Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-10 / 84. (4527.) szám
1938 április 10, vasárnap. 'T'RXGAIAVaG^AUHIULAP Egy magyar töréénettudós tanulmánya a magyaroknak a esetekre gyakorolt kulturális hatásáról A történelmi fejlődésben a két nemzet története párhuzamos vonásokat mutat ■■■ A magyar felujulás példája kimutathatóan hatott a cseh fejlődésre is ,B RÁD R O G A‘ mmsssmsam I. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) A bécsi magyar történetkutató intézet nemrégiben megjelent hetedik kötetében — amely a nyolcvanadik életévét betöltött Angyal Dávidnak, a magyar történetírás nagyérdemű mesterének van ajánlva — van egy tanulmány, amely különösképen érdekelheti a csehszlovákiai magyarságot. Egy fiatal történettudós, Sárkány Oszkár, aki hosszabb ideje szenteli tudományos munkásságát a magyar—cseh vonatkozások vizsgálatának, „Magyar kulturális hatások Csehországban. 1790—'1848." címen alapos és mélyreható tanulmányban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a nemzeti életre fölébredt magyarság társadalmi, művészeti és politikai mozgalmai milyen hatással voltak a szomszédos cseh társadalomra? Megállapíthatjuk, hogy teljesen terra irxognita az a terület, amelyre a fiatal magyar történettudós munkája evezet bennünket, mert nem hisszük, hogy még az átlagos műveltségen fölüli magyar olvasó is sejtené, hogy a magyarság mozgalmainak, a körében fölkerekedett eszmeáramlatoknak igenis kitapintható hatásuk volt a csehek nemzeti mozgalmaiban. Az ilyen úttörő tanulmányok gyakorlati haszonnal is járhatnak, mert politikai ellentétek korában is mutatják a járható utat: a kölcsönös megértés csak egymás múltjának ismeretében, egymás erényeinek és értékeinek megbecsülésében gyökerezhetik. Sárkány Oszkár kutatásai olybá tűnnek föl előttünk, mint megannyi tudományos fölfedezés. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy a Prágai Magyar Hírlap múlt évi húsvéti számában bemutattuk a cseh történetírás atyjának, Palackynak a Magyar Tudományos Akadémiához intézett levelét, amelyben rámutattunk arra, hogy Palacky élénk tudományos kapcsolatokat tartott fönn magyar körökkel, igy több adatot szolgáltatott gróf Telekinek a Hunyadyakról irt grandiózus munkájához. Ez a cikkünk, melyre különben Sárkány tanulmánya is hivatkozik, annakidején élénk föltünést keltett, de csupán egy részletére mutatott rá azoknak a kulturális kapcsolatoknak, amelyek magyarok és csehek között a középeurópai nemzetek életében legfontosabb korszakban, a nemzeti ébredés korában fönnállottak. Sárkány tanulmánya teljes egészében kimeríti ezt a témát. Azt hisszük, jó szolgálatot teszünk, ha a fiatal tudós kitűnő munkáját bő kivonatban ismertetjük, mert bizonyára nem csupán a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönségének körében, hanem a másik oldalon is figyelmet fognak kelteni azok az értékes adatok, amelyek a tanulmányban felszínre kerülnek. A tanulságokat könnyűszerrel le lehet vonni. mességnél tudatosodott, a nemesség lett az alkotmányos küzdelmek harcosa, a nemzeti és szabadságeszmék hordozója. A cseh neB nagy természettudományos. A nyelvművelés a magyar Akadémia nagy újsága a Dunavölgyében s ez kihatott a szláv nyelvművelő társaságok alapítására is. Más jelenségekben —- nyelvújítási mozgalom, tudományos almanachok és folyóiratok kiadásában nehezen tudunk a magyar példa serkentő hatására rámutatni, itt inkább az egyszerre elért kulturális fok, az egyszerre beköszöntő szükséglet váltotta ki egymástól függetlenül a megfelelő megmozdulásokat. A magyar nyelvnek az iskolákba való bevezetése, később törvényes és hivatalos nyelvvé emelése hasonló, bár jelentékenyen tompitott követeléseket ébreszt a cseh kul- turpolitikusokban is. A magyar Nemzeti Színház megnyitása . (1837) óta az élénk magyar színpadi élet évtizedeken keresztül sarkalja a cseh népet önálló színház építésére (1881). A magyar rendek bámulatos küzdelme a negyvenes években fölkeltette a cseh politikusok figyelmét is. Havlicek szinte Kossuth-attitüdben lesz újságíró és népvezér. A magyar unió-törekvések is párhuzamosak a Csehország, Morvaország és Szilézia szorosabb összekapcsolását célzó próbálkozásokkal. Végül a 48-as események sem maradtak serkentő, forradalmas: tó hatás nélkül, a kremsieri államcsínyt Prágában „éljen Kossuth” fölkiáltással fogadta a nép, bár ez a forradalom a Morván túl korán jött, nem volt előkészítve. így a forradalmár szellemű Havlicek — a csehek és szlávok pillanatnyi gyöngeségére, a magyar, német és orosz veszélyre gondolva -— nem a forradalom mellé állt s ezzel a Dunavölgy uj alapokra való fektetése hosszú időre elodázódott. Az iskolaügyi minisztérium nem hajlandó Beregszászon magyar iskolát építeni A minisztérium szerint Beregszászon magyar többség van. tehát a város köteles gondoskodni a magyar iskoláról Az országos hivatal biztatta a beregszásziakat, de az előterjesztése nem érkezett be a minisztériumhoz • • BEREGSZÁSZ. — Városszerte nagy megdöbbenést keltett az a hir, hogy az iskolaügyi minisztérium nem hajlandó Beregszászon magyar iskolát építeni, A minisztérium elutasító álláspontjáról a napokban Prágában járt küldöttsége utján értesült a város. A minisztérium azzal indokolja álláspontját, hogy j Beregszászon a magyarság többséget képez és igy a magyar iskoláról a város tartozik gondoskodni, A legfőbb tanügyi hatóságnak ez a merev elzárkózódása meglepetést keltett Beregszászon. Két év előtt ugyanis a cseh iskola részére ingyentelek adományozását kérték a várostól és \ az adomány ellenében megígérték, hogy a cseh iskolával egyidejűleg a magyar iskolának is megfelelő hajlékot építenek, A magyar iskola már évek óta csak a város kegyéből talált hajlékra a pénzügyigazgatóság épületében. A magyar gyermekeket ugyanis kiszorították a ruszin tanulók, akik teljesen elfoglalták az állami iskola épületét. . I A városi képviselőtestület a volt vásárteret ajánlotta föl a cseh iskola számára. Az adományt elfogadták és a nagyértékü ingatlant átadták az államnak, A telekadományozással egyidejűleg kérte a város, hogy a magyar iskola építését is vigyék keresztül. Az ungvári országos hivatal tanügyi osztályának kiküldöttei hamarosan meg is jelenetek Beregszászon és kiszemelték a magyar iskola részére alkalmas telket, s a város elöljáróságát pedig megbiztatták, hogy az építést még ez évben megkezdik, Az ígéret dacára azonban semmi jel nem mutatkozott arra, hogy a magyar iskola építéséhez hozzá készülnének fogni és azért a városi tanács elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Prágába és ott megsürgeti az építkezés megindítását. Az iskolaügyi minisztériumban kiderült, hogy ott nem is tudnak a magyar iskola építéséről. Az országos hivataltól ugyanis a magyar iskola ügyében semmiféle fölterjesztés nem érkezett Prágába A Zsivnokank fele az uj kSzépeurópai gazdasági helyzettől PRÁGA. — A Zsivnobank ma tartott rendes évi közgyűlésén Preiss elnök beszédet mondott, amelyben a gazdasági helyzet jellemzése mellett politikai kérdéseket is érintett. Kijelentette, hogy a belföldi termelés és belföldi kereskedelem megélénkülése ellenére téves dolog lenne az elmúlt év konjunktúrájáról beszélni. Az elmúlt év általában kedvezőbbnek tekinthető, mint a tavalyelőtti, de ami a kivitelt illeti, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, A konjunktúra évihez képest a múlt évben Is csak a konnmkturakorabeíi kivitel 72 százalékát lehetett elérni, >— Csehszlovákia — mondotta a továbbiakban Preiss — jelenlegi struktúrájában olyan állam, hogy nem képes saját életforrásaiból ellátni egész lakosságát, mert erre csak akkor lesz képes, ha a kiviteli lehetőségek megjavulnak és eltűnik a munkanélküliség. A belföldi piac fölvevő képességét a mezőgazdasági helyzet javulása kedvezően befolyásolta, de általános gazdasági és politikai helyzetünk ennek ellenére komoly megfontolásokra késztet. Belátható időn belül nem hiszek a háború veszedelmében, de ép ezért szükséges, hogy mennél komolyabban foglalkozzunk gazdasági berendezkedésünk és gazdasági helyzetünk kérdéseivel. A Közép-Európában bekövetkezett változások után az iparra és kereskedelemre uj nehéz föladatok várnak. Tiltakozni kell az ellen az állítás ellen, mintha iparunk nem volna helyzete magaslatán. Ellenkezőleg követeljük, hogy termelésünket és kereskedelmünket beavatkozásokkal ne nehezítsék meg. Az állami .költségvetésről szólva Preiss kifejtette, hogy igen célszerű lett volna, ha a rendkívüli költség- vetés egyensúlyát idejében biztosították volna. Nem szabad elfelejteni, hogy pénzügyileg csak önmagunkra vagyunk utalva. Nemzetközi kölcsönökről ma nem beszélhetünk és az elmúlt évi belföldi tőkeképződés nem annyira kielégítő, amennyire szükséges lenne, mert alig haladja túl a tőkésített kamatokat, MAGYAROK! Lépjetek be az Egyesült Pártba! 7 ' ‘IgB^ Rendeljen azonnal egy „BRANIAI" „B R A 1) R O G A' Prága II, Pfikopv 14,76 osztály. messég «— elsősorban a főnemesség — nem volt a nemzet vezetője. A cseh fölujulás megindítói és betetőzői majdnem mind a polgári vagy a parasztosztályból származnak. Éppen ezért hiányzik belőlük — Palackytól, Havlicektől el-1 tekintve — a magyar nemesség erős tör- fi ténelmi és alkotmányos érzése. Gondolkodásuk főtárgya a nép és a nyelv. Programjuk szükebbkörü és kevesebb teret ölel föl ,mint a magyar. Ebből önként követ- kezhetik, Hogy az előbbrehaladt magyar fejlődés példaképen állhatott a csehek előtt. Meg kell állapítanunk, hogy élt-e a két népben a sorsközösség tudata. Tudták-e, érezték-e a csehek, hogy a magyarság ugyanolyan elnyomás alatt, ugyanazokért az eszmékért küzd, mint ők? A magyar példa hatása Ha a két ország szellemi fejlődésének legfontosabb állomásait párhuzamba álitjuk, önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy vájjon nem hathatott-e a magyar példájával, vagy talán közelebbi, közvetlen ösz- szeköttetéseken keresztül is a csebre? Alig alapítják meg 1791-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv tanszékét, egy évvel rá a cseh rendek hasonló kéréssel fordulnak az uralkodóhoz. A Cseh Nemzeti Muzeum (1817) éppen olyan arisztokratikus alapítvány, mint a magyar (1802). A Magyar Tudományos Akadémia megalapítását (1825) nyomon követi a Cseh Muzeum (1828) és a cseh tudományos társaság átszervezése (1828), valamint a Matica alapítása (1831). A cseh tudományos társaság nyelvében, szellemében eredetileg német és érdeklődése Párhuzam Magyarország és Csehország között A volt monarchia két legjelentősebb nem-1 német népe, a cseh és a magyar, történeti! fejlődésének összehasonlítása nemcsak párhuzamos jelenségekre hívja föl a figyelmet, hanem a két nép egymásra való hatásának kutatására is elvezet. Nemcsak a közös uralkodó volt az összekötő kapocs, hanem elsősorban a közös jó- vagy balsors, a közös elnyomással szemben föltámadt közös ellenállás, a nyugalom évei alatt fölébredt közös problémák, s a közös szellemi felfrissülés nyomán föllépő közös kulturális szükségletek. Mindketten érezték idegenségüket, kulturát- lanságukat, elmaradt voltukat a Nyugattal, a német kultúrával s az azt képviselő Ausztriával szemben. Viszont elhasználatlanabb- nak, frissebbnek is érezték magukat, a jövő erőit érezték forrni magukban. Mig azonban Magyarország csak önmagára támaszkodhatott, addig Csehország megtalálta és megkereste a maga szövetségeseit a monarchia határain belül és túl. Nagyon hasonló a német kultúra szerepe a két országban. Végül mindkettőben küzdenek ellene, Magyarországon egyre erősödő francia hatást, a Morván túl orosz és általában szláv kulturbefolyást szegeznek vele szembe. Hasonlóak a két ország nemzetiségi viszonyai, de mig Magyarországon a magyar hovatovább az uralkodó faj szerepét kezdi játszani, Csehországban a cseh az elnyomott — az uralkodó és egyben kisebbségi nemzettel, a némettel szemben. Lényegesen más már a két ország társadalmi fölépítése, s más ütemben halad az egyes társadalmi osztályok nemzeti tudatosodása. Éppen ezek az ellentétek okozzák, hogy a cseh és a magyar fejlődés nem marad párhuzamos, ezért maradnak vissza a csehek, ezért érkeznek a negyvennyolcas fordulóponthoz egy fokkal fejletlenebből, készület- lenehbül s ezzel az elmaradásukkal szembekerülnek a magyarsággal. A társadalmi berendeződés és a nemzeti érzés A maavar nemzeti érzés elsősorban a ne-
