Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-02 / 77. (4520.) szám
1938 április 2, szombat. u5E-—-~ -** 323HKZZZ2. 'PRXGAI-A\aí,^ÍAP;.H1R1[jAI> 5*fáS3SZZZS!,: S EE^gSS2gM88aBaMBEaK2 Szlovák iskolák magyar községekben Anyagi csőd fenyegeti Abaujszinát a szlovák iskolaépítés miatt • Hogyan alapítottak a szinmagyar Ipolynyéken szlovák iskolát? ■ Egy bodrogközi epizód KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Iskolai tudósításaink során ezúttal az abaujszinai iskola ügyével kell foglalkoznunk. A régi iskolát az állam épittette 1896-ban a Kraj- nyik-féle alapítványból, amely 1892-ben került állami kezelésbe. Ugyanebben az évben az abaujszinai katolikus egyházközség is átadta az államnak iskolaalapját két katasztrá- lis hold földdel együtt és egy régi iskolaépületet minden berendezésével. A község az 1868. törvény értelmében magára vállalta az 5 százalékos iskolai adó fizetését és e kötelezettségének mind e mai napig eleget is tett. Évtizedeken át az állam az iskolafönntartás minden költségét viselte az említett községi hozzájárulás fejében és többször megtörtént, hogy külső helyiséget is bérelt, ha az iskola nem volt elegendő a tanulók befogadására. 1929-ben a régi iskola, amelyben csak három tanterem van, végképen szűknek bizonyult a tanulók elhelyezésére. A kassai tanfelügyelőség és a járási hivatal ekkor ráirt a községre, hogy gondoskodjék uj iskola építéséről és amíg ez föl nem épül, addig béreljen külön helyiséget az iskolából kiszorult tanulók számára. Szína község nyomban ki is bérelt egy külön helyiséget és az ezzel járó kiadásokat magára vállalta, noha e költségeket az államnak kellett volna megtérítenie a törvény alapján. Egy-két évig így mentek a dolgok, a tanfelügyelőség ekkor sürgetni kezdte az iskola fölépítését, egyben elrendelte, hogy a háromtantermes iskolában félnapos turnusokban tanítsák a gyermekeket és ekkor már az összes kiadások felét a községre hárította. A kiadások 50 százalékának megtérítését is magára vállalta a község képviselőtestülete, jóllehet erre semminő törvényes kötelezettsége nem volt, mert tovább fizette rendesen az 5 százalékos iskolai adót, ami által az 1868-as törvény értelmében minden kötelezettségét letudta. Egy különös jegyzőkönyv Az iskolaépítésre vonatkozóan a tanfelügyelőség ankétot hivott egybe és azon kötelező kijelentés történt, hogy az állam 70 százalékkal, az ország pedig 20 százalékkal járul hozzá az építkezés költségéhez és igy a községre csak 10 százalék j maradt. Ilyen alapon a képviselőtestület el is hatá- * rozta az iskola fölépítését. Később derült aztán ki, hogy az ankét jegyzőkönyvében mindössze 50 százalékos hozzájárulás szerepel az állam részéről. A jegyzőkönyv hitelesítői csak az aláírás után vették észre ezt az „elírást” és ekkor bűnvádi följelentést tettek a jegy- zőkönyv meghamisítása címén. A kassai bíróság előtt a jegyzőkönyvet ki is igazították oly értelemben, hogy az állam 50— 70 százalékos hozzájárulást biztosit, a bünvádat azonban elejtették. Közben kiírták a pályázatot és a beérkező tervek 700—900 ezer korona között irányozták elő az iskolaépítés költségeit. Az iskolaügyi kormány e hatalmas összegre mindössze 80 ezer korona hozzájárulást helyezett kilátásba, mire a képviselőtestület kénytelen volt a terveket elvetni. Újabb pályázatot írtak ki és az ekkor beérkezett ajánlat még mindig 665 ezer koronáról szólt. Ezt az ajánlatot már kénytelenek voltak elfogadni, annál is inkább, mert időközben 30 százalékkal emelkedett az építkezési anyagok ára. Ekkor már a kormány is bőkezűbbnek mutatkozott és 370 ezer korona hozzájárulást helyezett kilátásba, A megállapodás szerint 130 ezer korona hozzájárulást kellett volna kapni az országtól, ehelyett azonban erről a részről csak 80 ezer koronát helyeztek kilátásba, a járás részéről pedig 20 ezer koronát. A község által vállalt hozzájárulás 10 százalékot, vagyis 66.500 koronát tett volna ki, ezzel szemben a község máris kénytelen volt 150 ezer korona kölcsönt fölvenni és ingyen telket az iskola rendelkezésére bocsátani. A telekátirás bélyegilletékei szintén a községet terhelik, nem szólva arról, hogjr a tervrajzokért 13 ezer koronát fizettek ki. Mindebben még nincs benne a berendezés költsége, ami legalább 50—60 ezer koronára rúg. Ezt is a községnek kell vállalnia, továbbá ugyancsak az összes dologi kiadásokat, holott az iskolafönntartás az állam kötelessége az átvett alapítvánnyal járó kötelezettségek és az 1868. évi törvény értelmében. A mai helyzet az, hogy a fönnálló nyolc osztályból öt osztály dologi kiadásait a község, három osztály kiadásait pedig az állam viseli. Ha pedig az uj iskola elkészül, annak minden dologi kiadását a község fogja viselni. Mindehhez tudni kell még, hogy a nyolc osztály közül hatban csehszlovák nyelven folyik a tanítás és csak két osztály magyar tannyelvű. Az uj iskolaépületben pedig csak csehszlovák oktatás lesz, mert a magyar osztályok megmaradnak a régi rozoga épületben. Leomlanak az alapfalak Az elmúlt év októberében már meg is kezdték az iskolaépítést. A jegyző erélyes föllépésére egy vasárnapi napon határozta el a képviselőtestület az építkezést és másnap, hétfőn már hozzá is fogtak a munkához. A község által kirendelt ellenőrök hamarosan megállapították, hogy az építési anyag nem felel meg az előírásoknak, de hiába emeltek óvást, az építést folytatták és december közepén be is végezték az alapmunkálatokat. Most tavasszal újra neki akartak látni a munkának, ekkor azonban arra a szomorú fölfedezésre jutottak, hogy a rossz anyagból készült alapfalak omladoznak. Az ellenőrző bizottság nyomban jelentést tett a járási hivatalnak, mire az építési vállalkozó utasítást kapott, hogy újonnan építse föl a megrongált részeket. A község drága pénzén igy folyik az iskolaépítés. És egyre nagyobb terhek zúdulnak a községre, amely most már nem képes elhárítani az egyre szaporodó kiadásokat. A múltban még megtörtént, hogy a község erélyesen ellenállt a túlzott mértékben reárótt anyagi kötelezettségeknek. így például a járási hivatal minduntalan a községet szólította föl a szükséges javítások eszközlésére, de Szína község fellebbezett az országos hivatalhoz, amely meg is állapította a község igazát és kimondotta, hogy a költségeket az állam tartozik viselni. Hasonló herce-hurca volt a tűzbiztosítás körül. A község nem vállalta ezt a terhet, mire a jegyző fellebbezett az országos hivatalhoz és ekkor ismét kiderült, hogy a községnek van igaza. A tűzbiztosítást az államnak kell fizetnie, minthogy haszonélvezeti joga van az iskolaépületre. Az iskolaszék pedig... És még egy jellemző adat: 1923-ban alakult meg Abaujszinán az iskolaszék és ezt a testületet azóta mind a mai napig egyszer sem hívták egybe, pedig nagyon sok ügyben kellett volna döntést hoznia. Az iskola költségvetését az iskolaigazgató egyszerűen a lakásukon Íratta alá az iskolaszék tagjaival és mikor ez eljárás miatt panaszt tettek a járási hivatalban, a panaszttevők ellen indult eljárás. Közben az iskola fönntartás egyre növekedő terhei miatt végleges fölborulás fenyegeti a község pénzügyi egyensúlyát. Jellemző a helyzetre, hogy a község pénztárosa a községnek egyre inkább nyomasztó pénzügyi helyzete miatt le akar mondani állásáról. 6 szlovák és 25 magyar tanulóval nyitották meg az ipolynyéki szlovák iskolát IPOLYSÁG, — (Saiját tudósítónktól.) Ipoly- nyék 1855 lelket számláló magyar lakosságú község. Az összlakosságból a legutolsó csehszlovák népszámlálás szerint csak 190 a csehszlovák, a többi magyar. (Az államfordulat előtt csak 3 szlovák család lakott itt.) A kis község, amely azelőtt járási székhely is volt, eddig kizárólag magyar tannyelvű katolikus iskolával rendelkezett. Hosszú éveken át teljes nyugalomnak és nemzetiségi békének örvendett a község lakossága, míg a sors különös szeszélyéből egy Kohl nevű postamester ült be az ottani postamesteri székbe. Ez a Kohl ur úgy érezte, hogy nem nézheti tétlenül, hogy a jóformán szinmagyar községben kizárólag csak magyar tannyelvű iskola legyen. Kohl ur megállapította, hogy a hivatalosan íkknutatott 190 csehszlovák lakos között 6, szóval hat iskolaköteles gyermek is van s igy azok részére szlovák iskolát igyekezett felállítani. A postamester ur akcióba lépett és szívós agá- tációvail sikerült is neki 6 szlovák és 7 magyar gyermeket a létesítendő szlovák iskolába beíratni. Az iskolaalapító postamester ügybuzgóságát annyira vitte, hogy be sem várta a következő tanév kezdetét, már ezidién februárban „üzembe" helyezte a szlovák iskolát. Nemisokára megjelent a községben Duris János korponai kisegítő tanító és megkezdte a tanítást egy régi, padElkeseredett karcok a katalán határon Leridát a köztársaságiak szívósan védik ■ Az utolsó ellenállás SALAMANCA. — A nemzeti hadsereg jelentése szerint az aragoniai hadsereg balszámya elfoglalta Pic Cabellot és a Campodartetól nyugatra levő magaslatokat. Egy másik osztag bevonult Esplusba. Leridánál nehéz harcok tombolnak. A nemzetiek 1500 méterre vannak a várostól és megkísérlik Lerida bekerítését. Más osztagok megszállották a nonaspei hidat, valamint Fayon környékét. A légiók elfoglalták Ma- zaleont, Calaceit és Tőrre dél Compet. Itt egy egész nemzetközi zászlóaljat fogtak el, majd előnyomultak és elérkeztek arra a pontra, ahol a Testavim folyó a Matarranába torkol. Terűéinél a nemzetiek visszaverték a kormánycsapatok támadásait. Saragossából érkezett jelentés szerint a nemzetiek Leridát aligha foglalhatják el hamarosan, mert a kormánycsapatok rendkívül megerősítették ezt a várost. A barcelonai jelentés BARCELONA* — A nemzetvédelmi minisztérium jelentése szerint a nemzetiek csütörtök egész nap támadtak és mindent elkövettek a 205-ös magaslat meghódítására. Az Ebro folyótól délre ugyancsak heves harcok dühöngnek. A Val de Cuenca-i szakaszon a köztársaságiak elfoglalták Azor községet és 70 katonát elfogtak. Köztársasági ellenoffentiva a guadalajarai fronton MADRID. — Miaja tábornok fogadta az újságírókat és kijelentette, hogy a köztársasági csapatok a guadalajarai fronton offen- zivát indítottak a nemzetiek ellen, Franco hadserege Abanades falunál erélyes ellent- állt, miközben a köztársasági tankok rendkívül élénken támadják a nemzetieket és megkönnyítik a gyalogság előnyomulását. Pénteken délelőtt ezen a fronton negyven kormányrepülőgép bombázta a nemzetiek állásaid , fótiam., nedves csőszfházbam. Természetesem úgy a tanító, mint a postamester nem lehetett megelégedve a tanulók számával s ágy uj propagandába kezdtek a magyareik között. A propaganda azzal kezdődött, hogy a tanító könyveket, ceruzákat, radirgumikat, tollakat kezdett szétosztani a gyermekek között, még pedig teljesen ingyen, A könyveiknél az az egy kikötés volt, hogy azokat nem szabad hazavinni és kijelentette, hogy a könyvből csalk az iskolában keli itamulmi. Egyik főpropagaedista lett a postamester fia, aki a magyar gyermekek között terjesztette a hirt, hogy mi mindent ad teljesen ingyen a szlovák iskola, S hogy nem kell otthon senkinek könyvből tanulni, mert a könyvek az iskolában maradinak, sőt ezenkívül a tanító ur futball-labdát is vett és igy csupa szórakozás lesz a szlovák iskolába való járás. Az ilyen módon kifejtett propaganda ihatott. A szegényebb magyar szülők egy része nem is nagyon ellenezte gyermekeiknek a szlovák iskolába való átírását, hiszen a sok ajándék, javak rájuk is osábitólag hatott. Majd amikor a katolikus faluban háre ment, hogy a- szlovák iskolában nincs kereszt, az evangélikus vallásu tanító kölcsön kérte az egyik szlovák család keresztjét és kifüggesztette a tanterem falára. A progpaganda újabb eredménye lett, hogy még uiabb 18 magyar gyermeket vittek át a szlovák iskolába és igy ezekkel együtt az összlétszám már elérte' a 31-et. Sőt, hogy még tetézzék is a törvényben előirt minimális tanulólétszámot, beírattak még öt iskolaköteles korun alul levő gyermekeket is a szlovák iskolába. Az ipolynyéki esetet a miniszterelnök és az iskolaügyi miniszter figyelmébe ajánljuk. Uj szlovák iskola épül Giresea UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) Iskolaügyi viszonyainkra jellemző a bodrogközi Géres község esete. Ebben a szinmagyar községben a Síovenská Liga április 3-án tartja meg ünnepélyes keretek között a szlovák elemi iskola hetven növendék számára tervezett uj épületének alapkőletételét. Az ünnepségre nagy buzgalommal hívják a község magyar lakosságát. A rendezőség valóságos „napiparancsot” adott ki szlovák nyelven és rosszul fogalmazott magyar nyelven. A magyarnyelvű meghivó a következőket mondja? „Minden loyallsan gondolkozó csehszlovák polgár tartsa kötelességének ezen nevezetes ünnepségen résztvenni.” Kedden dől el a Blum-Kormány sorsa PARIS. — A francia kormány ülését hétfőre halasztották. Az elmúlt héten kétszer halasztották el a konnánykonferen- ciát. Ugyanakkor közölték azt is, hogy a pénzügyi vita megkezdését keddre halasztották a parlamentben. A kormány sorsa tehát kedden fog eldőlni. Blum rövid törvényjavaslatot ak*r benyújtani a parlamentben. A törvény egyetlen mondatból áll és a kormánynak adandó teljhatalomról szól. A törvény megindokolása rendkívül terjedelmes és feltárja az ország igazi gazdasági helyzetét. Elsősorban a szenátus radikális tagjaitól függ, vájjon León Blum megkapja-e a kért támogatást. Ezenkívül az is nagy szerepet játszik, vajion keddig sikerül-e a fémiparban kitört nagy sztrájkot likvidálni és a megszállott gyárakat fölszabadítani. s H a arcviz MEGSZÉPÍTI ELTÜ NTHTi | A SZEPLOKBT MÁJFOLTÓKAT RÁ N COKAT, PATTANÁSOKAT ______ Kapható minden szakOzletben ? Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb _________a StlPLIN kénpudar_________
