Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-05 / 53. (4496.) szám

^owm-Mag^arhirlak 1938 március 5, szombat ­gazdasági téren is van haladás s ez a ke­reskedelempolitikai szerződések hálózatá­nak kiegészítésében nyert kifejezést* Válasz Hitler és Göring beszédére — Tisztázásra szorul a német birodalom­hoz való viszonyunk — folytatta ezután a kormányelnök. — A német birodalom meg­fejelő szervei és mi közöttünk félév óta eszmecsere folyik abból a célból, hogy a közvélemény szervei, nevezetesen az újsá­gok mindkét oldalon kerüljék a támadó hangot. Ez eszmecserének kedvező ered­ménye volt és van, hanem is olyan általá­nos mértékben, mint ahogy ezt a két állam jó szomszédi viszonya megkívánná s amit mi mind kivétel nélkül óhajtunk. Hogy a kölcsönösség elvének betartása mellett a csehszlovák kormány tartósan és kö­vetkezetesen kész az ujságbékéért dol­gozni, ez már a csehszlovák politika ama hagyo­mányos elvéből is 'következik, hogy a nem­zetközi szerződéseket mindenáron be akar­ja tartani. Jó sikerrel zártuk egyes gazda­sági természetű tárgyalásainkat is Német­országgal s nem kételkedünk afelől, hogy más kérdésekben is a. kölcsönös megértés szellemében fog alakulni az eszmecsere. A részleges problémákról folyó eszme­csere azonban az utóbbi hetek eseményei után könnyen komoly alapokra juthatna. A birodalmi német kancellár ur február 20-iki beszédére való tekintettel a köz­társaság és a birodalom viszonyának mérlegdése annál óvatosabb kell hogy legyen, mert e beszédet a német katonai légügyek feje, a miniszterelnök tábornok és a német birodalmi gyűlés elnöke ki­egészítéssel látta el* kancellárnak a nyilatkozatát nem lehet Csehszlovákiára vonatkoztatni azon egy­szerű oknál fogva, mert Csehszlovákiában a németajkú polgárokról bizonyára nem lehet azt mondani, hogy saját erejükből ne tudnák biztosítani maguknak az általános emberi, politikai és világnézeti szabadságot. Már csak azért sem, mert amint az már az állami szuveréniitás fogalmából is követke­zik, a nemzetiségi és polgári jogok és a lel­kiismereti szabadság biztosításáról a csehszlovák állam gondoskodott, gondos­„Csehszlovákia ~~ A nemzetközi kapcsolatok rendezésé­nek első föltétele a világosság és a föl tétlen egyértelműség. Rosszul szolgálnék a közép­európai ügyek fejlődését s legrosszabbul Csehszlovákia és Németország kapcsolatai­nak ügyét, hogyha igen világosan ki nem jelentenék, hogy Csehszlovákia és népe sóba és semmi körülmények között nem engedheti meg és nem fogja megengedni a belügyeibe való beavatkozást. Ha a birodalmi német kancellár fejtegetését a mi belügyink­be való beavatkozásnak, más államok szu- verénitásával össze nem férő kísérletnek lehetne minősíteni, akkor ezt a csehszlo­vák kormány őszintén sajnálná, mert ez lenne az első ilyen természetű kísérlet a kodik és fog gondoskodni valamennyi nemzetiséghez tartozó összes polgárainak józan együttműködésével* Tekintettel azonban arra, hogy a birodalmi kancellár ur olyan tízmillió németről szól, ,,akik a határok mellett két szomszédos ál­lamban laknak", mégis fölmerülhet az a nézet, hogy a kancellár birodalmának vé­delmét a csehszlovák (köztársaságban élő németekkel vonatkozásban is gondolta. Az ilyen értelemben megfogalmazott ál­láspont beavatkozást jelentene államunk belügyébe* védekezni fog" megújított csehszlovák állami önállóság idejében s amely éppen akkor történnék, amikor Csehszlovákia komoly konstruktív előkészületeket tesz arra, hogy korrekt együttműködés és az egymás ügyeibe való teljes benemavatkozás elve alapján sza­bályozza Németországgal való viszonyát. Minden kétértelműségből vagy homályosság­ból nagy veszedelem következne éppen Európa eme pontján, mert Európa eme pontja az, ahol a kiegyezés s a megnyugvás legfőbb érdeke a bé­kének. Ezért a csehszlovák köztársaság senkit sem hagy kétségben afelől, hogy a nép állami önállóságának minden attribútumát, ha azokat érintenék, minden erejével védelmezni fogja. Né­pünk hosszú századokat élt át nemzeti létéért és államiságáért való makacs harcokban. Ha vala­mikor népünk megoszlott abban, amit ma ideo­lógiai harcnak neveznek, úgy most mindannyian egyetértünk abban, hogy a világnézetek iránti kölcsönös tisztelet ellenére ennek az államnak a népe ma hazájához való viszonylatban csupán egyetlenegy ideológiát ismer: ez az állam szuverenitása és az a leg­magasabb áldozatkészség, amelyre a személyi, nemzetiségi és erkölcsi szabadságért közülünk mindenki habozás nélkül kész. Békét keresünk. Európa mai helyzete azonban arra késztet, hogy amennyiben a végzet a véde­kezés szükségessége elé állítana bennünket, ak­kor Csehszlovákia a végső konzekvenciákig vé­dekezni, védekezni és védekezni fog, támaszkod­va egész műszaki és erkölcsi fejlettségére. „Ezer évig nem féltünk és nem félünk ma sem“ — A világos beszéd jóakaratot, lojalitást és békét jelent. A kétértelmű beszéd bizonytalan- : Az első tollvonás a gyakorlatban: Csak a magyar többségű járások magyar többségű községei kapnak kétnyelvű postai és vasúti föllratokat A hivataloknál már a 20 százalékos kisebbségi arány esetén is köte­lező a kétnyelvűség 192 postahivatalra vonatkozik az uj rendelet „ A kormány eleget kíván tenni a Szlovákiában és Kár­pátalján élő magyar nemzeti kisebbség Tízmillió német — A birodalmi kancellár rámutatott árrá á tényre, hogy „a német határnál két szom­szédos államban” tízmillió német él. Törté­nelmi tény, hogy Csehszlovákiában több, mint hárommillió német polgárnak van ha­zája. Csehszlovákia azok közé az országok közé tartozik, ahol egész nagy területeket különféle nemzetiségek laknak. A békéjcon- ferenda ezért bizonyára nem tehetett egye­bet, mint hogy a világháború után is meg­erősítette a sok évszázad által kialakított helyzetet. Tisztára magátólértetődő dolog, ba Csehszlovákia e nyilatkozat jelentőségé­nek teljes tudatában kijelenti, hogy határai teljességgel értinthetetleöek* (A miniszterelnök e szavaira tört ki az első taps.) A német birodalmi kancellár ezt nem vonta kétségbe, mert egyenesen xijéleptette: „Jól tudjuk, hogy Európában alig vannak határok, amelyek mindenkit ki tudnának elégíteni.” Fölmerül azonban egy másik kér­dés. A kancellár kijelentette, hogy a német birodalom érdekei közé tartozik azoknak a más államokhoz tartozó néme­teknek a védelme is, akik a saját erejükből nem képesek biztosítani maguknak az ál­talános emberi., politikai és világnézeti szabadság jogát. A mi nézetünk szerint a német birodalmi Yáii imák a tápok? A SLOVENSKY HLAS MÉG EGYSZER A ROSSI-KÖNYVRÖL A Slovensky Hlas pénteki számában ismét vezér­cikkben foglalkozik A. Rossi Prágában megjelent könyvével, amely — mint ismeretes —■ éles támadást intézett Mussolini és a fasiszta rezsim ellen, s amely «— a Slovensky Hlas feltevése szerint — leváltotta a Giornale d’Italia cimü olasz lap támadását Csehszlo­vákiá ellen. A Slovensky Hlás most ehhez az inci­denshez hozzáfűzi, hogy Rossi-könyVe is beletartozik abba a rendszerbe, amely Csehszlqváklában megenge­di, hogy tapintatlanul támadják: a külföldet, de ugyan­akkor nagy érzékenységet tanúsít, ha valaki csak egy kicsit is tapintatlanul megtámadja a csehszlovák dol­gokat. Ez a rendszer — irja a Slovensky Hlas — tiszteletlenség mások meggyőződésével és más nemze­tek jellemével, tapintatlanság mások érzékenységével szemben. Elfelejtjük és elhanyagoljuk a régi Igazságot, hogy mással ne tedd azt, amit magaddal szemben nem szívesen veszel. Ez súlyos hiba. Ha tekintet nélkül vi­selkedünk másokkal szemben, úgy ne csodálkozzunk azon, ha nem szeretnék bennünket s bá idegen táma­dások céltábláivá válunk. Megtámadtuk Mussolinit, erre élesen válaszolt a Giornale d'Italia. Felmerül a kérdés, hogy érdemes volt-e egyáltalában egy volt kommunista könyvét kiadni. Nem kell részletezni és rámutatni arra a sok tapintatlanságra, amelyet nem­csak a Borovy-cég, de a Melantrich- és az Orbis-cég nyomtatványai is kifejtenek. Ezeknek a tapintatlan­ságoknak mindennapi volta arra bir bennünket — irja a Slovensky Hlas — hogy egy rendszer létezését tételezzük fel, amelynek célja, hogy Csehszlovákiát csak egy bizonyos oldalról mutassa meg a Világnak és egyoldalú, elrajzolt képet oltson a köztudatba fölünk. PRÁGA* — A Csehszlovák Sajtóiroda hivatalosan jelenti: Az 1937 február 18-án hozott kormányhatározatok megvalósítása során a kormány a kisebbségpólitika kérdé­seiben úgy döntött, hogy ezen kisebbség- ügyi határozatok érvényességét Szlovákia és Kárpátalja azon területeire is kiterjesz­tik, ahol az állam magyar nemzetiségű pol­gárai laknak. Ezen kiterjesztés vonatkozik a lakosságnak a postával és a vasúttal való érintkezésére. Amint ismeretes ugyanis, a nyelvtörvény és a nyelvrendeletek rendel­kezései nem vonatkoznak a postai és va­súti hivataloknak a közönséggel való érint­kezésére. Bizonyos okok folytán a múltban különbséget tettek a posta és vasút nyelv­jogi gyakorlatánál Szlovákia, valamint Kár­pátalja és az úgynevezett történelmi orszá­gok gyakorlata közt. Azok az intézkedések, amelyeket a kormány most elhatározott, ki­egyenlítik a köztársaság nyugati és keleti részein eddig különféleképpen érvényesült nyelvjogi gyakorlatot. Ez intézkedések célja elsősorban az, hogy a kormány eleget tegyen a Szlová­kiában és Kárpátalján élő magyar nem­zeti kisebbség kívánságainak. A kormány határozata értelmében a vasút és a posta nyelvhasználati gyakorlata úgy módosul, hogy a legalább ötven százalékkal biró ma­gyar nemzetiségű lakosságú községek­ben, amelyek ugyancsak legalább 50 szá­zalékos magyar lakosságú bírósági járá­sok körzetében fekszenek, a vasúti és postai hivatalokon kétnyelvű: szlovák, magyar feliratokat helyeznek el 8 ugyan­csak szlovák-ma gy árny elvű tájékoztató feliratokat függesztenek ki, valamint szlo­vák-magyar szövegüek lesznek azok a postai és vasúti nyomtatványok, amelyek a közönség kezébe kerülnek. További rendelet intézkedik az autóbuszok­ban és vonatokon elhelyezett feliratoknak kétnyelvű, szlovák-magyar szövegű uj fel­iratokkal való kicseréléséről. Kárpátalja területére külön rendeletet ad­tak ki, mely tekintettel van Kárpátalja orosz államnyelvére és a magyar nemzeti kisebb­ség nyelvére. A vasút és postaügyi minisz­térium e kormányhatározat értelmében több rendeletet adott ki, ezek a szlovákiai és kárpátaljai vasúti és postai szolgálat uj nyelvhasználati gyakorlatát rendezik. A vasút- és postaügyi minisztérium egyide­jűleg elrendeli, hogy a vasút és posta alkalmazottal, akik a A magyarnyelvű kormánylap a csehszlo­vák távirati iroda hivatalos jelentését saját értesülései szerint kiegészíti és többek kö­zött felsorolja azokat a postahivatalokat, amelyek uj, kétnyelvű, magyar-szlovák bé­lyegzőt kapnak. Ezek a községek a posta- igazgatóságok kerületei szerint a követke­zők: ^ A pozsonyi postaigazgatóság területén a kő­vetkező községeik postahivatalainál lesz két­nyelvű bélyegző: Bagota, Bajos, Balony, Bátor- ke szí, Bős, Bény, Pozsonypüspöki, Sárosfa, Bogya, Bucs, Csata, Csicsó, Csuz, Deménd, Deáki, Diószeg, Alsónyáirasd, Alistál, Alsóvárad, Alsószeli, Dunaszerdahely, Udvard, Éberhard, Bkecs, Farkasd, Fámád, Fél, Galánta, Guta, Hetény, Egeg, Felbár, Felsőszeli, Felsősxetrae- réd, Izsa, Jóka, Kajal, Kéménd, Garamkövesd, Kőhidgyarmat, Kamocsa, Karva, Kürt, Keszeg­fal va, Kéty, Kolozsméma, Köbölkút, Komárom, Egyhézgelle, Kosait, Királyrév, Királyfa, Kar­osa, Lekér, Magyarbél, Hidaskürt, Muzsla, Naszvad, Negyed, Ccaílóköznyék, Ipolynyék, örsujfalu, Oro-szi, Oroszka, Párkány, Ipolypász- tó, Perbete, Pered, Palást, Dunaradvány, Rété, Ipolyszakállas, Ipolyszalka, Szögyén, Szene, Ogyalla, Szentmihályfa, Szentpéter, Ipolyság, Nagysalló, Somorja, Magyarsok, Csálllöközcsü- törtöik, Taksony, Tallos, Kissalló, Tany, Ter- genye, Dunavajka, Nagysalomja, Ipolynagyfalu, magyar nemzeti kisebbség által lakott területen működnek, sajátítsák el a ma­gyar nyelvet. A vasutügyi minisztérium felszólítja alkalmazottait, vegyenek részt a számukra rendezendő magyar nyelv - tanfolyamokon, A vasúti és postai közigazgatásnak ezen intézkedései természetesen jelentékeny költ­séggel járnak. Több ezer feliratot és tájé-:' koztató táblát cserélnek ki és nagymeny- nyiségü kétnyelvű nyomtatványt készíte­nek. A rendelkezések végrehajtása ezért bizonyos időbe telik. - . Nagyölved. Nagysáró, Nagyfödémes, Nagy lég, Nagymácséd, Nagymegyer, Nagyimagyar, Ipoly-, visk, Zalaba, Nemesócia, Szimő, Csallóköz aranyos, ZseJiz, Zsigárd, továbbá a következő postaügynökségek: Bacsfa, Bély, Csákány, Vág- hosszufalu, Felbár, Ebed, Ekel, Komáromfüss, Für, Gutor, Helem'ba, Hidvég, Hontgyarmat, Félsőtux, Gyerk, Ildésháza, Vágkirályfa, Madar, Martos, Megyexcs, Medve, Dunahidas, Nád­szeg, Barsemdréd, Százd. Szete, ■ Garamszent- györgy, Szap, Tompa, Csallóköznáda:d, Uszor. Nagypaka, Nagyszarva. Nagyke,szi, Nágy- abony, Vizkeiet, Vezekény. A kassai postaigazgatóság területén: Bátka, Bély, Boly, Buzita. Csecs. Csíz, Csap, Feled. Füge, Gömör, Gömörpanyit, Ajnác:kő. Várge­dé, Harkács, Lelesz, Szepsi, Perben yik, Rima- szées, Sajórudina. Dobórus2ka, Szkáros, Szomo- tor, Bodrogszerdahely, Nagykapos, Nagygéres, Nagykő vesd, Nagytárkámy, Fe'lcőbalog. Továb­bá a következő postaügynökségek: Csitár, Gö- mörhorka, Görgő, Jánosi, Mátyóc, V‘ke, Vaján. Kárpátalján: Beregszász, Nagybereg, Gát, Kászony, Macsola, Muzsaly, Beregzom, Vári, Nagybégény, továbbá a bénái és beregdédai postaügynökség. összesen tehát mintegy 192 községet sorolnak föl, ahol kétnyelvű lesz a postaszolgálat. A kormányhatározat bővebb ismertetésére még visszatérünk. Százkilencven község kap kétnyelvű postabélyegzőt 2 vei fog megemlékezni Olaszországról, punt a csehszlovák légionáriusok első hazá­járól. A Duna völgyben az államok közeledései az egyenlőség, benemavatkozás és azl együttműködés elvei alapján fejlődik, A|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom