Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-05 / 53. (4496.) szám
Ívmii. Way y iaílió »ÍM^21éliI©í ^ % 18 oldal. Ara Ké 1.20 J XVII. évf. 53. (4496) szám • $XOffll&3lt ° 1938 március 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská uljce 12, III. emelet. • ® TELEFON: 303-1 1. •« SÜRGŐ NYC1M HÍRLAP, PRAHA. llodia válaszol Blilcraek A „tízmillió német*' pártfogoló sa szerinte a bslügyekbe való beavatkozás és a szuverenitás megsértése volna s ez ellen a végső konzekvenciáig való védekezést jelenti be ■ ■ „Ezer évig nem féltünk s nem félünk ma sem“ A miniszterelnök külügyi expozéja Op) — Kéthetes vajúdás után végié elhangzott a beszéd, amely válasz kívánt lenni Hitler február 20-i nyilatkozatára és leszögezi a csehszlovák kormány álláspontját a legújabb európai történésekkel kapcsolatban. Mint a helyzet fontosságához illik, a (nagyjelentőségű külpolitikai nyilatkozatot nem a külügyminiszter, hanem a miniszter- elnök mondotta el. Hodza szerette volna, ha bejelentéseit minél nagyobb többség nevében teheti meg és nem éri az a kellemetlenség, „hogy éppen az ő nemzetének, a szlovákságnak vezető pártja nincsen a mögötte álló kormánytöbbségben. Tudjuk, a Szlovák néppárttal a legrózsásabb körülmények között megindult tárgyalások kudarccal végződtek s Hodza beszédének elmondásakor nem érte el főcélját s nem nyilatkozhatott a tervezett nagy nemzeti 'koncentráció éléről. Hiányzott mögüle a szlovák autonómista front, de a németség és a magyarság is, sőt ez alkalommal a kommunisták is elég hűvösen viselkedtek. Hodza alaptétele: Csehszlovákia békét akar, éppen ezért nem tűri, hogy bárki beavatkozzék belügyeibe. Hitler alaptétele hasonló volt (Hodza is idézi): Németország békét akar, s éppen ezért nem tűri, hogy a határon túl élő németség a szabad és szuverén- európai emberhez méltatlan életet éljen. Mindkét államférfiunak igaza van. Hogyan Összeegyeztetni a nézeteket? Hitler nagy koncessziót tett elveiből, amikor belátta, hogy a „politikai határokat nem lehet mindenütt a nyelvhatárok szerint megvonni”, azaz a sérelmek orvoslását a jelenlegi status quo-n belül képzelte el. Az osztrák—német megegyezés példája igazolja e jószándékát; nem kívánta csorbítani Ausztria szuverénitását, de a németség szabadsága és a béke nevében követelte, hogy az osztrák ember akkor is teljesjogu és a közügyekbe beleszóló német ember lehessen Ausztriában, ha nagynémet és nemzeti szocialista elveket vall. S bármily nehéz helyzetbe sodorhatta a kormányt éppen Ausztriában Hitler e tételeinek elfogadása, Schuschnigg mégis elfogadta, mert ausztriai nézőszögből jogosnak és igazságosnak tartja. Egy német—csehszlovák kiegyezésnek Hodza szerint nem annyira politikai, mint lélektani előföltételei vannak. E lélektani föltételek közé tartozik azonban az a politikai tett, ha a prágai kormány nem zárkózik el a szudétanémetség kívánságai elől, hanem leül a szudétanémetséget legálisan képviselő német többséggel tárgyalni és — kölcsönös engedékenységek árán — megegyezik veié. Nem lehet egy ilyen tárgyalást „összeférhetetlennek” tartani a köztársaság szuverénitásával, tekintélyével vagy ideológiai alapelveivel. Hiszen ez belpolitikai szükségesség. Megint csak Hitler és Hodza közös szavait kell idéznünk: „egy kis jóakarattal” könnyen elérhető a cél. Nincs akadálya. Hol sértené e tárgyalás Csehszlovákia szuverénitását, vagy a csehszlovák nép szabadságának érdekeit, amikor február 18-át is önként kezdeményezte Hodza, mint sokszor vallották? Mindössze azt adná meg, ami egy és egynegyedmillió szavazót és hozzátartozóit jobban megnyugtatná, mint az eddigi kiegyezési kísérlet, s megfelelő keretet biztosítana a németség nemzeti életének, s ezzel olyan reális tettel járulna hozzá a köztársaság az európai béke megalapozásához, amiért az egész világ hájás volna. Prágának, mert végleg eltüntetné PRÁGA. — A képviselőház pénteki ülésén Hodza Milán miniszterelnök elmondotta régen várt expozéját, amelyben Hitler február 20-i beszédére válaszolt. A kormány- nyilatkozatot nagy érdeklődés előzte meg S a Ház diplomatapáholyában jelen volt az angol és a jugoszláv követ, valamint Mast- ny, Csehszlovákia berlini követe is. A Ház karzatai tömve voltak hallgatósággal. ' Lanyha taps — az agrárpárt oldalán Az ülés kezdetén Neumann cseh nemzeti r— A nemzetek és országok közti kapcsolatok most éppen a változás időszakában vannak — kezdette a miniszterelnök — se változások drámai üteme okozza az európai közvélemény nyugtalanságát. Azt hisszük, hogy ez alkalommal is átmeneti állapotról van szó, amelyből az európai nemzetek igazi jóakarat mellett megtalálhatják a kiutat a béke és biztonságot nyújtó európai egyensúly tartós biztosítására. Céltudatos erkölcsi, gazdasági és honvédelmi fölkészültségünk nézőszögéből a nemzetközi élet minden jelenségét nyugodtan ítéljük meg s arra törekszünk, hogy minden pillanatban úgy kifelé, mint befelé méltók legyünk kötelességeinkhez, amelyeket nemzeti méltóságunk és államunk érdeke diktál. Csehszlovákia örömmel üdvözli a francia köztársaság kormányának a képviselőház által jóváhagyott kezdeményezést, hogy kitart azon az utón, amely a népszövetség funkciójának megújításához vezet. Mert ez a genfi fórum a legsúlyosabb nemzetközi válságok közt is tiszteletreméltó erőfeszítéssel dolgozott a békéért. Megnyugvással állapítjuk meg valamennyi nemzetközi szerzőazt a bizonyos ^lektani akadályt. Sajnos, Hodza beszédében nélkülözzük a kisebbségi kérdésre vonatkozó ilyirányu pozitív bejelentést. Halljuk az összes régi elvet, a francia-barátság obiigát szavait, a népszövetséghez való hűséget, a saját erőnkben való bízást és az elszántságot a köztársaság határainak megvédésére, de semmi olyat, ami a közismert tételeken túli kezdést jelenthetne. A prágai álláspont ismét a régi1 ortodox formájában áll előttünk. Pedig éppen az elmúlt napok belpolitikai eseményei megiáiutathatták volna az utat. A szlovákok lekötötték magukat az autonómia mellett s a németek is hasonlót követelnek. Lassan-lassan valóságos autonómista front alakul ki a köztársaságban s a szlovák, a német, a magyar, a ruszin és a lengyel tömegek egyre határozottabban tömörülnek melléje. Csaknem az ország laszocialista képviselő egyórás beszédben számolt be a szudétanémet vidéken Frank Henlein-párti képviselő társaságában tett szociálpolitikai tanulmányutjának eredményéről. Tizenegy óra tiz perckor lépett a szónoki emelvényre Hodza miniszterelnök a többségi képviselők tapsai mellett. A kormány tagjai ekkor már helyükön voltak, egyedül a külügyminiszter érkezett valamivel később, amikor a miniszterelnök a Németországgal való viszonyról kezdett beszélni. A kormánytöbbség többizben tapssal szakította félbe szavait. Föltűnő volt, hogy az agrárpárti oldalon tapsoltak a leglanyhábban Hodzának. désühk életes voltát s ezek mellett kitartunk. Csak a tárgyilagosság teljes hiánya vagy a legutóbbi másfél évtized politikai történéseinek nemismerete mellett lehet azt állítani, hogy a kisantant nem teljesítette hivatását. A kisantant történelmi és lélektani ereje éppúgy, mint gazdasági kapcsai teljesen beváltották a kisantant iránt táplált várakozásokat. A kisantantnak, mint egésznek, a hatékonyságát a másik két állammal egyetértésben további részleges egyességekkel egészitkosságának fele kívánja az autonórmsztikus megoldást, nem szabadna a homokba dugni a fejet e törekvésekkel szemben. Mert ha a szlovák-német-lengyel-magyar-ruszin kívánságok ügyes kielégítésével hétmillió ember megbékíthető és megnyerhető, akkor senki sem nyilatkozhatna a határon túl úgy, hogy nemzettársai nem élvezik a politikai szabadságot. Mennyivel erősebb volna Hodza szava, ha a szudétanémet nép többségének hozzájárulásával felelhetne Hitlernek, ha a szudétanémetek mondanák Berlinnek: köszönjük szépen, meg vagyunk elégedve politikai helyzetünkkel, nincs szükségünk protektorátusra. Pedig Hodzán múlik, hogy a nevükben is beszélhessen, csak jogos népi kívánságaik teljesítésével meg kellene nyernie őket. Ugyanúgy a szlovák vagy a magyar legitim kívánságok is teljesítésre várnak, amelyek nem agresszívak, nem veszéjük ki, s ezeknek végrehajtása teljes üzemben van. A csehszlovák-szovsetcrosz viszonyról egy szó sem A miniszterelnök meleg szavakkal szól arról, hogy Franciaország és Csehszlovákia együttműködése annál szorosabb, mennél jobban megmutatkozik a nemzetközi válság. A francia köztársaság szövetsége Szovjet- oroszországgal és Csehszlovákiával jól érvényre jutott, mint a békepoliíika eszköze. (A miniszterelnök itt nem említette a csehszlovák—orosz szerződést. A szerk.) Megelégedéssel veszi tudomásul a csehszlovák köztársaság az angol miniszterelnök-legutóbbi nyilatkozatát, amelyben teljességgel azonosítja magát a lemondott Edén, volt külügyminiszter tavalyi junius 24-i beszédével. Csehszlovákia számára nem arról van szó, hogy formális egyezményt vagy előnyös szerződést kössön a brit birodalommal. Csak arról, hogy London elismeri-e, hogy a középeurópai megnyugvás és béke általános érdek, tehát egyúttal brit érdek is? Az érdekek ilyen közössége és e közösség elismerése sokszor nagyobb jelentőségű, mint a formális paktumok. lyeztetik az állam szuverénitását, hanem emberibb — svájcibb — alapokra helyeznék a soknemzetiségű ország életét. Egyre erőteljesebben kristályosodik e megoldást jelentő kívánság, németek, szlovákok, magyarok, ruszinok már közö serővel hangoztatják, előbb-utóbb számolni kell vele; s akkor kifelé sem lesznek lélektani okok. Hodza válasza, bármily imponáló erélyű és határozott, hatásosabb lenne, ha a külföldi érvekkel szemben a teljes belső egységre mutathatna rá, egy olyan egységre, amelyben bent vannak azok is, akikre a külföld utalt, a hárommilliós németség is és mellette az autonómista szlovákság s a ma^ gyarok is. Benes elnök többször hangoztatta egy-két év előtt, hogy a köztársaság legközelebbi célja a nemzetiségekkel való teljes összhang kiépítése. Valóban ez az igazi célravezető ut. A paris-moszkvai tengely és a kisantant Bizakodó szavak Középeurőpárél dóban van, akikkel eddig nem volt megnyugtató. Ez a fejlődés Európában kétségtelenül haladást jelent. Olaszország természetszerűen nagyhatalmi fejlődésének szellemében igyekszik megőrizni vezető szerepét a római blokkban. A miniszterelnök bejelenti, hogy Csehszlovákia áprilisban meg fogja ünnepelni olaszországi légiói megteremtésének huszadik évfordulóját és ez alkalommal a hagyományos tisztelet és hála érzései—' Az eddigi barátiságok mellett való kiirtás nem zárja ki, hanem ellenkezőleg kiegészíti a csehszlovák kormány amaz igyekezetét, hogy eltakarítsa azokat az akadályokat, amelyek az egyes szomszédainkkal ^aló együttműködésünk útjában vannak, — folytatta ezután a kormányelnök. — Örömmel állapítjuk meg, hogy a dunamenti államokhoz való viszonyunk jó s normalizálódása azokhoz is előrehala-
