Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-07 / 81. (4524.) szám

1938 áprflla 7, caAtürtSk. 'pmctMa&íarhirmr 9 ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LöKÖ GÉZA fölét A magyar gazdatánadalom érdekvédelmi izervezkedé lének örvendetes eredményeiről izámolt be Fodor Jenő a Sajóvőlgyi Gazdasági Egyesület közgyűlésén Az Egyesület nagyjelentőségű kezdeményezései ■■■ Főldbérlőszővetkezetek A magyar hitelszövetkezeti mozgalom kiépítése ■ A járási apaállatok rendszere TORNALJA* — (Munkatársunk Jelentése.) Lelkes hangulatiban folyt 'le Tornaiján április 3- ón a Sajóvőlgyi Gazdasági Egyesület rendes évi •közgyűlése. A közgyűlésen megjelent az egész vidék gazdaközönsége és a termet zsúfolásig megtöltötte a gömöri gazdatársadalom szine- java. A közgyűlést Fodor Jenő, az egyesület agilis elnöke nyitotta meg. Bevezető beszédében be­számolt az egyesület elmúlt évi munkásságáról és ismertette az ezévi munkaprogramot, amelyet a gazdasági egyesület céljául tűzött ki. — Az elmúlt gazdasági évről — mondotta többek kö­zött — nem sok jót mondhatunk. Az időjárás nem kedvezett a gazdálkodásnak, kétszerannyi csapadék volt, mint normális éveikben szokott lenni. Ennek következtében gyenge, közepes volt a termés, az árak csak látszólag voltak ki­nőni érdekvédelmi szerve, nincsenek mezőgaz­dasági kamaráink, amelyekre igen nagy szük­ség volna. Ami a társadalmi utón megalkotott érdekvédelmi szervezeteket illeti, örömmel je­lenthetem, hogry Szlovákia magyarlakta vidékein komoly munka indult meg a gazdatársadalmi egyesülés révén* Jelenleg már 8 gazdasági egye­sület működik Délszlovákda magyarlakta terü­letein* Távolabbi cH ezen gazdasági egyesüle­teik szövetségbe való tömörítése, ami körülbelül 30.000 magyar gazda tömörülését jelenti. Ezzel nagyobb súllyal léphetünk fel a gazdaérdekek védelmében. A többi gazdasági egyesület szer­vezése érdekében sokat tett a Sajóvőlgyi Gaz­dasági Egyesület és ez a szervezési munka kissé megbénította az egyesület működését. —• A Sajóvőlgyi Gazdasági Egyesület kiadá­sában jelenik meg a Gazdák Lapja, amely ez év •januárjától uj szakfolyóirat alakjában jelenik meg. A változtatás megnyerte a magyar gazda­társadalom tetszését és megállapítható, hogy ezzel a lappal a mezőgazdasági szaksajtó kérdé­se a szlovákiai magyar kisgazda-társadalom köré­ben elintézést nyert. Az egyesület munkaprogramja Fodor Jenő a továbbiakban a gazdasági egye­sület munkaprogramjáról beszélt. — Nekünk, kisebbségi sorsban élő magyarok­nak —• mondotta — arra is gondolnunk kell, hogy a földbirtok-állomány a kezünkön marad­jon. Mindenképpen meg kell tehát akadályoz­nunk azt, hogy a bérbeadó vagy eladásra kerü­lő birtok ne kerüljön idegen kézbe, hanem lehe­tőleg magyar kisgazdák bérletébe vagy tulajdo­nába kerüljön. Ennek egyik legjobb eszköze a földbérlőszö­vetkezefcek megalakítása. A nagybirtokos húzódozik attól, hogy birtokát kisgazdáknak adja bérbe. A szövetkezeti bérlét­nél azonban nem kell több emberrel bíbelődnie, mert csak a szövetkezettel áll szemben. Néhány októberben lejáró birtokbérletnél megkíséreljük a bérlőszövetkezetek megalakítását. A továbbiakban Fodor Jenő a szövetkezeti mozgalom gátlásairól beszélt Addig nem tudunk béríőszövetkezeteinkkel sem boldogulni, amíg nem áll mögöttünk erős magyar hitelszövetkeze­ti mozgalom. Nincs magyar hitelszövetkezeti központunk, amely a földbérlőszövetkezeti moz­galom mögött állana anyagi erejével és támogat­ná a mozgalmat. A magyar gazdatársadalom leg­sürgősebb követelése a forradalmi nemzetgyűlés által hozott 1919/210. számú törvénynek hatály­talanítása és a magyar szövetkezeti központok létesítésének lehetősége. Ezzel megindulhat a magyar gazdasági autonómia, amely nem je­lent elzárkózást, hanem csupán a magyar érté­kek magyar szolgálatba való állítását. Az egyesület multévi munkája Fodor Jenő megnyitóbeszédét a közgyűlés lel­kesen 'fogadta. A megnyitó után Berber Gyula magasabbak, mint a mezőgazdasági termények és a gazdasági állatok átlagos árai. Az agrárolló az elmúlt esztendőben egyre jobban tágult. Az állatának is zuhanásszerűen estek. Ami megtérült a réven, elveszett a vámon, — A gazda súlyos feladatok előtt áll1 — foly­tatta Fodor elnök megnyitóját. — Nem tudja, hogy külterjesen, vagy belterjesen gazdálkod­jék. Ha külterjesen gazdálkodik, nem tudja fe­dezni elengedhetetlen kiadásait, ha belterjesen gazdálkodik és sok állatot tart, az alacsony ál­latárak mellett nem tud további vásárlásokat eszközölni. — Az eladósodás egyre fokozódik, A gaz­daadósságrendezés megoldatlan és remény sincs arra, hogy rövidesen rendeződik. A fennálló kamatterheket a mezőgazdaság nem bírja el. olvasta fel a, Sajóvőlgyi Gazdasági Egyesület multévi működéséről szóló jelentést, amelyből kiemeljük azt, hogy míg 1936 december 31-én M21 tagja volt, 1937 december 31-én 2025 tagja van az egyesületnek. A tagszaporulat 604. A Gazdák Lapja a társegyesületeik lapja is lett és ina 8000 példányban jelenik meg, 1936 végén 87 beszervezett községe, 1937 végén 116 beszerve­zett 'községe volt az egyesületnek működési te­rületén. A beszervezetlen községek számaid. Az egyesület 7 téli gazdasági tanfolyamot rendezett, továbbá 17 szakelőadást.' Tanulmányi kirándu­lást vezetett a‘prágai és a budapesti mezőgazda­sági kiállításokra. Vendégül látta a szepesi Bauembund-öt, vetésdijazásokat tartott, meg­rendezte a kitünően sikerült tornaijai mezőgaz­dasági kiállítást, amely alkalommal 3 szakelő­adás is elhangzott. Megalakította az Országos Gyümölesészeti Egyesület tornaijai fiókját és ez­zel a gyümölcstermesztés érdekeit is előbbre vitte a vidéken. Propagálta a rimaszombati gaz­dasági iskolát és ennek eredménye az, hogy ma BUDAPEST. — Nagy várakozással néz a ma­gyar főváros közönsége az április 29-én kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásár elé. Felkészülten és szeretettel várja itt már mindenki az óriási ven- dégjárást és a kíváncsiság izgalmával várja magát a vásárt is, amelyen 1800 kiállító biztosított ma­gának helyet és amelyen nyolc ország ipari ter­melésének kincsei vagy nyersanyagai kerülnek majd ország-világ szeme elé. Magyarország, Jugoszlávia, Franciaország, Né­metország, Olaszország, Egyiptom, India és Bra­zília részvétele nem csak nemzetközi jelleget ad­nak az idei vásárnak, hanem az ipari produktu­moknak olyan skáláját tudják bemutatni, amely semmilyen vonatkozásban sem lehet hiányos. Igen fontos ez a teljesség, hiszen a világ minden ré­széről idesereglenek a hivatott és a hivatásos piackutatók, akik mindig találtak valami jól hasz­nosítható újat a Budapesti Nemzetközi Vásárokon és egészen bizonyos, hogy az idei vásárról is gaz­dag tapasztalatokkal fognak majd távozni. Persze, a Városligetben, az Iparcsarnok körül már gyors ütemben épül a vásárváros. Óriási csarnokok nőnek ki a földből és kerülnek sorra tető alá. Csupa nagy épület-egységek, külön-kii- löu egy-egy minden jelentősebb iparág részére. Világosan áttekinthető lesz ilyen átrendezésben a vásár egész gazdag anyaga, amely a kiállító nyolc ország értékeiről ad májd tiszta képet. Lesznek praktikus újítások és könnyítések az üzletek le­bonyolítása érdekében is, ami szintén igen fontos, mert hiszen azért jönnek ide az érdeklődők ée az ■érdekeltek a világ minden részéből, hogy eladási és berendezési piacokat keressenek maguknak. Ter­mészetesen nem csupán a kiállítók kereshetnek és találhatnak itt felbecsülhetetlen értékű uj össze­köttetéseket, hanem a látogatók is, jöttek légyen a világ bármely részéből is. A Budapesti Nemzetközi Vásárra utazók ugyan­olyan utazási-, vizűm- és egyéb kedvezményeket élveznek ezí'dén, mint amilyenben tavaly is részük volt. A csehszlovák vasutak úgy az oda-, mint a visszautazásnál 33—33 százalék, a magyar vgs­Az érví jelentés ufán Fodor Jenő ® zárszám­adásokat ismertette, majd az egyesület munka- programját vázolta. Mvel az egyesület már ren­delkezik megfelelő szakoktatóikkal, az idén már továbbképző gazdasági tanfolyamokat is fog tar­tani. Tervibe van véve több tanulmányi kirán­dulás, vet ésdijázások, a minőségi buzaverseny rendezése, a mezőgazdasági cikkek közös be­szerzése olyan módon, hogy az egyesület össze­írja a műtrágya és szén, továbbá egyéb szükség­leti cikkek mennyiségét és a közös beszerzéssel megtakarítást ér el a gazdáknak, A földbérlő- szövetkezetek megalakításán kivül igein fontos programja az egyesületnek az, 'hogy meghono­sítja a járási apaállatok rendszerét Ez abból áll, hogy a járási költségvetés apaállat-alapot létesít, apaállatokat vásárol ebből az alkalomból és a rászoruló községeiknek ezeket az állatokat bizo­nyos időre kölcsönadja. A tornaijai járási vá­lasztmány már foglalkozott ezzel a kérdéssel és lelkesen pártfogolta az ügyet. így előrelátható­lag már az idén megvalósul ez a Csehszlovákjá­ban egyedülálló intézmény és remélhetőleg va­lamennyi járás követni fogja a jó példát. Ma­gyarországon és több külföldi államban jól be­vált ez a rendszer. A nagyszabású programot a közgyűlés lelke­sem megéljenezte és több hozzászólás történt, amely különösen a szövetkezeti mozgalom támogatását, a ma­gyar szövetkezeti aiutonómia követelését, a főldbérlőszővetkezetek létesítését és a járási apaállatok rendszerét helyesnek és sürgősnek találta. A zárszámadások Ismertetése után az uj tiszti­kar megválasztására került a sor. Elnök egyhangúlag újból Fodor Jenő, a szlo­vákiai magyar mezőgazdaság vezére lett, a tisztikarban csupán annyi változás történt, hogy az egyik alelnöki tisztségre Pápezsdk An­dort (Pelsőc) választották meg, továbbá az igazgatóválasztmányba választották Beélik Ele­mér földbirtokost (Pusztarás), a gyümölesészeti egyesület tornaijai fiókjának elnökét, továbbá utak és hajók úgy az oda-, mint a vissza­utazásnál 50—őO százalékos utazási kedvez­ményt adnak. A vizűm utólag szerezhető be Buda­pesten és ára mindössze 2.50 pengő. Az utazási kedvezmények az odautazásra már április 19-étől kezdve érvényesek. A kedvezményekkel április 19-től május 9-ig lehet, Budapestre, onnan vissza pedig április 29-től május 19-ig lehet utazni. A kedvezményeket biztosító vásárigazolványo­kat már mindenfelé árusítják: a Cedok utazási iroda, valamint a csehszlovák—magyar kamara szervezetei és képviseletei. A Budapesti Nemzetközi Vásár április 29-én nyílik és május 9-én zárul. 1937-ben növekedett a betegbiztositottak száma PRÁGA. — A központi szociális biztosító­intézet ellenőrzése alá eső 295 betegsegélyző pénztárnál 1937-ben a biztosítottak száma a kö­vetkező volt: az 1924. évi 221. számú törvény alapján biztosított munkásoknál férfi . 1,407.273 nő « ■■■■■• 850.256 összesen ♦ ♦ * * « 2,257.529 A megelőző 1936. évvel szemben a gyarapodás 193.918 biztosított személy. Az 1926. évi 117. számú törvény értelmében biztosított magántisztviselőknél férfi. ...... , 129.655 nő • ....... 56.812 összesen . • » « « » 186.467 ■ / A megelőző 1936. évvel szemben a gyarapodás i0.508 biztosított tisztviselő, MEGHÍVÓ A Bratislavai Tejcsarnok-Szövetkezet (BAMAD) 1938 április 14-én d. e. fél 12 órakor megtartandó RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRE. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság által előterjesztett Jelentés mérleg. 2. A felügyelő-bizottság, valamint bírósági ellenö? jelentéseinek felolvasása. 8. A* évi mérleg feletti határozathozatal és & fel* mentvény megadása. 4. Uj igazgatóság és felügyelő-bizottság megvár lasztása. 5. Határozatihozatal a beruházások fedezéseinek a$ üzletrészek arányában való felosztásáról 6. Az alapszabályok 8., 9., 28. és 29. §-ainak meg* változtatása. 7. Az igazgatóság és fel ügyel 5-hizottaág utiátaláU nyának megállapítása. 8. özv. Schlott Gyuláoé és Josina Ferencnó kegy* dij iránti kérelmük. A Bratislavai Tejcsamok-Szövetkezet mérlege 1937 december 31-én: Vagyon: Készpénz 17.536.85, letét 150, fiókok tartozása 49.682.35, tejánuadósok 223.682.45, letett óvadékok 4S70, ház és telek 436.086.20, leltár 498.612.80, tejárukéezlet 50.500.90, átmeneti aktí­vák 12.810, összesen 1,298.430.45 korona. Teher: Tátra-bank 49.653.70, hitelezők 233.069.95, berny úrad 13.220.85, üzletrészek 750.000, tarta­lékalap 328.896.80, rendelkezési alap 6400, átme­neti passzívák 12.189.15, összesen 1,293.430.45 ko­rona. AZ IGAZGATÓSÁG. Végh László és K. Végh Barna simonyi gazdá­kat. A számvizsgálóbizottság uj tagja Katona József lett. Indítványok és szakelőadások Az indítványok során dr. Hisnyay-Heinzel- mann Béla licei földbirtokos indítványozta, hogy az egyesület a társegyesületekkel karöltve szerkesszen feliratot a földművelésügyi minisz­tériumhoz, melyben az állatbehozatal csökkenté­sét és ezzel az állatárak emelését tartja szüksé­gesnek. Beélik Elemér indítványozza, hogy a hatóságoknál járjon el az egyesület, hogy az apaállatvizsgálatot ne tavasszal, hanem ősszel tartsák meg, hogy az eddigi visszásságok meg­szűnjenek. A közgyűlés olyképpen fogadta el aá indítványt, hogy ősszel legyenek a rendes apa- áilatvizsgál átok, tavasszal, az apaállatvásárok: után pedig a pótvizsgálatok. A közgyűlés során két szakelőadás is elhang­zott ^Havasi Jenő tornaijai 'állatorvos a járvá­nyos elvétélésről (Bang-fertőzés), Polónyi Béla tornaijai járási állatorvos pedig a száj- és köröm­fájás elleni hatósági intézkedésekről tartott ki­tűnő előadást. Az előadások utáni vitában dr. Izsóf Zoltán rimasrécsi állatorvos gyakorlati irányban adott még tanácsokat a gazdáknak, majd Brezina László kisgazda házi állatgyógy­szertárak felállítását javasolta minden kisgazda­ságban. Fodor Jenő bejelentette, hogy az egye­sület lehetőleg az idén szaktanfolyamokat fog rendezni a községi pásztorok részére. Ezzel a közgyűlés véget ért és a gőmőr! gaz­dák nagy megelégedéssel távoztak Tornaijáról a Sajóvőlgyi Gazdasági Egyesület közgyűlésé­ről. ' • i •; • ni i Megnyílt a prágai uj áru- és értéktőzsde PRÁGA. — A prágai tőzsdekamaTa elnöksé­ge tegnap bemutatta a sajtó képviselőinek as ár.u- és értéktőzsde uj palotáját. A tőzsdekamara elnöke, Pokomy főigazgató kifejtette a sajtó képviselői előtt, hogy az uj tőzsdepalota sokéves előkészületek és tanul­mányok eredménye. Az épület tervezését két si­kertelen tervpályázat után Rössler mérnök mű­építészre bízták, aki a feladatnak sikeresen meg­felelt. Az uj tőzsdepalota helyének kiválasztá­sánál az vezette a tőzsdekamarát, hogy az közel legyen a város szivéhez, amellett világos és tá­gas legyen. A palota tényleg minden tekintet­ben a modern építészet mintaképe, valamennyi helyisége közvetlen világítást kap, mintaszerű egészségügyi berendezéssel és kényelemmel van. ellátva. A tőzsde valamennyi ügyleteinek lebo­nyolítására megfelelő helyiségek állnak rendel­kezésre, amelyek a technika legmodernebb vív­mányaival vannak felszerelve. A palotát belföld di anyagból építették, a homlokzat és a belső termek kiképzésénél szlovákiai travertint, szi­léziai márványt és cseh gránitot alkalmaztak. Az épületet a tőzsde saját erejéből teremtette, a költségeket pénzintézeteknél és bankároknál fel­vett hitelekből fedezte és nem vett igénybe sem­minemű állami vagy önkormányzati segélyt. Az uj tőzsdepalotát szerdán adták át ünnepélyes keretek között rendeltetésének'. Az értéktőzsde uj palotájának építkezési és berendezési költségei 15 millió koronát tettek ki, mig a telekért 10 milliót fizettek. (—) Megdrágult a fa Eperjesen. A sóvári állami erdőigazgatóság az általános termelési költségek drágulása következtében fölemelte a fa eladási árát. Ennek következtében most Eper­jes város tanácsa is alkalmazkodott a fölemeli termelési ágakhoz és a maga részéről is maga­sabb árban szabta meg a fát. Egyúttal felemelte •a yáxos a szállítási dijakat is. elégitők, mert a szükségleti cikkek árai jóval Komoly munka a magyar gazdatársadalom egyesítésére — Csehszlovákiában a mezőgazdaságnak még ma sincs törvényhozási utón szervezett autó­méi elegendő tanulója van a magyar gazdasági iskolának. Nyolc ország kincséit állítják ki az idol Budapesti Nemzetközi Vásáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom