Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-09 / 83. (4526.) szám
1938 áprflto 9, szombat Húsz százalékos numerus dausust állapit meg a zsidóság részére a kulturális és gazdasági életben a magyar zsidótörvény A törvényt öt év alatt hajtják végre ■ A hadirokkant és tü ? harcos zsidók, valamint az 1919 augusztus 1. előtt kikeresztelSeedettek kivételt képeznek BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Páratlan érdeklődés kísérte a nemzeti egység pártja csütörtök esti értekezletét. Az értekezleten a kormány valamennyi tagija és a párt valamennyi törvényhozója megjelent. Az értekezletet Darányi Kálmán miniszterelnök nyitotta meg rövid beszéddel, amelyben visszatért győri programnyilatkozatára, majd Reanényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter kijelentette, hogy a képviselőház pénteki ülésén benyújtja az állami költség- vetést és a győri program alapján fölállított beruházási törvényjavaslatokat. Egymilliárd pengőt fognak a honvédelem és a légvédelem, továbbá a közlekedés fejlesztésére éis a telepítés kiszélesítésére fordítani. Négyszáz müiió pengőt már ebben a költségvetési évben vesznek fel. További hatszázmillió pengőt kétszázötven és háromszázötven milliós részletekben a magánosoktól és vállalatoktól a vagyonmegadóztatás alapján. Az értekezlet a pénzügyminiszter bejelentését tudomásul vette. A zsídójavaslat részletei Utána Mikecz Ödön igazságügyminiszter ismertette a zsidókérdés rendezésére vonatkozó törvénytervezetet s egyben bejelentette, hogy a törvényjavaslat pénteken kerül a képviselőház elé. A törvényjavaslat a zsidóság befolyásának a társadalmi és a gazdasági életben a kellő mértékben való csökkenését célozza. A törvényjavaslat alapján a kormány fölhatalmazást kér a Háztól, hogy a társadalom és a gazdaság egyensúlyának hatásosabb biztosítására szükséges intézkedéseket a törvény kihirdetésétől számított három hónapon belül rendeletben tehesse meg. A törvényterve* zet a sajtóval foglalkozva elrendeli, hogy mindenféle lap munkatársának a sajtókamara, s valamennyi színésznek és színházi segédszemélyzetnek a szinmüvészeti kamara tagjának kell lenni és természetesen magyar állampolgárnak. A sajtókamarába 20 százaléknyi zsidó vehető fel, amibe nem tartoznak a hadirokkantak, a tűzharcosok és azok, akik 1919 augusztus 1-e előtt meg- keresztelkedtek. Ez a 20 százalékos arány minden lapváUalatnál külön betartandó, kivéve a felekezeti lapokat. A színházaknál az arányszámot a közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Hasonló intézkedéseket tervez a törvény az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamaráknál, amelyekbe zsidó tag mindaddig nem vehető föl, legföljebb 5 százalék erejéig, amig a keresztény tagok száma a 80 százalékot el nem éri. A gazdasági életben a vállalatoknál és az üzemeknél a zsidók száma és azok fizetése szintén nem haladhatja meg a 20 százalékot. Ahol ez az arány nincsen meg, ott nem vehető föl uj zsidó alkalmazott, csupán az újonnan alkalmazottak 5 százaléka erejéig. Mindezeket a kormány legszigorúbban ePenőrzi és a rendelet megszegőit a vállalat költségére leváltja, sőt a vállalat átvételét is elrendelheti. A javaslat a keresztény értelmiség számára tág elhelyezkedést biztosit. Mindezekben a kérdésekben a kormány elment a legvégső határig, ahol azonban meg kellett állnia, mert csak az igazság, a jog és a tárgyilagosság szempontjait veheti figyelembe. Mikecz bejelentését Darányi Kálmán miniszterelnök még kiegészítette. Kijelentette hogy az ez év január 1-i állapothoz képest a keresztény munkaerők sehol nem csökkenthetők és keresztény munkaerők csak isméi keresztényekkel válthatók föl azonos fizetés mellett. A törvény végrehajtása öt év alatt történik meg, nagyon indokolt esetben legföljebb tíz év alatt. Ez azt jelenti, hogy a magánvállalatoknak ennyi idő alatt kell az al kalmazottak arányszámára vonatkozó rendelkezést teljesíteni. A sajtó és a színművé szeti kamarákban a jövő év végéig történi! a végrehajtás. Végül a miniszterelnök beje lentette, hogy a kormány rövidesen rendezn fogja a kérdésnek a földtulajdonnal kapcso latos vonatkozásait is. A kormány — úgy mond — ezzel a javaslattal elment az ész szerű lehetőségek határáig s ő nem fogj; tűrni, hogy saját pártjában valaki a hát; mögött még rálicitáljon. Az értekezlet résztvevői meleg ovációba] részesítették a miniszterelnököt. A javaslat hoz hozzászólt még Mecsér András, Szent pali László, Krüger Aladár és Zsitvay Tiboi Valamennyien helyeselték a javaslatot és elismerésüket fejezték ki Darányi iránt. Benyújtották a javaslatot A képviselőház pénteki ülésén délben Darányi miniszterelnök beterjesztette a társadalmi és zó törvényjavaslatot, amelyet a közéletben általai zsidó javaslatnak hívnak, A miniszterelnököt a kormánypárt és a polgári ellenzék megéljenezte, a demokraták és a szociáldemokraták azonban hangosan zajongtak. Utána Mikecz Ödön igazságügyminiszter a sajtórendészeti törvényjavaslatot nyújtotta be, majd a képviselőház üléseit husvét uíánig elnapolták. A budapesti sajtó állásfoglalása A budapesti sajtó nagy részletességgel ismerteti a javaslatot. Általános az a vélemény, hogy ez a javaslat messze 'kiható változásokat fog maga után vonni a magyar gazdasági és 'kulturális életben. Most már remélhető, — Írja a Pesti Hírlap, — hogy ez a javaslat véget vet a zsidókérdés címén az országban folyó izgatásoknak. A Magyar Hírlap alkotmányjogi és általános emberi szempontból aggodalmait fejezi ki a javaslat miatt, de reméli, hogy a kormány e kényes kérdésre vonatkozó s nagyon megfontolandó javaslatnak a benyújtásával egyidőre véget vet a további izgatásoknak és megteremti saját nagy tervének végrehajtásához a megfelélő lelki hangulatot. — A Függetlenség szerint a javaslat nem kíméletlen és nem jelent elnyomást a zsidóság szempontjából. A javaslat ugyanis — mint a lap Írja — a magyarországi zsidóság ötszázalékos arányszáma mellett 20 százalékos numerus clausust engedélyez. — A Pesti Napló szerint ezek az intézkedések szakítást jelentenek a magyar törvénykönyv 1867 és 1895-ből származó olyan alkotmányos alaptörvényeivel, amelyek eddig aligha válhattak szégyenére a corpus jurisnak. — A Népszava azt írja, hogy a szociális nyugtalanságot s a dolgozó széles tömegek életproblémáit semmiféle numerus clausussal, sem faji vagy vallási matemayiiJ^j tlkával megoldani nem lehet. — Az Uj Magyarságban Milotay István ir hosszú vezércikket a javaslatról. Szerinte ez a javaslat történelmi lépést jelent a magyarság egyik legnagyobb élet- problémájának megoldása tekintetében és hatásában s következméhyeifoen ehhez hasonló javaslat még nem került a magyar törvényhozás elé az utolsó évszázad folyamán. Diáktüntetés Budapesten A Turul szövetség csütörtökön este gyűlést tartott Budapesten. A gyűlésen számos hazafias felszólalás hangzott el, majd határozati javaslatot fogadtak el a kisebbségi sorsban élő magyarok érdekében. A gyűlés után nagyobb csoport hazafias- tüntetést rendezett. A Körúton idegen elemek vegyültek az ifjúság közé s ezek betörték az Abbázia-kávéház tükörablakát, majd követ dobtak a Mücsarnok-kávéházba is. A rendőrség percek alatt szétoszlatta a tüntetőket s közülük tizenhárom személyt előállított. A szenátusban Turchányi adta elő a magyarság 12 pontba foglalt kisebbségi követeléseit A magyar szenátor kimatotta, hagy Stefinek statisztikája téves volt s hogy a szlovákiai szavazók többsége az autonómia mellett nyilatkozott PRÁGA. — Jelentettük, hogy dr. Turchányi Imre, az egyesült párt szenátora a szenátus ülésén hosszabb beszédet mondott. Közérdekű beszédét az alábbiakban ismertetjük Lojalitás és bizalom — A kormány tőlünk minden téren lojalivéleményének az elfojtása, az csak olyan, mint amikor a robbanószerre fojtást tesznek, d a hatás csak meg lesz hatványozva az elemi erővel való robbanásra. A gyüléstilalom elrendelése ellen, mivel a nép szavát kellőképen nem hallathatja, nemcsak a legerélyesebben tiltakozunk, de egyszersmind ezen a helyen nyilvánosságra tást és bizalmat követel, — kezdette beszé- f hozzuk azokat a határozatokat, amiket a mi dét a magyar szónok. —• Ezt a lojalitást és bizalmat teljesen ferdén! értelmezi, mert azt kívánja, hogy a lojalitás és a bizalom a kormány politikájának legyen a támogatása. Ezzel szemben mi itt, ahol a kormány annyi jelszót használ és annyi ezzel ellentétes tényt, intézkedést hoz foganatba, vele szemben semmiféle bizalommal nem viseltethetünk. A gyüléstilslom — Nincsen például egy olyan jelszó, amit gyakrabban használnának ebben a köztársaságban, mint az a szó, hogy demokrácia. Mégis azt kell látnunk, hogy még a legutóbbi időben is az antidemokratikus intézkedéseknek egész sora lett foganatosítva. A legkiválóbbképen antidemokratikusnak kell bélyegeznünk azt az intézkedést, amit most, amikor a legnagyobb szükség volna arra, hogy választóinkkal a kontaktust fönntartsuk, a kormány foganatosított és betiltotta azokat a népgyüléseket, amiket az egyes pártok már hónapokkal ezelőtt kitűztek és azokra engedélyt kértek. —- Az ilyen intézkedések nem alkalmasak arra, hogy egy országnak a sorsa helyesen vezettessék. A nép hangjának, a nép pártunk vezetősége ezeken a népgyüléseken a nép által kifejezésre juttatni óhajtott. A szónok itt fölolvassa azt a 12 pontot, amelyet Jaross Andor pártelnök képviselőházi beszédében ismertetett. Majd igy folytatta beszédét: Vita az autonómia körül —* Egyáltalán érthetetlen, hogy az autonómiának a múltkor hangoztatott és tulajdonképen ezen pártok programjával egyező követelése miért vált ki olyan ellenkezést és fölzúdulást. Hiszen ezek a pártok programjukba vették a választáskor Szlovákia autonómiáját és azóta folytonosan követelik az autonómia megvalósítását. Annál érthetetlenebb az autonómia elleni ezen fölzúdulás, mert hiszen tudvalévő, hogy a régi Magyarországon, amelynek nemzetiségi politikáját itt annyiszor és olyannyira kifogásolják, a horvátoknak teljes autonómiájuk volt. Stefánek közbekiált. Turchányi: Ha Stefánek miniszter ur beszél erről, akkor kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy az autonómia egyenes vonalban folyik a békeszerződésekben lekötött dolgokkal. Annakidején a csehszlovák állam delegációja a béketárgyalásokon egy memorandumban azt mondotta., hogy itt egy svájci berendezésű államot fognak: megvalósítani és ennek megfelelően fogják az államot berendezni. Stefánek statisztikája —- Ennek megfelelően követelték a pártok az 1935-ös választáskor az autonómiát, amire vonatkozólag Stefánek miniszter ur a szenátus legutóbbi ülésén egy statisztikát terjesztett elő. Ez a statisztika azonban abszolút téves, mert ott elsősorban ignorálták a magyarok szavazatait. Ugyanis a magyar pártokra leadott 230.713 szavazat nem volt benne abban a 489.641 szavazatban, amit Stefánek miniszter ur, mint az autonómista blokk SCHffiOLL mm FfHYfSlr Cipő, kézi-, aldo es iskolatáska, bórbútor és bőrkabát tisztítására csak SOHmOLL-PDSTáT vásárolunk. Használatban a legtakarékosabb o 3. és 5 nagyságú doboz. 3 ISIífjSi§p
