Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-16 / 89. (4532.) szám

133> áprfljg 16, moadwriL. ^ 21 Magyar újságírás Pozsonyban öfven évvel ezelőtt Húsvéti tallózás a pozsonyi egyetem könyvtárának olvasótermében a Pozsonyvidéki Lapok félszázados elsárgult fóliánsal kozott POZSONY. — Az első magyar újságot tud' valevően Pozsonyban szerkesrtetbe Ráth Má' tyás evangélikus lelkész, akinek az emléktábláját nemrég leplezték le Győrött. Ráth úttörő műn' kát végzett a magyar újságírás terén, ő maga szerkesztette a százötven évvel ezelőtt Pozsony­ban megjelent „Magyar Hírmondó" című lapját és maga is hordta szét az előfizetőknek. Lapja néhány évi fennállás után megszűnt és Ráth dr kölitörött Pozsonyból A Magyar Hírmondóból egyetlen példány sincs meg már a pozsonyi mú­zeumokban. a budapesti Nemzeti Muzeum őr­zi annak néhány példányát, Pozsonyban a ..Híradó" elődje a „Pozsanyvi- céki Lapok" cirmi, hetenként ötször megjelent magyar újság volt. amelynek a felelős szerkesz­tője Ardényi Dezső és a szerkesztősége a Lő- rírxkapu-ucca 9. szám alatt volt Egyes szám ára 5 krajcár, előfizetési ára t évre 12 forint, Hatvanhét évvel ezelőtt jelent meg az első szá­ma és a pozsonyi Komensky-vgyetem könyvtá­ra ezeket a köteteket gondosan őrzi Ellátogat­tam husvét előtt a Kiarissza-uccal egyetemi könyvtárba, amelynek csöndes olvasótermében kurióriuraképpen átnéztem a „Pozsonyvidéki La­pok" 1858-as évfolyamát, hogy megállapítsam, miként irtok és szerkesztettek félszáz évűd ez­előtt magyar újságot Pozsonyban. A nyelv min­dig változik és a mostani modern újságírástól na­gyon elüt például csak a húsz év előtti újságírás is, hát még az ötven év előtti! Az Ardényi lapja például a Hírrovatában ezt közli: „Április elsejétől kezdve uj előfizetést nyi­tunk. Az előfizetési ár lapunk ,♦homlokán'4 ol­vasható." ötven évvel ezelőtt husvét . éppen áp­rilis elsejére esett és az ünnepi vezércikket ma­ga a szerkesztő irta. mig Kovács Sándor Hús­véti Ének dmen verset irt a lapba. Április elsejei tréfát akkor még egy komoly lep sem engedett meg magának. Ezt tiltotta a jéizlés és a közönség iránt táplált tisztidet. Eb­ben a lapban legalább sehol sincs nyoma áp- Tilis-cjáTatásmk, - ­A négns már akkor ísm. Ellenben ..Hazai dolgok dmtt rovatában ez éli: „A közélet a húsvéti ünnepekre való tekin­tettel országosan szünetel" A Politikai birek rovatában ezt találtam: „Az olasz hadsereg újabb hírek szerint bevárja a négus támadását, aki állítólag 80.000 főnyi erővel tör ellenébe. Olaszországnak tehát már akkor is baja volt a négussal, a mostani Hadié Szaiasszié elődjével, aki — mint tudjuk — annak idején alaposan el­verte az olaszokat az aduai ütközetben és Graziam tábornok most 50 év után revansot vett rajtuk. Ugyanebben a rovatban olvasom később, hogy' az olasz hadsereg vezérkari főnö­ke Asinari tábornok volt, aki rá a Pozsonyvi­déki Lapok megállapítja, hogy magyar szárma­zású, Sigray górfnőt volt az édesanyja, Magyar­országon nevelkedett és jól beszél magyarul.. (A magyar humor Grazianíröl Is megállapította, hogy Grád Janinak. Badoglióról meg, hogy Bá­dog Leónak hívták és mind a kettő magyar volt! . . .) Ferenc József király a húsvéti ünnepeket 50 év előtt Ischíben töltötte, mig a magyar minisz­terek közül Tisza Kálmán Sajókosán, báró Fe- hérváry Grácban, gróf Csáky Szarvason, gróf Szapáry Tiszatakso.nybán. Ezt is a jólértesült Pozsonyvidéki Lapokból tudom meg, bár a szer­kesztőségnek akkoriban sem rádiója, sem telefon­ja nem volt. Ugyancsak érdekes ez a személyi híre is: „Uralkodók találkozása. Az olasz, az orosz és a magyar-osztrák uralkodó ez évben viszonozni fogják a német császár bemutató lá­togatását. — Sándor szerb király, aki ma utazik Sabácba, a jövő hónapban elsősorban Ferenc József őfelségénél, azután a német, az orosz és az olasz uralkodónál tesz bemutatkozó látoga­tást." Az ebben a hitben szereplők körűi már csak Vilmos császár., a „doortü nemete“" van életben. Obre.novics Sándort tudvalevőleg 1903-ban meg­gyük dl iák. És höl van II. Miklós cár? „ „ „ 21 év óta az Is halott „ * . Bulgáriát illetőleg... A „Lapszemle" rovatban ezt találjuk: Bul­gáriát illetőleg az angol kormány lapja ama nagy fontosságú hirt Közli, hogy a konstantiná­polyi magyar-osztrák ügyvivő a Nagyvezér előtt kifejezést adott ama nézetének, hogyha Török­ország a Cóburg eltávolítását követelné, Bulgá­ria kikiáltja függetlenségét. Újabb hírek szerint a Porta hangulata nagymértékben kedvezőre fordult a bolgárok javára. — Frandaország- ban Boulanger tábornoknak No>rd-megye válasz­tóihoz intézett diktátor! hangú proklamádója nagy feltűnést kelt Másrészt a kamarában a kor­mány jelentéktelen kérdésben kisebbségben ma­radván. leköszönt. A lemondást Cam.ot elnök el­fogadta. Hirtelen változásoktól mindazonáltal nem tartanak." (Kormányválságok tehát már ak­kor is voltak a francia kamarában és diktátorok is jelentkeztek, legfeljebb a lapok nyugodt, né­hány soros hírben intézték el ezeket.) Egy másik politikai természetű hír: „Rudolf trónörökös, gyalogsági felügyelő szemleutját Ko­máromnál kezdte meg, onnét Budapestre ment, ahonnan Esztergomba folytatja útját, ahol a hercegprímás vendége lesz. Tisza miniszterelnök nagyapai öröme alkalmából szerencsekivarratot kapott őfelségétől." (Legifjabb Tisza István születéséről volt szó.) KARLSBAD A tarka „hírrovatunk“ Menjünk tovább a íds lapocska hírrovatára: „A báró Vay vizbefiilásáról terjengő bár alapta­lan. A báró a tisravidéki mentési munkálatok közben a vízbe billent, de szerencsésen megme­nekült" „Sajnos baleset érte Beim Károly ügyvédet, Poesoay , polgáareafctoak egyik j^dválóbbikátt Megcsúszott a- lépcsőn és balkezén törést szen­vedett A beteg kórégyáoái számos barát és is­merős ad kifejezést részvétének. Mi ehelyütt tesszük ezt." „A pozsonyi szőlőkben megkezdődött a tavaszi munka napi átlagban 3758 dolgossal", (A mam­ii ást ,dolgos"* *nak hívták azelőtt) „Dr. Zslgándy Aladár, tiszteletbeli megye! fő­orvos „Hasznos tudnivalók a fogakról és ápo­lásukról" előadást tart a Toldy Körben." „Esküvői hír. Beck Etnesztina kisasszonyt Pozsony intelligens köreinek élénk érdeklődése meSett ma délben vezette oltárhoz Szalay Ödön országgyűlési képviselő Kálmán fia." Egy másik Hymen -hír:Andrássy Aurél váro­si tanácsnok eljegyezte Ludwig Keresztény nagy' kereskedő kellemdus leányát, Karolinát." Rendőri hir: „Elveszett egy sima ezüst óra­lánc. továbbá a ligetben egy pávát ábrázoló, ékkövekkel díszített női melltü." {Tavasz volt, a szerkesztő elfelejtette annakidején megjegyezni Gyomor-, bél-, máj-, epe­és anyagcserebetcgségeknél! Gyógykurák 1950 KM6I Felvilágosítások és pros­pektusok minden utazási irodában és a karlsbadi fürdőigazgatóságnál. ehhez a hírhez, hogy mit keresett a melltü tulaj­donosa a ligetben. Vájjon megkerült-e valaha is a pávát ábárázoló melltü?) öngyilkossági kísérlet; „Egy, a pozsonyi szín­ház személyzetéhez tartozó fiatal leány szerelmi búból öngyilkossági kísérletet tett. A Hajó-uccá- ban lévő lakásán felakasztotta magát. Tettét azonban idejében fölfedezték a házbeliek és 6 kötél kettéhasitása után orvosi segedelemmel magához téri tették." Név nincs a riportban, a szerkesztő azt diszkréten elhallgatta. Közgazdasági rovatában egy elniefuttatást ta­lálók V. K. aláírással, hogy „mit tegyünk a he­verő pénzünkkel"? (Én megmondtam volna, hogy mit tegyen.) „Szörnyű hir. A magyar-francia biztosító társaság harmadfél .millió koronát vesz­tett. E veszteségét a társulat tavalyi üzemében vesztette volna, ami hihetelen, mert harmadéve uj osztalékot fizetett. Az intézet megrendülése azonban szomorú tény. (Lásd a biztosító inté­zetek pozsonyi gyűlése alkalmából tett megjegy­zésünket.)" Ez tényleg szörnyű hir, de óéin te azt hittem, hogy valami családirtás van megírva 3 kis hírben. Mikor uj tárcaíró került a laphoz, ezt így kon­ferálja be a szerkesztő: „Van szerencsénk be­mutatni Kurucz Radó urat a szives olvasónak, áld mai tárcánk élén tiszteleg. Egy kis elnézést kérünk részére, mert hangja kissé szokatlan. De reméljük, meg fogja magát kedveltetni a szép- nemmel. meri nődén, 30 éves és jól kezeli a tollat Tessék elolvasnál" A tárca címe „Farsan­gi levél" és „Gyémántos, édes sógorasszonyom­hoz" szól. Nagyon unalmas, valószínűleg a ki­ajánlás ellenére som olvasták el. Ipar és kereskedelem A kereskedelmi és iparkamara választási hir­detményéből kiderül, hogy Pozsonyban 50 évvel ezelőtt kik voltai a kereskedők és Iparosok. Is­mert neveket találunk közöttük, több cég miég ma is fennáll. Kereskedők voltak: Mihályi T. E., Palugyay József, Reisz Adolf, Munker Henrik. HumUpmidm Irtai H. Mezőssy Mária Miután a gyerekhad nagy ostorpattogással és kokxmpszóval kikergeti a falu minden házából a boszorkányos kígyót-békát, a házakat kímesze- lik. ablakokat megtisztogatják. A téli. portól, füsttől tisztára mosott cifra cserépkorsókat és tányérokat is visszaakasztgatják a fáira. A sub- lódra szentelt barkaágakat, temetőben szedett ibolyát, erdőben szedett szentgyörg^virágot ál­lítanak. A külső épületeket, ólakat, kemencét kitapasztják, kisöprik, meszelik. Az ámhát us tégláit kőporral vörösre festik. A patákban megmosakodnak. Néhányszor elkiáltják, hogy „fecskét látok, szeplőt hányok". „Sódarrt-sunkát", .megfőzik, piros tojást megfestik, ünnepi kalácsot megsütik. Husvét első napján az Urasztalához járulnak. Az Úrvacsora morzsái és maradék bora * Tiszteletes urnái kerül asztalra, honnan szét­hordják a „kis családoknak" (a gyerekeknek), hadd egyenek ők is egy morzsát a szentelt ke­nyériéiből, haidd igyanak egy harmatcseppnyit a Bárány véréből. A Husvét első napja a feltámadott Krisztus ünnepe, a második nap a tavaszi megújhodásé, mithológia! vonatkozású ősi tavaszünnepi ujjon- gás, a kínszenvedés és megfeszítés bánatával megakasztott vtrágvasámap folytatása. Zászlós Nagy Métuséknál szavalja Jánosdeák Estvény az öníőzködő Apollók ős! rigmusát. VégefeÜé már az arca is vörösödik, mert a lé­legzetét is visszafojtja s csak akkor szippant egyet, mikor már úgy érzi, rögtön megfullad, ne­hogy azt higyjék: talán akadozik. Csizmája tükör, zsinóros magyar ünneplőjén nagyi tóval sem találni porszemet, hajtókáján, kalapja mellett hosszuszáru rozmarin-ág, síbolya és jáccintvitég díszeleg. Kivirradt a tavasz ma Husvét napjára, Uj életet öltött ismét föl magára, Én is e szent napon örömet hirdetek, Mért Jézes feltámadt, ezen örvendjetek. Már régen szokása minden kereszténynek örvendezni e nap ifjúnak és vénnek. Én is köszöntőm hát ezen szent napunkat és hozzá frissítem szép leánykájukat, mert, hogy mit akarok, már azt is megmondom, öltözködni jöttem, szóm nem is cifrázom. Frissítő, balzsamos viz is van kezemben. Ez hocta Husvétot emlékezetembe. Engemet ÖNTÖZÖ APOLLÓ-nteje hívnak, Vizemtől a lánykák, mint virágok nyílnak Kérem hát aíássan e háznak az urát. Engedje megönteni kedves leánykáját.. „ — Lám-e, ez a leginy, jaó van a, tubusom (galambom), mineö szeépen evexslted egy su- héntásra azt a temérdek rigmust. Hé, Katica, gyüjj ki csak lyányom, hu&viti virágom — kiált be gazduram az elsőházba, ahol szépen kiöltöz- ködve, pironkodó orcával hallgatózik az eladó lány. Szőke haja koszorúsán van felcsavarva feje köré. Kék szeme csupa derű, mosolygás, arca fehér-rózsaszín, mint a virágszirom, kicsi, duz­zadt szája édesen dacos. Kék ruhában libben ki az elsőházból, mint az erdőről szabadult szent- gyöngyvirág. Szembenéz a legénnyel, kezeinyujt neki s daloló ősi magyar szóval köszönti a vi­rággal ékesített Öntöző Apollót: — Isten hozott nálonk, Bstv&ny... — lehajt­ja a fejét s a legény hinti rá a rózsavíz-harma­tot, majd kihúz egy szálat a kebelére tűzött sza­gos jácintból s a legény hajtókájára vagy ka­lapja mellé tűzi. Esfcváay ki feszíti széles mellét, csak úgy re­ped rajta a fekete lajbi s ékes rigmussal meg­köszöni: Hogy e hajnali viz ezüstszin cseppjei legyen reánknézve frisesség jelei és, hogy alázatos kéréseim után áldja meg magukat Jézus az ő jobbján szivemből kívánom ..„ | — Úgy engedje a Jézus —• feléli kórusban a i háznépe. —* Keröjjetek bejjebb, szívesen .látónk egy falás síinké ra, busviti tojásra, borra, pályán­kéra. MegnyiKk az elsőház ajtaja, hot megtérítve vár az asztal. Iratos, varrottas kendő alatt az ün­nepi kalács; „Minden csepp morzsája, az Isten áldása" —■ pirossal van kihimezve rajta. Miután esznek is, isznak is, illendőképpen megdicsérve sültet-föttet, zsebredugott pirost o- rássai! elindut ÖNTÖZÖ APOLLÓ alvég felé, felvég felé másik húsvéti virágot öntözni, * A kántor ur is öntözkődik. Csaléteknek gyö­nyörű kristályüvegben aranyszínű „városbó ho­zott" jószagu vizet visz magával, előre meg is szagol tatja a lányokkal, kik lehunyt szemmel szívják magáikba a bóditóan édes illatot. Kántor uram fikciós fiatalember, csak ezt várja s már boszorkányos gyorsasággal kapja elő a zsebében lapuló félliteres vizesüveget. Ki is nyitják attól szemüket a lányok, de még a szá­jukat is: — Hogy a szentivániccakai tüzláng igesse meg a daógát, lám-e, hogy csúffá tett. Mire a viz lefut a ruha nyalka alatt a pitar földjéig, a fikciós Apolló kacagása a kapun kí­vül ha Iliik. Nem várja meg a virágot sem, a '.festett tojást sem, de jól is teszi... * A szérűben a szalmakazal körül is nagy a vi- háneolás. Kiszaladnak a házból is hallatára. — Ne csak, Gergely szaógám hajtja má a lyá­nyokat. Biz a Gergely béres ünneplő feketében le­akasztja a kutostorról a vedret s aki lyány, ha- nyott-homlok menekül előle. Néhányszor körül - futják a kazal, tövét s ha Gergely ügyes, irányt vált és szembeloccsantja a fejét válíaközéhuzva sikoltozó lyányt Van úgy, hogy három Apolló is törtet egy lyány nyomában s addig terelgetek, mig a ház előtte kis patakba hajtják s akkor-akkon — Atya-Fiu-Szentlélek nevében. Amea. — úgy megöntözik a húsvéti virágot, hogy ettől még a virág vasárnapján megszentelt barkaág sem menti meg, de még a Szentgyörgy-nap haj­nalán fűről szedett, hamvasból kicsavart harmat sem. De a szérűskert mögött az akácos alján is nagy a futikosás. Délig igy bomlanak eszeveszett vidáman. Is­tentisztelet után leereszkednek a falu alá a zöl- delő pázsitra s mig a nap szállat felé nem haj- iák, „hermonyika"-szóval mulattatják a húsvéti virágokat a sokféle italtól kótyagos Apollók., Lassan elmélyülnek a színek. Harmatban fü- rödnek a tavaszi illatok. A hegyek felett aranyat pazarol a nap. Távoli énekhangokkal szálldos a széL Egymás kezét fogják s a boldog ifjúság arany gyeplőbe fogja őket s arany ostorral haj­szolja futkosóra a lábukat, * Csikorog a kutak gémje. Hallani a vedrek, me- rülközését, a hüs viz csobogását. Széfedén szó­longatják az állatokat: — Hajsz tee Bimbaó, ha tűnnéd, mineő szeép Husvit ünnep vaót, de ökör vagy, nem tucc te afehon semmit. No indójj befele maó, haj szén ki- pukkacc, annyit iszó ... Karjaikat fejük alá dugják, még benne meleg­szik a karcsú derekak ölelése, szájukat édesíti egy-egy lopott csók ize. Fülükbe zsong a muzsi­ka, a lánykacagás, kalapjukon hervadozik a gyenge szirmú virág, a szerelmi zálog s egy édes orcáju csepp lyány mosloyogva ragyog a sö­tétben. Már oly nehéz a feje, hogy a föld is megbil­len súlyától és elmerül ÖNTÖZÖ APOLLÓ-vai a semmibe. Az éjszaka, a fekete dgánykovács, összeszedi szétheverő, ernyedt erejüket, virradatig acéloz- ra. hajnali nyujtózásra visszalopja s a munkád ’.véncöznapon nincs több gondja vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom