Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-26 / 71. (4514.) szám

1938 március 26, szombat* 9 TRA:GAlA\ACitARHIRLAr* A rovatért LuKfi GÉZA felel Budapesti pénzintézetek beszámolója Magyar Általános Hitelbank BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk­től.) A Magyar Általános Hitelbank a múltban minden évben március 19-ére, József napjára hívta össze közgyűlését. Az idén meglepetést keltett, hogy a közgyűlés napját március 29-ében állapította meg s ebben sokan beigazoltalak lát­ták azokat a híreket, amelyek szerint a Hitel­bank magába olvasztja a Magyar Általános Ta­karékpénztárt és a tárgyalások elhúzódása okoz­za a halasztást És valóban, néhány nappal a mérlegközlemény után — túlzás nélkül mond­hatjuk — azzal az Európaszerte nagy feltűnést keltő bejelentéssel lépett a Hitelbank a nyilvá­nosság elé, hogy magába olvasztja a Magyar Általános Takarékpénztárt A magyar közgaz­dasági élet de még inkább a Magyar Általános Takarékpénztár tisztviselői karának kiváló isko­lázottságát bizonyítja, hogy ez a nagy horderejű terv úgyszólván a legutóbbi pillanatig hivatali titok maradt és igy az ügyfelek szokásos nyug­talanságának kirobbanására sem került sor. Erre különben nem is volt ok, hiszen nemcsak hogy az intézet valamennyi betevője és hitelezője szá­mára nyújt fedezetet a Magyar Általános Taka­rékpénztár vagyona, hanem mint a Hitelbank er­ről szóló közleménye bejelenti, a Magyar Álta­lános Takarék részvényei is komoly vagyon­tárgynak tekinthetik részvényeiket, miután — mint megírtuk, — a Hitelbank minden 5 régi Magyar Általános Takarékpénztár részvényért Hitelbank-részvényt ad. A fúzió révén, ugylát- szik, hosszú időre eldőlt a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank között évtizedek óta folyó ver­sengés a legnagyobb magyar pénzintézet címéért, amely az egyesülés révén ismét a Hitelbankot il­leti meg. Sdtovszky Tibor, aki az 1931. évi bankzárlat pusztításait teljesen eltakarította és a Hitelban­kot ragyogóan megalapozott intézetté fejlesztet­te, azt a feladatot, amelyet maga elé tűzött, be­fejezettnek látván, régebbi szándékait megvaló­sítva, vezérigazgatói tisztéről lemondott. Utóda Fabinyi Tihamér eddigi pénzügyminiszter. Az uj vezérigazgató klasszikus self made mán. Fiatal korában kitartó munkával sub auspiciis doktor lett és utána saját maga keresményéből angol főiskolákat végzett. Később a Ganz-gyár kötelé­kébe került és mint kiváló jogász szerzett nevet magának. Pénzügyminisztersége idejére esik a magyar költségvetés egyensúlyba hozatala, a külföldi adósságok devizában való szükségleté­nek fedezése és uj nagy müveként az egymiliárd pengős ötéves beruházási terv. Sdtovszky Tibor tagja marad az igazgatóságnak és alelnöke lett az intézetnek, egyben a kormányzó magyar ki­rályi titkos tanácsossá nevezte ki. Ami a fúziót illeti, az erre vonatkozó javaslat megtételénél az intézet igazgatóságát az a fel­ismerés vezette, hogy ez a művelet jelentős lépés a hitelszer vezet kereteinek egyszerűsítése felé, amely a magyar kormány gazdasági programjá­nak is integráns része és hogy a legutóbbi időben létesült transzakciók következtében is adva van­nak mindazok az előfeltételek, amelyek a mobi­litás tekintetében éppúgy, mint minden egyéb, vonatkozásban, biztos alapot szolgáltatnak e mü­I velet keresztülvitelére és a Hitelbank kibővült üzletkörének ellátására. A. Hitelbank fúzió előtti, 1937 december 31-i nyereség- és veszteségszámlája, ldrások után 2,553.702.32 pengő nyereséggel zárult a tavalyi 2,388.741 pengővel szemben. A múlt évi 2 millió 479.959.83 pengő nyereségáthozat betudásával összesen 5,033.662.15 pengő áll a közgyűlés ren­delkezésére. Az igazgatóság a közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hogy a rendelkezésére álló összeg­ből 500.00Ó pengő a rendes tartalékalap növelé­sére, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalék- alap gyarapítására, 1,100.000 pengő az alkalma­zottak nyugdíjalapjainak javadalmazására fordit- tassék, a fennmaradó 3,233.662.15 pengő pedig az 1938-as üzletévre vitessék elő. Az igazgató­ságét a tiszta nyereség hováforditására vonat­kozó fenti javaslatának megtételére főként az a körülmény indította, hogy a nehezen áttekinthető világgazdasági és világpolitikai fejlemények mel­lett az osztalékfizetés ujrafelvétele ezidő szerint nem mutatkoznék indokoltnak. Az intézet üzleti tevékenysége az 1937. évben is örvendetes fejlő­dést mutat. Elsősorban a' betéti állomány jelen­tékeny emelkedése és a külföldi kötelezettségek további apadása érdemel figyelmet. Az üzleti forgalom az üzleti élénkülésnek meg­felelő emelkedést mutat, ennek megfelelően a bank ügyfeleinek száma további szaporodást tün­tet fel. A betétek állománya a megelőző évi zár­lat óta 20.7 millió pengővel emelkedett, ebből 7.3 millió pengő esik a takarékbetétek növek^r désére 66.2 millióról 73.5 millióra (és 13.4 mil­lió pengő a folyószámla-betétek gyarapodására. A betétállomány növekedése tehát messze meg­haladja a magyarországi betétképződés emelke­désének átlagos ■ mértékét. A bank kezelésére bízott betéti tőkék az 1937. évben elérték a leg­magasabb állományt, mely a háború utáni valuta­stabilizáció óta kimutatható volt. Az adósok té­telénél és a váltótárcánál számottevő gyarapo­dás állapítható meg, amennyiben a váltótárca 89.2 millió pengős összegű állománya 4.2 millió pengővel, az adósok 138.3 millió pengő összegű tételé pedig 8.7 millió pengővel haladja meg a múlt évi tételeket, úgyhogy az adósok és a váltó- tárca 227.5 millió-pengő összegű együttes tétele a tavalyi 214.6 millió pengővel szemben 12.9 millió pengő emelkedésről tesz tanúságot, jeléül annak, hogy az intézet jelentékeny hitelek nyúj­tása révén az elmúlt évben is rendelkezésére ál­lott ügyfeleinek. ■— A kamatjövedelem a kamat- marge folytatólagos zsugorodása következtében mérsékelt csökkenést mutat, amivel szemben a jutalékokból származó bevételek terén emelke­dés, állapítható meg. A kiadások tételénél jelent­kező kisebbmérvü emelkedés túlnyomórészt uj munkaerők alkalmazására és az alkalmazottak érdekét szolgáló jóléti intézkedésekre vezethető vissza; az üzleti költségek az elmúlt évvel szem­ben nem mutatnak emlitésreméltó eltérést. Az intézet érdekkörébe tartozó ipari vállala­tok az elmúlt esztendőben is kielégitő üzletered­ményt értek el és elsősorban a beruházási java­kat előállító iparok foglalkoztatottságának javu­lása érdemel említést. !■ Hajmásy (Massey) Hona legújabb filmjében, a ,„Balalajká“-ban Eddy Nelsonnal, Jeanette MacDonald állandó partnerével szerepel. Haj­másy Ilona első filmjét, a „Rosalie“-t ma mutat­ták be egyébként Prágában nagy sikerrel. Photo: MGM A „Tátra" márciusi száma Ennek a mind egyéniebben kialakuló folyó­iratnak legaljább számát Borsody István „Szlo­vákiai társadalmunk irodalmi műveltsége" cí­mű, valóban rendkívül érdekes és megáHaipiitá- saiban értékes tanulmánya vezeti be, amely más helyütt is már 'élénk feltűnést keltett. Az irodal­mi műveltségnek — állapítja meg Borsody — az író és az olvasó a hordozója. Szellemi társai an­nak a történésnek, amit irodalomnak neve­zünk. Borsody jól látja a helyzetet, amikor ki­hangsúlyozza, hogy a magyar városi lakosság tartotta fenn a szoros kapcsolatot a müveit nyugattal és ez a lakosság közvetítette az iro­dalmat és a műveltséget a vidékhez is, amelynek ilyen kapcsolatai nincsenek. A városi műveltség polgári tradíciót jelentett mindig és ez ma sem változott, hiszen a vidéken élő szlovákiai ma­gyar olvasó alig hallhat valamit a nagy német, angol és francia írókról és többnyire csak akkor hall róluk, ha már Nobd-dijat nyernek és így belekerüli a nevük a szélesebb értelemben vett hirlapirásba. „Műveltségűnk tradícióit csak nyu­gati kultúrájú városainkból meríthetjük. Ezért szemünk előtt mindig e városok müveit polgárai álljanak", fejezi be felépítés szempontjából is kiváló tanulmányát Borsody István. — Darkó István „Sztregovai történet" című kis írása Madách szellemiének óriási hatását idézi fel égő színekkel: a Tragédia költője felkavarja néhány kisember lelkét, amelybe a zseni lángo­lása tör 'bele. Darkó egyik legszebb és legköz­vetlenebb írása. — Józsik Lajos „Egy városkép­hez" cimü írásával folytatódik a szám. A tár­sadalmi .első osztály" rajzát adja, a feudális jelleget és a polgárt, amelyet Márad Sándor ana­lizál. — A Szemle-rovatban Narancsik Imre, Kató Pál, Farkas István, Marék Antal, Lackóné ár. Kiss Ibolya, Kázmér Ernő és Szántó Andor számolnak be uj könyvekről, a Képzőművészet- rovatban Féja Tibomé és dr. Móricz Virág cikkei találhatók. Komjáthy István, Zádor András és Reményi József yersefckel szerepel­nek. (*) A Beleznay asszonyok Pozsonyban. A Keresztény Kultur Kör szinigárdája ápri­lis 3-án, vasárnap este háromnegyed 8 óra­kor előadja a pozsonyi Vigadó kistermében a Beleznay asszonyok cimü színdarabot. Az előadást P. Gábris Béla rendezi. Jegyek elő­vételben 3—8 koronáért a Holderer-papirüz- letben (Lőrinckapu-ucca) kaphatók. (*) Több millió márkás filmet készít egy német expedíció Indiában. Richard Eichbexg- nek, a kiváló filmrendezőnek igen nagy sikere volt a „Hindu síremlék" és az „Esnapuri tig­ris" cimü filmjeivel. A „Hindu síremléket", amely már mint némafilm is igen nagy sikert aratott, hangosfilmre változtatta át. Á kitűnő német rendező most egy újabb indus film készü­lésére vállalkozott .amely hir szerint több mil­iő márkába fog kerülni. A ft oasMtyiutazik (húsom : ALFA: A hős kapitányok. (TV. Bortholomew.) ÁTLÓN: Májusi zivatar. (Taul Riohter.) LUX: Igazolatlan óra. (Méltóságos asszony.) METROPOL: Az évforduló. (Magyar film.) TÁTRA: Az 6 milliomosa. URÁNIA: Borneo. (Martin Johnson-film.) VIGADÓ: Az ö huszárja. (Jávor Pál.) (A Noszty-fiu esete Tóth Marival.) A NYUGATSZLOVÁKIAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYENí Szombat: Sárgapitykés közlegény, Mihályi Lici felléptével. » Vasárnap: Sárgapitykés közlegény. Mihályi Lici felléptével. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Márc. 25—27—28: Szüzesség. RÁDIÓ MOZI Márc. 26—27—28: Botrány a tnrfon. Márc. 24—25—26 27: A hindu síremlék. Márc. 28—29: Az ördögszoros vámpírja. Az agy és a gerincvelő megbetegedései­(—) Emelkedett a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank március 23-án közzétett jelentése szerint a bank állománya a következő volt: Az aktíva-tételeknél: aranykészlet 4.662 ezer koronával 2,656.883 ezer koronára, a kül­földi követelések és a valutakészletek összege 4,797 ezer koronával 513.683 ezer koronára, az egyéb készletek összege 14.271 ezer koronával 177.435 ezer koronára, a leszámítolt váltók ősz- szege 66.572 ezer koronával 843.503 ezer koro­nára, a leszámítolt értékpapírok összege 7.500 ezer koronával 101.200 ezer koronára, az érték­papírokra nyújtott kölcsönök összege 62.204 ezer koronával 1,008.447 ezer koronára, az egyéb ak­tívák összege pedig 6.081 ezer koronával 1 mil­liárd 051,509.000 koronára emelkedett, az állam állam jegyadóssága pedig 321 ezer koronával 2,007.350 ezer koronára csökkent. A passzivá tételeknél a hitelezők zsirókövetelései és más egyéb azonnal esedékes tételek összege 125.950 ezer koronával 775.737 ezer koronára, az egyéb passzívák összege 4.436 ezer koronával 1,027.842 ezer koronára és a bankjegyforgalom 35.080 ezer koronával 6.047,974.940.—1 koronára emelkedett. Az aranyfedezet ezidőszerint 38.9 százalékot tesz ki. (—-) Csak március végéig vásárolják fel a múltévi zabtermést A Gabonatársaság figyelmezteti az érde­kelteket, hogy az 1937. évi termésű zabot ezévben nem junius 15-ig, hanem csupán március 31-ig veszi át. (—) Melegvérű lovak vámjának átmeneti leszállí­tása. A törvények és rendeletek tára ma megjelent számában a 47. számú kormányrendelet kimondja,, hogy két évesnél idősebb melegvérű lovaknál 1938 végéig 2500 darab erejéig a normális vámtételt 2500 koronáról darabonkint 500 koronára szállítják le. Elő­zőleg ki kell azonban kérni a földművelésügyi minisz­térium jóváhagyását Ez a rendelet március 28-án lép életbe. (—) Szlovákia erdősítése. A szegényebb szlovákiai községek fásítása érdekében a nyugatszlovákiai gaz­dasági kerület most javaslatot dolgozott ki. A javas­lat szerint faiskolát létesítenének, amely kizárólag szegény községeknek bocsátana rendelkezésre ültetvé­nyeket. Előzetes becslés szerint 150.000'—200.000 ül­tetvényről lehet szó. Az akció anyagi keresztülvitelére az országos választmánytól fognak segítséget kérni, azonkívül tervbe vették, hogy egyes szlovákiai köz­ségeket is felszólítanak, hogy anyagi képességükhöz mérten járuljanak hozzá az akcióhoz. (~) Alaptőkeváltozás. A belügyminiszter jóvá­hagyta a pozsonyi Humus mezőgazdasági rt közgyű­lésének határozatát az. alaptőke megváltoztatásáról. A jelenlegi alaptőke 3 millió korona és áll 15.000 drb. 200 koronás névértékű részvényből. — A Magnezit­ipar Rt Pozsonyban alaptőkéjét 10,350.000 koronára emeli fel. Kiadásra kerül uj 3000 adrab 200 korona névértékű részvény, amellyel a tőke 600.000 koroná­val emelkedik. Áz uj alaptőke eszerint 51.750 darab 200 koronás névértékű részvényből álL (—) A Budapesti Nemzetközi Vásár utazási ked­vezményei Csehszlovákiában. A Budapesti Nemzet­közi Vásár igazolványai, amelyek 27 európai, ázsiai és afrikai állam vasúti, hajózási és légiforgalmi vona­lain 25—50%-os utazási kedvezményekre jogosítanak, a napokban megjelentek és kaphatók a vásár képvise­leteinél, valamint az utazási irodákban, ahol a ked­vezmények időtartamáról pontos felvilágosítást nyúj­tanak. A vásárigazolváriyok tulajdonosai a csehszlo­vák vasutak összes vonalain, úgy az oda, mint a visszautazásnál 33%-os kedvezményben részesülnek. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet beutazni. (Utólagos vízum 2.50 pengő.) Budapestről az utazás a kedvezmény , igénybevételével bármely irányban folytatható. A kedvezmények érvé­nye 5—10 rappal a vásár előtt kezdődik cs 5—10 nappal a vásár’ ufáű fejeződik.be. A gazda öröme csak akkor teljes, ha jó minőségű és dús termése van. Ha földjét, rétjét, szőlőjét és kertjét gombaszögi szénsavas másztrágyával megmeszezi, ezáltal birtoka jövedelmét megnöveli és nyugodtan nézhet a jövő elé.- Kívánatra árajánlatot küld a GOMBASZÖGI SZÉNSAVAS MÉSZTRÁGYAGYÁR IGAZGATÓSÁGA, ­CIZ-KŰPELE (Slovensko). Februárban emelkedett a foglalkoztatottság PRÁGA. — A központi szociális biztositó intézet most közzétett kimutatása szerint 1938 februárjában a központi szociális biztositó inté­zet alá rendelt 295 betegbiztosító intézetnél a biztosított munkások száma a következő volt: férfiak ♦ ♦ ♦ . . 1,270.701 nők .♦♦♦.♦ 787.341 összesen ♦ ♦ . * 2,058.042 A biztosított munkások száma az előző hónap­pal szemben 65.951-gyei több, a múlt év azonos hónapjával szemben pedig 144.732-vel több. A biztosított alkalmazottak (tisztviselők) szá­ma februárban a következő volt: férfiak » » * * * 132.485 nők 60.744 összesen ♦ ♦ * ♦ * 193.229 A biztosítóknál bejelentett tisztviselők száma februárban 1.468-cal volt több, mint az előző hónapban, a múlt év azonos hónapjával szem* ben az emelkedés 11.152. A tisztességtelen verseny és a védjegyzési jog Érdekes tünet, hogy Szlovákiában az áU lamfordulat utáni jogi szakirodalom ma­gyarnyelvű művelése nem Pozsonyban fej* lödött jelentékennyé, mely politikai adottsá­génál fogva lett volna hivatva rá, sem Ko­máromban vagy Érsekújváron, ahol etno­gráfiai okok inkább indokolták volna, —í hanem Kassán. A Kassán megjelenő Cseh­szlovák Jog cimü magyarnyelvű jogi szak­lap érdemének tudható be ez elsősorban* meg annak is, hogy az eperjesi és kassal magyar jogakadémiák nevelő hatása meg­szűnésük után sem múlt el. Dr. Venetianer Oszkár ügyvéd az eper­jesi, dr. Vilkovszky József kereskedelmi ka­marai titkár a kassai jogakadémián szívták magukba a jogi szakirodalom iránti érdek­lődést és ennek az eredménye az előttünk fekvő könyv, mely „Tisztességtelen ver­seny és védjegyzési jog” cim alatt a napok­ban kerül a könyvpiacra. A magvas előszót! dr. Harkabusz felsőbirósági tanácselnök irta. ; A tisztességtelen verseny ellen! törvény; intézkedései tudvalevőleg mélyen nyúlnak bele a gazdasági forgalom minden megnyil­vánulásába és ezért szerencsés gondolat volt. a magyar gazdasági körök és természe­tesen a magyar jogmüvelő rétegek számára* is egy olyan munkát juttatni, melyet nagy haszonnal forgathat. A 600 oldalas, tekintélyes terjedelmű! könyv hozza a tisztességtelen verseny elle­ni törvény mellett mindazokat a Szlovákiá­ban és Kárpátalján érvényes jogszabályo­kat, melyek a gazdasági, jelesen üzleti ver­senyt valamilyen tekintetben befolyásolják* A könyv második részét a csehszlovák köztársaság területén érvényes védjegyzési és mintaoltalmi jog alkotja. Ez tulajdonké­pen dr. Venetianer Oszkár „A csehszlovák köztársaság területén érvényes védjegyzést jog” cimü, 1930-ban megjelent munkájának átdolgozott és kibővített második kiadása* mely főleg a régi osztrák és magyar gya­korlattól eltérő, újabb csehszlovák joggya­korlat bő közlésével van nagy hasznára á védjegy- és mintaoltalom iránt érdeklődő közönségnek. A könyv itt is nemcsak a 19—1890. RGBI. sz. védjegytörvényt (ké­sőbbi novelláinak szövegezésében) kom­mentálja, hanem közli és magyarázza az ez­zel összefüggő rokontörvényeket, nemzet­közi egyezményeket és kormányrendeleteket is. Hozza azonban összehasonlításul a tisz­tességtelen versenyről Magyarországon ér­vényes törvény teljes szövegét is. Legfőbb érdeme a miinek, hogy a magya­rázatok és jegyzetek gondos magyarsággal és a nemjogász iparos- és kereskedőrétegek részére is hozzáférhető stílusban vannak megírva. A könyv a brünni legfelső bíróság rengeteg döntvényét ismerteti tömör, vilá­gos kivonatokban és az igy közölt döntések számánál fölülmúlja a hasonló tárgyú, eddig megjelent cseh- és németnyelvű szakköny­veket. Nagy gondossággal összeállított részletes betűrendes tárgymutató teszi lehetővé a lai­kus közönség részére is a könyv hasznos kezelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom