Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-16 / 89. (4532.) szám
14 T>RXGAI-A\A(AaR-H1 RLAg 1938 április 16, azombaf. /KÖZGAZDASÁG £ A rovatért L9K0 GÉZA felel A magyar gazdasági autonómia feltételei Szlovákiában A szivburok, a szívbillentyűk, a szívizmok és a szívidegek megbetegedéseinek kezelésében a' rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserüviz fontos segédeszköz, mely reggel éhgyomorra egy kis pohárral bevéve a tápcsatorna tartalmát biztosan felhígítja és azt igen könnyen levezeti. Kérdezze meg orvosát. « (*) Négyszáz cigány Liszt II. Rapszódiáját játsza a szegedi Dómtéren az ünnepi játékok alatt. Budapestről jelentik: A Magyar Ggány- zenészek Országos Szövetsége azt az ajánlatot tette Szeged városának, hogy illesszenek be a programba egy nagyszabású cigányzenekari hangversenyt, amelyen közreműködnének az összes szegedi cigányzenekarok. A hangverseny műsorán Liszt II. Magyar Rapszódiája szerepelne és ezenkívül a négyszáztagu zenekar eljátsza- ná Dankó Pistának, a híres szegedi nótaköltő- nek dalait. Az egyesület hivatkozik arra, hogy ennek a hangversenynek rendkívül nagy propagandaereje lenne és az idegeneket is vonzaná, mert specialitást jelentene, amilyent a külföldön másutt nem hallani. A szegedi városházán nagy érdeklődéssel fogadták az ajánlatot és a tárgyalások a város és a cigányzenészek szövetsége közt most folynak és kedvező eredménnyel biztatnak. (*) A bécsi Burgtheafer legérdekesebb bemutatója magyar darab Becsből jelentik: Jellusich Mirko, a Burgtheater igazgatója legutóbb nyilatkozott, hogy első teljes évadjának legérdekesebb bemutatója magyar lesz. Az igazgató ugyanis elolvasta Kállay Miklós „Roninok kincse" című japán legendájának német fordítását és ennek hatása alatt rögtön elhatározta, hogy még az ősszel bemutatja a Roninok kincsét, amely a bécsi színházi világkongresszus alatt különben is nagyszerű startot vett már a német színpadon. (*) Slczák Leó mindent elért, amit egv művész elérhet Pöstyéni tudósitónk jelenti: Illusztris vendége volt Pöstyén-fürdőnek: Slezák Leó, a világhírű tenorista, minden idők egyik legnagyobb Tannháusere. Egy villáminterjú keretében elmondta, hogy nem volt szorgalmas gyerek az iskolában és szülei 15 éves korában egy lakatosmesterhez adták. Ott három évig dolgozott mestere teljes megelégedésére és amikor a cég megbízást kapott, hogy a brünni városi színház vaskorlátjait megjavítsa, ennek a munkának az elvégzésével őt bízták meg. Munka közben énekelt és ekkor hozzálépett egy idősebb ur és megkérte, hogy jöjjön át az igazgatói irodába. Slezák meglepetése határtalan volt, amikor az irodában minden átmenet nélkül szerződtetés! ajánlatot tettek neki. Az ajánlatot habozás nélkül elfogadta és azóta sikert sikerre halmozott. Ma is makkegészséges, pedig már túl van a hatvanon és amint maga mondja: mindent elért, amit egy művész elérhet. Slezák még elmondotta azt is, hogy május végéig Berlinben fog filmezni, augusztusban azonban visszatér Pöstyénbe. A ttoasoftyi mozik musoea: ÁTLÓN: Koncert Tirolban. (A bécsi Sánger- kna/ben.) ALFA: A három bengáli lovas. (G. Cooper.) LTGA: Fehér vámpírok. D-etektivdráma, LUX: A hét pofon. PALÁOE: Bnre+heaíer. METROPOL: SiH-sz>mfónia. fMícky Maus-fikn.) TÁTRA: A mintaférj. (H. Rübmann.) URÁNT A: Heidi, a hegyek lánya. (S. Temple.) VIGADÓ: Walewska grófnő. (Greta Garbó.) A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Szombat este H9 órai kezdettel: Sárgapitykés közlegény. Lantos Tea felléptével. Vasárnap d. u.: Sárgapitykés közlegény. Rendes helyárakkal. Vasárnap este: Sárgapitykés közlegény. Hétfő d. u.: Limonádé ezredes. Mérsékelt hely- árakkal. Hétfő este: Sárgapitykés közlegény. Kedd este: Sárgapitykés közlegény. Szerda délután: A csodatükör. Olcsó hely- árakkal. Szerda: este: Szakíts velem. A ezezón nagy vigjáték-slágeTe. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA I LÉVÁN Szombat: Pénz, pénz, pénz. Komédia. Vasárnap d. ti.: Csárdás. Nagyoperett, este: Sárgapitykés közlegény. Operett. Hétfő: d. u.: Marika hadnagya. Operett, este: Sárgapitykés közlegény. Kedd: Fehér kór. Szerda: Eső után köpönyeg. Operett Csütörtök: Sárgapitykés közlegény. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Ápr. 16—17—18: Mártír asszony. Ápr. 19—30: Mlntaházasság. RÁDIÓ MOZI (Folyó hó 1ő-től 22-ig a Rádió-mozgó nem tart előadásokat) Ápr. 22—24—25: Hordába!. Irta: Hantos László Gazdasági erő, gazdasági függetlenség adja meg egy nemzet, vagy nemzeti kisebbség politikai súlyát és kulturális életének szabad fejlődési lehetőségeit. Ezzel a tétellel nem éppen önellátásra gondolunk, mert hiszen erről szó sem lehet. Minden földrajzi tájnak, minden geopolitikai egységnek külön gazdasági rendeltetése van, melyet a táj jellege határoz meg- Bizonyos keretek közt a táj gazdasági rendeltetése bővíthető, vagy szükithető. A legtöbb állam több földrajzi tájból tevődik össze, természetesen a legideálisabb az az álla,pót, amikor egy állam egyúttal egységes gazdasági földrajzi tájat is jelent. Csehszlovákia a legkülönbözőbb földrajzi tájak tömege, ezért a természetes és helyes gazdasági politika decentralizációt követelt volna meg a köztársaság területén. Különösen vonatkozik ez Szlovákiára, amely teljesen elütő földrajzi tájat alkot a történelmi országokkal szemben. Törvényhozóink húsz esztendeje hangoztatják, hogy Szlovákia külön egységet jelent politikai és gazdasági szempontból is. Ennek az országrésznek a gazdasági fejlődés minden oldaláról különleges igényei vannak, ezt az országrészt a gazdasági élet központosításával óriási anyagi károk érték. A kivezető ut nem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé, mert amint az alábbiakban is látni fogjuk, csupán azt kell megadni Szlovákiának, amilyen törvényes szabadságjogokat a történelmi országok gazdasági élete élvez. Nem is éppen autonómiáról lesz szó, hanem a gazdasági törvényegységesit- tés szempontjairól. A törvényegységesités eddig már a jogterületnek csaknem valamennyi részén elkészült, de a gazdasági jogalkotás területén állandóan kerülöutakat találunk, ha a húsz esztendő törvényhozásának szlovákiai és kárpátaljai részét tanulmányozzuk. A gazdasági élet szabadságának ama területeit világítjuk meg elsősorban, amelyek szorosan összefüggnek a szlovákiai magyarság életével és gazdasági függetlenségének kiépítésével. Egy esztendővel ezelőtt még csak öncéluságról irtunk, de a gazdasági öncéluság fogalma is csak álom marad addig, amig nem áll módunkban a független és szabad szervezkedés gátlás nélküli lehetősége, amig nincsenek meg ugyanazon jogaink, amelyeket a történelmi országok lakóssága, igy a szudétanémetek is élveznek a köztársaság fennállása óta. Mert csak akkor szólhatunk öncélú kisebbségi gazdasági politikáról, gazdasági autonómiáról, ha magyar intézmények állhatnak a hátunk mögött. Jaross Andor a magyarság követeléseit legutóbbi képviselőházi beszédében 12 pontban sűrítette össze. A 12 pontban megtaláljuk a következő mondatot, amely talán a legfontosabb követeléseink egyike: ,.Minden eddigi egyenlőtlenség, sérelem és igazságtalanság, amely ...gazdasági téren érte a magyarságot, jó- váteendő." Ebből a pontból indulunk ki és részletezzük azokat a feltételeket amelyek legfontosabb kívánságaink közé tartoznak. I. A gazdaság szervezkedés telles szabadsága A demokrácia fogalmában benne van a gazdasági szervezkedés szabadsága is. A gazdasági szervezkedést magyar vonatkozásban egyrészt a gazdasági-társadalmi, továbbá a kimondottan gazdasági szervezetek létesítésének lehetőségeire értjük. A gazdasági-társadalmi szervezkedés legfontosabb intézményei a gazdasági egyesületek, ár- mentesitő társulatok, továbbá a helyi jelentőségű, társadalmi utón szervezett érdekvédelmi szervezetek. Ennél a szervezkedési módnál nem találunk különösebb gátlásokat, de meg kell emlitenük azt, hogy a magyar, társadalmi utón szervezett gazdasági intézményeknek jut a legkevesebb azokból az anyagi forrásokból, amelyek a szervzetet tulajdonképen kötelesek volnának fenntartani. Az egyik járás például csak 100 koronát tudott juttatni évi segély dmén egyik magyar gazdasági egyesületünknek, de olyan eset is előfordul, hogy egy fillér sem jut a magyar gazdatársadalmi szervezetnek a járási költségvetésből. A gazdasági-társadalmi szervezkedés terén már ott tartunk, hogy Szlovákia minden magyarlakta területén megalakult a gazdasági egyesület tájegységek szerint. Sokkal súlyosabb gátlásokat találunk azon gazdasági intézmények létrehozásánál, amelyek már nemcsak erkölcsi, hanem magyar anyagi erőt jelentenének. Itt elsősorban a szövetkezeti mozgalomra gondolunk. Meg kell előzőleg említenünk azt, hogy a szudétanémetek szövetkezeti autonómiája teljes, a történelmi országokban a nemzetiségek szerinti szövetkezeti mozgalomnak nem volt akadálya és a szu- détanémet gazdasági centrumok nagyszerű eredményeket értek el az elmúlt húsz év folyamán. A szudétanémet ipar, mezőgazdasági és kereskedelem mögött kitűnő pénzintézetek, hitelszövetkezetek és külön hitelszövetkezeti központ, fogyasztási és termelőszövetkezeti központ áll. A történelmi országokban a gazdasági szervezkedés nem annyira korlátozott, mint Szlovákiában. Itt van tehát az egyik legfontosabb egyenlőtlenség, amelyre Jaross Andor célzott. A magyar szövetkezeti autonómia és ezzel együtt gazdasági fejlődésünk legnagyobb akadályozója az a bizonyos 1919/210. számú törvény, amely semminemű nemzetiségi szövetkezeti központot nem tűr és az egész szövetkezeti mozgalom fölé olyan kényszerközpontot helyez, amely minden kiváltsággal föl van ruházva. Több mint ötszáz magyar ügyvitelü, tehát magyar nemzetiségű szövetkezet kénytelen tagja lenni ennek a központnak, amelynek még ma sincs magyar tisztviselője és például az ellenőri osztály élén is hosszú évek óta cseh vezető tisztviselő áll. Teljesen valótlan lenne az az állítás, hogy a magyarságnak nincsenek szövetkezeti, illetve gazdasági szakemberei, hiszen például egyik magyar szövetkezeti szakemberünk vezeti a központi bevásárló irodát és külföldön is elismert szaktekintély. De nemcsak a fogyasztás és az értékesítés, hanem a hitelszövetkezeti életben is vannak már képzett és a gyakorlatban is kiváló magyar szakembereink. Amig magyar szövetkezeti autonómiánk nincs, úgy mint a szudétanámeteknek, addig gazdasági erőcsoportositásra sajnos nem gondolhatunk. Addig nem tudjuk menteni a magyar földbirtokot, nem áll módunkban a földbérlőszövetkeze- ti mozgalom megindítása, a magyar földbirtok egészséges tehermentesítése, nem tudjuk termelésünket megszervezni, gazdatársadalmi szervezeteinket nem tudjuk a magyar 'kisebbségi gazdaságpolitika szolgálatába állítani. A gazdasági szervezkedés útjában egy másik igen nagyjelentőségű törvény is áll. az 1933/44. számú törvény, amely megtiltotta a pénzintézetek szervezését. 1937 júliusában ugyan engedélyezték 50 szlovákiai hitelszövetkezet létesítését, azonban azzal a megkötéssel, hogy az uj hitelszövetkezetnek legalább 10 kilométernyire kell lennie a járási székhelytől (hogy az agrárpárt érdekeit szolgáló Földműves Kölcsönös Pénztár köreit ne zavarja.) A gazdasági szervezkedés teljes szabadságának útjában ezek volnának a legnagyobb tilalomfák. II. Hivatalos és félhivatalos gazdasági intézmények A történelmi országokban a szudétanémetek- nek külön mezőgazdasági tanácsuk van, nekünk nincs, holott a magyarság 65 százaléka mezőgazdálkodásból él. A szlovákiai Mezőgazdasági Tanácsnak még csak magyar osztálya sincs. A mezőgazdaság színvonalának emelését tehát csak gazdatársadalmi szervezeteink, egyesületeink szegényes eszközeivel tudjuk szolgálni, holott jogosan megilletne bennünket, ugyanúgy mint a németeket, külön mezőgazdasági tanács. Természetesen magyar szakemberekkel, mert a jelenlegiben magyar szakember és tisztviselő egyáltalában nincs. De ugyanilyen a helyzet valamennyi hivatalos gazdasági tömörülésben (juhtenyésztők egyesülete, répatermelők egyesülete, paprikaszindikátus, dohánytermelők egyesülete stb.). Ezekben az intézményekben nem találunk megfelelő arányszámban magyar szakembere* két, pedig a legtöbb tömörülésnél épen a magyar mezőgazdálkodás érdekei forognak kockán. Ugyanilyen fontossággal birna egy magyar kereskedelmi- és iparkamara, vagy legalább egy magyar alosztály a meglévők mellett. Arról nem beszélünk, hogy a volt földhivatalnál egyáltalában nem, az egyházi birtokok kezelőségénél pedig csak elvétve találtunk magyar alkalmazottakat. Végül még idéznünk kell Jaross Andor 12 pontjából azt a részt, amely gazdasági követeléseink legjelesebbike: ,A magyar nyelvterületen létesített csehszlovák telepek és maradékbirtokok földje a magyar földművelő lakosságnak osztandó ki." Készül a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat. Talán már készen is van. Igazán jogunk volna külön magyar mezőgazdasági kamarára, hiszen a szlovákiai mezőgazdaság legjelentősebb csoportját képviseljük. Elemi jogunk, hogy az érdekképviseletet önmagunk lássuk el. A szlovákiai magyarság van olyan érett, hogy erre képes, megfelelő szakemberek is rendelkezésre állanak, gazdatársadalmi szervezkedésünk is mintaszerű, tehát a hivatalos érdekképviselet külön is megillet bennünket. * Ennyi volna röviden vázolva a magyar gazdasági autonómia alapzata. Jogos és teljesíthető kívánságok, amelyek különben is a demokrácia legelemibb elvein épülnek fel. Annyit kívánunk elsősorban, annyi jogot és gazdasági szabadságot, amennyi a történelmi országokban van. A gazdasági törvények egységesítése még mindig késik, ennek kárát pedig Szlovákia és különösen mi magyarok látjuk. Dr. Förster alpolgármester a Keimkulfur szövetkezet uj vezetősége élén POZSONY. — Pozsonyban általánosan előnyösen ismert a Heimkultur épitési szövetkezet, amely a helybeli kisemberek lakásigényeinek kielégítésénél igen tevékenyen működött közre. Újabban a szövetkezet vezetőségében változás állott be, amelynek kapcsán dr. Förster Viktor alpolgármestert sikerült megnyerni a Heimkultur élére. Förster Viktorról ismeretes, hogy mint Pozsony lakásügyének egyik legjobb ismerője, e téren nagy szolgálatokat tett különösen őslakos polgárságunknak és Pozsony város lakásépítési programjának a legkészségesebb harcosa és pro- pagátora. Mint értesülünk, a Heimkultur uj vezetősége a közeljövőben újabb nagyszabású bérházépítkezést — elsősorban kislakásokra szorit- kozót — szándékozik megvalósítani, melynek céljaira a szövetkezet a várostól a Miletics-uccá- ban vásárol telket. Az építkezéssel kapcsolatban lakásra igényt tartó érdeklődők forduljanak a Heimkultur irodájához (Lőrinckapu-ucca 4), amely készséggel nyújt felvilágosítást. A sertéstenyésztők követelései a sertésárak állandó esésének megakadályozására POZSONY. — A sertésárak az utóbbi időben ismét esnek, ami nemcsak a szlovákiai, hanem a cseh cs német gazdákat is érzékenyen érinti. Ezért az alábbiakban közöljük azokat a követeléseket, amelyeket a csehországi német sertéstenyésztők állítottak fel, mert hiszen ugyanilyen követeléseket támaszthatnak Szlovákia magyar sertéstenyésztői is. A program, amelynek azonnali megvalósítását követelik az érdekelt sertéstenyésztők, a következő pontokat tartalmazza: 1. Behozatali tilalom az összes zsir sertés-fajta számára, amelyeket ugyanolyan minőségben belföldön Is tenyésztenek. Annak dacára, hogy ezekben a sertésfajtákban belföldön túltermelés van, havonta még mindig 10—20.000 darab zsirsertés kerül behozatalra, aminek következtében nemcsak a sertésárak, hanem a marhaárak is erős nvomásnak vannak kitéve. 2. A kiviteli lehetőségek azonnali megteremtése és támogatása. 3. Intervenciós alap az áresések ellen. 4. A túltermelés felvásárlása és feldolgozása a hadse- req számára konzervek formájában, rendszabályok a hús és tejfogyasztás emelése érdekében, valamint a hús- és tejfogyasztás fokozása a haderegben. 5. Az állatpiacok forgalmának szabálvozása állandó állatárak elérése szempontjából. 6. A húsárak jobb ellenőrzése, mert a fizetett árak gyakran semmi aránvbam nem állnak az alacsony áUalárakkal. 7. Teuvészál- latok behozatalának korlátozása külföldről és végül 8. Tenyészállategyesületek megfelelő anyagi és erkölcsi támogatása. (—) Kevés a szakiskola Szlovákiában. A szlovákiai ipari és kereskedelmi testületek átiratban hívták fel az iskolaügyi hatóságok figyelmét a gazdasági, ipari és kereskedelmi szakiskolák szaporításának szükségességére. Az Ipar! és kereskedelmi testületek ezt a kérésüket azzal a sainá- latos köriilménnvel indokolták, hogy az utóbbi időben úgy szakképzett munkásokban, mint alkalmazottakban nagy hiány mutatkozik.
