Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-25 / 70. (4513.) szám
•KW^MAOá'ARHtRLAB 1938 március 25, péntek* (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) felelő végleges rendezést helyezett kilátásba. De végeredményben ne csodálkozzunk, mert az egész „uj kisebbségi rendszert'" ígéretesen meghirdető február tizennyolca- dikai politika is „német nyomásra" született, ahogy ezt a csehszlovák sajtó is több- Ízben kifejezte. Igaz, egyesek szívesen hangoztatják, hogy a demokráciában mindenki annyi jogra tehet szert, amennyit ügyessége és tehetsége szerint kiverekszik magának. Ilyen szellemben tanította többizben a demokráciát maga Masaryk Tamás is. A demokráciának ez a túlzó liberális felfogása azonban könnyen igazságtalan helyzeteket teremthet, amikor a demokratikus küzdelem nemzeti jogokért folyik, amikor a parlamenti demokrácia nemcsak a politikai pártok pozícióharcának statisztál s amikor a többség és kisebbség nemcsak parlamenti fogalom, hanem fontos nemzetiségi kérdéseikben döntő tényező is. A nemzeti kisebbségeket védelmező jog kötelez és jogosít, ezt nem lehet harcok és viták tárgyává tenni, ahol az erősebb többsége esetleg elnémíthatja a gyöngébb kisebbséget. Ezért mondta Szüllő Géza egyik parlamenti beszédében, hogy a kisebbségi jog tulajdonképpen pluszt jelent, mert a nemzeti kisebbség tagjai számára a normális állam- polgári jogokon kívül védelmi jogot is biztosit. Sajnos, nálunk a hiba ott jelentkezett. hogy általában a jogi alapok egyenlősége helyett egyéb — nem jogi — szempontok kerültek előtérbe, mert létrejöhetett volna-e másképp az a fonák helyzet, hogy egyforma jogok birtokában az egyik nemzeti kisebbség aránylag többet kapjon, mint a másik? S mily jellemző erre a szellemre a csehszlovák sajtó is, amikor nap-nap mellett foglalkozik a szudétanémetséggel — mint kisebbségi problémával, — de igazán már fehérhoJlószámba mehet, ha a magyarok is szóba kerülnek. — Ez a gyakorlat pedig lassan odáig fajul, hogy a köztársaság kisebbségi problémája a köztudatban egyszerűen a szudétanémetség problémájává szűkül. , Figyeljük a külföldi sajtót !st újabban ( állandóan szó van benne Csehszlovákiáról, az állam belső és külső problémáiról, különösen pedig a nemzeti kisebbségekről, de a figyelem itt is többnyire csak a szudéta- németekig terjed, mig a magyarokról alig történik említés. Olvastuk a Csehszlovákiával foglalkozó híres Times-leveleket, amelyek köztudomásúlag az angol közvélemény hü tükrét szokták jelenteni, de ezekben is főleg a szudétanémet kérdés ajánlatos gyors megoldásáról történik említés. Amikor a csehszlovák sajtó elkönyvelte vagy kommentálta ezeket a sajtöhángokat, bizony egyszer sem jutott eszébe, hogy az őszinte demokratikus egyenlőség nevében felhívja a figyelmet arra, hogy téved a külföld, ha azt hiszi, hogy az állam belső problémáit kizárólag a szudétanémet kérdés megoldásával lehet elérni. Elismerjük, hogy három és félmillió több, mint közel egymillió, de a nemzeti kisebbségek jogrendjét nem vagyunk hajlandók a fizikai törvények rendje alá vetni: ezért hát necsak az erősebbről legyen szó. necsak a szudétanémet kérdést tartsák napirenden, hanem a magyar kérdést is. Ezt az egyenlőtlen helyzetet és a magyar kérdés elhanyagoltságát híven kifejezésre juttatta a szlovák néppárt lapja, amikor nemrég azt irta, hogy az államfordulat óta senki sem beszélt a magyarokkal legalább úgy, ahogy a csehek beszéltek a szudéta- németekkel. — Mi számtalanszor föltártuk helyzetünket, ismertettük sérelmeinket és követeléseinket, a jog alapján álltunk és állunk, az igazságot kérjük számón, nem rajtunk múlott, hogy süket fülekre találtunk. Erősebben már nem kiálthatunk, mert millió magyarból erősebb hangra már nem telhet. De nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy három és félmillió torok többet érjen, mint közel egymillió —, amikor egyenlő jogról és egyenlő igazságról van szó. Ezért ismételjük: Csehszlovákiában nemcsak német kérdés van, de magyar kérdés is. Csehszlovákiában a kisebbségi jog egy és oszthatatlan, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar kérdést a szudétanémetekkel egyidősen és egyformán oldják meg. Chamberlain Csehszlovákiáról Csehszlovákiáról az angol miniszterelnök a 'következőket mondotta: — Ami Csehszlovákiát illeti, itt az ideje, hogy a diplomácia minden erejét Összeszedjük a béke ügyének védelmére. A brit kormány tudomásul vette és nem becsüli le azokat a kötelező bejelentéseket, amelyeket a német kormány Csehszlovákia ügyében tett. A másik oldalon viszont nagy elégtétellel vette tudomásul, hogy a csehszlovák kormány előkészül arra, hogy megtegye azokat a gyakorlati lépéseket, amiket á csehszlovák alkotmányon belül tehet a német kisebbségek észszerű igényeinek kielégítésére. A brit kormány mindenkor hajlandó lesz arra, hogy a hatalmában lévő eszközöket rendelkezésére bocsájtsa azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyek nehézségeket okozhatnak a német és a csehszlovák kormány között. Időközben azonban nem szűkTUDÓSÍTÁS ELEIE AZ 1. OLDALON séges, hogy az erőszakhoz meneküljünk vagy egyáltalán erőszakról beszéljünk. Az erőszak minden említését a legélesebben el kell utasítani, nem amiatt, mert az ilyen beszédek nem járhatnak jó eredménnyel, hanem azért, mert kárt okoznak. Minden ilyen magatartás gátolja a diplomáciai munkát és a bizonytalanság érzését terjeszti el Európában* A visszautasított szovjet javaslat Chamberlain ezután beszélt a francia-angol sorsközösségről és tradicionális barátságról, majd pedig az orosz külügyminiszter konferencia- javaslatainak taqlalásába bocsátkozott. A brit kormány szívesen venné minden nemzetközi konferencia összeillését, ha valamennyi európai nép részt venne e megbeszéléseken. Jelenleg azonban ez lehetetlen. Az oroszok is tudják ezt s ezért indítványuk nem vezethetne eredményre* Chamberlain tehát kereken visszautasította az orosz konferenciaterveket. A Times az uj német tervről LONDON. —■ A Times Berlinből részletes cikket közöl Németország várható terveiről' és álláspontjáról. Az angol’ lap szerint Csehszlovákia a nemzeti szocialisták számára jelenleg nem jelent katonai és politikai problémát A németek úgy vélik, hogy Csehszlovákia gazdasági függése az Ausztriával' megerősödött Németországtól és annak árupiacától elég garanciát jelent arra, hogy a csehszlovák politika hozzáileszke- diik a birodalom politikájához. Belső és külső okokból Csehszlovákia közgazdaságának hozzá kell idomulnia a hatalmas szomszéd intencióihoz. A német érdeklődés ma nem a határok helyzetére irányul, hanem a német élettérnek tekintett Délikdeteurópa megszervezésére. A birodalom a közeljövőiben gazdaságpolitikai tárgyalásokba bocsátkozik a délkeleteurópai államokkal, mert e tárgyalásokra az osztrák csatlakozás után okvetlenül szükség van. A német birodalom ezután minden erejével arra fog törekedni — írja a Times, — hogy a dunai térben megteremtse a gazdasági együttműködést. Ugyanakkor a Times közli azt is, hogy a birodalmi kormány élénken tiltakozott Prágában a Csehszlovákiából kiinduló uj németellenes sajtótudósitás dlen. A tiltakozás állítólag kijelentette, hogy uj sajtókampányt indít Csehszlovákia ellen, ha a prágai németellenes ujságpropaganda nem szűnik meg. Az angol lap más helyen utal a brit impérium tavalyi konferenciájának határozatára, amdy kimondotta, hogy az dlenté- teket csak békés együttműködéssel és a panaszok közös felülvizsgálásával lehet elintézni. Ezzd a lap mintegy közölni kívánja, hogy Anglia erkölcsi és politikai súlyával hajlandó az érdekek összeegyeztetésének munkájában résztvenni. A Times uj levdeket is közöl a csehszlovák kérdésről. Ma Wickham Síeed és Se- ton Watson (Scotus Viator) ir és természetesen lándzsát tör -Csehszlovákia mellett* A francia vélemény nem egyöntetű PARIS. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A francia lapokban ezekben a napokban rengeteg cikk jelenik meg Csehszlovákiáról. A cikkek legnagyobb része barátságosan nyilatkozik a köztársaságról, de a tradicionális francia sajtószabadság következtében néhány irás mégis a belföldi pártpolitikai ellentéteknek megfeldően vitázik a kérdésről. Néhány szélső jobboldali újság például kihasználja ellenségeskedését a népfront kormányával arra, hogy a spanyol és a csehszlovák kérdésben is más álláspontot foglaljon el. Számos tulgyorsan megirt cikk hemzseg a téves adatoktól és értesülésektől. Ezek a Csehszlovákiáról irt cikkek azután téves következtetéseket is vonnak le a helyzetről. A Le Jour nacionalista lap igazgatója, Bailby, aki az elmúlt napokban is éles kritikával nyilatkozott Csehszlovákiáról, ma a következőket irja: „A csehszlovákok azon a véleményen vannak, hogy minden francia kormány elég tekintéllyel rendelkezik Európában, hogy Chamberlaint álláspontja megváltoztatására birja. Szerintük az erős Franciaország magával rántaná Angliát és a két nagyhatalom mások tiszteletbentartására kényszerítené Németországot. Ha a csehszlovákok e reményükben csalatkoznának, akkor Prága inkább engedi, hogy a csehszlovák hadsereget megtizedeljék, semhogy engedjen a német támadásnak. A nagyhatalmak tehát, amelyek nem elég bátrak, hogy most foglalkozzanak a konfliktussal, ebben a veszedelmes helyzetben és önmagukat védve kénytelenek lennének beavatkozni.” Összeütközött és lezuhant Prága fölött két katonai repülőgép PRÁGA. —- Hivatalosan jelentik: Ma délelőtt a katonai repülőtéren szerencsétlenség történt. Három katonai gép a raj-repülést gyakorolta. Mintegy 450 méter magasságban két gép, — amelyeket Stuhlir Svatopluk és Prudek KI ement pilótajelöltek vezettek, — összeütközött. Stuhlir az összeütközés pillanatában ejtőernyővel menekült meg a haláltól, mig Prudek a lezuhant gépek romjai közt lelte halálát* A schilling már csak néhány hónapig marad forgalomban A márka hóditóutja Ausztriában ■ ■ A nemzeti szocialisták és a volt osztrák szociáldemokraták VIZŰM (magyar, román és lengyel) beszerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vizűm a prágai ki- adóhivatal utján* BÉCS. — Az osztrák bankok és pénzintézetek március 28-tól kezdve könyvelésüket nem végzik többé schillingben, hanem márkában. Minden elszámolás szintén márkában történik, mégpedig olyan alapon, hogy két márka három schillingnek felel meg. Hétfőtől a pénztári forgalom is márkában bonyolódik le. Minden pénzintézetnél két pénztár lesz, amelyek közül az egyik márkával dolgozik, a másik schillinggel. Amig a schilling a márka mellett hivatalos fizetési eszköznek számit Ausztriában, addig mind két pénznemben eszközölhetők fizetések. Illetékes körök azonban kijelentik, hogy a schilling legfeljebb három-négy hónapig marad még érvényben Ausztriában. Az osztrák tartományi hivatalos lap közli az uj devizatörvény rendelkezéseit. Az érvényben lévő osztrák rendelkezéseiket beolvasztják a birodalmi német devizaelőirásolkba. Az uj törvény megtiltja, hogy Ausztriában bárki külföldiek javára rendelkezzék a vagyonával. A devizatörvény részletesen intézkedik a fizetési eszközök, követelések, nemesfémek, értékpapitok kiviteléről és behozataláról. Külön intézkedések vonatkoznak arra, hogy a kivándorlók betartsák a de- vizaelőirásokat, A törvény értelmében állandóan jelentést kell tenni a hatóságoknak a vagyon helyzetéről és forgalmáról. Április 5-ig a Birodalmi Bank bécsi fiókjában minden devizát és értéktárgyat be kell vallani. Az exportőrök ügyeit külön rendezik. Ugyanakkor a törvény bizonyos deviza- cs adóamnesztiát is bejelent. Általános megbocsátás LINZ, — A villamoavasutak alkalmazottainak gyűlésén a nemzeti szocialista szónok bejelentette, hogy az 1934 februári polgárháborubán résztvett szociáldemokratákat ismét alkalmazni fogják. Ez azt jelenti, hogy azok a szociáldemokraták, akik akkor a Dollfuss-kormány ellen küzdöttek és elvesztették munkájukat, most ismét visszatérhetnek azokba a gyárakba, ahol dolgoztak, Göring marsall Reventera grófot, Felsőauszt- ria volt biztonsági igazgatóját és Starhermberg egyik bizalmas munkatársát Ausztria fővadászmesterének nevezte ki. A volt alsóausztriai Hdmwéhrek, akik dr. Alberti vezetése alatt álltak, testületileg beilleszkedtek a nemzeti szocialista pártba. Alberti ma felhívást intéz a lapokban a Heitnwehrekhez, hogy jelentkezzenek és utolsó emberig álljanak nemzeti szocialista szolgálatba. Heves harcok Huescanál SALAMANCA, -— A Franco-csapatok a szerdai rossz idő ellenére az arragonial fronton folytatták támadási akciójukat. A huescai szakaszon rendkívül heves offenzivára került sor, mert a köztársasági osztagok rendkívül heves ellentállást tanúsítottak. A köztársaságiak szerdán elvesztették San Gregorie magaslatát és Tardientc falut. Az Ebrotól délre a Franco-osz- íagok elérték a folyót és átkeltek rajta, majd hátba támadták a köztársaságiakat, akik négyszáz halottat hagytak a harctéren. A nemzetiek nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. Az egyesült párt járási gyűlése Április 3-án Érsekújváron, délelőtt 11 órakor Szóooikok: Jaross Andor és dx. Holota János nemzetgyűlési képviselők és dr. Turchányi Imre szenátor. Április 3-án Verebélyen, délután 3 órakor^ Szónokok: Jaross Andor és Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képviselők és Mihalik János főtitkár. ' Április 3-án VágseHyén, délután 3 órakor.: Szónokok: Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, Füssy Kálmán szenátor és dx. PorubsZky Géza nemzetgyűlési képviselő. Érdekes statisztika Magyarország fürdőitől és száttodáiróí BUDAPEST. — A Központi Statisztikai Hivatal érdekes összeállítást adott közre Magyarország üdülőhelyeiről, fürdőiről és ezállóhelyeiröL Az ösz- szeirást 1937 tavaszán végezték. Ezek szerint Magyarországon 462 község, ill. város és 51 külterületi hely tekinthető üdülő- és fürdőhelynek. A ma használt elnevezések szerint az országban 337 fövenyfürdő, 97 uszoda, valamint 162 gyógy-, gőz- és tisztasági fürdőt, tehát összesen 596 fürdőintézmény van. A fövenyfürdőknek több mint 40 százaléka mesterséges fövenyfürdőnek tekinthető. A fövenyfürdők használatára mintegy 28.000 kabin és 59.000 vetközőszekrény áll rendelkezésre, A 97 uszoda közül folyami és tavi uszoda 21, a többi mesterséges uszoda, A fövenyfürdők és uszodák befogadóképességét együtt számítva a kabinok együttes Száma mintegy 35.000, a vetköző- szekrónyek pedig 73.000. Ennek alapján — a kabinokat négy személyre, a délelőttöt és délutánt pedig külön-külön számítva — egy-egy nvári napon az ország fövenyfürdőiben és uszodaiban közel félmillió ember filrödhet meg. A gyógy-, gőz- és tisztasági fürdők száma 162. Ebből 16 tisztán gyógyfürdő. A 162 fürdőben 2471 kád és 259 közös medence szolgál fürdőzés céljaira. Az országban összeírt szállóintézmények száma 1911, ezek közül 1714 szálloda és panzió. Ez az 1714 szálloda és panzió mindössze 589 város és község között oszlik meg. Az ország 3364 községének és városának, tehát 82.5 százalékának sem szállodája., sem panziója, nincsen. A ezóbanfOTgó 1714 szállodában és panzióban az ágyak összes száma 32.767, míg 197 szanatóriumban, otthonban és egyéb intézményben 13.518 ágy van. Ezenkívül xnég számos menodékház vau, amely férőhellyel, rendelkezik. p Magyarország magaslati üdülőhelyei közül mindössze 12 helység terül cl 400 méternél maga- eabbaa ■ 2