Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-06 / 54. (4497.) szám
1938 március 6, vasárnap. Esterházy: Teljes egységre van szükségünk ról Tompa Mihály árasztotta az önbizalom fényét magyar nemzettestvéreire, ahol ringott a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának bölcsője, ahol a gazdatársadalom részéről az ősi rög iránt való törhetetlen ragaszkodásnak annyi szép példáját tapasztalhattuk, úgy gondolom, különösen megérti mindenki szavaimnak célját. — De mindenüvé, ahová elfutnak szavaim, bizom abban, hogy diadalmaskodik majd az a belátás, hogy a mai időkben szint kell vallanunk magyarságunk mellett. Büszkén és öntudattal kell magyarságunkat szembehelyeznünk mindenkivel, aki azt elhooná- mályositani, csorbítani vagy megtagadni akarná. Ebben is törhetetlen erőt kell mutatnunk! A bibliában is olvashatjuk, hogy mennyire megvetendő az, aki sem nem hideg, sem nem meleg, hanem langyos. Az ilyen langyosság aláássa az erőt, a mostani időkben pedig erő nélkül semmire sem jutunk. Ennek a magyar erőnek megújhodása fogja meghozni magyar nemzetünknek iiiiiiiiii iii——MimiinMiiinmiiimiiiii1 mi i n 'ni jobb sorsát és mint keresztény ember szentül hiszem, hogy csakis akkor lesz velünk az Úristen áldása, ha erősek vagyunk! A napirend Általános helyeslés fogadta Esterházy János szavait. Majd az országos végrehajtóibizottság rátért a napirend fontos pontjaira. E tanácskozásokról legközelebb beszámolunk. A lelkes helyesléssel fogadott beszéc után Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke emelkedett szólásra, Esterházy János beszédének elején a külpolitikai helyzetet ismertette. Jellemezte az utolsó évek nemzetközi fejlődését, utalt a népszövetségi politika hanyatlására. A kollektív biztonsági rendszer gondolata a háttérbe szorult. A dinamikus államok uj hangot vezettek be. Az őszinte szó, ha sokszor nyers is, sok álszenteskedésről rántja le a leplet. A nemzetközi események rendkívüli mozgalmassága, az egész világ diplomáciájának agilitása, a megbékélés útjainak lázas keresése, ez mind szimptómája annak, hogy közeledik az idő, amikor nem lehet kitérni a megbékélést biztositó rend alapjainak kiépítése elől. Az emberiség boldogságának és a nyugati kultúrának mentése érdekeben mindenkinek áldozatot kell hozni. Az ilyen viszonyok közt mi lehet a mi föladatunk? Miként nézzünk szembe a jövő eseményeivel? — Mindenekelőtt teljes egységre van szükségünk nekünk Csehszlovákiában élő magyaroknak, folytatta ezután Esterházy. — Az ilyen egység megköveteli az összetartást életünk minden megnyilvánulásában. Megköveteli az azonos egy irányt minden törekvésünkben. Mint már többször hangsúlyoztam, ittélő magyarságunk legnagyobb, legtekintélyesebb szervezete az egyesült párt, ez az alapja és kiinduló terepe minden megmozdulásunknak, ennek célkitűzéseibe kell beleilleszkednie az ittlevő magyar nemzettest minden munkájának, mozgalmának és törekvésének. Szint kell vallani! —- Ebből elsősorban az következik, hogy minden magyarnak nyiltan szint kell vallania mi mellettünk. A mi keresztény nemzeti programunk nem tűrheti meg, hogy legyenek, akik tisztán osztály- érdekek vagy világfelfogás alapján nem a keresztény és nemzeti gondolatot kitűző keretek között helyezkedjenek el. A ma annyi erővel feltörő népi gondolattal sem egyeztethető össze, hogy legyenek magyarok, akik csehszlovák vagy nemzetközi cégér alatt működő pártprogramok szolgálatába szegődjenek. A szürke magyarok •— De nem elég ennyi. Megköveteljük azt is, hogy ma már senki se akarjon színtelen, szürke öltönyt ölteni magára és ha belsőleg magyarnak vallja is magát és a választásokon velünk tart, egyébként úgy viselkedik, hogy a csehszlovák soviniszták kegyét kiérdemelje szürkeségével. Meg vagyok győződve arról, hogy ha kezdettől fogva nem akadt volna közöttünk ilyen négy fal közti magyar ember, ha soha senkinek a gerince meg nem hajlott volna, akkor erőnk hatékonyabban nyilatkozott volna meg és ennek az erőnek megnyilvánulásától meghátráltak volna az olyan politikai ellenfeleink, akik egyes magyarok óvatosságát gyengeségnek fogták fel. Nem kérünk az ilyen magyarokból, akik csak zárt körben vagy a fehér asztalnál kuruckod- nak. Gazdasági helyzet A továbbiakban azt hangsúlyozza a szónok, hogy a magyarság valamennyi rétegének a helyzete nemcsak azért hátrányos, mert az általános gazdasági válság terhét érzi, hanem azért is, mert mint magyar mellőzésben részesül. A magyar földbirtokos, kisgazda, munkás, iparos, ha válságba kerül, nem tud adókedvezményhez, szubvenciókhoz, különböző alapok segélyezéséhez jutni. A közszállitásoknál a magyar kevés kilátással pályázik, pedig versenyképes. Az áhdnipolgárságot is nehezen kapja meg. Nincs olyan törvény, amely a magyart kizárná bármi közkedvezményből ennek ellenére szociális helyzete hátrányos. — Százszor és ezerszer téved az, — folytatta Esterházy, — aki ezt be nem látja és pillanatnyi előnyökért a politikamentesség, a gazdasági beállítottság, vagy a nemzeti törekvések fölött álló kulturális semlegesség fölényes gesztusával hárítja el magától a keresztény nemzeti gondolatnak leplezetlen, nyílt vállalását. Nemzeti önzetlenséget! — Ma már csak egy fölényt ismerhetünk el! Azt, amelyet a nagy nemzeti célok szolgálatában mutatkozó önzetlenség, áldozatkészség, fáradhatatlan munka és tántorithatatlanság nyújt. Csak ez imponál nekünk és legyen meggyőződve mindenki, csak ez imponál politikai ellenfeleinknek is. Csak az ilyen fölénnyel álljuk még helyünket határainkon belül és állhatjuk meg helyünket azokon kivül is. r- Itt, Gömörországban, amelynek talajáEgyszer volt, hol nem volt... így kellett kezdenem. Mert tündérmesében lakom s mint minden igazi nagy mesének, ennek is hármas varázsszava van: Luxor, Karnak, Thébe. Egyszer volt, hol nem volt — jól mondtam ezt, mert mint minden ősegyiptomi nagyváros, a nagy Thébe is hol eltűnt a föld színéről, hol megint előkerült; attól függött, hogy az egyetlen ur, a fáraó, hol ütötte fel sátrát és teremtette meg a maga fővárosát. Ez a hárcm-egy város valaha egymillió lakosú központ volt s ma az angol hoteleken kivül csak egy pár beduin tanyázik a helyén. De tanyázik más: a halhatatlan Halál. Aki Dél egyiptomi gigászi épületeitől el nem szédül, aki a csodálatos barna-vörös oszlopokat, melyekre nyaktörés nélkül alig lehet feltekinteni, megpillantja, aki hozzászokik ahhoz, hogy gigászi festmények színes ékességei beláthatatlan sorban tekintenek rá, az a maga feledhetetlen élményét csak úgy tudja elmondani, ha azzal kezdi, hogy a halhatatlan Halálnak építettek emberek külön egy csodaországot, amelyben ők maguk tönkrementek. Egyiptom ötezeréves kultúráját kutatva végül is arra az eredményre jutunk, hogy ennek a sokmilliós népnek, amely kétszer világuralmat nyert és a Nílustól az Eufrátig terjedt, egyetlen célja volt, egyetlen eszméért adta oda egész életét, sőt a történetét: azért, hogy istenné tegye a királyát és bevigye a halhatatlanságba. így értjük meg, hogy miért nem maradt fenn királyi palota és semmi az ő hü embereinek emlékéből, csak oszlopok és sírok. Most azok is mind a föld alatt vannak. Ez az óriás város, mely a Nílus két partján terjedt, mint a görögök hívták, Thébe, voltaképpen a világ legnagyobb csodája. Az egyik fele, mint két külvárosa, Luxor és Karnak mutatja, az élőknek szólott. A király életében készítették a megrenditőn óriási épületeket azért, hogy a király belőlük szfinkszek avenüjén át tudjon átmenni a Nílus túlsó partjára a nekropoliszba, ahol csak halottak laknak. Ha mindjárt megmondom, hogy az a halotti város nem kisebb, mint egyfolytában huszonhat kilométer, abban oszlop és sir és ledőlt szobor végeszakadatlan sorban, akkor belehelyeztem olvasóimat abba az ámulatba, amelyben itt ülök pálmák, manyoliák és valamely különös lüalevelü bokrok csoportjai között Luxorban, a híres Winterpalace fényűző szállodának terraszán és nézem a beduinok csoportjait. Maga a luxori templom, amely kisebb méret volna, már leigáz a maga nagy vöröses oszlopsoraival, amelyek között kigyóbüvölők járnak, de rögtön megérteti velünk az egész halál-problémát, azért, mert benne az egyik halál és egyik isteniesülés a másikra tör. A két óriási Rarn- szesz-szobrot, amely itt látható, nem lehet kiásni a földből, csak félig, mert egy mohamedán mecset van rátelepitve combjaikra, a luxori oszlopsornak másik oldalán pedig a kutatás azért nem ásat tovább, mert egy ősi keresztény templomnak az oltárfülkéje tetőzi be az összedőlt régiségeket. Az oszlopok tetején azonban a legnevezetesebb az, hogy mindegyik király igyekezett a másiknak a varázslati nevét, mely őt istenítette, letörni az oszlop tetejéről, hogy maga legyen a napistennek igazi utóda. Ez a csodálatos halálból halálba építés Kar- nakban, Thébe másik külvárosában (busz perc ez gépkocsin Luxortól tovább) még fantasztiku- sabb méreteket ölt. A nagy Amun-templomon a XII. dinasztiától kezdve a XX. dinasztiáig mindegyik dolgozott, úgyhogy végre egy megérthetetlen istenhahnozás állott elő, amely nemcsak azért üti fejbe az európai szemlélőt, mert a templom minden udvarában elfér a Notre Dame-székesegyház, vagy a Szent Péter Bazilika, hanem mert az óriási pilonok mögül kikandikálnak azok az obeliszkek, amelyeket még itthagytak az európai hódítók, akik testvéreiket elhurcolták Róma, Páris és London dísztereire s ott a nagyságukkal keltenek csodálatot, holott itt el vannak bújva a többi még égretőrőbb istenhajlék udvaraiban. Most már ahány Ramszesz egymásra jön, mindegyik beleépíti a maga halhatatlanságát az előzőébe s végül előáll az a labirintusszerü istenfelvonulás, amelynek örök képe mindig az, hogy a falon az óriás méretekben lefestett király mellett apró, pici ellenségek vagy épp oly kicsi feleségei vannak lemintázva, ellenben ő mindenét átadja a szemközt ülő istennek. Az isten azonban akkor már maga a király, mert a király lelke, a Ka, beleköltözött. Ha valaki ezt végigbarangolta s eljutott a szent tóhoz, ahol a papok fürödtek és nem unta meg a folyton ismétlődő félarcu Ramszeszek, ledőlt obeliszkek és egymásra esett sírok, tornyok barnálló sokaságát, akkor kijuthat a templom elé és láthatja, hogy a huszonnégy kő- sztfinksz, amely megismétlődik, azért áll utat a Nílusig, hogy az istenné lett király bárkája átmenjen a Nil-us nyugati partjára, a nekropoliszba. Mi is megyünk tehát a bárkán. Vitorláson visznek kedves beduinok. Mindegyiknek csak félszeme van; ez a rettenetes egyiptomi szem- betegség látható jele. A Níluson áttérve a gépkocsi nekivisz annak a sárga mészkővonulatnak, amely olyan, mintha a Gellérthegy kőporbar- langjait tízszeresre nagyították volna. És ez a hegy vonulat a háttere annak a nekropolisznak, amely a Memnon-szobroktól kezdve a királysírokig magában .tartja ötezer esztendő halotti letelepülését. A nagy templomok sokasága, amely Hatsepsut királyasszony sírjánál egymásranőtt terraszokká magasodik, minden oszlopsornak finom kivésése és színezése egy elsüllyedt világnak a halálba való föl'kiállásait zengi most is. Zengi a kutatónak, zengi annak a rengeteg apró arab sírnak, amit később az izlám uralma alatt belételepitettek a nagy Egyiptom kövei közé a beduinok. A nagy templomok között, ahol a híres Ra- masseumban II, Ramszesznek legnagyobb szobra fekszik a földön és minden kihaltnak és összetörtnek látszik, őrt áll a két Memnon-szobor is. Ezekben épp úgy csalódtam, mint a gizehi szfinkszben. Az egyiptomi művészet itt először próbálta meg, hogy a faltól elválassza a kivésett gigászi alakokat és teremtett két torzszülöttet, amelyeket már a római császárok ledöntöttek s megint összeragasztottak. Csak arra jók, hogy annak az óriási nekropolisznak, amelynél rettenetesebb és felségesebb építménye a Halálnak sehol a világon nincs, bejáratául szolgáljanak. És ott benn, mindez oszlopok, templomok, faragott képek és egymásraihalmozott halotti emlékek mögött következik a Királyok völgye, ahol Egyiptom legnagyobb csodája, Tut-Enkh- Amon sirja vár ránk. Virsik Mária: Képeslap helyeit Sajnos, nem vagyok gém tengerparton, sem ezerméteres ormokon, 8 hogy csak e kis faluból köszönitek, ugy-e nem baj? — Te nem veszed zokon?! Bár nem közeledik semmi ünnep, g nincs születésnapod, sem névnapod; mégis szeretnék Neked küldeni szives üdvözletét, képeslapot. A háttérben hóbasüppedt falu. Mozdulatlan, halálos bénaság, szín, hang nem szántja a fehér csöndet, — olykor zörren egy-egy fekete ág. Az előtérben őrház, sorompó. Egy árva lány nézi a sineket, nézi a két végtelen vonalat, mely Felőled jön és Feléd vezet. — Gyorsvonat robog el dübörögve, beléremeg a felriasztott táj s a lány szive: —Gyorsvonat... Boldogság!. Kis állomásán soha meg nem áll... Kyugdijasok tanácsadója A legközelebbi rovat március 20,-i számunkban jelenik meg. Adóvallomás. Jövedelemre vonatkozó adóvallomás beadására a nyugdíjas is köteles, ha évi nyugdija meghaladja a 23.556 koronát, de ha nyugdija ennél kisebb, akkor is tartozik vallomást adni, ha a nyugdíjon kivül más jövedelme van, melynek összege meghaladta az 1000 koronát. Tanácsos vallomást adni akkor is, ha a kötelezettség fenn nem áll, mert a vallomásban felhozhatók levonások. Ilyen levonások: az adósságok utáni kamat, fizetett tartásdijak, betegsegélyzői járulékok (például cseléd után), életbiztosítások és kár- biztositások után fizetett évi dij. A jövedelmi adó összege szerint 60 százalékot kell fizetni államvédelmi járulékra. Postamesternő, Nagybocskó. Tudni kellene, iratai — nevezetesen a kihallgatásról fölvett jegyzőkönyv — jelenleg hol vannak. Bz időt vesz igénybe, mert Ungvárott vagy Prágában kell az iratok után kutatni. Ilyen eljárások dija 15 korona szokott lenni s kétdhárom eljárásra van szükség. Forduljon pozsonyi szerkesztőségünk utján rovatvezetőnkhöz. Válaszbélyeg csatolandó. Utazás külföldre. Állami tanító nyugdiját az állam fizeti. A volt tanítói nyugdíjintézet megszűnt, külön állami alap nincsen. Azt akarja tudni, mi az általános nyugdíjintézet? Minden magántisztviselő ebbe tartozik. Hivatalos neve: VSeobeony penzijny ústav. Vármegyei uíbiztos. Értesüléseink szerint az országos képviselőtestület ezév március 22-ikén fog határozni a nyugdijfelemelés tárgyában. A minisztertanács már előre megadta hozzájárulását e határozathoz. Hogy a nyugdijrendezés fennakadást ne szenvedjen, figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy igazoló okirataikat és a szükséges községi bizonyítványokat már jóelőre szerezzék be. E tekintetben kapnak hivatalos felhívást. A szolgálati időnek és a nyugdíjaztatás napjának, valamint a jelenleg élvezett járandóságnak közlése esetén rovatvezetőnk kiszámítja az uj járandóságokat. Megkeresések pozsonyi szerkesztőségünk (Lazaret-u. 45) utján továbbitandók. Községi bizonyítvány mintája ugyanott kapható. Református lelkész. A nyugdíj tekintetében mailt év december 5-iki számunkban már adtunk felvilágosítást A tényleg élvezett kongruából levonandó 20 százalék.' Eb képezi a nyugdíjalapot. Ennek bizonyos százaléka azután a nyugdíj. A százalékot megkapjuk, ha az első 10 évi szolgálatot 40 százaléknak vesszük és minden további szolgálati év után 2.4 százalékot számitunk. Az igy kapott összegből levonandók a most érvényben levő u. n. takarékossági levonások, és peóig 5.8 százalék, illetve 8.8 százalék és 10.8 százalék az évi nyugdíj magassága szerint. Állandó kiilj földi engedély esetén további 10 százalék kerül levonásra. Az engedélyt az utalványozó hatóságnál kell kérni, jelenleg tehát az országos hivatal utján a beliigy-, illetve pénzügy- és külügyminisztérium adja meg. Nagyon nehéz ilyen engedély^ kapni, esetleg évről-évre meghosszabbítandó. Küldjük a magyar szaklapot., mely a szükséges tudnivalókat tartalmazza, ingyen és bérmentve. Dljnokl évek. Levele szerint a gyakornoki és dijnoki éveket Önnek még 1022-ben beszámították. A nyugdíjba való beszámítás tekintetében irányadók a 310/1924. számú törvény alapján 1925 iun. 5-én kibocsátott ,.smemic”, a 118/1926. számú kormányrendelet- 56—-58. §§-ai és az obeíník min. vnútra 6. XII. 1927 — 73.284/8. Nyugdíjbiztosítás. Nyugdijat vagy járadékot, megvásárlás vagy befizetés utján nálunk nem lehet szerezni. Csakis valamelyik biztosító társulatnál kötött járadékbiztosítással. 4 a mai idők milyen kötelezettségek teljesítését I követelik tőlünk. Munkánkat a nemzeti köteles- | ségteljesités jegyében kezdetink ti, folytatjuk és akarjuk a Mindenható segítségével befejezni. óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice r j i' Üveg — porcellán — villany csillárok! llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllHIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllUlilllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllll Modern képkeretezés, üvegezés llllllllllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllllllllílllllilllllllilllllllilllllllllllllH Telefon 2423 Alapítva 1833 T 2& JÉ BS JE Egyiptomi levél Irta: Hegedűs Lóránt
