Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-16 / 89. (4532.) szám

1938 április 16, a gombai. \ •WWXafrMAfifeAR-HlRLAP 13 lapnak az írásmódját fogadtuk el“ Ki kell je­lentenünk, hogy az állítás csak annyiban jóhi­szemű, amennyiben a csehszlovák családi ne­vekre vonatkozik- Ebben valóban egyetértünk a helyesírási szótár íróival. Amiképpen a más­nyel vüektől elvárjuk, hogy a magyar neveket, a magyar polgárok legszentebb egyéni tulajdonát ne Írják át más nyelv helyesírására, ugyanoly lovagias kötelességünk a csehszlovák neveket is el nem torzítani a magyar átírással. De már nem olyan jóhiszemű eljárás a szótárirók részéről az, hogy a földrajzi nevek írásában követett mód­szerüket is a Prágai Magyar Hírlap nyakába akarnák varrni. A személynév szent magántu­lajdon, a földrajzi név már nem az. A földrajzi nevek a nyelvklncs öröklött részei, a nyelvkin­cset a nép teremtette évszázadokon keresztül és mi nem tehetünk róla, ha például a magyarság évszázadok óta nem Praha, hanem „Prága" né­ven nevezi a csehszlovák fővárost. A könyv szerkesztői hogy mondhatják azt, hogy a Prágai Magyar Hírlapot követik, amikor a „prágai" lap nevével ellentétben a 11-ik oldalon „Prahá“-t írnak? Mi a százados hagyományok szerint a szótárirókkal ellentétben Brno-t Brünn-nek is­merjük, Karlovy Varyt Karlsbadnak, Komámot Komáromnak, KoSicé-t Kassának. Ezek a cseh­szlovákiai városnevek vannak ugyanis a helyes­írási tankönyvben. Mutatóba van egy magyar falunév is: Borsi. Tájelnevezés van több, ezek majd mind magyarok, pl. Kis-Alföld, Árva-me­gye, Beszkidek, Csallóköz, Dunáméi!ék, Duna- part, a Dunán innen, Kárpátalja, Kárpátok, Vág- mente stb. De Ko§ice-, Komámo-féle alakok legföljebb magyarázó formában kerülhettek vol­na be egy magyar helyesírási könyvbe, annak jelzésére, hogy a magyar elnevezés mellett mi az illető város hivatalos elnevezése. Hiszen a magyartöbbségü városok és helységek nevét még a leghivatalosabb közigazgatási, vasúti és póstai táblákon is kétnyelvűén kell jelezni a nyelvtörvény és egyéb rendeletek szerint, ezért egy magyar helyesírási tankönyvnek is élnie kell azal a joggal, hogy legalább két nyelven közli a helyesírási sezmpontból említésre méltó városok és falvak nevét. Mert nézetünk szerint szükség lett volna több magyar községnév föl­vételére tisztán helyesírási szempontból, mert az élő nyelvben ingadozások vannak a kiejtésük körül, például: Szölgyén vagy Szőgyén, Pelsőc vagy Peisüc, Guta vagy Gúta, Nagyszöllős vagy Nagyszőlős, Nemesócsa vagy Nemesolcsa. Sok ilyen van, de talán a legszükségesebb volna tisz­tázni egy helyesírási szótárban, hogy Nemes- kossut minden nemes múltja ellenére a ma érvé­nyes helyesírás szerint köteles írni nevét Nemes- kosutnak, Ghymes község pedig Gímesnek. Még a félhivatalos kiadványnak számitó „Szülőföl- dünk“-ben is Ghymcst olvashattunk nemrég. Ki kell nyomatékosan mondani, hogy a községne­vekben nincs helye az archaikus írásmódnak, pl. Losoncot sem lehet ma már Losoncznak írni, a helységnevek a mai helyesírás szabályai szerint írandók. Ezeket a hézagokat pótolni kell a második kiadásban. DARVAS JÁNOS. „Kisebbségi pesszimizmusból" — az egységes munka leié A fiatal szlovákiai magyar értelmiség is hitvallást tesz a magyar egység mellett Levél az Uj Szellemhez • ■ Egy érsekujvári összejövetel terve ■ ■ Érdekes dokumentumok a folyóirat húsvéti számában • • Rendkívül érdekes az a „húsvéti levél", ame­lyet az Uj Szellem legújabb, húsvéti száma ve­zércikkében közöl. Néhány fiatal szlovákiai in- tellektüell közli benne, hogy a huszonöt-harminc­öt éves szlovákiai magyar generáció, szóval az, amely már itt nevelkedett, elhatározta, hogy összejövetelt szervez meg Érsekújváron és manifesztálni kíván a magyar egység mellett Ez a nemzedék, amely eddig sokszor vívta az „öregek és fiatalok" harcát, a közelmúlt fejlő­dések hatása alatt belátta, hogy nem szabad a partikularizmust erősítenie, hanem minden erejével a közös és meglévő magyar munka támogatására kell sietnie. — össze akarunk jönni, hogy minél je­lentősebb egyedeinkkel hitvallást tegyünk a magyar egység mellett Nem akarjuk, hogy legjobbjaink joggal abba a bomlasztó pesszi­mizmusban süllyedjenek, amit az Uj Szellem legutóbbi számában közölt két levél szomo­rú mementókéní kifejez. Nem akarunk dife- rendálódni, hanem a fegyelem és az egység hívei vagyunk. Száz százalékos öntudattá és elszántsággal folytatni kívánjuk azt a nem­zeti harcot, amit apáink megkezdték, A levél, mint a nemzeti fiatalság érettségének egyik fontos dokumentuma, kétségtelenül a szlovákiai fiatal inteUektüellek gondolkozásá­ban történt változás jele. Cseh-magyar kultur- tapcsolatok — légüres térben A folyóirat húsvéti száma különben is gaz­dag az értékes és szép közleményekben. SÁRKÁNY OSZKÁR, a 'kitűnő fiatal mar gyár tudós, aki a csehszlovák-magyar történelmi és kulturfcapcsolatok legjobb ismerője és prágai szakkörökben is nagy tekintélynek örvend, az Uj Szellemnek irt publicisztikai tanulmányán bán azt a kérdést fejtegeti, hogy miért lehetetlen ma cseh-magyar ktilturkap- csolatokról beszélni, hol van a hiba ezen a téren • miért kár egyáltalán ilyenekkel fog­lalkozni mindaddig, amíg a szlovákiai ma­gyar kultúra bizonyos alapvető követelmé­nyeit nem teljesítették, A „Kulturkapcsolatok légüres térben" dmü cikk bizonyára feltűnést fog kelteni prágai illetékes körökben is, mert olyan helyről sorolja föl a mulasztásokat, amely helyet Prágában is sokra becsülnek. A Sarló vezérei a mozgalom meghamisítása ellen BROGYANYI KÁLMÁN és DUKA ZÓ­LYOMI NORBERT két szlovákiai szellem- történelimi cikkben azzal az ankéttel foglal­koznak. amelyet az elmúlt hónapban kezdett meg, de nem fejezett be a prágai Táncsics- Kör a Sarlóval kapcsolatban. A Sarló-mozga­lomnak két volt vezére és elöharcosa rámutat azokra a meghamisításokra, amelyek bizonyos helyeken most a mozgalommal kapcsolatban keletkeztek. A Sarló meghalt és nem lehet mesterségesen felújítani vagy hamis mezt adni rá, CSISZÁR BÉLA, a kitűnő magyar kül­politikai publicista Beck lengyel külügyminisz­ter egyéniségét mutatja be érdekes cikkben. Csiszár cikksorozata az „Európa irányitói", amelyben sorra mutatja be a nemzetközi poli­tika vezéregyéniségeit, máris nagy népszerű­ségre tett szert az Uj Szellem olvasókörében. MARAI SÁNDOR az alkalommal irodalmi témáról beszel. A detektivregény műfajának kipusztulását magyarázza meg szellemesen és felsorolja azokat az okokat, amelyek az eddig népszerű műfaj csődjét okozták. Márad kezében a téma pompás kortörténelmi fejtegetéssé ne­mesedik és mindenképpen élvezetes olvasmány lesz. A „kisebbségi pesszimizmus1* problémája Az Uj Szellem elmúlt számában két érdekes szlovákiai levelet közölt, amelyek mélységes, de megindokolt pesszimizmusa nagy kavargást okozott a közvéleményben. A folyóirat számos levelet kapott, amely elemzi a közölt levelek mondatait és pro vagy kontra foglal állást. E levelekből és hozzászólásokból lassan-las- san szinte kifejlődött a „kisebbségi pesszimiz­mus" problémája, amellyel a lap behatóan fog­Bratislaval Szőlömüvesek Borplnceegyesüiete r, t, Borozók: Drafislava, Ferenciek tere 7, Lőrinckapu 19. Prága, Járna 6 Elsőrendű, minőségi borok kimérése. Meleg konyha. lalkozik. Közöl egy ellenJevelet is, amely meg­rajzolja az igazi lenetőséget és az igazi optimiz­mus képét A kisebbségi pesszimizmus olyan té­tel, amelynek tisztázása bizonyára még sok port fog fölverni az értelmiség körében. A pozsonyi magyar rádió kritikája EGRI VIKTOR a Szabad Szó rovatban hoz­zászól a pozsonyi rádió magyar műsorához. Először kísérli meg, hogy objektiven és ala­posan foglalkozzék a pozsonyi magyar órá­val s rámutasson annak hibáira és előnyeire, vala­mint pozitív javaslatokat tegyen. KOSA JÁNOS, a kitűnő fiatal magyar tu­dós, akinek könyve, „Pest-Buda elmagyaroso- dása", nagy feltűnést keltett budapesti tudo­mányos körökben, a magyar tudományosság fejlődéséről értekezik és rendkívül tanulságos és tájékoztató cikket ir erről a kérdésről. Ez alkalommal egy uj magyar tudományágat mutat be, a „magyarságtudományt", amely az utóbbi évtizedben fejlődött ki s amelynek lényegét a szlovákiai magyarság, főleg az ifjúság még nem nagyon ismeri, pedig fontos yolna, hogy meg­ismerje. A magyarságtudomány tudományos alapon feltárja a magyar élet rejtelmeit, szokásait, megkeresi a hibákat és a diagnózis fölállítása után egyúttal a modem szociológia bekapcso­lásával rámutat a javítás lehetőségeire is. A húsvéti szám gazdag tartalmát több más érdekes cikk egészíti ki, igy például az a' szelle­mes kis írás, amely egy Gallo nevű spanyol tábornokról, „a világtörténelem első motorizált futójáról" emlékezik meg. Á Magyar Család húsvéti száma A Magyar Család húsvéti száma gazdag tartalmá­val inkább a családok fenntartóit, az asszonyokat fog­ja érdekelni, mert finom női Írások szólnak az olvasó­hoz a tavaszi ünnepen. Forgáchné Kriskő Márta hangulatos, finom bánatokkal telt Írása egy magára maradt fiatal özvegy lelkét vetíti elénk. Czapáry Ka­nala a féltékenységről ir lehiggadt, komoly szavakban. Szvitok Rezsőné tárcája két vergődő szív becsületes, tiszta szerelméről szól. Virsik Mária verséből annyi szépség és emberi bizakodás csendül ki, hogy méltán tarthatjuk egyik legjobb köl tűnőnknek. Marék Antal Hogy van apám? dmü novellája emberi mélységekbe visz. Farkas István Az úriember cimü elbeszélésében a ma annyira ismerős, önmagát és múltját könnyen megtagadó emberről irt igazi képet. Ifj. Bolyky János, Telkes Emil, Tőthkárolyi Lajos és Urr Ida versei szí­nesítik a számot A Magunk között rovat a szerkesz­tő visszaemlékezései kapcsán a magyar öntudatról és összetartó erőről szól. A lap megzenésíthető nóta­szövegeket is közöl, a húsvéti ajándékul a Magyar Népdalegyüttes egy-egy népdalát (müsorszámát) adja az olvasónak. A folyóirat ötödik évfolyamával már régen megszerezte a magyar családok bizalmát és sze- retetét Előfizetési ára mindössze évi húsz korona. Az 'érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot a ki- adóhivatal. (Ipolyság, Temetö-ucca 12.) — A lap egyes példányai Pozsonyban Páll Miklós sétatéri uj- Ságpavlllonjában kaphatók. (*) Megjeleni a „Pozsony" cimü vároeíkönyv. Jelentettük már, hogy Budapesten a Révai-mü- íntézet kiadásában megjelent dr. Aixinger Lász­lónak, a Toldy Kör alelnökinek .Pozsony" cí­mű városkőnyve. A rendkívül tetszetős kiállí­tása könyv, melynek előszavát dr. Jankovics Marcell irta, Csehszlovákiában is piacra kerül ás 18.20 korona árban kapható Walla Frigyes Magyar Könyvesboltjában. (Pozsony, Ventur- íttcca 15. I.) Portó külön 3 korona. (*) „Süt a nap" Rimaszombatban. Tudósi­lónk Jelenti: A református Ifjúság műkedvelő gárdája olyan sikert aratott Zilalhy „Süt a nap" cimü vígjátékával, hogy az előadást husvét- kedden este 8 órai kezdettel megismétlik a Pol­gári olvasókörben, tetszés szerinti belépődíjak mellett. (*) W. Wimberger Anna az id, dr. Vutko- vich Sándor-dijat nyerte meg. Pozsonyból je­lentik: A Toldy Kör vezetősége az egyesület legutóbbi beszámolóját kiegészíti azzal, hogy az a díj, melyet W. Wimberger Anna pozsonyi írónő novellájával megnyert, az id. dr. Vutko- vich Sándor nevét viselő alapítvány kamatai­ból kiirt novellapályázat dija volt. Az alapít­ványt dr. Vutkovich Sándor tette 1905-ben és az alapítólevél intézkedései szerint az alapít­vány mindenkor a Kör nagyérdemű alapitójá­nak nevét viseli, (*) A Láthatár, a hatodik évfolyamában járó magyarországi kisebbségi kulturszemle, a közép­európai népek és a külföldi magyar szórványok szellemi életének figyelője, Wass Albert, erdélyi iró „Keresgéljük az élét célját" cimü elbeszélé­sével nyitja meg áprilisi számát. Lengyel költők verseiből olvasunk vitéz Somogyváry Gyula fordításában. Farkas Geiza a német-osztrák egyesülés eseményével foglalkozik A Körül­tekintés-rovatban értékes bibliográfiát közöl Fe­kete Lajos a Jugoszláviában megjelent, magya­rokkal foglalkozó müvekről. A négy világtáj krónikájában kimerítő ismertetéseket olvasunk a csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai magyar­ság életéről. A gazdaságpolitikai láthatárban az utódállamok gazdasági életéről közöl megfigye­léseket a pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet. Könyvszemle, folyóiratszemle és hírek’ teszik teljessé a Láthatár áprilisi számát. (*) A kassai Katolíkre Legényegylet dalköre az egyesület fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából április 23-án az egyesület dísztermé­ben Strauss János-estet rendez, amelynek műso­rán a nagy zeneköltő müveiből vett zenekari és vegyeskari számok szerepelnek. Az est magas művészi nívóját az egyesület minden elismerést megérdemlő vegyeskarán kívül főleg a prog­ramba beiktatott zongora- és énekszólók elő­adói: Masikáné Hemerka Máry zongoraművész­nő és Libay Ica énekmüvésznő biztosítják. A Strauss-est iránt — melyet tánc fog követni s amelynek helyárai mindamellett a legmérsékel­tebbek — a közönség körében érthetően nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Radványi Zoltán: Mogen Dávid a szent I hekszagramm. Ez a közel 100 oldalas és szim­bolikus ábrákkal illusztrált kis könyv különös tanulmánynak indul. Azt akarja jelezni és bizo­nyítani, hogy a Biblia hátterében még két rej­tett bibliai szöveg van, amelyek egyikének kulcsa a Mogen Dávid, a másikának a kulcsa pedig a héber betüértékekben rejtett szám. A kistaniulmánynak nincs polemizáló éle. bár mondanivalója merőben uj. Mindenesetre ér­dekes, megkísérelni a Bibliát képekben és szá­mokban szemléltetni s képeken és számábrá­zolásokon szöveget felépíteni. A Biblia hármas szövegezését a szerző úgy tünteti fel, mint amely a Szentháromságnak egyenes folyománya. S minthogy a kép és számábrázolás mint lehe­tőség meg van a Bibliában, mert a Mogen Dá­vid nyilvánvalóan mint titkos jel képábrázolást jelez, a biblikus számok mint lehetőség ugyan­csak' megvannak, mert a héber betűknek hatá­rozott számértékük van — a szerző szerint — kétségtelen, hogy ezekkel is lehet sok mindent kifejezni. A kis könyvben egészen uj vallásos gondolatokat talál az olvasó, amit mindenki érdeklődéssel olvashat. Megjelent az eperjesi Kósch-cég gondos kiadásában. A könyv szerző­je Radványi Zoltán szlovákiai evangélikus lel­kész. (*) Az Uj Idők húsvéti száma. „Húsvéti hár­mas ének." A harangzúgás és az orgonazengés nemes pátoszával köszönti vitéz Somogyváry Gyula a husvétot. Értékes, szép versét az Uj Idők legújabb száma közli. A lap három, vezető helyen közölt cikkét Glattfelder Gyula, Raffay Sándor és Hóman Bálint írták. Az ünnepi szám gazdag tartalmából kiemeljük még Csathó Kál­mán. Harsányi Zsölt, Márai Snádor, Ernst Lothar Írásait Terescsényi György elbeszélése, Harsányi Gréte láttatóerejü riportja a magyaros ruhamozgalomról. Fodor Gyula, Szerb Antal cikkei, Komjáthy Aladár, Ernőd Tamás versei, Gáspár Miklós fordulatos, mulatságos regényé­nek folytatása, művészi és időszerű képek egész sora, remekbekészült, magyaros ruhák tervei, öt­letes Ceruzajegyzetek és változatos rovatok gaz­dagítják még az Uj Időket. Díjtalan mutavány- számot bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 16). Előfizetési dija Csehszlo­vákiában negyedévre 40 Ke, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. Előfizetni lehet a Karitasnál | (Pozsony, Hosszu-ucca 15). (*) A rimaszombati magyar közművelődési bizottság legközelebbi előadóestje április 21.-én csütörtökön fél 9 órai kezdettel lesz a Társas­kör nagytermében, amely alkalommal Révész Hugó főállatorvos fog felolvasni „Lélekelem­zés" címen. Belépődíj nincs, önkéntes adomá­nyokat a költségek fedezésére köszönettel fo­gadnak. (*) A Komáromi Református Ifjúsági Egyesü­let szmelőadása. Komáromból jelentik: A Refor­mátus Ifjúsági Egyesület műkedvelő gárdája, hosszabb szünetelés után ismét porondra lépett és valóban megérdemelt sikert aratott. Az Ifjú­sági Egyesület műkedvelő gárdája néhány esz­tendővel ezelőtt, más összeállításban, egyike volt Komárom legjobb gárdájának s hogy most újraszerveződött, abban orszolánrésze az Egye­sület lelkes, ügybuzgó elnökének, ifj. dr. Mohácsy Jánosnak van. Az ipartestület székházéban zsú­foltig telt nézőtér előtt került színre Fodor László népszerű vigjátéka, „A templom egere" ifj. dr. Mohácsy János szakavatott, körültekintő rendezésében. Az előadás gördülékeny volt, az összjáték sima, a szereplők mindegyike megérde­melten aratta a közönség tapsos elismerését. A címszerepet Czirók Erzsébet játszotta, rátermet­ten, ügyesen. Jó partnere volt Bállá Kálmán, sok nevetés kísérte Geleska Lajos szereplését. Czi­rók Mária, Tófchy József, Fél Lajos, Szalay Ist­ván és Dévai János emelték a darab sikerét. Úgy a szereplő gárdát, mint a rendezőt szere­tettel s többször is hívták függöny elé. Az elő­adást valószínűleg meg fogják ismételni. (*) Greta Garbó-bélyegek Amerikában. A washingtoni postaügyi minisztériumhoz kérvény érkezett, amelyet negyedmillió amerikai állam­polgár irt alá. Azt kérelmezik, hogy a postaüg^/i minisztérium adjon ki Amerika számára Greta Garbó-bélyegeket. Ezt főképpen azzal okolják meg, hogy az ,isteni Garbó" képét viselő bélyeg a világ legszebb bélyege lenne. A postaügyi mi­nisztérium helyt adott ennek a kérelemnek és igy valószínű, hogy — már csak a nagy haszon­ra való tekintettel is — a Greta Garbó-bélyeg Amerikában nemsokára forgalomba kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom