Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-25 / 70. (4513.) szám
Jfetj~!Bk I XVII. évf. 70. (4513) szám • Péntek • 1938 március 25 I^^W^^BMgBlsl^MBMBBiBMIÜMftlMIgBEMii^^ ««■ i II Wi iWWitto Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská nlicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. * • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Az elhanyagolt magyar kérdés Közös szlovák-magyar-német autonomista egységfront alakul I szlovák néppárt elnökségének nagyfontosságu ülése Pozsonyban - Hnsvét után közös manifesztádós gyűlések az őslakosok részvételével (BI) <— Amióta a köztársaság vezetőit ,vagy külső figyelőit az állam nemzeti kisebbségei foglalkoztatják, csaknem mindig a szu-détanémetség került az érdeklődés homlokterébe, míg a magyarságot, nagyság szexiint az állam második nemzeti kisebbségét, Sokszor az érdeklődés jogos második helyére sem helyezték. Gyakran bizony már annyi szó esik a szudétanémetekről — és csak a szudétanémetekről, mintlha magyar kérdés nem is létezne a köztársaságiban. Különösen áll ez a legújabb időkre, amikor a csehszlovákiai kisebbségi kérdés nemcsak a belső tényezőket, hanem a külföldet is egyre intenzivebben foglalkoztatja. Ezért hangzott el az egyesük párt parlamenti képviselőinek többszöri figyelmezte- jbése is: hogy Csehszlovákiában nemcsak német kérdés van, de magyar kérdés is. S a magyar kérdés — a szudétanémethez viszonyítva —1 bizony sok tekintetben kirívóbb és aránylag több javítást, orvoslást igényel. A magyar kérdés viszonylagos elhanyagoltságát kétségkívül az okozza, hogy a csehszlovákiai magyarság közel egymilliós tömege már a fizikai törvények szerint sem nyomihat annyit á latban, mint a negyedfélmilliós szudétanémefcség. Csak hát szomorú lenne, ha az egyformán fontos és jogos kérdésekben a fizikai törvények döntenének s nem a jogállam mindentől független, szentesített írott törvényei. A demokráciára és humanizmusra büszkén felesküdő rendszertől pedig joggal elvárhatjuk, hogy az igazság minden befolyástól mentes mértékével mérje az állam nemzeti kisebbségeit, — úgy a negyedfélmilliőst, mint az egymillióst. Távol áll tőlünk, hogy irigykedjünk a szu- détanémetekre, mert ővelük többet törődnek és mert ők sokkal többet kaptak a nemzeti kisebbségeket megillető általános jogokból, mint a magyarok, — sőt örülünk annak is, ha a közös kisebbségi arcvonalon sorstársunk többet ér el, mint mi, mert ez nem utolsó soriban támasz és erkölcsi bizonyíték lehet a mi jogos követeléseink számára is. De nem mulaszthatjuk el a jogos bírálatot sem: hogy nem válik a demokrácia nagyobb dicsőségére, ha az erősebb és nagyobb többhöz juthat hozzá, mint a kisebb és gyöngébb. A csehszlovák államalapítók által „svájci példára** elképzelt nemzetiségi rendben mi a valóságban is a svájci nemzetiségi igazság szellemét szeretnénk ébren tartani, ezért jobban tetszik nekünk, ha például a negyvenezer lelket számláló rétoromán svájci nemzetecske tájszólása államnyelvvé lép elő, mint amikor a közel egymilliós csehszlovákiai magyarság törvénybe iktatott elemi nyelvjogait sem tudja a gyakorlatban érvényesíteni s ha megszerez belőlük valamit, akkor is aránylag kevesebbet, mint a három és félmilliós szu- détanémetség. A szudétanémetek igy hát az erősebb jogán tudták elfoglalni az őket megillető állami állások háromnegyedrészét is, mig a magyaroknak ez csak egyharmadrész erejéig sikerült, de hasonló oka lehet annak is, hogy bár a magyarságnak sokkal több követelése lenne az állami alkalmaztatás terén, mint a szudétanémetségnek, a legutóbbi kormányhatározat ismét csak a szu- détanémetekre gondolt, amikor az állami állásoknál a németség számarányának megFOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szlovák néppárt elnöksége csütörtökön Pozsonyban ülést tartott. Az ülésen Hlinka András, a párt ősz vezére elnökölt, aki —- úgy látszik — már felgyógyult betegségéből, amely különben sem volt olyan természetű, hogy az ősz pártvezér ismert agilitásával ne vehetne részt a politikai életben. A szlovák néppárt mai elnökségi ülésén nagyjelentőségű határozatokat hozott. Az elnökségi ülésről kiadott sajtóközlés szerint a szlovák néppárt elnöksége örömLONDON. — Az alsóház délután háromnegyed négy órakor szokatlan érdeklődés mellett kezdte meg ülését. Chamberlain a csütörtök délutáni ülésen mondta el azt a beszédét, amelyet a nemzetközi nyilvánosság türelmetlenül' várt és amelyben az angol kormány állást foglalt a világpolitikai eseményekhez, A feszültség az alsóházban óriási. A Westminster előtt már a délelőtti órákban összegyűltek az emberek, hogy helyet szerezzenek a karzatokon és résztve- hessenek a történelmi jelentőségű vitán. Politikusok, miniszterek, párttagok, titkárok, újságírók és diplomaták valósággal elárasztották az épületet és boldog volt az, aki már néhány nappal ezelőtt belépőjegyet szerzett. Amikor a hagyományos imák után a karzat ajtai kinyíltak, a rendelkezésre álló helyeket a tömeg néhány pillanat alatt megszállta. A diplomatapáholyban megjelent az amerikai, a francia, a belga, a lengyel, az orosz, a kínai, a spanyol és az argentínai nagykövet, továbbá Csehszlovákia, Svájc, Dánia, Görögország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia követe. Az interpellációk csak kis érdeklődést váltottak ki a közönségben, de amikor 16 óra 10 perckor a miniszterelnök belépett a Házba, azonnal feszültté vált a helyzet. A kormány tagjai és képviselői percekig tarmel állapította meg, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek is az autonómista programhoz jelentkeznek és Hlinka András szlovák néppártjával együtt akarnak küzdeni az autonómista program megvalósításáért abban a meggyőződésben, hogy az önkormányzat utján megkapják saját kisebbségi jogaikat is, amelyek a békeszerződésekben és Isten törvényeiben vannak lefektetve. A szlovák néppárt elnöksége elhatározta, hogy e terv konkretizálása, valamint az együttműködés érdekében a kezdeményező lépéseket megteszi, hogy igy a közös eszme mellett lehessen egybefüzni nemcsak a szlovák nemzet tagjait, de Szlovákia valató ovációban részesítették Chamberlaint. A politikai hangulat a kormánynyilatkozat előtt nem volt áttekinthető, ámbár a nyilatkozat főbb tételeit a sajtó már eléggé mennyi lakosát. Dr. Tiso József, a szlovák néppárt alelnöke a prágai parlament legközelebbi ülésén felolvassa a szlovák nemzet deklarációját. Az elnökség elhatározta, hogy husvét után Szlovákia több városában az őslakosok részvételével manifesztál ciós gyűléseket fognak tartani. Az elnökség szükebb bizottságot alakított, amely állandó permanenciában lesz és a szlovák néppárt nevében joga lesz határozatokat hozni és dönteni.. A szlovák néppárt elnöksége végül elutasította a csehszlovák nemzeti tanácsnak azt a felhívását, hogy a szlovák néppárt küldje ki megbízottait a csehszlovák nemzeti tanács prágai központjába. elemezte és közölte, a meglepetések mégsem voltak kizárva és a közönség tudatában volt az árnyalati különbségek fontosságának is. Chamberlain beszél Amikor a miniszterelnök háromnegyed öt után négy perccel (középeurópai idő szerint) megr kezdte beszédét, a Ház feszült figyelemmel hallgatta. Chamberlain többek között a következőket mondotta: — Azt gondolom, általános kívánságnak teszek eleget, amikor a külpolitikai vita elején nyilatkozom kormányunk külpolitikai magatartásáról. Szántszándékkal használom a magatartás szót és nem a „politikát", mert a brit külpolitika irányát semmiféle esemény nem változtathatja meg. Ez az irány a béke fenntartására és a bizalom megteremtésére irányul. Véleményem szerint ennek az országnak minden kormánya csak ezt a külpolitikai irányt követheti, mert a brit impé- rium legnagyobb érdeke a béke megőrzése. Ez természetesen nem azt jeleníti, hogy nem vagyunk hajlandók küzdeni, ha erre szükség mutatkozik. Szerződési kötelezettségeink arra kényszerítenek, hogy fegyvert ragadjunk, ha a szerződésben előirt helyzetek bekövetkeznek. Azt hiszem senki sem kételkedik abban, hogy felkészülünk arra, hogy szerződési kötelezettségeinknek eleget tegyünk. Ezenkívül az országnak más érdekei is vannak, amelyek szükségessé teszik, hogy küzdjünk, ha ezeket az érdekeket valami fenyegeti. így például mindenkor küzdenénk a brit territórium és a brit összekö- tővonalak megvédéséért. Mindenkor küzdeni fogunk, ha védenünk kell azokat a javakat, amelyek letűnése legdrágább kincseink letűnését jelentené. Célunk mégis az, hogy mindent elkövessünk a béke fenntartásáért, mert tudjuk, hogy a háborúban nincs igazi nyertes. — Felmerül a kérdés, miként lehet a békét biztosítani abban a világban, ahol az előfeltételek minduntalan változnak s igy a saját módszereinket is minduntalan változtatnunk kell, hogy hozzá- idomitsuk őket a helyzethez. Anglia és a népszövetség — A népszövetséget ebben az országban nagy- rabecsülik és azt tartják, hogy fenn tudja tartani a békét. Nem tagadom, hogy eredeti hitem a népszövetség hathatóságában mélyen megrendült. Mindazonáltal bízom abban, hogy a népszövetséget ismét élétre lehet segíteni és a béke fenntartásának hathatós eszközévé változtatni. Ma természetesen a népszövetség ilyet nein tud tenni. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN WM A várva-várt londoni nyilatkozat Chamberlain tisztázza az angol kormány magatartását Leszögezi, hegy Anglia mikért hajlandó küzdeni - Megrendült a bizalom a népszövetségben - - Az alsóház történelmi nevezetességű ülése A Times beszámol az aj német tervekről
