Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-02 / 77. (4520.) szám

1938 április 2, szombat Aki egész nap ott görnyed az íróasztali mellett, igyék reggelenként felkeléskor egy J kis pohár természetes thFerenc József'4 ke-1 serüvizet, mert az a béímüködést szabá­lyozza. a gyomor emésztést előmozdítja, a vérkeringést élénkíti és a munkaképessé- get fokozza. Kérdezze meg orvosát. *o mm BSS^r~’0" wy| Miréls: Csak a palóccal Ueadfa* lei Irtat Szilárd János ÍÍ Jinirnrin—r^ I Xprliis Í£t $mnM ( 1 iiiHSühniiii | Feli: érj ük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy ex előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. iztjsfrókci Irta? Balog Sándor Nem mondom meg', hogy hol, uetn mondom meg. hogy mikor és nem mondom meg, hogy kik diskurálnak egy kis falusi szobában. Csak annyit árulok el, hogy mind a kettő nő. Az egyik ,.ke- res6‘‘ nő, akinél: a férje is keres, a másik csak asszony. Természetesen divatról és öltözködésről folyik a szó. És pedig valóban folyik. Kedveskedő ..kézit csókolom*1 köszönésem sem zavarja meg őket. Most éppen az egyik beszél. Nehezen jutott Szóhoz, hát fél abbahagyni, hogy majd megint vár­hat, mig rákerül a sor. Csak íejbólintással és egy csillapító mosollyal köszön vissza s folytatja: — Tudod, drágám, régi vágyam egy ezüst- róka. Most végre megfőztem az uramat. Képzeld?! Azt mondta, hogy a drágábbat vegyem. Noná, mert nem azt veszem?! Tegnap tízig jártam a vá rost. Hétköznapon nem mehetek a. tanítás miatt Gondolom, rászentelem ezt a vasárnapot. Hogy mii yen oaoriáa szőrméket látni most?! Kinéztem magamnak egyet. Pont egy méter maga a bőr. És 'harminc centi a. farka. Jaj, te M ____ olyan, mint eg y álom! Csak hát eterbatszázórt adni Igaz, egy kilencvenest ezerháromszázért, adna farka nélkül, ile nekem csak a nagyobb tetszik farkával. Iste­nem, Istenem! Kéthavi fizetésem. Mondja már — fordul most hozzám — maga olyan okos ember, 1cll ez nekem ? Annyit töröm rajta a fejem. Csak azt tudnám, hogy Lesz-e szükségem egy ilyen drá­ga rókárat Érzem, begy szoritóba kerültem. Mit feleljek? Fogas kérdés, melynek hátulütője is lehet. Ha igennel felelek, holnap várhatom a feleségem attakját egy legalább egyméteresfarkaharminbae erüstróka irányában, súlyosbítva a. hölgy férjé­nek ne'hezfíiéíévci. Ha nemmel felelek, elveszí­tem a hölgy roko^szenvét. léár pedig, valljuk meg. egy K-igy rokon"',.©evét mégis csak kár el­potyázni. különösen, ha a-i illető csinos is és még hozzá ok óénak tartja az embert. Bár 8z utóbbira általában alig van ésükság. ,» bájos nem rokon- szenvének elnyerésénél. Szóval, 'hogy rövid le­gyek, nem maradtam benne. Kivágtam magam. — Tudja mit, lelkem? —• szóltam némi fontos­kodással, — ha őszinte akarok lenini, azt kell mondanom, hogy kei! magának egy ilyen róka. Viszont, ha, okos akarok maradni, azt mondom, hogy nem szükséges magának egy ilyen róka. — Nahát?! Hogy maga milyen ravasz?! — csi­csereg a másik. — Ezt jól kiagyalta.. — Tudod mit-, drágám? — komolykodik most már az egyik — talán Igaza. van. 0 y... ,-val olyan szépen kiterveztük, hogy a vakációban megyünk egy hónapra a tengerpartra, ügy örültem neki. Aztán lealkudta két inétre a Tátrába. És most már azt mondja, bőgj' ha megvesszük a rókát, kiköltjük magunkat.. Menjünk csak egy hétre S-----ra a rokonainkhoz. Hát. akkor minek a ró ka? De úgyse bánom. Úgyis megveszem. Vise­lem itthon. Hadd pukkadjanak N .. .-ék. — Igaza van, mondom én. A cigány is úgy tett. Lopott egy sapkát, de nem viselhette. (Igaz, más okból.) Aztán egy éjjel felült a Vackán és a fejére húzta. Meglátta ezt az asszonya, s megrö­könyödve kérdezte: Mit, csinálsz, diádé? Viselem a sapkát, — felelte a cigány. — Nna?l Megveszi a rókát? — Meg. EzdÓt ügy haratoc-niegyvem esztendővel hí­res ember volt a nógrádi hegyekben. Vidra ! Ferkó. Ahány erdőkerülője volt a zelilői, meg a 'kékkői uradalmaiknak, az kora ősztől késő ta­vaszig,, mind a Vidra Ferkó nyomát ütötte bot­tal., alvadt vénre és állati belekre bukkanván minduntalan ez avaron, jeléül annak, hogy Vidra Ferkó már megint összetalálkozott egy- egy szarvassal vagy vaddisznóval. Nagy rób- sicc volt Vidra Ferkó no, ezt mindenki tudta, de anyaszülte erdőkerülőnek még, nem adatott meg az a dicsőség, hogy tetten érhette volna, jóllehet a Fongách grófoktól, meg a hercegprí­mása uradalmiaktól száz pengő forint volt ki­tűzve a fejére. Míg aztán . . . De talán kezdjük ott, hogy ekkortájt szegő­dött be a Forgách grófok uradalmába egy uj erdőkerülő, bizonyos Tudharszky Fedor neve­zetű lengyel atyafi. Ez a vén, ravasz pólyák már feLszennnel érkezett a kékkői várba, mivel­hogy a másik szemét még a galíciai kincstári er­dőkben Hitték ki az odavalósi vadorzók, ennél­fogva tapasztalatokban gaizdag, viharvert le­gény volt és mindenképpen alkalmas arra, hogy végre valaki megtanítsa kesztyűbe dudálni Vid­ra Ferkét. És úgy iis történt. Alig hogy a nóg­rádi hegyekben egy kicsit megmelegedett és körülszaglászta a falvakat, meg. aiz embereket, egyszer csak megütötte az orrát valami és fel­vette a szimatot. — Hopplá! ... — ütött a homlokára, mint akinek a fejéiben .kigyulladt a gyertya s mint­hogy az értelem, világossága éppen a zellőd korcsmában szállotta meg Tucharszky Fedort, mindjárt le is fogadta. A harangozóvad, meg a kisbiróval. Két lityi pálinkába. Hogy reggelre virradóra Vidra Ferkét megkötözve hozza be a faluba. Úgy főbb vonásokban mindjárt el is me­sélte, hogy azt a pupák Vidra Ferkét micsoda bámulatos ésszel s ördögi ravaszságaid ejti majd kelepcébe, aztán fizetett s megered't vidultan a száz pmgő forint jutalom, illetőleg a Bulkóc irányába . . . Hogy mi volt a Bukóé? A Buíkóc volt a nóg­rádi vaddisznóik Paradicsoma. Athatolhatatliam sűrűség közepette térdig süppedő, mocsaras ré­sze az uradalmi erdőségeiknek. Akkora tölgyek* kel, hogy az egész falu népe elfért volna eenmek-egynek az árnyékában s a tölgyeiken akkora maikkokkial, hogy ha egy ilyen makik valakinek a feiére esett, az feliért egv kis anv- rázkódássai. Alkonyat s főleg éjszaka idején csapatostul abraka!tek és hentereatek. itt a vad­disznók s ugyancsak ebből az irányból hafet- szottafc éjféltájt azok a lövések, melyeknek so­ha"'■m akadt gazdája . . . Nos, a koraesti órákban ide tartott vidultan Tucharszky Fedor, a ravasz és minden hájjal ménként oólvák s midőn az itdáfilm bozóton és a süppedő talajon átgázolva, oda ért, ahol im­már négy wayinástítoa követícwző matton talált a? avaron frisvo alvadt vért és Vaddtsznóbclet, pillTnafig sem haibozótt, hanem gyorsan felmá­szott az epreik tölgvfára. Felmászott s ugv he­lyezkedett dl. hogy ót senki se láthassa, viszont neki jó Vdáíáza nyíljon minden íránvban . . • — Nna! . * i .— sóhajtott ellégültesn.- DARANYI TÁVIRATA MUSSOLI- NiHEZ. Budapesti szerkesztőségünk je~ lenti telefonon: Darányi Kálmán minisz­terelnök abból az alkalomból, hogy Mus­solini Olaszország első tábornagya lett, a következő táviratot intézte a Ducehez: ,.Kérem Excellenciádat mint az olasz bi­rodalom első tábornagyát, fogadja legmele­gebb és legőszintébb szerencsekivánatai- mat.“ — HÁZASSÁG. Isaák Imre téesői reformá­tus esperes leánya, Isaák Joláníka és Lengyel Endre nyugalmazott tanár fia, Lengyel Sándor április 4-én délután 4 órakor Hajdúnánáson a református templomban őrök hűséget esküsznek 'egymásnak, Ugyanekkor a zsebét !s megtapogatta, hogy vam-é benne ölég hely a száz pengő forint szá­mára ... Ja! Hogy el ne felejtsem: a puskáját avegi- tőltötte jó vastag póstára és felakasztotta maga mellé egy vékonyabb áyga . . * Aztán csücsült és figyelt, összehúzta magát olyan kicsinyre, amilyenre csak tudta és fi­gyelt . „ . Minden legkisebb neszre . .■ . Később már lélegreni is alig mert és a szíve dobogását is eláhiictta volna, ha tudta volna, úgy figyelt . . . Óráikon keresztül mozdulatlanul és zugó fej­jel .. . Eközben a hald mond feljebb és feljebb csú­szott az égen és a különféle gyanús árnyak is mindinkább sokasodtak lenn a földön, a nyir­kos nevemben avaron, ámde ő az ég és a föld között zsibbadt lábakkal és nyilaló derékkal kuporogva csak figyelt, egyre figyelt minden legkisebb neszre és vtánrta Vidra Fcrkót feiaj- zott idegekkel . * . Várta . . . Didergőit és várta • . * Juj, de hűvös igy a világűrben az éjszaka . . . Meg aztán ihol-e: rájött a tüsszentés. Hát nem gyalázat?! Csavarta az orrát, mintha dugóhúzó járt vol­na benne ------ hhh ------ hihh ------ hhh ----­ja j, csakhogy elmúlt, még csak az hibádzik, hogy beletüsszentsen ebbe a néma rengetegbe. Fenét múlt el, már megint csavarta . . * Hbh ------ szszszsz------ hhh ------ irtózatosan cs avarta • . . , És ebben a pillanatban: — Hrrraippd! ... — eltüsszüntette magát a fán Tucharszky Fedor minden hájjal meg­kent pólyák, de akkora rémisztő zajjal és szellő­vel, hogy a tölgyfa megrázkódott és a vékony ágról, melyre akasztva volt, leesett a földre — a puskája . . . Hát igen. leesett s ekkor megizörrent a közeli bozót s kilépett belőle egy ember . . . Vidra Ferkó tulajdon szem'élesen . . • Nyugodt léptekkel odas-étáit a puskához, fel emelte és lövésre kész állapotba helyezte . . , Aztán felnézett a fára s azt mondta: — Hát most aztán gyüjjék le kiigyelmed! Hanem gyorsan! Tucharszky Fedor lejött . * ■ Gyorsan . . . — Most pedig, — intézkedett Vidra Ferkó, — most pedig mennyik be a faluba kigyelmed! De sebesen! . . . Tucharszky elindult . . % Sebesen . . . Mikor már vagy fiz lépésr evolt, utána kiál­tott Vidra Ferkó: — Oszt a kocsmába fizesse ild a két lityi pálinkát, akibe fogadott kigyelraed! . . . Hanem hát a pájinikát nem fizette ki Tuchar- szkv Fedor . . . Nvoma veszett ? . . Elbuidokolt . . . Valahová messze,' messze, nyájasabb égtájak­ra, ahol nincsenek palócok , . . SSIPL0 májfolt, arctisártatlan­ság elcsúfítja a leg­szebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány leg­újabb vívmányai sze­rint készült CSRAll-CRÉMET használja. Száraz arc­ra zsírosat, záros arcra száraz kré­met. Egy tégely ára «•— KI Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12 - Ké. Fekete tégelyben. (Zsíros vagy 3záraz.) Készíti: VÖBÖSRÁK-patíka, Bratislava, Mihály-kzpu 24. A nagy szélviharban a tűzoltóknak a legna­gyobb erőfeszítés mellett sem sikerült a tűz tova­terjedését megakadúlyozniok. A tűzvész még pén­teken délben is pusztitott a faluban s ugylátszik, hogy a falu menthetetlen. Már eddig negyven ház a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt elpusztult és a tüzhen rengeteg sok állat és ba­romfi veszett el. A hatóságok máris megtették minden intézke­dést a hajléktalanná vált lakosság megsegítésére. — ELŐADÁS POZSONY MÚLTJÁRÓL. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi magyar főisko­lások rendezésében dr. Aixinger László, a Toldy Kör ügyvezető alelnöke tegnap este a Katolikus Kaszinó termében megismételte Pozsony törté­neti múltjáról tartott vetifettképes előadását. Dr. Aixinger Lászlónak a budapesti Révay könyvkiadó vállalatnál most jelent meg könyve Pozsony városáról. Az előadás előtt Bartos Zol­tán, a pozsonyi MAKK üdvözölte az előadót, majd a nagy érdeklődéssel meghallgatott előadás után ugyancsak ő köszönte meg a kiváló előadást. — ÚJPEST UJ POLGÁRMESTERE. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Pénte­ken délelőtt választották meg Újpest polgármes­terét. A város polgármestere PohJ Sándor köz­ponti járási főszolgabíró lett 33 szavazattal, mig Peteő János szentendrei polgármester, a máso­dik jelölt, 24 szavazatot kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 67 volt. Ez úgy keletkezett, hogy többen olyan egyénre szavaztak, aki nem .volt hivatalosan jelölve. xx A változékony április az emberi szervezet ellenállók épességét kemény próbára teszi. Hol esik, hol megint, meleg van s a nedves áprilisi levegő telitve van a meghűlés bacillusaivaí. Ló­gni nk tehát áprilisban duplán óvatosak! Az Alpa bőrbe való rendszeres bedőmőlése a testet erőssé ée ellenállóképessé -teszi. Ügyeljünk, hogy bevá­sárlásnál tényleg Alpát knőjünk. — LOPÁSON ÉRTEK EGY KOMMUNISTA AGITÁTORT. Farirsikáról jelentik: Homár Gyula nem nagyon kedvelte a munkát, annál inkább sze­retett politizálni. Nagyhangú kijelentéseit egész Fancsika ismerte. Állásokat ígért, arra a.r esetre, „Iha kitér a kommunizmus” és a hiszékeny, műve­letlenebb fiatalság között még némi sikere is volt. Köziben Oláh János sávári lakosnak uj ünneplő ruhája tűnt el. Uh.Les Lászlónak szénáját, lopták, Ta'bala László udvarából pedig eltűntek legszebb tyúkjai. Végül is a. kárvallottak följelentést tet­tek a csendőrségen. A házkutatás során meglepő felfedezést tettek Homár Gyulánál. Tabala sze­gény proletár féltve őrzött tyúkjai már a fazék­ban hirdették Romár Gyula elvét: „ami a tied, az az enyém.” Romár Gyulát, a osendőrség Nagy- szőllősre szállította. Fancsikán aizóta a kommu­nisták között nagy a kijózanodás, , : PARiAHENTI NAPTAR KÉPVISELŐHÁZ: Április 5^ kedd: 15 órakor házillés (légvédelmi „ novella, vagyondézsma-novella.) A vitát szer­dán folytatják. — Ugyanaznap költségvetési, alkotmányjogi bizottság. . Április 6., szerdán: a plónumban vita folytatás^. : előző napról. Alkotmányjogi, műszaki-for­galmi, népjóléti bizottság- 1 Április 7-től: húsvéti szünet. SZENÁTUS: Április 6., szerda: 16 órakor ülés (bögőlyirtási ja­vaslat.) — Ugyanaznap költségvetési bizott­ság, népjóléti bizottság. ’ Április 7, csütörtök: plénum. Április 8-tól: húsvéti szünet. : laplfs győzsiem Pélsantungban PERING. — Japán jelentések szerint a japán hadsereg Délsantungban nagy győzelmet aratott, A japánok meg állították a kkuu offenzivát és el­lentámadásba kezdtek, A kínaiak déli irányban visszavonulnak, A kínai csapatok zöme Tajehu- csantól északra be van kerítve. A japánok min- ’ den vonalon folytatják az előnyomulást. Japán katonai szakértők hangsúlyozzák, hogy a kínai hadiíerv kitűnő, de a kivitel tökéletlen* Fényesen sikerült az eperjesi ' SzMKE márciusi kulturestje EPERJES. — A Szlovákiai Magyar Kulturegyesü- let eperjesi helyi csoportjának előadássorozatában március 26-án özv. Bujanovich Sándomé Fáy Éva tartott felolvasást a tengerről. A kitűnő előadás a ma- gasnivőju kisérömüsorral együtt az eperjesi SzMKE egyik idei legkiemelkedőbb rendezésének számit és a szépszámú közönségnek igaz műélvezetben volt része. A nagysikerű estet özv. Bujanovich Sándorné felol­vasása nyitotta meg s a közönség csodálta, hogy a röpke óra szűk korlátái közt mily művésziesen tudta az elöadónő elővarázsolni a tenger szinefogyhatatlan változatosságát, végtelenségét, természeti nagyságát és jelentőségét az ember életében. A rutinos előadónő és írónő könnyedén és szellemesen fűzte gondolatait, szállt le lélektani mélységekbe, tért át poetikus lágy­ságokból a történelmi realitásokba. Csak nagy és szé­leskörű tanulmányok után lehet ily rövid összefogla­lásban szemléltetni a tenger és ember viszonyát az évezredes múlttól kezdve napjainkig. Az előadás tu­dományos értéke mellett tanulságos, szórakoztató és gyönyörködtető volt Ezután MusÜ Ulrik eperjesi zeneiskolai tanár adta elő Popper Dávid, a világhírű magyar gordonka- virtuóz két darabját. Musil alapos felkészültséggel, briiliáns technikával adta elő a nehéz darabokat A szünet után Viiecz Mihály zongoraművész, zene­iskolai tanár, Eperjes város szülöttje lépett a dobogó­ra és kifogástalan felfogásban, kicsiszolt technikával a legapróbb részletekre is kiterjedő kidolgozással ját­szotta el Liszt Gondoliéráját, majd Chopin Fisz-molí maziirkáját és E-moll keringőjét. Viiecz Mihály, aki nemcsak mint zongoraművész, hanem mint zenekö’tő is komoly hírnévre tett szert, a közönség szűnni nem akaró tapsát Chopin Minutemvalzeréval köszönte meg. Majd a műkedvelői színpadokon aratott sikeréből közismert és közkedvelt Gregor Micike Reviczky, Mécs és Kafka Margit költeményeiből szavalt bájosan és kedvesen, nagy sikerrel. A magasszinvonalu estét Brabecz József eperjesi zeneiskolai igazgató, hegedűművész fejezte be. Művé­szi előadásával, klasszikus elöadómodorával igen nagy sikert aratott. Technikája különösen Sevéik ,,Bur!eszk“ című darabjában érvényesült. Eperjes Zeneiskolájának tanárait magyar pódiumon első ízben üdvözölte a város magyar közönsége, amely örömmel fogadta a békés megértésnek és a kultur- közeledésne.k ezt az örvendetes eseményét.- LAPELKOBZÁSOK. A Kárpáti Ma­gyar Gazda, az egyesült párt kárpátaljai hi­vatalos lapjának legújabb számát vezércikke miatt az államügyészség elkoboztatta. A má­sodik kiadás vezércikk nélkül, másfélhasáb- nyi fehér folttal jelent meg. — Ugyancsak elkobozták a pozsonyi Slovák mai számát egy cim és három közlemény néhány sord miatt. ti Leégett egy borsodi kisközség MISKOLC. A Miskolc közeiéiben Jevö Arnóc községiben az éjszaka hatalmas tü2 pusztitott. A miskolci tűzoltóságra érkezeti jelentés szerint a fél falu lángokban állott, A miskolci tűzoltóság teljes szerelvénnyel és két mentő gépkocsival rögtön kivonult a ve.szélyeztetett községbe. A nagy tűz visszfényét Miskolcon is jól lehetett látni az égboltozaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom