Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-06 / 54. (4497.) szám

1938 március 6, vasárnap. t>rxgaiA\\cAarhirlap jussához, de ugyanakkor szívesen és fönn- tartás nélkül elismerje a mások jogát. Ezért van, hogy a magyar politika története az ál­dozatos nemzetszeretet, az önfeláldozás, a nagylelkűség és az elvhüség olyan példáival szolgál, amelyeknek ragyogása betölti az egész magyar glóbuszt és olyan férfiakra árasztja a fényesség sugarait, akik — mint Széchenyi, Kossuth, Deák, Batthyány, Eöt­vös, Tisza, Szilágyi, a két Andrássy, We- kerle, Bánffy, Csáky, Bethlen — messze az ország határain túl becsületet szereztek a magyar politikus és államférfiu hírének. A kávéházi reggelizőasztalnál, amely mel­lett jól megfér egymással a konzervatív li­beralizmustól a szélső fajvédelemig minden politikai irány képviselője, sok szó esik kö­zöttünk a „morbus politicus”-ról, amelyik különösen itt, a magyar fővárosban dühöng. A betegség bacillusa alighanem a külpolitika eseményeinek a hatása alatt fertőzi meg a gyöngébb idegzetű embereket, akik minden német esemény mögött a megtestesült ve­szedelmet és minden magyar bokor mögött —- Szálasit látják ... Most jut eszembe, hogy éppen tegnap új­ságolta nékem egy volt államtitkár, hogy Szálasi apját Zapusek-nek hívták, 1882-ben magyarosította a nevét és főpincér volt a kassai Schalkház-szállóban ... Úgy látszik, jómagámat is megfertőzött a politika. Amikor írni kezdtem, az volt a ter­H /^i / / / / f ti g^ep&eg e& zmma úkúúm az efeö- az ▼ 1üUS 1 ílle^yeCte, Aulonetdk tú&mékas! hogy fogoroosa koncentrált fogpori hasz­Ez a praktikus alumínium szóródoboz „öl ? és hogy eltol mily ragyogóan fe­6 hónapra = 182 napra elegendő es ----------------------------------------------------------------— cs ak K6 '/•50 az ára, szóval évi 15*— bérek a fogai ? Ké-ba kerül 1 Kérem számítsa hi, hogy RUTOMENTH az ideális, koncentrált por­mennyit takarít meg. aíahu, száraz fogkrém házi használatra.------­■----------------------- RUTOMENTH üdít, habzik, szappan­ka p Automentli mintazacsköt, lia ezt a szelvényt ---------------------------------------------------------------------------------­be küldi Engel D. illatszertárának, Bratislava, „___ ti ' „ | i-________, ve ntur ucca 12. mentes, eltaoolitja a fogkooet. ragyogóan Név - ..........—r ........... fehérré teszi fogait. Ci m.................................................................................................................................... ^K apható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban. Oezérképoiselet: Enge! D. Bratislava, Masarykova 6, Venturská 12. cm, hogy a korai budapesti tavaszról irok, Itása jelent és — ime — a politikára lyukac íeg arról a kulturális eseményről, amit a 3 tam ki. Pedig, Isten látja lclkemet, nem akc Nürnbergi Mesterdalnokok" operai föluji-1 rok politikus lenni. A nagy prágai beleteníéseh után Hodza nyilatkozatának visszhangja Figyaimes fogadtatás Londonban - A német sajtó Hodza ellen (Ző.) BUDAPEST. — Van úgy néha az ember, hogy nem tudja, miről írjon. A té­mák, mint a méhek, rajzanak körülötte és nem tud mit kezdeni velük. A dolog termé­szeténél fogva fölülkerekedik az emberben a felelősség kérdése, a tények mérlegelése, a nézőpontok összeegyeztetése és mire min­den lelkiismereti kérdést elintézett önmagá­val, jön csak reá, hogy amiről írnia érdemes volna, arról — esetleg fontos érdekek ve­B A JUJ ARCVIZ I megszépíti t ELTÜNTETIi g A SZEPLÖKET § m A j f o ltokat M RÁNCOKAT 8 PATTANÁSOKAT | Kapható minden szaküzietfeen'l I Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb | a SUFLtN kénpud r sredelmeztetése nélkül — nem irhát, — amiről meg minden aggodalomtól mentesen írhatna, arról nem érdemes Írnia. Persze, vannak társadalmi és szociális vonatkozású kérdések, amelyek a mai szertezüllöít világ­ban is kikivánkoznak a nyilvánosság elé, ám ezeket is úgy átitatta a politika, mint az icatóspapirost a tinta és éppen emiatt leg­többször visszájáról jelentkeznek és mutat­koznak meg. Ilyen hangulatban, amikor a krónikás a kétség és a kötelesség sziklafalai között vergődik, a legokosabb, ha a papiros fölé hajol és írni kezd, — minden meghatá­rozott célkitűzés nélkül. Valahol majd csak kilyukad... Egy dolog bizonyos. Minden mai bajunk­nak, minden zavarnak és békétlenségnek a politika az oka. Szabatosabban: azok a kao­tikus állapotok, amelyeket a politika szült szerte ezen a világon. Ez a káosz különben nem mai keletű. Ámint Kornis Gyulától, a magyar képviselőház tudós alelnökétől a minap hallottam, ez a káosz egybeesik a vi­lág teremtésével. Egy társaságban — mesélte Kornis — arról folyt a vita, hogy melyik foglalkozás a legrégibb? — Az orvosé, — mondotta a társaság or­vostagja. — Az Isten Ádám oldalbordájából teremtette Évát, tehát operációs beavatko­zásra volt szükség. — A világ, amikor az Isten megteremtet­te, egészen szabálytalan valami volt. Ezért mérnök kellett, aki a világot fölmérje, sza­bályozza és elrendezze, — vitatta a mérnök. — Szép, szép — replikázott a jogász de a világ elrendezését bizonyos jogszabá­lyoknak kellett megelőzniük, hiszen a föl­dön akkor általános káosz uralkodott... — És ki csinálta a káoszt?! —- süvített bele a politikus hangja. Csakugyan, a káoszt, amely azóta is oly­kor hatalmába ejti az emberiséget, csak po­litikusok csinálhatták. Politikusok, mondom, cs nem államférfiak. Mert a kettő nem ugyanaz. Az államférfi az eljövendő nemze­dékre gondol, amikor cselekszik, — a poli­tikus az eljövendő —- választásra. És ez óriási különbség! A mi korunk százezer­számra gyártja a politikus típusát, de állam­férfiu, aki váll vetett munkával a béke, a bol­dogulás és a megértés útjára terelné a meg­riadt és fékevesztett emberiséget, vajmi ke­vés jár közöttünk. Ma mindenütt mindenki politizál. Az egyik üzletszerűen, a másik időtöltésből, a harmadik megszokásból, a negyedik föltü- nési viszketegből, az ötödik, hogy destruál- jon, a hatodik, hogy rémhíreket helyezhes­sen el, a hetedik, hogy összeveszitse egy­mással az embereket, a nyolcadik, hogy a jólértesiiltség látszatával hazugságot ter­jeszthessen és nyugtalanságot szítson, a ki­lencedik ... de minek folytassam? Csak na­gyon kevesen politizálnak azért, mert érte­nek is hozzá és mert használni akarnak és használni is tudnak annak az eszmének, vagy annak az ügynek, amelynek szolgála­tára a hivatás komolyságával és önzetlensé­gével vállalkoztak. Hálát hell adni az Isten­nek, hogy a magyarság körében sok ilyen politikus akad. A magyarnak szinte máso­dik természete a politizálás. Századok során nevelődött arra, hogy szívós akarattal, oko- ii:<n és céltudatosan ragaszkodjék a maga * LONDON. — Hodza csehszlovák mi­niszterelnök beszéde nagy feltűnést keltett Angliában. A péntek esti lapok részletes kivonatokban közlik a beszédet s a szom­bat reggeli újságok bőven kommentálják azt. A nyilatkozatot általában egész Euró­pát érdeklő nagyjelentőségű eseménynek nevezik, mert lényegesen és félreérthetet­lenül leszögezi Csehszlovákia álláspontját. Csehszlovákia kifejezte, hogy nem akar a második Ausztria lenni, írják az angol la­pok A Daily Telegraph erős és nyomaté­kos feleletnek nevezi Hodza nyilatkozatát. A Times szerint a csehszlovák miniszterel­nök félreérthetetlenül leszögezte álláspont­ját Németországgal szemben. Az ellenzéki Daily Iierald igy ir: „A csehszlovák mi­niszterelnök azt kiáltotta Hitlernek: „El a kézzel!1* A News Chronicle Hodza képét hozza és a miniszterelnök életrajzát, A Daily Mail szerint ezután nyilvánvaló, hogy az európai politikában uj fejezet kez­dődött, amely vagy a megértéshez vagy a végleg érvényes összezavaráshoz vezet. A csehszlovák miniszterelnök beszéde mély benyomást keltett a londoni tőzsdén is. A 8 százalékos csehszlovák kölcsön pénteken jelentős árfolyamemelkedést mutatott, ami annál feltűnőbb, mert ugyanakkor az oszt­rák papírok estek. Berlini ellenérvek BERLIN. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A német lapok részletes kivonatok­ban közlik a csehszlovák miniszterelnök be­szédét és nagyjában egyforma kommentárt fűznek hozzá. A Deutsche Allgemeine Zei­tung szerint Hodza miniszterelnök csodál­kozik azon, hogy a németek azt követelik, hogy a szudétanémetségnek adják meg a kisebbségi jogait. Hodza a háboruelőtti ge­nerációhoz tartozik és tudja, hogy az a bá­násmód, amely népíestvéreit a dunai mon­archiában érte, milyen kritikus állásfogla­lásra késztette Európát. Könnyen megért­heti tehát, hogy a németeket érdekli cseh­szlovákiai fajtestvéreinek sorsa, Németor­szág nem akar Csehszlovákia belügyetbe beavatkozni, ha rámutat azokra a veszé­lyekre, amelyeket a szudétanémetséggel szemben követett helytelen bánásmód okoz­hat. A szudétanémetek lojálisak Prágával szemben és a béke érdekében dolgozik az, aki problémáikat meg akarja oldani. A csehszlovák kormány is a békéért dolgoz­na, ha eltávolitaná azokat a békeakadályo­kat, amelyek eltávolítása valóban módjá­ban áll. Ezzel ellentétben a német lap sze­rint a csehszlovák állam kísérleteket tesz az elcsehesitésre, amit az uj csehszlovák ál­lamvédelmi törvény lehetővé tesz, A német­ség szudétanémet fajtestvéreitől elrabolják a haza érzését s e politika végcélja az ísz- szimiláció. Ha Csehszlovákiában megszüle­tik a belső béke, akkor ez a dunai tér kí­vánatos megbékülését is előmozdítja. A békekivánságokkal szemben a csehszlovák miniszterelnök a fegyverekre apellál. Ez az ideges reakció teljesen hamis előfeltétele­ken alapszik. Sem Németország, sem a né­metségtől- leválasztott népcsoportok nem felelősek a békediktátumokban megvont ha­tárokért. Németország azonban éppen ezért kötelességének tartja, hogy figyeljen a ha­tárokon túl élő németség jó sorsára és arra, hogy velük szemben betartsák a tett ígéreteket. Ha Hodza miniszterelnök kül­politikai beszédében kijelenti, hogy lehető­nek tartja Csehszlovákia és Moszkva to­vábbi szövetkezését is, akkor a legutóbbi moszkvai események szemmelláthatólag semmiféle hatást nem keltettek lelkében. Hangsúlyozza Hodza Csehszlovákia és Franciaország tradicionális együttműködé­sét is, amely ma oly messzire ment, hogy a csehszlovák hadseregvezetés mellett fran­cia katonai bizottság működik. Lengyelor­szág már Pilsudski marsall alatt megsza­badult e kötöttségektől és hazaküldte a francia katonai bizottságot. A Berliner Börsenzeitung többek között a kö­vetkezőket írja: „A rövidzárlat a hirdetett poli­tikai elvhüségben nem német részen következett be, hanem a prágai centralizmus nemzetpoliíikai gyakorlatában, amely erőszakkal szembeszáll a szudéíanémetség primitív jogaival is. A rövid­zárlat nem abban nyilvánul meg, hogy a szudéta­németek zártan Henleint támogatják, hanem ab­ban, hogy Prágában e hatalmas erejű demokrati­kus akaratmegnyilvánulást álíampolitikai meg­bízhatatlanságnak bélyegzik.** A Berliner Tageblatt szerint Hodza saját ta­pasztalatából tudja — és utalt is rá beszédében, amikor a cseh történelemről szólott, — hogy ide­gen népcsoportokkal való igazságtalan bánásmód mily mértékben járult hozzá a világháború kitöré­séhez, A helyzet ma sem változott meg. Téves volna föltételezni, hogy ebben a kérdésben a né­metek másként gondolkoznak, mint más népek és Hogy a németek inkább viselik el a rossz bá­násmódot, mint bármily más nemzet. Rámutatni arra, hogy e tények félreismeréséből mily veszé­I iyek keletkezhetnek, nemcsak a saját nemzetéért aggódó áílamvezetés kötelessége, hanem azé is, amely komolyan a békét akarja. Nemcsak köte­lesség ez, hanem érdem is. Egyébként nemcsak a német kormány tett ilyesmit, hanem a legutóbb a legi.Uetékesebb lengyel és magyar körök is ha­sonló óvást és figyelmeztetést intéztek ugyanerre a címre, anélkül, hogy csehszlovák részről be­avatkozásról beszéltek volna. A Lokalanzeiger fejtegetései ugyanilyen értel­műek. A lap kijelenti, hogy a német nép tisztel minden nemzetet, amely jogaiért és szabadságáért küzd, de a német birodalom soha sem fog lemon­dani arról, hogy a birodalom határain kívül élő német néptestvéreit megvédje a fölösleges kín­zásoktól. Hivatalos német kommentár Hodza beszédéhez BERLIN.. Hodza beszéde után Berlinben rögtön félhivatalos kommentárt adtak ki a csehszlovák miniszterelnök nyilatkozatához. A Deutsche Diplomatische Korrespondenz kom­mentárjának lényeges részei a következők; — Az államférfiu kötelessége, hogy a kedvező momentumok mellett felsorolja azokat is, ame­lyek állama szempontjából veszedelmeseknek látszanak. Hodza szerint Németország érdeklő­dése a szudétanémetek iránt ilyen veszedelmes momentum. Csodálatos, hogy éppen Hodzának tűnik föl ez igy és éppen ö tartja jogtalannak a német érdeklődést. Alig van csehszlovák állam- férfiú, aki tagadhatja, hogy a nemzeti kisebb­ségeikkel való rossz bánásmód nagy mértékben növelte a világháborúhoz vezető feszültséget. Ma ugyanez történhet meg. A német kisebbsé­gek sorsát máskép értékelni, mint más népek sorsát, helytelen dolog. Németország érdeme, hogy rámutatott azokra a veszedelmekre, ame­lyek abból származhatnak, ha a németek idegen MÉTRYICQROS szarvasmarháit és juhait biztosan meggyógyítja a Dl STOL. VÉ&V1ZELÉSIEN megbetegedett szarvasmarháit megmenti a pusztulástól aTODORIT. Kérdezze meq az állatorvost. - Minden patikában kapható. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom