Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-27 / 72. (4515.) szám
1938 március 27, vasárnap. TOW<mMa<&ARH1RLA£ 17 ‘íRendkivül érdekes történettudományi munka indult meg Pozsonyban Szlovákia egyik leggazdagabb családi levéltárát Pozsonyba költöztette a földreform !1 Koháry-családtól a Coburg-családig ■■ Gyöngyösi István ismeretlen életrajzi adatainak földolgozására kapóit engedélyt dr. Szeredai-Gruber Károly, a Komensky-egyetem könyvtárosa Heine ősapjának nemesi címere egy elismervényen a Koháry-levéltárban ■■■ *— A PMH eredeti riportja — POZSONY. — Az egyik csöndes uccában, hol egykor Kisfaludy Sándor, a Himfy-dalok öltője jártt sokat, amikor mint pozsonyi diák zerelmes volt az „epedő szőke“ Vednstédn Te- érbe, előkelőén hűvös, szerény egyemeletes ázban magyar kultúrtörténeti szempontból szin- e felbecsülhetetlen értékű, komoly tudományos lutatásra és fel'dolgozásra váró történelmi anyag van felhalmozva: 1936 május óta itt kapott szállást a régi Magyarország egyik leggazdagabb családi levél- ‘ tára, mely felett jelenleg I. Ferdmánd volt'bolgár ár unokaöccse, Füiöp Józsiás Szász-Coburg és jothai herceg rendelkezik. A családi levéltárak Pozsonyba való költöztetése tulajdonképen még a földreform végrehajtása következtéén vált szükségessé. Amikor a földreform utján kisajátították a Coburg-család szlovákiai birtokainak jelentős részét, ondoskodni kellett a különböző uradalmak kas- élyaiban megőrzött Koháry-csalódi emlékek, a endkivül értékes Koháry-levéltár és a régi, öbb évszázados könyvtár elhelyezéséről. Miién pedig a Coburg-család ősei anyai ágon visszanyúlnak a csábrági és szitnyai Kobáry-családba, család tagijai a régi Magyarország északi rézén több évszázadon át nagy szerepet vittek történelem kialakulásában. A család hatalmas írtokai kiterjedtek Hont-, Nográd-, Gömör-, dzepes-, sőt Heves-, Szolnok-, Pest- és még Fe- ér megyére is; ezenkivüi a család sokáig bírta Kecskemét városát is. A , Cobuxg-, illetve Koháry-család Pozsonyiba .elyezett levéltárát, ahol a közeljövőben, a tavaszi hónapokban értékes és előreláthatóan igen érdekes eredményeket sejttető, tudományos kutatómunka indul meg néhány szaktudós közreműködésével, . szászországi herceg, „offícium cobile", megbl- ásaiként a múlt értékei iránt érzett szenvedélyes zeretettei sok gonddal és alapossággal rendezte s tanulmányozta eddig is Csákós József, Po- sony város nyugalmazott közgyámja és mu- eumőre, a szlóvákiad tudományos életben ez az gyík legszerényebb, de annál komolyabb fefl- észiíltségü kulituirhistórtifcus. Az első Koháryak A Koháry-család én kívül sok érdekes adat ran e levéltárban a magyarbélá Bosnyák- és a yarmati Balassa-családra vonatkozóan is. Bl- 5 Koháry István, aki 1664-ben elesett Keszi Tellett a törökök ellen vívott harcban, Balassa üdítőt bírta feleségül, Balassa Judit édesanyja edig Bocnyák Judit volt. A Koháry-család a Dunántúlról került a mai Szlovákiára, a török hódoltság következtében itt katonáskodtak a végeken. Coháry Péter már Pálffy Péterrel együtt a honit- íegyei Csábrág várának volt a parancsnoka. Ké- ebb Pálffy Péter és Koháry Péter donációt yert Crábrágra és tartozékaira. Pálffy Miklós, . .győri hős" Fugger Máriát, a híres augsburgi, redetileg takácsokból lett dúsgazdag Fugger-csa- id leszármazottját vette feleségül és házassága tán a Pálffyak a Kiskárp átokba, Vöröskőre tették át székelyüket, a Koháryak pedig Csáb- rágon maradtak, íajd pedig a Pálffyaktól a ysábrágd részt is meg- álfcották. A Koháry-család tekintélyének megteremtője A Koháry-család 'legkitűnőbb embere Koháry ;tván II., Füleik várának kapitánya és a bánya- idők generálisa volt, aki 1649-ben született, latonai pályán működött és mint ilyen részt vett get várának visszavételében, ahol jobb karján legseibesüit. Ez a Koháry István II. jelesen képeit ember volt, Bécsben filozófiáit tanult és „eub auspidis Lm- peratoris" doktorrá avatták. Lipót osztrák császár és magyar király aranyiak ékkel tüntette ki, amit azonban nem tartott lég, hanem a máriavöLgyi kegylképre akasz- )tta. Nagy szerep jutott neki Becs város föl- lentéze idején és Thököly Imre fölkelésében, mellyel szembeszállott. Koháry-rab Thököly munkácsi várában Koháry István II. csekélyszámu katonaságá- al Thcilcöly Imre fogságába került és Thököly iunkácsi várába záratta őt. Itt élt rabícenyéren * sokáig, mert a Koháry-család nem tudta énbe kifizetni a 20.000 arany váltságdíjat. Koháry István teljes három évig volt a munkácsi vár rabja, s miikor kiszabadult a fogságból, altábornagyi címmel és jelleggel a fülek! kapitányságnak Budára való áthelyezését szorgalmazta. Budavárának a török uralom alól való felszabadításában 1686-ban megint nagy szerepeit töltött be, ostromló seregeket gyűjtött és azokat fedezte katonáival. Később elnyerte az országbíró zászlósúri tisztséget és ebben a minőségben is halit meg 1731-ben, nyolcvanegyéves korában. A „fűzfa versek“ szerzője Életének utolsó éveiben költői szárnypróbálgatásokkal foglalkozott, ö irta az úgynevezett „fűzfa verseket", amelyeket Nagyszombatban a jezsuiták nyomdájában jelentetett meg ezzel a teljes címmel: „Hol egyszer, s-hol maszar ki-faragott, s- öszve-szedefct rongyabul le-irt füz-fa versek/* Koháry István II., aki a család igazi hatalmának megteremtője volt, még életében 500.000 forintot adományozott különféle célokra. Ugylátszik erős történelmi érzéke is lehetett, erre enged következtetni az, hogy Ivichich Ferenc levéltárnoka és ügyésze azt a megbízatást kapta tőle, állítsa össze birtokainak valamennyi telepére nézve a történeti anyagot és szerezze be az erre vonatkozó okiratokat, ha pedig eredetiben nem lehet, legalább is hiteles másolatokban. Koháry István ezáltal foglalkoztatta a pozsonyi, nagyszombati, esztergomi és szepesi káptalanokat, a garam- szentbenedeki, jászói és leleszi konventeket. Halála után testvére, Koháry Farkas gróf vitte tovább a családot, mert Koháry István nőtlen volt egész életében. A Koháry-vagyon fejlődése Koháry Farkas gróf is katonaember volt, de harci tetteinél is inkább arról nevezetes, högy gyönyörű stílusban irt magyar leveleket hagyott hátra. Koháry Farkas feleségül vette a németországi sváb hegyekben még ma is létező Rechberg várából származó Rechberg Mária Ludovicát, akivel való házassága után meglehetősen erős sváb telepítés történt a Károlyi-birtokokra, Kárpátaljára, sőt a Nyírségben is. A házasságukból született Koháry András gróf altábornagy lett és a magyarországi haderők he- lyettets parancsnoka volt. Mária Terézia pozsonyi megkoronáztatása alkalmával ő vezényelte a katonaságot. Tevékeny része volt az örökösödési háborúban, II. Frigyes porosz király ellen. Fia, Koháry Ignác gróf a jezsuiták olmützi egyetemén tanult és mint vezérőrnagy kommandirozta a nemesi felkelést, amikor II. Frigyes porosz király, akit Mária Terézia csak „gonosz ember"-nek nevezett, betört Csehországba. Grófból — herceg Koháry Koháry Ignác fia, Ferenc már nem volt katona; mint hivatalnok szolgált és nagy nyelvtehetség volt. Később Magyarország alkancellárja lett, a napóleoni hadjárat idejében osztrák hercegi rangra emelte a császár. Leánygyermekét, Antónia hercegnőt, akit 1826- ban az országgyűlés „fiusitott", Ferdinánd Szász- Coburg és Gothai herceg vette feleségül és a család neve a házasságtól kezdve Coburg- Koháry. A Koháry-ág teljes kihalásával a család később már csak Coburg névén maradt fenn. A „Murányi Vénusu költőjének ismeretten levelei a Koháry-levéltárban A Coburg-család ma is bírja Szlovákiában a murányi birtokot, — amely tudvalévőén Ferdi- dinánd volt bolgár cáré — s ezt a murányi birtokot is tulajdonképpen a nagy családi vagyont megalapító II. Koháry István, az országbíró szerezte. Gyöngyösi Istvánnak, Gömörmegye néhai való tekintetes viceispánjának, a „Marssal társalkodó Murányi Vénus" híres költőjének levelei tehát úgy kerültek a Koháry-levéltárba, hogy Koháry István volt az ő nagyura; „Rózsakoszo- ru“ cimü versét előszavában Kohárynak is ajánlja. De Gyöngyösi István volt a legvalószínűbb költője a tizenhetedik század utolsó évtizedéből dm nélkül fennmaradt, meglehetősen hosszú alkalmi versnek is, amelyet az első sor után neveztek el igy: „Az, aki régen fegyvert fogott hazájáért" s amelyben allegória alakjában Thököly Imrének, a híres felkelő vezérnek Zrínyi Ilonával, I. Rákóczi Ferenc özvegyével való házasságát dicsőíti a névtelen szerző. Gyöngyösi nem dicsérhette nyíltan Thökölyt, nagy urának, Koháry Istvánnak halálos ellenfelét, nem vallhatta magát soha nyíltan kunénak, de már a „Kemény János" dmü versében is, amelyet Apor Istvánnak ajánlott, sok dicsérettel emlékezett meg a felkelő kurucokról. (A Koháryak később, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idejében is mindig császárpártiak voltak, illetve ki- rályhü magyarok maradtak.) A régi Koháry-levéltárban található ismeretlen Gyöngyösi-levelek irodalomtörténeti földolgozására a Coburg-család szeniorjától dr. Szeredai- Gruber Károly, az ismert költő és iró, a Komensky-egyetem könyvtárosa kapott engedélyt s alaposan remélhető, hogy e kutató munka elvégzésével a felszínre kerülő adatok Gyöngyösi Istvánnak, kétszáznéhány évvel ezelőtt e sokáig példátlan népszerűségre szert tett magyar költőnek életrajzát sokkal világosabb fényben állítják majd elénk. A Koháry-család levéltára iránt azonban más oldalról is mutatkozik tudományos érdeklődés. Piarista és ferencrendi papi körök akarnak kutatni a levéltárban lelhető iratok nyomán a régi idők vallástörténeti viszonyai után,- hiszen a magyar reformáció és ellenreformáció leghíresebb küzdelmei és vitái a mai Szlovákia földjén folytak le. Úgyszintén Kecskemét város történelmi múltjára is rengeteg ismeretlen adatot tartalmaz e családi levéltár, még abból az időből, amikor Kecskemét városa a Koháry-család birtoka volt. „Simon Michet Juda nemesi címere A régi Koháry-család gazdag levéltári anyagára jellemző az a kis adat is, hogy az egyik iraton, egy elismervényen Heine ősapjának, „Simon Michel Jud“-nak a névaláírása és a nemesi címere is felbukkant; erről a felfedezésről egyébként a „Judaica" cimü zsidó tudományos folyóirat legutóbb megjelent számában érdekes beszámolót közölt Bettelheim Sámuel, az ismert héber történettudós. A Koháry-levéltárban talált zsidó nemesi címer bizonyítja, hogy Heine ősei az osztrák császártól még 1717 előtt nemességet kaptak. > De e levéltárban találhatók meg a nyomai a mai világhírű Coburg-müvek ipari kezdeményezéseinek is, hiszen a Coburg-müvek, mint a legtöbb eémet eredetű ipari vállalkozás, nemzedékeken át jutott el a kezdetleges elindulástól a mindig korszerűbb fejlődésig. A Koháry-Coburg családi levéltár a szlovákiai föld történeti múltjára vonatkozóan bizonyára még sok uj és érdekes kulturhistóriai adattal fog megismertetni bennünket, ha azoknak tudományos feldolgozása elkészül. KÖRNYEI ELEK. Magyar háziasszonyok lapja ► NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál £ SAKK 1 Rovatvezető: Cs. Z. 20. SZÁMÚ SAKKFELADVÁNY H. Lies, — British Chess Magaziné 1937, I. dij — Sötét: Ke4; Va8; Be6 és g3; Fb8 és c4; Hfl és g6; gy a7, b7, d5, e7 és f3 (13) Világos: Kg8; Vf2; Bc8 és f6; Fe5 és g4; He3 és f4; (8) MATT KÉT LÉPÉSBEN 19. számú feladványunk megfejtése: 1. f2—f3* Hágában a Keuse-serlegért folytatott sakk- verseny győztese, mint jelentettük, Fontéin lett holtversenyben Scheltinggel. A kővetkezőkben Fontéin egyik érdekes játszmáját mutatjuk be: Dr. Bergsma—Fontéin (Spanyol megnyitás) 1. e4, e5; 2. Hf3, Hc6; 3. Fb5, a6; 4. Fa4, Hf6: 5. 0—0, Fe7; (A kitaposott ut, mely sötétnek nyugodtabb fejlődést nyújt, mint a szintén, játszható: 5. ...HXc4; 6. d4, b5; 7. Fb3, d5; 8. dXe, Fe6; 9. c3, Fc5; 10. Hbd2 stb. változat.) 6. Bel, b5; 7. Fb3, d6; 8. c3, Ha5; 9. Fc2, c5; 10. d4, Vc7; 11. a4, (A spanyol megnyitás jól ismert változata, melyet eddig mindkét fél tökéletesen késéit. A szöveglépés megköny- nyiti sötét játékát. Ajánlatosabb volt: 11. Fg5, llv Ht>d2,* vagy H. 4r3 ) 11?... b4, (Nem jó II. Bb8, mert .12.. aXÍ>4, a,Xb4; 13. HXe5! lépés után sötét gyalogot vészit.) 12. cXb4, cXb4; 13. h3, 0—0; 14. Hbd2, Fe6; 15. Hfl, Bfc8; 16. He3, gór 17. b3; (Nemcsak taktikailag, stratégiailag is hibás elgondolás. 17. d5! volt a helyénvaló a további Hd2—Hb3-mal.) 17.... Hh5!; 18. Fb2, f6; 19. Bel, Vb7; 20. Kh2, Bc7; 21. Hgl, (Világos mozgási lehetősége a minimumra van csökkentve. A huszár e2—őn keresztül akar játékba jönni.) 21,...Bac8; 22. He2, Kf7; 23. g3, Ff8; 24. d5, Fd7; 25. f4, (Rossz, mivelhogy végzetesen meggyöngiti a királyszárnyat.) 25.... Vb6í; 26. Vd3, BXc2!; (Csattanós befejezés, mely ellen világos mit se tehet.) 27. BXc2, BXc2; 28. HXc2, (De 28. VXc2-re is 28.... VXe3 után világos a matthálóból nem tud menekülni.) 28. ...Vf2f; 29. Khl, FXh3; 30. Bgl, Fg4! (Fenyeget Ff3f és FXe2, mely egyszerre nem védhető.) 31, Hcd4, eXd4 és világos feladta. SAKKHIREK A magyar Ligeti-Lilienthal szép szereplése Oroszországban. A napokban fejeződött be Moszkvában az orosz sakkmesterek részvétele mellett egy nagyobbszabásu mesterverseny a következő eredménnyel: Alatorcev és Schamajew 14 pont, Lilienthal 13, Tschechover 12% (1), Kopajew, Ragozin és Rowner 12% pont stb. 22 induló, A múlt hét folyamán kezdődött el a lodzi nemzetközi sakkverseny, melyen Steiner Lajos is játszik. A versenyzők névsora: Dr. Tartako- wer, Eliskases, Petrows, Pirc, Stahlberg, Steiner Lajos, Thomas A. G és 9 lengyel mester. A verseny állását és játszmát a következő rovatunkban közöljük, A ROVATVEZETŐ ÜZENETEI M. J. Losonc. I. 16. sz. sakkfeladvány: 1. h4— h5, Bh6, 2. Hf—g5f és matt. — II. A modern rejtvények sakkal is kezdődhetnek. Háromlépéses rejtvényben is lehet két lépésre mattot adni, ha az ellenfél helytelenül védekezik. Lásd I. — III. A gyalogos eredeti helyéről két mezőt is léphet. Ha ilyenkor az ellenfél gyalogját mellőzi, az keresztbe üthet. Pld. Világos f2 gyalogjával lép f4 mezőre, azonban a sötétnek g4 mezőn van gyalogja. Ez esetben sötétnek jogában áll gyalogjával menetközben (franciául en passan) kiütni a világos gyalogost, g4Xf3 e. p.
