Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-22 / 118. (4561.) szám

8 1938 május 22, vasárnap* Az egységes ifjúsági munka jegyében Faluhetet, tanulmányutakat és a Szlovákiából elszármazott tehetségek kulturmatinéját készíti elő a CsMASz Gazdag nyári munkaprogramot dolgozott ki a brünni választmányi ülésen a CsMASz vezetősége BRÜNN. — A magyar egyetemi ifjúság központi szerve, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége a tagok teljes- számú részvétele mellett választmányi ülést tartott a brünni MAKK helyiségében. A nagyfontosságu ülésre az elnökség az egye­temvárosi egyesületek két-két vezetőjét is meghívta, hogy igy közös munkával az egység és megértés jegyében tudja minden tagegyesülete érdekét figyelembevéve el­végezni feladatát. A központ négyhavi mértege A választmányi ülést Zombory György elnök nyitotta meg. Megállapítva a határo­zatképességet, üdvözölte a megjelenteket. Különös örömmel köszöntötte a prágai MÁK kiküldötteit, Hajpál Gyula elnököt és Rohringer Béla alelnököt, akik hivatalos minőségben való megjelenésükkel a ma­gyar egyetemi ifjúság harmonikus együtt- munkálkodását domborították ki, megcá­folva az álhirekkel bontani szándékozók törekvéseit. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök beszámolt a kassai kongresszus óta végzett munkáról. Bejelentette, hogy a kassai kongresszus­ról küldött üdvözlőtáviratokat az elnöki kabinetiroda, Országh József országos el­nök és Hrabár Konstantin kormányzó meg­köszönte. A kongresszus konkrét munkahatároza­tait a CsMASz a lehetőségek szerint már eddig megvalósította. Körlevél formájában minden magyar egyetemista kezébe adta a kongresszus anyagát, eredményesen járt el a Mensa Academica Egyesületnél a ma­gyar főiskolás internátus érdekében megin­dítandó akció és a főiskolás tudományos pályázatok kiírása ügyében. Előadókat kül­dött az egyetemi városokba. Egyizben si­került magyar szakelőadó számára elő­adási engedélyt kijárni és igy Padányi Gu­lyás Jenő megtarthatta értékes építészeti előadásait. Az előadások közül dr. Ma- chotka János egyetemi tanár, a fiatal cseh szociológus értékes előadását kell megemlí­tenünk, aki azt cseh nyelven tartotta meg, ~~ igy szolgálva a CsMASz a tudományos kulturközeledés gondolatát. A szövetséget dr. Borsody István értékes fel­szólalásával képviselte a prágai Píitomnost és a Zenevsky Vybor által rendezett ankéton. Örömmel jelentette be az elnök, hogy a CsMASz röpirata, a Fiatalság Szava az egész magyar nyelvterületen visszhangra talált és mindenütt elismerő kritikát kapott. A vállalkozás nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is sikerült. Bejelentette az elnök, hogy a Fiatalok Szövet­sége együttműködésre hívta fel a diákszövetsé­get. A választmány egyhangúlag utasította vissza ezt a felhívást, mert a Pritomnost és a Zenevsky Vybor prágai ankétja alkalmával elhangzottak lehetetlenné teszik a Fiatalok Szövetségével való együttműködést. Tanulmányutak — la'uhét — kulturmatiné A nyári munkaterv megbeszélése során a vá­lasztmány egyhangúlag úgy határozott, hogy eb­ben az évben a CsMASz nem rendez szellemi munkatábort, hanem az erre a célra rendelkezé­sére álló összeget tanulmányutak segélyezésére fordítja. A faluszemináriumok tagjai számára gyakor­lati faluhét rendezését határozta el a választ­mány. A faluhetet valamely nagyobb magyar faluban tartanák meg, ahol a szakelőadók gyakorlatilag is érzékeltetnék a falumunkát a környékbeli falvakban tartandó exkurziók segítségével. A faluhét foglalkozni kíván a falukutatás mód­szerével, a kulturális, gazdasági, népegészségügyi, népművészeti és falupolitikai kérdésekkel. A falu- hetet augusztusban rendezik meg. A CsMASz választmánya egy nagyszabású kulturmatiné megrendezését határozta el Po­zsonyban, amely során a Szlovákiából elszárma­zott fiatal tehetségeket mutatnák be közönsé­günknek. Az érdekes és színvonalas matinét ok­tóberre tervezik. A Fiatalság Könyve Az ifuság megfelelő sajtóorgánum hiányában ismét röpiratszerü füzet kiadását határozta el. A Fiatalság Szavánál jóval terjedelmesebb füzet a fiatalság véleményét fogja elmondani a magyar egység gondolatáról. A gazdagtartalmu füzet fog­lalkozni fog a nemzeti egység és a főiskolás egy­ség kérdésével, megvitatja a nemzeti egység gon­dolatát a falu, a munkásság, társadalmunk szo­ciális egysége, tartományi szétválasztottságunk, lcultur- és sportszervezeteink, gazdasági kiépített­ségünk tükrében. Foglalkozni fog a nemzeti egy­ség és a generációs kérdés problémájával. A Fia­talság Könyve szerkesztésével Zombory Györ­gyöt bízták meg és az junius közepén hagyja el a sajtót. Az egyesületek közös alap­szabály módosító tervezete Az alapszabály féfcemaigyairázható pontijainak egységes magyarázására az egyetemvárosd egye­sületekkel karöltve ügyriendtervezetet dolgozott ki a választmány, amelyet magára nézve már most kötelezőnek ismert el és amely jóváhagyása az elkövetkező országos kongresszus hatásköré­be tartozik. A pozsonyi komgressizuis óta húzódó alapsza- bálymódositó tervezetet is sikerült közmegelége­désre elkészíteni. Az egyetemvárosi egyesüle­tek jelenlevő kiküldöttei az alapszabályok két kérdéses pontjára vonatkozóan közös indítványt tettek, annak meghagyására, illetőleg egyértelmű megváltoztatására, ami élénkem bizonyítja a .CsMASz tagegyesületeinek jóviszomyát és együtt­működését. A javaslat értelmében — melyet a kongresszus elé terjeszt a választmány — a jö­vőben minden egyetemvárosi tagegyesület 4—4 szavazati joggal felruházott delegátust küldhet a kongresszusra. Fia azonban tagjainak száma túl­haladja a 100-at, akkor minden megkezdett újabb 50 tag után még egy szavazati jog illeti az egye­sületet. A vidéki tagegyesületek a jövőben csak egy hivataiois delegátust küldhetnek a kongresz- szusra. Az egyetemvárosi egyesületek kiküldött vezetői és egyesületük nevében ennek a javaslat­nak a kongresszuson való megszavazását önma­gukra nézve kötelezőnek ismerték el, éppúgy, mint OsMASz választmánya. Felhívás a tagé gye sütetekhez A fegyelmi ügyek elintézése után a választ­mány foglalkozott az utóbbi időben a Szövetség és tagegyesületeivel kapcsolatos különböző napi­lapokban megjelent cikkekkel. Megállapította azt, hogy az utóbbi időben több napilap tendenciózu­san és rosszakaratuam, a valóságnak meg nem felelő beállításban foglalkozik a magyar főis- kolásság szervezeteivel és kérdéseivel. llgy állítja be a nemzeti szellemű magyar if­júságot, mintha az minden haladásnak ellensé­ge volna és reakcióval, szélsőséges kilengé­sekkel vádolja, A választmány mérlegelve a kérdés fontosságát, egyhangúlag elhatározta, hogy felszólítja tag- egyesületeit, hogy -az ilyen valóságnak meg nem felelő írásokat közlő napilapokat tiltsák ki ol­vasótermeikből, mert ezen Írások sértik a magyar főiskolásság nemzeti érzületét » A magyar íőiskolásság kö zös jelvénye A szabad indítványok során a választmány el­határozta, hogy tagegyesül-eteivel megbeszélve a csehszlovákiai magyar főiskolásság számára közös jelvényt készíttet. A jelvény tervezetének elkészí­tésére pályázatot ir ki. A közös jelvény, amely ki­domborítja a magyar egyetemi ifjúság összetarto­zását és egységét, fel fogja tüntetni azt is, hogy viselőije mely egyetemvárosi egyesület tagja. A választmányi ülés a testvéri megértés és a jól végzett munka hangulatában ért véget. A Mensa Academica Egyesület az ifjúság munkatervéért A CsMASz felkérésére a választmányi ülés napján Brünmbe érkezett a Menza Academica Egyesület elnöksége: dr. Tomaschek László el­nök, Janson Jenő gondnok és dr. Fleischmanm Gyula, a kulturális bizottság vezetője. A választmányi ülés befejezése után a CsMASz és az egyetemvárosok vezetői a Menza Academica Egyesület vezetős-égét tájékoztatták a nyári mun­katervezetről, elbeszélgettek annak kivitelezési lehetőségeiről és kérték a Menza Academica Egye­sületet, hogy a lehetőségek szerint támogassa a munkatervet. Dr. Tomaschek László elnök ígé­retet tett arra, hogy a júniusi igazgatótanács programjává teszi az ifjúság nyári munkatervezete támogatásának kérdését. Turdiányi Imrét választották meg újból az énekujvári katolikus iskolaszék elnökévé ÉRSEKÚJVÁR. — (Tudósítónk telefon­jelentése.) Az újonnan megválasztott érsek- újvári római katolikus iskolaszék tagjai most tették le a fogadalmat dr. Prenner Béla, Érsekújvár plébánosa kezébe. Az is­kolaszék azután ülést tartott és megválasz­totta elnökét. Az ülés napirendjén a világi elnök meg­választásán kívül a gondnok megválasztá­sa is szerepelt. Az elnöklő plébános előter­jesztésére azonban az iskolaszék a gond­noki állás végleges betöltésétől egyelőre eltekintett és a jelenlegi gondnokot, Vágo- vics Gyulát bízta meg az ügyek további vi­telével mindaddig, amig a zárszámadás el nem készül. Ezután került sor az iskolaszék elnöké­nek megválasztására. Dr. Noszkay Ödön felszólalásában rendkívül melegen méltatta dr. Turchányi Imre szenátornak, az iskola­szék eddigi világi elnökének működését és kérte az iskolaszék tagjait, hogy egysége­sen, egyhangúan újból dr. Turchányit vá­lasszák meg elnökké. Noszkay felszólalása általános helyeslésre talált, még az iskola­szék szlovák tagjai részéről is Bugán Fe­renc nyugalmazott főszolgabíró osztatlan bizalmát fejezte ki Turchányi iránt és kö­zölte, hogy a szlovák tagok is támogatják megválasztását. Csupán a városházi, úgynevezett katolikus párt kis csoportja — nyilván önös politikai ér­dekből — ellenezte dr. Turchányi újból való megválasztását, Prohászka Károly szólalt fel ennek a csoportnak a nevében és Turchányi he­lyett dr. Noszkay Ödönt ajánlotta megválaszta­ni. Dr. Noszkay rögtön felszólalt és kijelentette, hogy ő nem vállalja a jelölést, hanem újból Tur ­chányi megválasztását ajánlja. Rövid vita után az elnöklő plébános szava­zást rendelt el. Az iskolaszék negyven tagja közül 35-en szavaztak dr. Turchányi mellett, igy óriási többséggel ismét őt választották meg az iskolaszék elnökévé. Dr, Turchányi Imre ezután meleg szavakkal mondott köszönetét a megnyilvánult bizalomért és az iskolaszéki tagok további támogatását kér­te jövő működéséhez. Az Eucharisztikus Kongresszusra készülő párthiveink figyelmébe POZSONY. — Az Egyesült Párt orszá­gos központja közli: A május végére kiirt községi választások részben egybeesnek az Eucharisztikus Világkongresszussal. Aki el akar utazni a kongresszusra, rendezze úgy dolgait, hogy a választás napján ok­vetlenül otthon legyen és élhessen szava­zati jogával. Minden szavazatra szüksé­günk van és minden magyar ember adja le szavazatát az egyesült pártra. Vonatko­zik ez más nemzetiségű párthiveinkre is! A választásokon győznünk kell és Isten segítségével győzni fogunk, fíyugdyasok tanácsadója A legközelebbi rovat junius 5-iki szá­munkban jelenik meg. Volt vármegyei utkaparó. A kilátások, sajnos,, elég kedvezőtlenek. Körülbelül 600 esetről van. szó és igy természetes, hogy a hivatal, az elégte­len személyzet következtében, a legjobb akarat mellett sem képes ezen óriási anyagot feldolgozni. Most, hogy megvan a törvényes alaip a nyugdíj fölemelésére, csak a nyugdíjasoktól függ, hogy mikor kapják meg a felemelést és a felemelés folytán az utánfizetést. A legtöbb esetben nincse­nek rendben az iratok. Míg a hivatal 600 akta- ■csomót átvizsgál, a hiányokról hivatalos utón ér­tesíti a feleket, a felek beszerzik a szükséges ok­iratokat, beterjesztik és a hivatal feldolgozza a beérkezett anyagot, kiszámítja és folyósítja az összegeket, a legjobb esetben is néhány hónap te­lik el, de valószínűleg ez évben az eljárás befeje-r zést neim nyer. Azért minden érdekeltnek örömmel kellett volna megragadni a lapunkban megjelent felhívást és jelentkezni. A jelentkezés esetén kö-- zöljüik a szükséges okiratokat, rovatvezetőnk ki­számítja pontosan az uj nyugdijat, valamint az utánfizetést és gondoskodik arról, hogy ez lutóbbi mielőbb megtörténjen. Tudomásunk szerint az 1937. évi december 22-i kormányhatározat éta leg­feljebb 30 ügyet készítettek elő, azaz a hiányzó okiratok tekintetében átvizsgáltak. Mikor kerül a sor a 600-ik esetre? Akik nálunk jelentkeztek,- azoknak megírtuk, milyen okiratok szükségesek és felszerelt kérvényeik be lettek adva. S. E. E., Gömör. Az erre vonatkozó rendelkezé­seket az 1937. évi december 21-én kelt 267. számú törvény 20-ik §-a tartalmazza. Nem állami és nem közipénztárból folyó fizetés mellett, tehát magán­alkalmazásban levő nyugdíjasnak a nyugdíjból! semmiféle levonást nem eszközölnek, ha a nyugdíj és a mellékfoglalkozás együttes összege nem ha­ladja meg a 24.000 koronát. A kiskorú gyermekre eső pótlék számításba nem jön. Ön tehát kereshet 12.300 koronát, anélkül, hogy nyugdiján levonás eszközöltetnék. Az ez utóbbi összeget meghaladó összeg felerésze a nyugdíjból levonatik. A mellék­jövedelmet a nyugdijat kifizető hatóságnál kell be­jelenteni. G. J. nyugdíjas, Rozsnyó. Az átmlnősitésnél föl- tétlenül hiba történt, önt legalább a tisztviselők IV. csoportjába kellett volna .besorozni. Fontos, hogy a magyar államnál milyen csoportba volt besorozva. Volt-e a pénzügyi szabályok szerinti fizetési osztályba sorozva? Megjegyzendő, hogy a most érvényben levő szabályok szerint ön elér-i hette a IV. fizetési fokozatot, ami megfelel a ta­nácsosi rangnak. Lehet-e még segíteni, az attól függ, hogy mit tartalmaz a nyugdijazási okirat, A kimutatást, melynek hasznát nem vehettük,! visszaküldjük. Mellékfoglalkozás. Körorvos előfizető. A fentebb S E. E., Gömör alatt közöltek önre is vonatkoz­nak. Amivel a két jövedelem együttes összege meghaladja az évi 24.060 koronát, ezen különbö­zeti összeg felével lesz nyugdija leszállítva. ÁHamvasutl tisztviselő — végkielégítés. Csak az özvegy tarthat igényt végkielégítésre. Tisztvi­selő csak annyiban, amennyiben szolgálati ideje nem tesz ki 1Ö évet és igy nyugdíjra nem tarthat igényt, de végkielégítésre igen. W. J. S. Föltétlenül kérjen engedélyt a kül­földre való utazáshoz. A kérvény megindokolandó^ A levélben felhozott ok eléggé indokolja a kérel­met. A kérvény beadandó azon hatósághoz, amely utalványozza a nyugdijat, azaz, amelynek reszort­jába tartozott a nyugdíjas. A kifizető hatósághoz is be lehet adni (amelyik a postaszelvényen van megjelölve), ez továbbítja amúgy is az illetékes hatóságihoz. Egy más belföldi községbe való át- költözködés esetén 10 évi állandó ottlakás után1 joga van az illetőnek az uj községben községi ille­tőséget követelni. Előbb is lehet kérni, de a ked­vező elintézés a, község elhatározásától függ. Háborús félévek. A félévek beszámításáról szóló 457/1919. számiu törvény 1. §-a megadja az igényt azon állami alkalmazottaknak, akik 1918 novem­ber 1-én állami szolgálatban álltak, de kiterjeszti! ezen rendelkezést a 4. §, mely kimondja, hogy ugyanezen jog megilleti mindazokat, akik nyilvá­nos vagy közszolgálatból a fenti határidő után' léptek állami szolgálatba. Ezt a hatóságok nemi szokták figyelembe venni. Az ön esetében csak úgy lehet segíteni, ha a vonatkozó [határozat még, jogerőre .nem emelkedett, vagy pedig még lehet . ujrafelvéteüel élni. Utóbbinak a batárideje há­rom év, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom