Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-25 / 70. (4513.) szám

•KW^MAOá'ARHtRLAB 1938 március 25, péntek* (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) felelő végleges rendezést helyezett kilátás­ba. De végeredményben ne csodálkozzunk, mert az egész „uj kisebbségi rendszert'" ígéretesen meghirdető február tizennyolca- dikai politika is „német nyomásra" szüle­tett, ahogy ezt a csehszlovák sajtó is több- Ízben kifejezte. Igaz, egyesek szívesen han­goztatják, hogy a demokráciában mindenki annyi jogra tehet szert, amennyit ügyessé­ge és tehetsége szerint kiverekszik magá­nak. Ilyen szellemben tanította többizben a demokráciát maga Masaryk Tamás is. A demokráciának ez a túlzó liberális felfo­gása azonban könnyen igazságtalan hely­zeteket teremthet, amikor a demokratikus küzdelem nemzeti jogokért folyik, amikor a parlamenti demokrácia nemcsak a politikai pártok pozícióharcának statisztál s amikor a többség és kisebbség nemcsak parla­menti fogalom, hanem fontos nemzetiségi kérdéseikben döntő tényező is. A nemzeti kisebbségeket védelmező jog kötelez és jo­gosít, ezt nem lehet harcok és viták tár­gyává tenni, ahol az erősebb többsége eset­leg elnémíthatja a gyöngébb kisebbséget. Ezért mondta Szüllő Géza egyik parlamenti beszédében, hogy a kisebbségi jog tulaj­donképpen pluszt jelent, mert a nemzeti kisebbség tagjai számára a normális állam- polgári jogokon kívül védelmi jogot is biz­tosit. Sajnos, nálunk a hiba ott jelentke­zett. hogy általában a jogi alapok egyenlő­sége helyett egyéb — nem jogi — szem­pontok kerültek előtérbe, mert létrejöhetett volna-e másképp az a fonák helyzet, hogy egyforma jogok birtokában az egyik nem­zeti kisebbség aránylag többet kapjon, mint a másik? S mily jellemző erre a szellemre a csehszlovák sajtó is, amikor nap-nap mellett foglalkozik a szudétanémetséggel — mint kisebbségi problémával, — de iga­zán már fehérhoJlószámba mehet, ha a ma­gyarok is szóba kerülnek. — Ez a gyakor­lat pedig lassan odáig fajul, hogy a köz­társaság kisebbségi problémája a köztudat­ban egyszerűen a szudétanémetség problé­májává szűkül. , Figyeljük a külföldi sajtót !st újabban ( állandóan szó van benne Csehszlovákiáról, az állam belső és külső problémáiról, külö­nösen pedig a nemzeti kisebbségekről, de a figyelem itt is többnyire csak a szudéta- németekig terjed, mig a magyarokról alig történik említés. Olvastuk a Csehszlovákiá­val foglalkozó híres Times-leveleket, ame­lyek köztudomásúlag az angol közvélemény hü tükrét szokták jelenteni, de ezekben is főleg a szudétanémet kérdés ajánlatos gyors megoldásáról történik említés. Ami­kor a csehszlovák sajtó elkönyvelte vagy kommentálta ezeket a sajtöhángokat, bizony egyszer sem jutott eszébe, hogy az őszinte demokratikus egyenlőség nevében felhívja a figyelmet arra, hogy téved a külföld, ha azt hiszi, hogy az állam belső problémáit kizárólag a szudétanémet kérdés megoldá­sával lehet elérni. Elismerjük, hogy három és félmillió több, mint közel egymillió, de a nemzeti kisebbségek jogrendjét nem va­gyunk hajlandók a fizikai törvények rend­je alá vetni: ezért hát necsak az erősebb­ről legyen szó. necsak a szudétanémet kér­dést tartsák napirenden, hanem a magyar kérdést is. Ezt az egyenlőtlen helyzetet és a magyar kérdés elhanyagoltságát híven kifejezésre juttatta a szlovák néppárt lapja, amikor nemrég azt irta, hogy az államfordulat óta senki sem beszélt a magyarokkal legalább úgy, ahogy a csehek beszéltek a szudéta- németekkel. — Mi számtalanszor föltártuk helyzetünket, ismertettük sérelmeinket és követeléseinket, a jog alapján álltunk és állunk, az igazságot kérjük számón, nem rajtunk múlott, hogy süket fülekre találtunk. Erősebben már nem kiálthatunk, mert millió magyarból erősebb hangra már nem telhet. De nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy három és félmillió torok többet érjen, mint közel egymillió —, amikor egyenlő jogról és egyenlő igazságról van szó. Ezért ismé­teljük: Csehszlovákiában nemcsak német kérdés van, de magyar kérdés is. Csehszlo­vákiában a kisebbségi jog egy és oszthatat­lan, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar kérdést a szudétanémetekkel egy­idősen és egyformán oldják meg. Chamberlain Csehszlovákiáról Csehszlovákiáról az angol miniszterelnök a 'következőket mondotta: — Ami Csehszlovákiát illeti, itt az ideje, hogy a diplomácia minden erejét Összeszed­jük a béke ügyének védelmére. A brit kor­mány tudomásul vette és nem becsüli le azokat a kötelező bejelentéseket, amelyeket a német kormány Csehszlovákia ügyében tett. A másik oldalon viszont nagy elégté­tellel vette tudomásul, hogy a csehszlovák kormány előkészül arra, hogy megtegye azokat a gyakorlati lépéseket, amiket á csehszlovák alkotmányon belül tehet a né­met kisebbségek észszerű igényeinek kielé­gítésére. A brit kormány mindenkor hajlandó lesz arra, hogy a hatalmában lévő eszközöket rendelkezésére bocsájtsa azoknak a kérdé­seknek megoldására, amelyek nehézségeket okozhatnak a német és a csehszlovák kor­mány között. Időközben azonban nem szűk­TUDÓSÍTÁS ELEIE AZ 1. OLDALON séges, hogy az erőszakhoz meneküljünk vagy egyáltalán erőszakról beszéljünk. Az erőszak minden említését a legélesebben el kell utasítani, nem amiatt, mert az ilyen beszé­dek nem járhatnak jó eredménnyel, hanem azért, mert kárt okoznak. Minden ilyen magatartás gá­tolja a diplomáciai munkát és a bizonytalanság érzését terjeszti el Európában* A visszautasított szovjet javaslat Chamberlain ezután beszélt a francia-angol sorsközösségről és tradicionális barátságról, majd pedig az orosz külügyminiszter konferencia- javaslatainak taqlalásába bocsátkozott. A brit kormány szívesen venné minden nemzetközi kon­ferencia összeillését, ha valamennyi európai nép részt venne e megbeszéléseken. Jelenleg azonban ez lehetetlen. Az oroszok is tudják ezt s ezért indítványuk nem vezethetne eredményre* Chamberlain tehát kereken vissza­utasította az orosz konferenciaterveket. A Times az uj német tervről LONDON. —■ A Times Berlinből részletes cikket közöl Németország várható terveiről' és álláspontjáról. Az angol’ lap szerint Cseh­szlovákia a nemzeti szocialisták számára jelenleg nem jelent katonai és politikai problémát A németek úgy vélik, hogy Csehszlovákia gazdasági függése az Auszt­riával' megerősödött Németországtól és an­nak árupiacától elég garanciát jelent arra, hogy a csehszlovák politika hozzáileszke- diik a birodalom politikájához. Belső és külső okokból Csehszlovákia közgazdasá­gának hozzá kell idomulnia a hatalmas szomszéd intencióihoz. A német érdeklődés ma nem a határok helyzetére irányul, hanem a német élettér­nek tekintett Délikdeteurópa megszervezé­sére. A birodalom a közeljövőiben gazda­ságpolitikai tárgyalásokba bocsátkozik a délkeleteurópai államokkal, mert e tárgya­lásokra az osztrák csatlakozás után okvet­lenül szükség van. A német birodalom ez­után minden erejével arra fog törekedni — írja a Times, — hogy a dunai térben meg­teremtse a gazdasági együttműködést. Ugyanakkor a Times közli azt is, hogy a birodalmi kormány élénken tiltakozott Prá­gában a Csehszlovákiából kiinduló uj né­metellenes sajtótudósitás dlen. A tiltakozás állítólag kijelentette, hogy uj sajtókampányt indít Csehszlovákia ellen, ha a prágai né­metellenes ujságpropaganda nem szűnik meg. Az angol lap más helyen utal a brit impérium tavalyi konferenciájának határo­zatára, amdy kimondotta, hogy az dlenté- teket csak békés együttműködéssel és a pa­naszok közös felülvizsgálásával lehet elin­tézni. Ezzd a lap mintegy közölni kívánja, hogy Anglia erkölcsi és politikai súlyával hajlandó az érdekek összeegyeztetésének munkájában résztvenni. A Times uj levdeket is közöl a csehszlo­vák kérdésről. Ma Wickham Síeed és Se- ton Watson (Scotus Viator) ir és termé­szetesen lándzsát tör -Csehszlovákia mellett* A francia vélemény nem egyöntetű PARIS. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A francia lapokban ezekben a napokban renge­teg cikk jelenik meg Csehszlovákiáról. A cikkek legnagyobb része barátságosan nyilatkozik a köz­társaságról, de a tradicionális francia sajtószabad­ság következtében néhány irás mégis a belföldi pártpolitikai ellentéteknek megfeldően vitázik a kérdésről. Néhány szélső jobboldali újság például kihasználja ellenségeskedését a népfront kormá­nyával arra, hogy a spanyol és a csehszlovák kérdésben is más álláspontot foglaljon el. Szá­mos tulgyorsan megirt cikk hemzseg a téves ada­toktól és értesülésektől. Ezek a Csehszlovákiáról irt cikkek azután téves következtetéseket is von­nak le a helyzetről. A Le Jour nacionalista lap igazgatója, Bailby, aki az elmúlt napokban is éles kritikával nyilatko­zott Csehszlovákiáról, ma a következőket irja: „A csehszlovákok azon a véleményen vannak, hogy minden francia kormány elég tekintéllyel rendel­kezik Európában, hogy Chamberlaint álláspontja megváltoztatására birja. Szerintük az erős Fran­ciaország magával rántaná Angliát és a két nagy­hatalom mások tiszteletbentartására kényszerítené Németországot. Ha a csehszlovákok e reményük­ben csalatkoznának, akkor Prága inkább engedi, hogy a csehszlovák hadsereget megtizedeljék, semhogy engedjen a német támadásnak. A nagy­hatalmak tehát, amelyek nem elég bátrak, hogy most foglalkozzanak a konfliktussal, ebben a ve­szedelmes helyzetben és önmagukat védve kény­telenek lennének beavatkozni.” Összeütközött és lezuhant Prága fölött két katonai repülőgép PRÁGA. —- Hivatalosan jelentik: Ma délelőtt a katonai repülőtéren szerencsétlenség történt. Három katonai gép a raj-repülést gyakorolta. Mintegy 450 méter magasságban két gép, — amelyeket Stuhlir Svatopluk és Prudek KI ement pilótajelöltek vezettek, — összeütközött. Stuhlir az összeütközés pillanatában ejtőernyővel mene­kült meg a haláltól, mig Prudek a lezuhant gépek romjai közt lelte halálát* A schilling már csak néhány hónapig marad forgalomban A márka hóditóutja Ausztriában ■ ■ A nemzeti szocialisták és a volt osztrák szociáldemokraták VIZŰM (magyar, román és lengyel) be­szerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhi­vatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vizűm a prágai ki- adóhivatal utján* BÉCS. — Az osztrák bankok és pénzintéze­tek március 28-tól kezdve könyvelésüket nem végzik többé schillingben, hanem márkában. Minden elszámolás szintén márkában történik, mégpedig olyan alapon, hogy két márka három schillingnek felel meg. Hétfőtől a pénztári for­galom is márkában bonyolódik le. Minden pénz­intézetnél két pénztár lesz, amelyek közül az egyik márkával dolgozik, a másik schillinggel. Amig a schilling a márka mellett hivatalos fize­tési eszköznek számit Ausztriában, addig mind két pénznemben eszközölhetők fizetések. Illeté­kes körök azonban kijelentik, hogy a schilling legfeljebb három-négy hónapig marad még ér­vényben Ausztriában. Az osztrák tartományi hivatalos lap közli az uj devizatörvény rendelkezéseit. Az érvényben lévő osztrák rendelkezéseiket beolvasztják a bi­rodalmi német devizaelőirásolkba. Az uj törvény megtiltja, hogy Ausztriában bárki külföldiek ja­vára rendelkezzék a vagyonával. A devizatör­vény részletesen intézkedik a fizetési eszközök, követelések, nemesfémek, értékpapitok kivitelé­ről és behozataláról. Külön intézkedések vonat­koznak arra, hogy a kivándorlók betartsák a de- vizaelőirásokat, A törvény értelmében állan­dóan jelentést kell tenni a hatóságoknak a va­gyon helyzetéről és forgalmáról. Április 5-ig a Birodalmi Bank bécsi fiókjában minden devizát és értéktárgyat be kell vallani. Az exportőrök ügyeit külön rendezik. Ugyanakkor a törvény bizonyos deviza- cs adóamnesztiát is bejelent. Általános megbocsátás LINZ, — A villamoavasutak alkalmazottainak gyűlésén a nemzeti szocialista szónok bejelen­tette, hogy az 1934 februári polgárháborubán résztvett szociáldemokratákat ismét alkalmazni fogják. Ez azt jelenti, hogy azok a szociáldemo­kraták, akik akkor a Dollfuss-kormány ellen küzdöttek és elvesztették munkájukat, most is­mét visszatérhetnek azokba a gyárakba, ahol dolgoztak, Göring marsall Reventera grófot, Felsőauszt- ria volt biztonsági igazgatóját és Starhermberg egyik bizalmas munkatársát Ausztria fővadász­mesterének nevezte ki. A volt alsóausztriai Hdmwéhrek, akik dr. Alberti vezetése alatt álltak, testületileg beillesz­kedtek a nemzeti szocialista pártba. Alberti ma felhívást intéz a lapokban a Heitnwehrekhez, hogy jelentkezzenek és utolsó emberig álljanak nemzeti szocialista szolgálatba. Heves harcok Huescanál SALAMANCA, -— A Franco-csapatok a szerdai rossz idő ellenére az arragonial fronton folytatták támadási akciójukat. A huescai sza­kaszon rendkívül heves offenzivára került sor, mert a köztársasági osztagok rendkívül heves ellentállást tanúsítottak. A köztársaságiak szer­dán elvesztették San Gregorie magaslatát és Tardientc falut. Az Ebrotól délre a Franco-osz- íagok elérték a folyót és átkeltek rajta, majd hátba támadták a köztársaságiakat, akik négy­száz halottat hagytak a harctéren. A nemzetiek nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. Az egyesült párt járási gyűlése Április 3-án Érsekújváron, délelőtt 11 órakor Szóooikok: Jaross Andor és dx. Holota János nemzetgyűlési képviselők és dr. Turchányi Imre szenátor. Április 3-án Verebélyen, délután 3 órakor^ Szónokok: Jaross Andor és Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képviselők és Mihalik János főtit­kár. ' Április 3-án VágseHyén, délután 3 órakor.: Szónokok: Esterházy János nemzetgyűlési kép­viselő, Füssy Kálmán szenátor és dx. PorubsZky Géza nemzetgyűlési képviselő. Érdekes statisztika Magyarország fürdőitől és száttodáiróí BUDAPEST. — A Központi Statisztikai Hivatal érdekes összeállítást adott közre Magyarország üdülőhelyeiről, fürdőiről és ezállóhelyeiröL Az ösz- szeirást 1937 tavaszán végezték. Ezek szerint Ma­gyarországon 462 község, ill. város és 51 külterü­leti hely tekinthető üdülő- és fürdőhelynek. A ma használt elnevezések szerint az országban 337 fö­venyfürdő, 97 uszoda, valamint 162 gyógy-, gőz- és tisztasági fürdőt, tehát összesen 596 fürdőintéz­mény van. A fövenyfürdőknek több mint 40 szá­zaléka mesterséges fövenyfürdőnek tekinthető. A fövenyfürdők használatára mintegy 28.000 ka­bin és 59.000 vetközőszekrény áll rendelkezésre, A 97 uszoda közül folyami és tavi uszoda 21, a többi mesterséges uszoda, A fövenyfürdők és uszodák befogadóképességét együtt számítva a kabinok együttes Száma mintegy 35.000, a vetköző- szekrónyek pedig 73.000. Ennek alapján — a kabi­nokat négy személyre, a délelőttöt és délutánt pe­dig külön-külön számítva — egy-egy nvári napon az ország fövenyfürdőiben és uszodaiban közel félmillió ember filrödhet meg. A gyógy-, gőz- és tisztasági fürdők száma 162. Ebből 16 tisztán gyógyfürdő. A 162 fürdőben 2471 kád és 259 közös medence szolgál fürdőzés cél­jaira. Az országban összeírt szállóintézmények szá­ma 1911, ezek közül 1714 szálloda és panzió. Ez az 1714 szálloda és panzió mindössze 589 város és község között oszlik meg. Az ország 3364 községé­nek és városának, tehát 82.5 százalékának sem szállodája., sem panziója, nincsen. A ezóbanfOTgó 1714 szállodában és panzióban az ágyak összes száma 32.767, míg 197 szanató­riumban, otthonban és egyéb intézményben 13.518 ágy van. Ezenkívül xnég számos menodékház vau, amely férőhellyel, rendelkezik. p Magyarország magaslati üdülőhelyei közül mindössze 12 helység terül cl 400 méternél maga- eabbaa ■ 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom