Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-24 / 94. (4537.) szám
6 TBXGAI-MAGfcMt-HlRL^ I 1938 április 24, vasárnap* Törköly József ravatalánál Fábry Viktor gyászbeszéde RIMASZOMBAT. — A csehszlovákiai magyarság nagy halottjának, dr. Törköly Józsefnek temetéséről részletesen beszámoltunk szerdai, csütörtöki és pénteki számainkban. Tudósításainkból hiányzott még Fábry Viktor eperjesi evangélikus lelkész, a Szlovenszikói Magyar Evangélikus Szövetség egyházi elnökének búcsúbeszéde. Az eperjesi magyar és német evangélikusoknak nemes ékesszólásáról országszerte ismert papj,-i nagy Halottunk koporsója fölött a következő gyászbeszédet mondotta: — Husvét evangéliumának angyali szavába úgy vágott a fájdalmas híradás Törköly József flLJólozásáról, mint fehér galambrajzás közé a vércselecsapás fekete villanása. — Jóformán még át sem járhatta benső lelki világunkat a föltámadásnak husvétkor mindig megismétlődő angyali kinyilatkoztatása, amelytől valamikor zengett a verőfényre váró húsvéti hajnal, amikor a táviró már szétröpitette a mi nagy-nagy bánatunkat, a mi nagy-nagy szomorúságunkat és gyászunkat, amely e haláleset nyomán mindnyájunkat ért és amely a nagvhét zsolozsmájává változtatta ajkunkon is, szivünkben is a húsvéti evangéliumot. — Pedig erre a szomorú valóságra elc.'cészül- heltunk volna régóta már, hiszen hónapok, szinte évek óta féltő, aggódó szeretettel néztük és láttuk, mint szegődik egyre jobban közvetlen közelébe a halál és hogy már csak az időpontot válogatja meg, amikor majd magához öleli egészen ennek a nagy léleknek és szellemnek egvre jobban romló porsátorát, amikor majd halálra fogja szorítani fagyos csontkezével ezt a hűséges, csupa szerétéiből alkotott, áldott, nemes jó emberi és baráti szivet. És most, amikor már szomorú valósággá lett, amitől féltünk és amitől remegett a lelkünk, most úgy érzem, mintha a próféta siralma zokogna ki az elmúlt ünnepnek hangulatából és mindnyájunknak a leikéből: . . elesett a mi fejünknek koronája . . . oda van a mi szivünknek öröme . . .!“ És érzem azt js, hogy ez a prófétai szó állapítja meg a legtalálóbban és a legigazabban azt, hogy mi volt nekünk Törköly József, mit jelentett nemzetpolitikai, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági életünkre nézve egyaránt a Megboldogult, — valóban fejünknek koronája volt ő — és megállapítja ez az ige azt is, hogy milyen mélysé- séges bennünk az az érzés, amellyel nagy halottunkat siratjuk és gyászoljuk: bizony oda van a mi szivünk öröme! — Siratjuk és gyászoljuk azonban ml itt élő magyar evngélikusok külön is, akiknek szövetségi életében — annak megalakulásától kezdve szive utolsó dobbanásáig — áldozatos alapitó tagja, lelkes, buzgó híve, mindvégig bölcs irányítója és vezetője volt. — Ha igaz az, hogy a kisebbségi sorsban élő népek és egyházak igazi vezető egyéniségeinek és va’óban kimagasló alakjainak élete és sorsa: harc, küzdelem és önfeláldozás, akkor ezt kétszeresen vonatkoztathatom nagy halottunkra azzal, amivel a Szlovenszkói Magvar Evngélikus Szövetség és a magam nevében is elbúcsúzom Tőled, példát adó vezér, nemes szivü, hü testvér: Te mindig álltad a harcot, nemesen küzdötted végig mindig soraink élén, mindig közöttünk és érettünk. Megtartottad a hitet és a jó lelkiismeretet. Hü voltál mindenkor és mindenekben mindhalálig, azért hbtel hisszük, hogy migdicsőült lelkedre vár az örök áldások jutalma. A tavaszi kúra fiatalító kúra! Egészségünk a legdrágább kincsünk: ezt megtartani a legfőbb kötelességünk! Karunk életviszonyai sok olyan betegséginek az okozói, mint bélrenyheség, aranyér, savtul- tengés összes kellemetlen következményeikkel, fekélyképződés, reuma, köszvény, cukor-, hólyag-, vese és az annyira veszélyes rákbetegség. A természet az emberiségnek gondos előrelátással egyszerű, természetes és bevált gyógy- és óvszereket ajándékozott, hogy ecészségüket megóvhassák. Bebizonyítható, hogy 300 éve küldik szét az egész világba, az egész orvosi kar által annyira kedvelt Bilini Sauerbrunn és Saidschitzi keserű vizet. Ami évszázadokon keresztül bevált, annak a jóságát nem kell külön bi zonyitani! Ezért mindenkinek ki kell használni a természet drága kincseit. Különösen a tavasz, mely az egész természetnek csodálatos újjáéledését jelenti. alkalmas a Bilini Sauerbrunn vagy a Saidschitzi keserüvizivókurára. E kúra által a szervezet megtisztul a salakoktól, a vért és a nyirokérrendszert alkali tartalékokkal látja el, az egész szervezet újjáéled. A beteg azonban kérdezze meg háziorvosát. Igyon naponként kedve szerint Bilini Sauer- brunnt vagy Saidschitzi keserüvizet és ettől az egyszerű házikurától uj életenergiát, fokozott ellenállóképességet szerez és meggátolia az idő- e'őfti öregedést (érelmeszesedés). Mérget a szervezetből eltávolítani, az élet meghosszabbítását jelenti! 1834 POZSONY. — Csütörtökön délután helyezték örök nyugalomra a pozsonyi őslakosság nagy részvéte jegyében a kilencvenéves korában elhunyt Stampfel Károly volt császári és királyi udvari könyvkereskedőt, akinek emlékét a magyar művelődéstörténetben megőrzik most már azok a könyvek, amelyeknek kiadását ő tette lehetővé. Patriarkális éveiben is szép öreg uras alakját érdemes mégegyszer felidéznünk, mert Stampfel Károly élete is egyik legszebb példa volt arra, hogy a régi világban miként tudott hatni a magyar géniusz átformáló ereje olyan emberre, aki alapjában véve — mai szóval élve — „fajtiszta" német származású volt és a német kultúrán nevelkedett fel, de aki mégis maradéktalanul magába szívta a magyar élet levegőjét. Stampfel Károly típusa volt azoknak a régi pozsonyi németeknek, akik nyelvükben, kultúrájukban megmaradtak németeknek, de lélekben közösséget vállaltak a magyar sorssal. Ősei évszázadok óta éltek Pozsonyban; egykor dr. Ortvay Tivadar, Pozsony legalaposabb történésze akarta megírni a híres magyar könyvkiadó családi krónikáját. A pozsonyi belvárosi telekkönyvben már 1439-ben szerepelt a család egyik őse, Stampfel Vencel mint belvárosi ház- tulajdonos. De a városi levéltárban őrzött, a tizenharmadik századból fennmaradt egyik iraton is felbukkant a Stampfel név. A családi okmányok hiánytalanul a tizennyolcadik század elejéig vanak meg visszamenőleg. Egy pozsonyi könyvkereskedő „megtanul dolgozni" Stampfel Károly a pozsonyi német reálban hat osztályt végzett kitűnő eredménnyel. Szülei vagyontalanok lévén, a rendkívül jóeszü, értelmes fiú a kereskedői pályára lépett és egy Krapp nevű ember könyvkereskedésében tanulta ki a szakmát. Mint könyvkereskedősegéd ezután több évig tökéletesítette magát Németországban, ahol — miként erre többször hivatkozott, — „megtanult dolgozni". Pozsonyba visszatérve, Wi- gand Móric könyvkereskedésében kapott állást. Wigandtól 1873-ban — buszonötéves korában — adósságra megvette a könyvkereskedést. Ez ugyan régi könyvesbolt volt, — a levéltári adatok szerint a 19-ik század elején alapította egy Kámpf Sándor nevű könyvkötő, aki Schwein- furtból szakadt Pozsonyba s itt megtelepedett — és akkor már igen pangó és elhanyagolt üzlet volt. Szorgalmával, vállalkozó szellemével azután ezt a kis üzletet a régi Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadó cégévé fejlesztette. volna be, nem tarthatják meg, mert Pozsonyban sem magyar színészek, sem megfelelő magyar műkedvelők ezidőszerint nem állnak rendelkezésre s ezért úgy határoztak, hogy a Jókai-dara bot német nyelven fogják előadni' az uralkodópár ezüstlakodalraa alkalmából. Az újság megemlíti, hogy Stampfel Károly Budapestre utazott, ahol Jókaival személyesen közölte ezt, aki igen sajnálta a magyar előadás elmaradását, de egyúttal örömmel bejelentette Stampfelnek, hogy a Pester Journal Schnitzler nevű szerkeszlője éppen most fejezte be színdarabjának német fordítását.. — Siratjuk és gyászoljuk azoban ml itt élő azonnali lement a Franklin-nyomdába, úgyhogy Stampfel még a nyomdafestéktől friss könyv egyik példányát hazavihette Pozsonyba s itt a német színtársulat rövidesen elő is adta „Held Pálffy" címen Jókai uj színmüvét. UgyanAz első kiadványok Az első könyv, amit az üzlet átvételének évében, még 1873-ban kiadott: német nyelven irt magyar nyelvtan második, javított kiadása volt. A könyv, amely akkoriban 40 krajcárba került, szerencsés indulás volt, mert még ugyanabban az évben megjelentette a nyelvtan harmadik kiadását. Az első években főleg gyakorlati jelentőségű könyveket adott ki, szótárakat, nyelvkönyveket s kiadta Dohnányi Ernőnek, a világhírű zeneszerző édesapjának, — aki a pozsonyi katolikus főgimnáziumban volt tanár, — gyorsirási tankönyvét. Később iskolai célokra nagy fali- és kis kézitérképeket adott ki; ezek voltak az első, Magyarországon kiadott térképek. A következő évben az ifjúság részére „Könyvesház" sorozatot indított, amelynek keretében kiadta Jókai Mór több müvét is; Jókaival élénk összeköttetésbe került s nemsokára sajtó alá rendezte Jókainak „Szabadság a hó alatt" cimü regényét német fordításban. „Jókat jön !“ Stampfel Károly, aki 1876 augusztus 17-én megkapta a „királyi akadémiai könyvkereskedő" címet (a „császári és királyi udvari könyvkereskedő" dmet 1883 január 22-én kapta meg), 1879 január elején meghívta Jókai Mórt Pozsonyba és a Pressburger Zeitung, amely akkor Pozsony hivatalos lapjának számított, „Jókai kommt!" címmel közölte elsőnek az örvendetes hirt. Két nappal későbben a Pozsonyvidéki Lapok is átvette a hirt: „Ezen valóban magas látogatást városunk főleg azon szerencsés körülménynek köszöni, hogy Jókai regényeinek német fordításai ezentúl derék könyvkereskedőnk, Stampfel Károly kiadásában jelennek meg. A látogatást a világhírű Író tavaszra Ígérte". A Westungarischcr Grenzbote 1879 április 16-iki számában hosszabb cikkben számolt be arról, hogy a városi színházban tervezett Jókai- estét, amelyen Jókai egyik színmüvét mutatták PAIM BEACH az amerikai mosószövet minden jóbb szabóságban kapható! Fölerakat: AtitylolZii, rrali a I., Masná 19. ebben a számban bejelenti a lap, hogy Jókai, aki a húsvéti ünnepeket Bécsben tölti, visszatérőben félbeszakítja útját Pozsonyban, ahol előadást tart a szegedi árvizkárosultak javára. A „Szabadság a hó alatt" cimü regény német kiadása után Stampfel Károly még Jókai Mór több regényét kiadta német fordításban, köztük a Rab Rabit is, amelyet Mikszáth Kálmán a legkiválóbb Jókai-regénynek tartott. Kossuth és Pulszhy emlékiratai A következő évben, 1880-ban Stampfel Károly merész vállalkozásba kezdett. Kossuth Lajos és Pulszky Ferenc emlékiratainak német nyelven való kiadását határozta el. Kossuth emlékirataiból még ebben az évben jelenik meg az I. kötet „Meine Schriften" címmel, Pulszky emlékiratainak pedig I. és II. kötete „Meine Zeit" címmel. E tette után a West- ungarischer Grenzbote azt Írja Stampfel vállalatáról, hogy Becs és Lipcse legkitűnőbb hasonló kiadóvállalataival is felveheti a versenyt Kossuth Lajos emlékiratainak II. kötete 1881- ben, III. kötete 1882-ben jelent meg, Pulszky Ferenc emlékiratainak ül. kötetét 1881-ben, IV. kötetét pedig 1883-ban adta ki. Stampfel Károly az emigrációban élő Kossuthtal és Pulszky Ferenccel is, mint a Budapesten élő Jókai Mórral, állandó levelezést tartott fenn és e kultúrtörténeti szempontból ma nagy értékkel bíró levelek szintén ott vannak Stampfel Károly hagyatékában. Kossuth Lajosnak 1880 február 22-én Stampfel Károlyhoz intézett leveléből közöljük a következő sorokat: „Das Interessé dér Schriften, die Sie Ungarns Bürgern deutscher Zunge zugánglich zu machen uriternahmen, ist glücklicherweise nicht von meiner geringen schriftstellerischen Fáhigkeit abhángig. Was ich dem Publicum biete, ist nicht sowohl mein Werk, als vielmehr ein Rechnung- legen darüber, wie die ungarische Emigrgtion im Exil ihre Pflichten für das Vaterland auf- gefasst, wie sie Ungarns gutes Recht im Ange- sichte dér Welt vertrat wáhrend die Nation daheim zum Schweigen verdammt sich befand und wie sie die Wiederverwirklichung jenes gu- ten, unverjahrbaren Rechtes an die Momente dér Weltgeschichte anzuknüpfen sich bemüht." Kossuth Stampfel Károllyal németül levelezett, éppígy Jókai is. Az első magyarnyelvik tudományos zsebkönyvtár Mindezek a kiadványok a Stampfel-céget hamarosan kiemelték lokális jelentőségéből és megtörtént az a csoda, hogy a kiegyezés utáni korszakban egyre nagyobb- arányuvá fejlődő Budapest centralizáló hatása ellenére is sokáig Pozsony volt a magyar könyvkiadás egyik legfontosabb központján Stampfel Károly vállalkozó kezdemény ezése 1883-ban megteremti a „Magyar Helikon" könyvsorazatot, amelyet azzal a céllal inditott útjára, hogy „a magyar ifjúság és a müveit közönség láthassa azon dicső jellemeket, jeles férfiakat, akik magyar nyelvünk és irodalmunk, tudományunk és nemzeti kultúránk felvirágoztatásán lankadatlanul működtek és a nemzeti jólét szegletkövét alkották". A különböző könyv- sorozatok közül, amelyeket megindított, az idősebb nemzedék emlékezetében még ma is élénken él a Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár sorozata, amely úttörő vállalkozás volt akkoriban Magyarországon. Stampfel rövid idő alatt 160 tudományos kis kézi könyvet adott ki a legkülönbözőbb tárgyról, a nemzetközi jogról, az alkotmánytanról, a kereskedelmi jogról, a szociológiáról, az etikáról, a meteorológiáról, a magyarság őskoráról stb. Amit mostanában a Magyar Szemle Kincsesháza kis könyvei jelentenek, ezt a szerepet töltötte be a századfordulón Stampfel Károlynak a tudományok népszerűsítését célzó magyar vállalkozása, amelynek sikerében a sorozat megindulásakor bizony szakkörökben alig bíztak. Ugyanakkor persze Stampfel Károly továbbfolytatta a megkezdett más sorozatokat is: „Ifjúsági Könyvtár", „Ifjúsági Színház", „Leányok Könyvtára", „Nemzetünk nagy költői" címen jelentek meg ezek a sorozatai. A szellem munkásai közül tekintélyes gárdát gyűjtött maga köré, akiknek munkásságát mindig igénybevette, de akik őbenne is mindig lelkes, áldozatkész támogatójukra és pártfogójukra találtak. Az ifjúsági irók közül Gaál Mózes, Benedek Elek és Tábori Kornél könyveit adta ki különösen szívesen és több könyvét adta ki Thaly Kálmánnak,a Rákóczi-kor lelkes kutatójának is. Könyvkiadásai intenciójával mindenkor bebizonyította, hogy német származású ember létére is lelkét teljesen áthatotta a magyar történelem küzdelmeinek emléke és a magyar kultúra sze- retete és nagyrabecsülése. Ha életében nem is tudott sohasem teljesen hibátlanul magyarul, az általa kiadott könyvekbe vitte bele nagy szeretetét a magyarság iránt és ezt az érzését haláláig megőrizte. Harminc éves kiadói jubileuma után két év múlva, 1905-ben — belebetegedvén a szakadatlan munkába, — visszavonult. Pedig akkor még csak ötvenhét éves volt (harminchárom évvel ezelőtt), orvosa azonban már régen kérte, hogy vonuljon vissza, vagy legalább is mérsékelje a munkát. Ez indította őt arra, hogy kiadóvállalatát eladja a Révai Testvérek részvénytársaságnak, amely azóta is Magyarország egyik tekintélyes könyvkiadóvállalata. A magyar könyvkiadás tekintetében Stampfel Károly 32 esztendős könyvkiadói munkássága egyúttal Pozsony magyar kultúrtörténetének is egyik legszebb fejezetét jelenti. A kilencvenéves öreg ur, akit most eltemettünk, német származása létére is közöttünk hagyta emlékével azt a csodát, amely őt lélekben magyarrá alakítva, örökké egybeforrasztotta a magyar múlttal. KÖRNYEI ELEK. Fala Tamás: FELEDÉS Van százesztendős feledés, Van ezeréves feledés, Mind olyan könnyű, egyedül Az első tiz-husz év nehéz. Mig a halott vár valakit. Csak addig érzi lenn a bút, Ameddig meg nem szokja, hogy Már nem sirdomb, csak gyalogút. Czél Jenős A temetőn olvad a hó Arany foltok, arany bogarak Vlllóznak a sír-márványokon. Halálba hígult ember-rokon, Látod-e az ibólyás tavaszt Gyökér-csókoló rögök alatt? Feketén csipkézett fát vallat A szél. Ma a halál nászágya KJvlrult, mint uj asszony vágya. Cipruságon rigófészekből Kicsattog az élet-induló. A barackfa holnap viruló, Mint gyermekszáj az anyakeblen. Valaki akkor sirt legszebben, Mikor barackniagot hullajtott El a temető közepébe. És majd barackvirág kelyhébe Csillog a hullák átszűrt szeme, Méhek, darazsak ezer neme Mintha csendesmisét zsongana S szólnának halk szivü harangok. Márvány, fejfa: temető-rangok. Itt nagyságos ur koponyáján. Ott egy csavargó éhes száján Mozdulnak a tavaszi rögök És a temető* olvad a bó. Hogyan lett a pozsonyi német könyvkereskedősegédből a múlt század végének egyik legjelentősebb 1 magyar könyvkiadója? A kilencven éves korában elhunyt Stampfel Károly érdekes életpályája ■ Jókai Mór, Kossuth Lajos és Pulszky Ferenc levelei a nagyértékü Stampfel-hagyatókban
