Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-10 / 84. (4527.) szám

8 1938 április 10, vasárnap. MENTSÜK MEG a szegény kismagyarok egészségét! Felhívás a magyar társadalomhoz Magyar Asszonyok! Ha maga a nyár még messzi is van, de a nyaralás gondolata, gondja mind aktuálisabbá válik. Boldog az, akinek ez csak kellemesen izgalmas tervezgetést jelent s a fő gondja csak annyiból áll, hogy merre menjen. Ne­künk azonban nem szabad csak önmagunkkal tö­rődni, a ml gondunk az is, hogy annak a sok sá­padt arcú, a nélkülözést nagyon is korán meg­ismerő kis magyar testvérünknek jut-e majd a nyaralás örömeiből. Pedig ők százszorosán jobban rászorulnak! Magyar Háziasszonyok itt rajtunk van a sor, hogy segítsünk! És meg Is tehetjük, csak akar­nunk keli. Ha máshol olyan fényesen bevált az „egy tál éteI”-mozgalom, miért ne sikerülne ne­künk is? Hetenként egyetlen étkezést — akár ebéd, akár vacsora — eszerint osztunk be s a különbözetet a magyar gyermek-nyaraltatási ak­ció részére adjuk. Ezt nyugodt lélekkel megte­hetjük, nem veszélyeztetjük általa sem családunk, sem magunk egészségét és mennyivel több sápadt, beesett arcocska lesz kerek és rózsás az igy ösz- szegyült koronák árán. Ab ily módon megtakarított koronákat szol­gáltassuk be a „Signum” szövetkezet pénztárába, Pozsony, Vadász-sor 12. egyesületünk „egy tál étel akció” számlájára, vagy dobják be egyesüle­tünknek „egy tál étel akció” táblácskával ellá­tott, ott kitett perselyébe. Isten áldása legyen az adományokon és az adakozókon. Dr. JANDÓ REZSÖNÉ, a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvéd és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi helyi szervezetének elnöke. Magyar vendégszeretet — a magyar jövőért A Csehszlovákia Magyar Gyermekvédő és Szün­idei Gondozó Egyesület pozsonyi szervezete azzal a nagy^ kéréssel fordul a környékbeli tehetősebb magyar közönséghez, hogy nyújtson segítő kezet a nyaraltatás anyagi problémáinak megoldásához. Még nagyon a kezdet kezdetén vagyunk, anyagi eszközökkel alig rendelkezünk, viszont nagyon sok nélkülözéstől meggyötört kis magyar gyer­mek várja csodaváró lélekkel a nyári vakációt s az erőt, egészséget adó nyári üdü’ést. Ezért arra kérjük mindazokat a megértő szivü magyar csalá­dokat, akiknek erre módjuk van, hogy díjtalanul vegyenek magukhoz 3—4 hétre üdülésre szoruló magyar gyermeket. Természetesen csakis orvosi vizsgálattal kiválasztott, egészséges gyermekekről van szó, akiknek főleg a jó táplálékra és friss levegőre van szükségük. Mentsük és gondozzuk kis magyar testvéreinket, mert ezzel biztosítjuk a szebb magyar jÖTŐt. A jelentkezéseket a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi helyi szervezetének ügyvezetője; dr Moravitz Zoltánná, Mária-ucca 4. címre kérjük. Áldozatkészségükért jutalmazza meg önöket a jó Isten és azoknak a gyermekeknek öröme és há­lája, akikkel felbecsülhetetlen jót tesznek. Dr. JANDÓ REZSÖNÉ, a pozsonyi helyi szervezet elnöke, A Magyar Katolikus Tanács pozsonyi közgyűlése—a valóság tükrében A SzMKE szervezetei a külvilághoz hasonlóan tavasszal megújulnak. Aki ilyenkor künn jár a szálkád természetben, az tudja, hogy most mi megy ott végbe. A rügyeik az uj életerővel megtöl­tött héjak mögött indulásrakészen várják az első meleg tavaszi napot, hogy mintegy va­rázsütésre kirobbanjanak és sisteregve hirdes­sék érzékeinknek, hogy itt a tavasz. A magyar élet vonalán ez a tavaszi kirobbanás mosta­nában történik meg, amikor társadalmi és kul­turális egyesületeink sorra megtartják tisztújí­tó közgyűléseiket, amelyeken beszámolnak az elvégzett munkákról és kitűzik az uj felada­tok útjait. E kulturális zárszámadások akkor jelentenek majd határkövet a fejlődés vonalán, ha ezek az évvégi beszámolók a komoly lelki- t ismeretvizsgóiat jegyeit viselik magukon. A SzMKE szervezeteinek is ebben a szellemiben kell az elmúlt évre visszapillantaniok. A Idki- ismeretvizsgálat felszinrevetí a hibákat, a hi­bák kiküszöbölése pedig majd meghozza a ha­ladást. Igazi haladásról azonban csak ott be­szélhetünk, ahol szakadatlan munka folyik. Ezért a közös SzMKE-munkáról egy pillanatig sem szabad megfeledkeznünk. Ez a munka so­ha ne térjen le arról az útról, amelyet a ma­gyar ldkösmeret szava és az állam törvényei szabnak meg. A SzMKE a magyar nemzeti hagyományokat gondosan őrző kulturális ala­kulat, amely csakis törvényes eszközökkel dolgozik. Munkájának lényegét a nemzethü- ség, művelődés és áldozatkészség erényei jel­zik, Rendezéseivel világosságot terjeszt maga körül és rátereli a magyarság figyelmét arra az igazságra, hogy a tudás erő, a műveltség fegyver, amely nélkül nem boldogulhatunk a nemzetek versenyében. Emellett minden igye­kezetével azon fáradozik, hogy a szlovákiai magyarság egységes kulturális szervezetbe tö­mörüljön és e tömörülés által társadalmunkba belevigye a magyar kulturközösség tudatát, A városokban pezsgő kulturális élet megte- remtérésére törekszik, a falvaknak pedig mi­nél több műveltséget akar adni. Igyekezete a különlegesen magyar vonatkozású kérdések is­mertetésére és mjndenekfölött a magyar tör­ténelmi tudás terjesztésére irányul, mert tuda­tosan vallja azt az elvet, hogy a nemzeti élet megismerése el sem képzelhető a nemzet tör­ténetének ismerete nélkül. Jól tudjuk, hogy az ismeretek kutforrása a magyar iskola. Ez teremti meg minden magyar számára azt a közös szellemi alapot, amely a bajok és nehéz­ségek mellett is az eggyüvétartozás érzését váltja ki belőlünk. A SzMKE a hatóságioknál való közbenjárással a magyar iskolaügy javí­tásán dolgozik, amellett a jótékonyság gya­korlásával sokszáz esetben könnyít a szegény magyar iekolásgyermcikek sorsán. Természe­tes dolog, hogy a SzMKE-nek e népművelő és ismeretterjesztő program megvalósításához, va­lamint a melegséget kisugárzó szociális tevé­kenységének kifejtéséhez anyagi javakra van szüksége. Remélhető, hogy a magyar közön­ség széles rétegei megértik a SzMKE nemes törekvéseit és nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is segíteni fogják a szlovákiai ma­gyarság kulturális érdekeinek igazi őrzőjét, a SzMKE-t. A SzMKE megújuló szervezetei hassanak oda, hogy a kulturegylet célját és lé­nyegét mindazok megismerjék, akik a magyar­ság boldogulását szivükön viselik. Ha ez a te­vékenységük sikerül, akkor bőséges lesz az aratásuk. Dr. PÁRKÁNY LAJOS. SZLOVÁKIA. — A Magyar Katolikus Ta­nács április 7-én tartotta meg közgyűlését Po­zsonyban. A magyarnyelvű kormánylap sima beszámolójában igyekszik úgy feltüntetni a Ma­gyar Katolikus Tanács ülését, mint amely zök­kenésmentes volt s amelyen a határozatokat egy­hangúan fogadta el a közgyűlés résztvevő kö­zönsége. Csak azt hallgatta el, hogy ezek az „egyhan­gú" határozatok leginkább a direktórium indit- ványaival szemben állított ellenvélemények egyhangú megnyilvánulásai voltak s hogy a Magyar Katolikus Tanács mostani vezetőségé­vel szemben politikai izü „aktivista" beállított­sága miatt erős bizalmatlanság nyilvánult meg! A közgyűléssel kapcsolatban az egyik igen te­kintélyes, vezető világi katolikus a következő felvilágosítást adta lapunk számára: A Prágai Magyar Hírlap többször hangot adott magyar katolikus toliból eredő cikkeiben annak a bizalmatlanságnak, amely a Magyar Katolikus Tanáccsal szemben megnyilvánul. A legutóbb megtartott közgyűlés ezt a bizal­matlanságot igazolta is. Mert bár a Katolikus Tanács kétségkívül szük­séges intézmény, meglétével számolnunk kell, azonban szervezete, magatartása és személyi összetéte­le körül vaiami baj van. Ezt a bajt keresték, kutatták mindazok a felszó­lalók, akik az elnöki és az igazgatói jelentés bí­rálatában resztvettek. így például Bartal ny. fő­jegyző a sajtónak bizalmatlan hangját úgy ma­gyarázta, hogy a Tanács igazgatósága nem domborítja ki eléggé a hangoztatott politikamentességet. így került azután sor arra, hogy a közgyűlés za­jos egyhangúsággal mondta ki, hogy a Magyar Katolikus Tanácstól távol áll minden politikai „aktivista" szándék s a politikamentesség vona­láról nem akar letérni. Az elhangzott közbeszólá­sokból kivehető volt az az óhaj, hogy ez a hatá­rozat necsak szóban, hanem a gyakorlatban is érvényesüljön. A bizalmatlanság tehát rögtön az alapvető kérdésekkel kapcsolatban kezdődött. Király József csicsói esperes-plébános többek között azt kifogásolta, hogy a tanács tagjai kö­zött nem látja a legszámottevőbb katolikus in­tézmények képviselőit. Ebben szándékosságot lát. Hogy a Tanács ezt a látszatot is eloszlassa, egyhangúan meghivta tagjai közé a Szent Ágos­ton Társulat elnökét, Bognár Gergely gutái plé­bánost és Gregorovics Lipót Jókai plébánost. mint a Marianum elnökét. Ez is „egyhangú" határozat volt, — de a di­rektórium által követett gyakorlat ellen ho­zott egyhangú határozat tehát. Ugyancsak Ki­rály József kifogásolta, hogy a direktórium a Bencés-rend ügyének rendezésével kapcsolat­ban oly könnyen belenyugodott a kívánt sze­mélyi áldozatokba. A közgyűlés egyhangúan utasította a direktóriu­mot, hogy a személyi áldozatok kiküszöbölésére minden lehetőt kövessen el és álláspontjából sem­mit se engedjen. Az egyhangú határozat tehát itt is megtörtént, — de az úgynevezett „ellenzék" óhaja ment keresztül. Csery István esperes-plébános a magyar kato­likus püspökség kérdésében tette szigorú bírálat tárgyává az igazgatóság jelentését, amely nem is fedi a való tényeket, mert a beadott petíciót nemcsak „több magyar plébános" irta alá, hanem a 148 magyar plé­bános közül 143. Bátran állítható tehát, hogy a magyar katolikus papság összessége kérte a magyar püspökség fel­állítását Szlovákiában. Dr. Kállay Endre helytelenítette az elnökség­nek azt az álláspontját, hogy a sajtóban napvi­lágot látott gyanúsítások ellen struccpolitikával, agyonhallgatással kiván védekezni. A keresztény magyar sajtó bizalmatlanságát azzal kell megnyugtatni, hogy a sajtóban fel­vetett ténybeli adatokat a közgyűlés megvizs­gálja s azok okainak megszüntetéséről gondos­kodjék. Dr. Kuthy Géza kifogásolta, hogy sem eszmei, sem anyagi tekintetbéh kellően elő nem készített indítványokkal áll elő a direktórium, amely az elhangzottakból Ítélve is nélkülözi a közbizalmat, már pedig bizalom nélkül nincsen együttérzés, együttérzés nélkül pedig elképzelhetetlen az együttes cselekvés. Nagy visszatetszést keltett dr. Lelley Jenő ügyvezető igazgató ama kijelentése, hogy az ak- tivizmus vádját nem visszautasítani kell, hanem azt eloszlatni. Dr. Kállay Endre nyomban kifeje­zést is adott ennek a visszatetszésnek, amikor hangsúlyozta, hogy a visszautasítás a férfias ön­érzet követelménye, mig az eloszlatás a meghu- nyászkodással jár, amire pedig az önérzetes ma­gyar katolikusnak semmi szüksége nincsen. Ezek a kiragadott részjelenetek mutatják, mi­lyen „összhangban" hozta határozatait a Magyar Katolikus Tanács, kellő értékére szállítva alá az aktivista sajtó által nagy megelégedéssel hangox­Agy- és szivérdmeszesedésben szenve* dcJknek reggel felkeléskor egy fél pohár természetes „Ferenc József" keserüviz — a legkisebb erőlködés nélkül igen könnyű székürülést biztosit, azonkívül a gyomor és a belek működését előmozdítja és kielégítő emésztést hoz létre. Kérdezze meg orvosát. > IS tatott egyhangúság becsét. De bizonyítják ezek a jelenetek s a felszólalásokat kisérő zajos he­lyeslések azt is, hogy a Tanács körül nincsen minden rendben. Kívánatos és üdvös dolog mindenképpen az, hogy legyen a magyar katolikusságnak egy szer­ve, amely mintegy parlamentje is, ahol egyházi és világi katolikusok együtt töltsék be a tanács­adó szerepét. De ez a szerv ne az egyházi hatóságok s a kormány közötti összekötő kapocs legyen, ha­nem egyrészről a magyar klérus és a világi hí­vek, másrészről az egyházmegyei hatóságok közt töltse be a közvetítő szerepet. Kívánatos ez annál inkább, mivel az egyházmegyei hiva­talos életben nincsen senki, aki a magyar érde­keket képviselné, mivel sem magyar püspö­künk, sem magyar vikáriusunk nincsen! Mindehhez azonban első feltétel a bizalom. Ne idegenkedjék tehát a Magyar Katolikus Tanács jóakarattal s kellő bátorsággal hozzányúlni a kér­déshez. Vizsgálja meg a bizalmatlanság okait, le­gyenek ezek tárgyiak, vagy személyiek s szün­tesse meg azokat. Ebben az esetben a Magyar Katolikus Tanácsban megtestesülne a szlovákiai magyar katolikusok egysége. Enélkül azonban nem tudja lemosni magáról a magánvállalkozás és az egyéni érvényesülésre törés jellegét. Junius 4-én ér véget Prágában a tanév? PRÁGA. — Az iskolaügyi minisztérium nem­régiben olyértelmü rendeletet adott ki, hogy valamennyi prágai iskolában junius 23-án feje­zik be a tanítást. A rendeletet a minisztérium az­zal indokolta, hogy júniusban tornajátékok lesz­nek. Ez alatt a szokoljátékok ifjúsági verse­nyei értendők. Ezekre a versenyekre eddig 42 ezer 108 ifjúsági résztvevő jelentkezett. Ezek a tornáját ékok junius 9-től 12-ig lesznek. A prá­gai középiskolákban folyó tanítást zavarja az is, hogy az érettségi vizsgákat junius 4-éig befeje­zik s ettől kezdve szóbeli vizsgálatok lesznek. A tomajátékok ^rendezői azzal a kéréssel fordul­tak az iskolaügyi minisztériumhoz, hogy az is­kolai évet még jobban megrövidítsék. A minisz­térium most annak a lehetőségét mérlegeli, hogy a prágai középiskoláikban az osztályozást még május végéig befejezzék, úgyhogy az utolsó érettségi vizsgákat junius 4-én tarthassák meg. Junius 5-én kezdődnek úgyis a pünkösdi ünne­pek, úgyhogy 9-én nem nyitna meg az iskola, hanem junius 4-ike lenne az utolsó tanítási nap. A tomajátékok rendezőinek kérését kedvezően kezelik, úgyhogy nincs kizárva, hogy Prágáiban az iskolaév kerek 24 nappal rövidebb lesz a szokottnál. A húsvéti szünidő a jövő hét szer­dáján délben 12 órakor kezdődik s két nappal rövidebb lesz, mint máskor. Ezt a két napot- a félévi szünet idején kapták meg a diákok. A fél­évi szünet ezentúl -mindig két nappal hosszabb, a húsvéti pedig két nappal rövidebb lesz. mert a köztársaság legtöbb iskolájának szülői érte­kezletei helyeselték ezt az újítást. Szeptemberben megnyílik Komáromban a katolikus magyar férfi-tanitóképzö KOMÁROM. — Értesülésünk szerint Komá­romban állítják föl a katolikus magyar férfi-tani- tóképző intézetet. Az eszmét ilyen formában a Katolikus Értesítő, a komáromi katolikus egyház- község hivatalos lapja vetette föl s azt indítvá­nyozta, hogy a komáromi Szent Benedek renddel kapcsolatban lehetne megvalósítani a katolikus ta­nítóképzés gondolatát. A tanitóképzőintézet isko- lafentartója a komáromi római katolikus egyház­község lesz. anyagi szükségleteit pedig az egyház­megyei főhatóság által a vonatkozó kódexek ér­telmében kivetett adó biztosítja Az iskolát ideig­lenesen a komáromi egyházközség megyeuecai há­zában helyezik el, ahol ma a gimnáziumi cserkész­otthon van. Az intézet igazgatását és irányítását a bencés rend látja el. Ha azonban a rend szlo­vákiai birtokainak rendezése megfelelő megoldást nyer s ha a kormány a tanítóképző fenntartására szükséges anyagiaknak megfelelő mértékben is mentesiti a rend birtokait a földreform alólj akkor a tanítóképző intézet fenntartója s szellemi irányítója is a Szent Benedek-rend lesz. A tanitóképzőintézet első osztályát szeptem­berben megnyitják máris. (Előjegyzéseket a ko­máromi római katolikus plébániahivatal fogad el. Ugyanott az érdeklődők részletes felvilágositásfc is kaphatnak.) Remélhetőleg a szlovákiai magyar katolikus iskolaszékek is kellő arányban szolgál­tatják be adófilléreiket az intézet fenntartásához, Komárom a magyar kulturális életbe ismét egy uj szervezettel kapcsolódik be s a magyar népne­velőé igen fonlos tényezőjévé lesz, hiszen most már a második tanítóképző intézetet nyitják meg a fiatal magyar nemzedék számára. Az uj tanító-* képzőintézet egyúttal kántorképző intézet is lesz* hf. tilmdet Menet Kiszolgálja Ont jói, olcsón és ízlésesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom