Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-24 / 94. (4537.) szám
1938 április 24, vasárnap. Ti ' irnafri Kuthy: A magyar tőkeképzés megalapozása csak a szövetkezetek es a gazdasági egyesületek utján lehetséges A Hanza elnökének érdekes nyilatkozata a magyar falu gazdasági fejlesztéséről - A fogyasztási és hitelszövetkezetek, valamint az önsegélyzők jelentősége -- Fontos föladat: az ifjúság gazdasági fölvilágositása GALANTA. — (Kiküldött munkatár sunktól.) Szlovákiai kőrútunkon nem sza- kszthattük el a kedvező alkalmat, hogy Gailán,tán föl ne keressük a magyarság életében olya.n döntő jelentőséggel bíró Hanza szövetkezeti központ elnökét, dr. Kuthy Gézát, hogy néhány mondatban nyilatkozatot kérjünk tőle lapunk részére. A legfontosabb kérdést intézzük hozzá: megvan-e Szlovákiában a magyar tőke képződésének lehetősége? Lehetséges-e a magyarság legszélesebb népi rétegeit bevonni a főkéképzés annyira fontos gazdaságpolitikai mozgalmába? Dr. Kuühy a .tapasztalt szakember önbizalmával válaszok. Válasza a következőképpen hangzott: ' ... . — A magyar fŐkeképzésnek Csehszlovákiában megvan a lehetősége. E megállapi- tásnák az ellenkezőjét állítják ugyan sokan. Azok állítják ezt, akik a tőkeképzést felülről, parancsszóra, jelszavakkal, idegen erők segítségével képzelik megvalósítani. Akik azonban ismerik a mi népünk nagyon értékes gazdasági és kulturális erejét, értékeit, ismerik annak módját, hogyan lehet azt a közjó javára gyümölcsöztetni, azok tudatosan, meggyőződéssel állíthatják, hogy a magyar tőkeképzés lehetséges. — A magyar tőkeképzésnek a falura kell alapítva lenni, a mi népünkre, melyre a lég válságosabb' időben is biztosan lehetett számítani közös céljaink megvalósításánál. Ennek I első feltételé a falu népe bizalmának teljes bírása* Ez viszont nagyon nehéz, mert falva iákban sokszínű jelszavak hangoztatásával, a cég- táblák. :küüzésévéi,. hordozásával . kísérleteztek és kísérleteznek, ami mögött legtöbbször egyéni érdek, érvényesülési lehetőség bujkál 3 mindezzel szemben a. magyar falu- bizalmatlan, amin csodálkozni nem lehet. De ha egymásrautaltságunk teljes felismerésével, meleg együttérzéssel, önzetlen, öntudatos cselekvéssel kapcsoljuk össze gazdasági és kulturális értékeinket, ha > nem elvenni, hanem a termelőinket, foI gyasztóinkat megerősíteni, tőkeképző alanyokat teremteni akarunk, — ezt tűzzük ki célul és ez a cél irányítja önzetlen munkásságunkat, akkor vállalkozásunk nem lesz tartalomnélküli forma, hanem élő valóság. — Meg kell szüntetni azt a bizonytalanságot, amely termelőinket és fogyasztóin- : kát a termelésnél, az értékesítésnél és a fo~ l gyasztási cikkek beszerzésénél körülveszi. • A gazdasági életben uralkodó nagy bizony- ■ tá lanság a legnagyobb gátja a tőkeképződés lehetőségének, gondoskodni kel'l tehát • arról, hogy ez a bizonytalanság az anyag ■ beszerzésénél, a termékek értékesitésénél, a hiteligény kielégítésénél a lehető legkisebb . mértékre leszá'Hittassék. Ezen célnak legbiztosabb eszközei a termelő, értékesítő, fogyasztási és hitelszövetkezetek. Ez az a keret, amelyben a feltétlen bizalmat kiérdemelni és állandósítani tudjuk, ha pedig ez i megvan, a legnehezebbnek, megvalósithatatlan- nak vélt feladatokat is meg tudjuk oldani. — A bizalom megteremtésével, a szükségleteink beszerzésénél, termelvényeink értékesítésénél a bizonytalanság lefokozása által oda fog összefutni a sok apró tőke, ahol annak képződési lehetőségét előmozdították: a falusi hitelszövetkezetekbe. Minden falusi hitelszövetkezet egy-egy méh- kaptár, az ott összegyűjtött sok apró tőke nemcsak a falu hitelszükségletét oldja meg, hanem a központi hitelszövetkezetbe való összegyűjtéssel lehetővé teszi az összes hiteligény kielégítését. — A hitelszövetkezeti keretet népünk a magáénak tartja. A méhecske elsősorban magának gyűjt, de ha el van látva, sok jut az összehordott mézből másnak is. • A hitelszövetkezeti központ az a keret, ahová összefut a falusi szövetkezetek összegyűjtött | tőkefeleslege. Innen a tisztán kezelt gazda-1 sági csöveken jut el mindenhová, ahol arra szükség van és ennek nyomán megindul a gazdasági körforgás, miközben felemel, erősít, vállalkozóvá tesz, lehetővé teszi a tőkeképzés tökéletesítését. A Hanza példája — A Hanza tőkeképzését a termelés értékesítése és a fogyasztás terén kezdte 1925-ben. Akkor 260.000 korona üzletrész volt lejegyezve, de teljes bizalom hiányában még befizetve nem volt. Az 1937. év lezárásával 61,737,280 koronát forgatott, amely tőkeképződés napról-napra emeelkedik. — A Hanza hitelszövetkezet a bizalom kialakulása után, 1930-bán indul el 69 darab 100 koronás üzletrésszel, tehát 6.900 koronával. Folyó év március 31-én a betétállomány 8,873.290 korona 05 fillér. E betétállomány állandóan emelkedik. Ez nem azt jelenti, hogy pénzbőségében vagyunk, hanem azt jelenti, hogy a sok apró tőke helyesen végzi körforgásában gazdasági építő munkáját, — Ez a két összeg gazdasági és kulturális életünk erejében állandóan végzi körforgását s miután ez a körforgás tiszta, egészséges utón halad, útközben állandóan bekapcsolódnak azok, Egy kis tabletta meghódítja a világot. A Tóga! jósága miatt nem hiába érdemli meg világhírét Mindenütt a földön, a föld minden kontinensén számtalan ember van, akik végtag-, izületi-fájdalmaktól, idegbántalmaktól, fejfájástól és megfázástól olyan sokat szenvedtek s akiknek a Togal javulást és könnyebbülést szerzett Általánosan ismeretes, hogy a Togal a hugy- savat feloldja és az ártalmas anyagokat a szervezetből kiválasztja. A hatás a megszokástól nem lesz kisebb. Elterjedése nem ismer határt, tere az egész világ, ön se mulassza el a Togal szedést, ha az egészségéről van szó. A Togal a bel- és külföld minden gyógyszertárában kapható. Ara 12.— Kő és 27.50 Kő akiket a tények, jól felfogott érdekeik győznek meg. Önsegélyző egyesületek •— Az iparosok tőkeképződésének leghatásosabb eszköze az önsegélyző egyesületek létesítése. — Galántán az 1937, év végén 70.000 koronát osztott szét karácsony hetében a két év óta működő önsegélyző társulat. Év közben az iparost támogatja a nyersanyag közvetlen és készpénzért való be vásárlásában, ezzel lehetővé teszi, hogy a vállalkozási versenyben résztvehet a tőkeszegény iparos. Az Ifjúság irányítása gazdasági pályákra Másik kérdésünk egy szintén gyakorlati kérdésre vonatkozott: Azt kérdeztük a Hanza vezérétől, mi a véleménye a magyar ifjúság gazdasági neveléséről és gazdasági pályákon való elhelyezkedésének lehetőségeiről. Dr. Kuthy kihangsúlyozta, hogy a magyar ifjúság reális irányú nevelését erősen ki kell egészíteni gazdasági szakismeretekkel. — A falu ifjúságának gazdasági nevelését, képzését — úgymond — a gazdasági egyesületek utján téli tanfolyamok tartásának keretén belül gondolom az adott viszonyok között a legjobban megoldhatónak. Ezen tanfolyamokkal kapcsolatosan köthető össze a gyakorlati élet az elméleti kiképzéssel. Ennek keretén belül lehet elsajátíttatni a közigazgatási, igazságszolgáltatási és adózási legszükségesebb ismereteket, — A tanuló ifjúságnak legtöbb tagja elhivatottság nélkül, tisztán csak elhelyezkedési célzattal választ pályát, ezért a sok hozzánem- érfcés, ennek folyománya az elhelyezkedés nehézségei. Célszerűnek tartom már a középiskolában a felvilágositó munkát kifejteni rövid ismertető füzetek terjesztésével. Nagyon fontosnak tartom egy központi hely (nyári üdüA VAKACIO Irta: W. Wimberger Anna Azon tépelődőtt, vájjon a halványlila ru-I hát is elvigye-e? A kék és az almazöld már | ott pihent a bőrönd fenekén. Igaz, hogyj csak tiz napra megy, de a nagyvárosiak | annyit öltözködnek s Belláék előtt igazán nem akart rongyoskodni. A másik bőröndbe a fehérnemű került. Abban is elgyönyörködött. Dusán díszített volt minden egyes adarab, csupa hetényi meg madeira hímzés, fáradhatatlanv délutánok eredménye, mikor a hivatalszobában, mely egyszersmind lakószobául és ebédlőül is szolgált, elüldögélt a kisablaknál, várva a bélyegért, levelezőlapért odatévedő falusiakat. Csak olyankor rakosgatta óvatosan össze és tette félre a hímzést, ha a sánta Bo- ezoráné jelent meg az ablaknál, hogy benyújtsa a délutáni postazsákot. Mert ekkor kezdődött a szigorúan hivatalos teendő. Ilyenkor még a . cirmost is elhessegette az íróasztal végéről, ahol az rendesen szunyókálni szokott. De ma csak a készülődés érdekelte Irmát, mert ez már előélvezete volt mindama kellemes izgalomnak, mely reá a tíznapos szabadság alatt Pesten várt. Mert Pestre készült, rokoni látogatásra, unokanővéréhez, Bellához, aki, mint irta, már visszajött a tengerparti nyárhlásról és most találná Irma fölrándulására legalkalmasabbnak az időt, mert ilyenkor, szeptember végén az idő is jó még és színház és egyéb szórakozás is akad megint. * Az irónő ezzel ős egy másik elbeszélésével nyerte el a pozsonyi Toícly Kör novelFapályaIrmát rendkívül meghatotta ez a meghívás, mely rögtön követte azt a levelét, melyben minden szándékosság nélkül, inkább csak egyéb téma híján, megemlítette, hogy ő bizony azt sem tudja, milyen az a Budapest .,. Arra nem is gondolt, hogy az ő szülei szinte nyaranta látták vendégül kisleány korában a kis Bellát s hogy most, hogy Bella oly jól ment férjhez, talán kényszerű kötelességérzésből hívhatta meg őt. A szertefekvő ruhákon kívül volt még valami, ami elárulta a nagy készülődést: az erős kamillateaszag, mellyel Irma ünnepélyes alkalmak előtt a haját mosta. Nagy, szőke, hosszufonatos haját, mely miatt sose tudott jólülő kalapot találni, melyet azonban divatosra, fiatalosra levágni mégis, ahogy Irmus édesanyja is mondta, halálos vétek lett volna. Irma ugyan már sokszor gondolt erre s este, ha egyedül volt a szobában, próbálgatta is, milyen volna igy konty nélkül. Nem volt ugyan hiú s gyakran el is röstelkedett azon, hogy harminchét esztendeje ellenére még annyit törődik a ruhával s oly gyakran néz el aggódva egy-egy induló ráncot az arcán. Különösen most okozott neki sok gondot a külseje, mikor Bellához készült, akinek ápolt szépségére félve gondolt. Az is volt az első, amit meglátott, amikor Budapesten kihajolt a gyors ablakán s a perronon megpillantotta Bellát. Milyen elegáns! — gondolta magában s az utazókosztümje, melyet olyan megelégedéssel vett föl reggel, most jelentéktelen és vidékies öltözetnek tűnt föl a szemében* Bella kedvesen integetett s kacagó szívélyességgel ölelte meg. Máris vitték a po'gy- gyászát s mikor autóba ültek, Irma elmosolyodva gondolta, hogy bizony ő eddig még csak kétszer ült autóban, mind a kétszer a szomszéd bérlő vitte ki potyán az állomásra. Bella finom kis tenyere közé véve a kezét, kérdezte: .— És most mesélj, mi újság nálatok?! Irmának hirtelen semmisem jutott az eszébe. Mit is mesélhetne, ami szóra érdemes, ami azóta a hét esztendő óta történt, mióta nem látták egymást Azt mondja-e, hogy uj tanítónő került a bölönyi tanyára és hegy azzal összebarátkozott? Mert az utóbbi esztendőknek ez volt az egyetlen uj és kellemes eseménye. Avagy azt, hogy négy évvel ezelőtt oly váratlanul megkérte a cso- módi jegyző, aki három gyermekkel megözvegyült. Mert az is igen nagy esemény veit az életében és igen soká eltöprengett, álmatlankodott rajta, mig elhatározta, hogy mégse megy hozzá ... Hát csak azt mondta, hogy bizony nálunk nem sok az újság. Majd hozzátette még, hogy Kálmánéknál a télen megint kisbaba volt, de szegényke meghalt mindjárt. — Ugyan, szegény asszonyka! Hány van már Kálmánéknál? — Két kisleány van már. Ez is leányka volt. De szegény Piroska mégis annyira bánkódott, hogy meghalt. Mama náluk volt a télen. Örülök, hogy mama úgy szereti Piroskát. Olyan ritka az, hogy anyós és menye jól megférjenek. Az is igaz, hogy ritkán találkozunk, mióta Kálmánék olyan messze kerültek. De Bella oly kedves volt s oly hamar talált mondanivalót, mellyel áthidalta azt a hét esztendőt, melyek alatt nem látták egymást. Otthon Zoltán, Bella ura jött eléjük. Magas, elegáns megjelenésével megfélemlitően imponáló volt. Pethes Zoltán ismert sebész volt Budapesten, akit a szerencse, a fényes föllépése s a jó összeköttetései emeltek arra lőtelep) létesítését, ahol gyakorlati és szakelőadók az egész nyár folyamán, sőt béli tanfolyamok tartásával kapnának a hallgatók kimerítő tájékoztatást és előkészítést a gyakorlati pályákra. — Ilyen előkészítés, kiképzés mellett a gazdasági egyesületek utján igen sok tanult ember nyerhetne elhelyezkedést a falu gazdasági és kulturális életében és a szövetkezeti keretek tökéletes megoldásánál. Ezen keretekben a kezdet kezdetén vagyunk, itt azonban kontárkodással csak ártani lehet, ide teljes felkészültség szükséges s ezzel igen nagy eredményeket lehet elérni, — Az eredmény akkor lesz teljes, ha az egészséges szellemi tőkeképződés egybe fog forrni az anyagi tőkeképződéssel. Szellemi tőkeképződésünk akkor lesz egészséges és eredményében hatásos, ha egységes elhatározással megszüntetjük a sokféle cimü és célú alakulatot, szervezetet, ezzel elejét vesszük értékes erőink szétforgácsolódásának, Meg kell teremtenünk a •szellemi termelés egységesítését, ami maga után vonja a gazdaságos értékesítést, fogyasztást. Ezen az utón fog sok szellemi foglalkozású az elhivatottsága körében elhelyezkedést találni és szellemi tőkeképződésünket előmozdítani. a polcra, amely gondtalan jómódot, szép és fényűző asszonyt és otthont biztosított neki. Vacsoránál gyöngyöző aranybor állt a poharakban s a pecsenye után valami nagyszerű krémmel leöntött tészta került az asztalra, amilyet Irma még sose evett. A vendégszobában, Irma ágyán rózsaszín selyempaplan volt s ő belemosolygott párnáiba, mikor az utazástól fáradtan kinyuj- tózkodott benne. Másnap, mikor a nagy gonddal felöltőit zöld ruhájában megjelent, hogy kicsit sétálni menjenek, Bella gyors pillantással végignézve rajta, kedvesen mondta: — Nem volna-e jobb, ha a kosztümödet vennéd föl? Nincs valami meleg idő, nézd, én is kabátosán készülődtem s ennek megártana, ha csak egy kicsit is megázik. Irma habozott. — Gondolod? De most átöltözzem? — Hiszen az oly hamar megvan! Gyere, segítek. És Irma átöltözködött. — Kissé hosszú a szoknyád, Irmuskám. Délután majd feltüzzük kissé. Nézd, igy fes- sebb. Hiszen szép lábad van, mit dugdosod. Irma nevetve mondta, hogy ő bizony még ezt is rövidnek találta s már a vonaton nézte, hogy milyen röviden jár mindenki. Aztán átmentek a hálószobába s ott Bella még lepermetezte finom illatszerrel. Mikor a nagy púderpamaccsal jött feléje, Irma kissé meghátrált. De Bella azt mondta: — Nézd, fénylik az orrod. Nos, nem jebb-e igy? Irma félszegen mosolygott és a púdert hamar letörülte kesztyűjével, mikor Bella elfordult. De mikor a Belvárosban elmentek az óriás tükörablakok előtt, megállapította, hogy a szoknyája tényleg tulhosszu. S délután fölszegték a szoknyát. Irma elnézegette Bellát, amint az a lakásban mozog. A könnyű háziruha végigomlik rajta, kiformázza s megint elmossa szép, karcsú alak7
