársaságban élő többi nemzet kerékpárosaitól elíérőleg mindmáig szervezetlenek. Az alulírott szervezőbizottság hajlandó megfelelő számú érdeklődő esetén a törvényes lépéseket megtenni aziránt, hogy a magyar kerékpárosok egyesületét hatósági jóváhagyással megalakítsa. Felkérjük tehát azokat a magyar kerékpárosokat, akik hajlandók volnának ilyen gazdasági alapon történő egyesület alakításában résztvenni, hogy ebbeli készségüket pontos lakcímük közlésével a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Közfársaság-íer 12) — melyet a szervezők erre felkértek — levelezőlapon legkésőbb 193S junius aO-ig tudassák. A magyar kerékpárosok szervező bizottsága. A nevet és a sorszámot áthúztuk rajta, nehogy a szerencsétlen magyar testvérünknek kellemetlensége: legyen belőle. Ez a népakarat ... Ez az ő erős, megtörhetetlen egységük . „■ . Ők már csak ilyen biinte- l'.sekkel tudják a mindinkább fogyatkozó tagjaikat „felvonulásra" és „tüntetésre" kényszeríteni. Ez lett az ő üdvözítő módszerük . . . — Mi jogon büntetik meg azokat az embereket? Hol itt a demokratikus gondolkodás? Mit ér az ilyen egység? — Hogy szépítsenek a dolgon, azt mondják, hogy: „Jótékony célra használják fel az igy egyjegyűit összeget."-— Magyar nők és férfiak! Ne hagyjátok magatokat tovább félrevezetni! Ne hagyjátok magiatokat azon cél felé vezettetni, amely nem a Ti érdeketek! Mert az a cél, melyet az ilyen szakszervezeteik és nép gyűlések irányítói követnek, az a mi egységes erőnk létrejötte ellen irányul. — A mi célunk nem lehet más, mint a mi érdekünk és gyermekeink érdeke is, akiknek miutá- nunk jobb sorsot kell találni! Ennek a célnak mártiri, de dicső útja pedig nem vezethet kifosz7 ' POZSONY. — A Csehszlovákiai Magyar] Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület igazgatótanácsa Jaross Andorné országos elnök-1 * I ** fűszer! A ma, if&rt. pm Sáp m> ruganyossá teszi az idegeket, iöilfií ÍÍS (#3 holdja a zsiradékokat és elő- ||ir w£l gglr ni iilil segíti az emésztést.