Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-01 / 25. (4468.) szám

193$; február 1, kedd. SzmHÁzKönyvKultora A................................................................. ............ ■"» " Liszt Ferenc magyarságáról megfeledkezett a legújabb német zenetörténeti tankönyv PRÁGA. — Egyidővel ezelőtt óriási ka­varodás támadt azok körül a német zene­esztétikái cikkek körül, amelyek Liszt Fe­renc magyarságát kétségbevonták és ezzel megsértették a nagy magyar komponista emlékét, aki mindig félreérthetetlenül és önérzetesen magyarnak vallotta magát. Egy most megjelent német zeneesztétikai tankönyv nsmét elköveti ezt a tényhamisi­­tást. Eddig Németországban Riemam. müvei voltak a leggyakrabban használt és leghi­telesebbnek tekintett zenetörténeti és eszté­tikái tankönyvek. Riemann könyvét most bevonták és ehelyett adták ki a kevéssé is­mert Haris Joachim Moser „Lehrbuch dér Mtssikgeschichte” cimü müvét, amely meg­korrigálja a Riemann-féle adatokat. Liszt. Ferencről elmondja az uj tankönyv, hogy ,,Ödenburg mellett, a mai osztrák Burgenlandiban született”, bogy ,,minden oldalról némettörzsü ősöktől származik és német volt szülői házának nyelve is”, de hogy a magyarokhoz szorosabb kapcsola­tok fűzték volna, arról Moser tankönyve nem tud. Német őseiről tud, de arról, hogy ő magyarnak tudta magát, a szerző megfe­ledkezik. Pályájáról és müveiről hosszan és elismerően ir a tankönyv, csak azt említi rosszaié fejcsóválással, hogy ,,kozák indu­lókat és őrjöngő csárdásokat is felhasznál­­hatóknak vélt zenéjében.” Hasonló szellemről tanúskodik a könyv szerzőjének az az eljárása is, hogy bármily szűkszavúan ir is a mai magyar zenéről és Bartókot és Kodályt alig hogy éppen meg­említi, Hubay Jenőről nem mulasztja el zá­rójelben megjegyezni, hogy Huber volt. A tananyag „körülhatárolása” egyébként mulatságos következményekkel jár. Hogy egy Mendelssohn, Mayerbeer, Mahler, Of­­fenbach, Goldmark nevű muzsikus valaha élt volna, ezt a zenetörténet tanulói még a névmutatóból sem tudhatják meg. Ez a sorozatos feiedékenység nem szorul bővebb magyarázatra. (*) Schubert Gyula pozsonyi SzMKE-előadását február 6-án, vasárnap este 6 órakor tartja a kereskedelmi grémium nagy­termében (Goethe-ucca 15.) Előadásának címe ,,A rajz és a festészet”. A kiváló elő­adó népszerű formában fogja ismertetni a rajz és a'festészet kölcsönhatását és végig­fut az egyes technikai eljárásokon, vetített képekkel illusztrálva előadását, amely in­gyepes és amelyen nem SzMKE-tagok is résztvéhetnek. (*) A „Csodatükör” sikere Munkácson. Tudósítónk jelenti: Babay József Budapes­ten nagy sikert aratott „Csodatükör” cimü meséjátékát Munkácson most mutatták be. A szereposztás jó volt, a szereplők min­dent megtettek, hogy az igényes darabbal szemben megállják helyüket. A harmadik felvonásba kedvesen illeszkedett bele a derceni hat magyar pár tánca. A díszle­tek szépek voltak, a rendezés sima. Se­­reghy színigazgató nem kiméit költséget és fáradságot, aminek meg volt az eredménye: a Csodatükör telt házat vonzott. (*) Megalakult a dobsinai SzMKE-fiók. E napokban megalakult a dobsinai SzMKE- fiók, amelynek tisztikara a következő: El­nök Mr. Ph. Pour Rezső, alelnök Török Gyula, titkár Sárkány János, jegyző ifj* Tóth László, pénztárosok Kracsun Jánosné és Hutnik János, ellenőrök Gaál Andor és Szikora Malvin. A vigalmi bizottság elnöke Kracsun István. Az emlékezetes lefolyású és meleghangulatu gyűlést a központ nevé­ben Tichy Kálmán, a gömöri körzet titkára vezette be. (*j A berlini Sclűller-szlnház Prágában. Március 5-ón és 6-án vendégszerepel a világhí­rű berlini Schiller-színház Prágában. A két prá­gai esten „Zalamta Biráját”, Calderom híres darabját adják elő. Március 7-én Brünniben és 8-án Poz cnyban játszik a Schiller-szinház. A férHfőszerepet Heintich George játsza, aki egyike a legérdekesebb német szinészeknek és aki számtalan filmben szerepelt. A berlini szín­ház csehszlovákiai előadásainak védnöki ;ég ét Fra le míniszte. vállalta. Pályázati hirdetmény A Barázda Magyar Néplap cimü hetilap (Po­zsony, Ventur-u. 15.), az egyesült országos ke­­rösztényszocialista és magyar nemzeti párt hiva­talos lapja pályázatot 'hirdet, egy falusi arató­­ünnepély leírására. Le Írandók az ünnepség cse­lekménye, egész lefolyása az abban szereplő 6zemélyek és az elmondott versek e beszédek. I. díj 400 korona, ü. díj 200 korona, ITI. dii 100 korona. A pályázatokhoz jeligével ellátott, zárt boríték melléklendő, mely a szerző nevét és címét tartalmazza. A beküldési határidő 1938. máj-us 1. A munka célja az, hogy olyan leírás birto­kába jussunk, melynek segítségével az aratóün­nepélyek kiveszőiéiben levő szokása felújítható | lenne* Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy a kis munka megírásánál figyelem fondittassék az ősi ina agy?- aratási emlékek és momentumok féléiévé­­nitéeére és annak egész szellemét áthassa a ma­gyar földszeretet, nemzetbüsége, eorsközösségének és a-- összetartás szükségének átórzése és abban a magyarság demokratikus egyenlőségérzete kife­jezésre jusson. Épp ezért nem elegendő a régi verseknek, stb.-nek leírása, hanem úgy ezeket, mint a beszédeket a leirt szellemmel kell át­szőni. A jutalommal díjazott munkák a lap tu­lajdonába mennek át és annak joga van azokat eredeti mivoltukban felhasználni vagy pedig belá­tása szerint, több munkából a megfelelőket egy felhasználásra alkalmasnak ítélt formában egye­síteni. A pályázat eredményét ugyanazon helyen, május végén közölni fogjuk. (*) Kitlturest Csetncken, Tudósítónk je­lenti: A helyi SzMKE-fiók zsúfolt nézőtér előtt gazdag műsort bonyolított le. Novak Gyula sikeres hegedűszólója után Lipták Margit, Neupauer Rózsi, Gál Lajos és Di­­mik Jancsi mutatták be tudásukat Török Rezső „Forog vagy nem forog?” cimü kis vigjátékában. Rajtuk kivül Gotthilf Haj­nalka és Breibart Árpád ügyeskedtek Nóti Károly „A motor” cimü vigjátékában. Lip­­lich Béla egy Ady-vers elszavalásával és énekkel érdemelt ki tapsokat. Nagy sikere volt egy humoros kvartettnek, valamint Zágon István egyfelvonásosának, amely­ben a fentemlitett műkedvelők nyújtottak kiválót. A SzMKE-fiók kitűnő vezetése Lu­kács Andor kezében van. (*) A német nemzeti dijak kiosztása, Ber­linből jelentik: Hitler vezér és kancellár dolgozó­szobájában fogadta azokat, alkik elnyerték az el­ső nemzeti dijaikat. A kancellár személyesen nyújtotta át az általa alapított nemzeti dijakat a következőknek: Troost elhalt építész özvegyé­nek, Rosemberg. írónak, dr. Wilhélm Filohner­­nek, dr. Augiust Eléírnak és dr. Ferdinamd Sauer­­bruchnak. A nemzeti dijakkal együtt jár egy díszjelvény viselésének a joga. A díszjelvényt baloldalt hordják: briMíiánstaal díszített arany­­csillag, (*) Megnyílt Reicheníha! Ferenc komá­romi kiállítása. Komáromból jelentik: Rei­­chenthal Ferenc festőművész a komáromi Wíco rendezésében vasárnap délután 4 órakor megnyitotta komáromi kiállítását. (*) A budapesti színházak e heti műsora. MAGYAR KIR. OPERAHÁZ. Kedd: A bolygó hol­landi. Szerda: A trubadúr. Csütörtök: A tenor. Pén­tek: A vajda tornya. Szombat: A hegyek alján. Va­sárnap délután: Jancsi és Juliska, A babatündér; este: Sybill. - NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: Csa’ódások. Szerda délután: Az ember tragédiája; este: Süt a nap. Csütörtök: Csalódások. Péntek: Godiva. Szombat: Csalódások. Vasárnap délután: Peleskei nótárius; este: Süt a nap. - NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kék róka. — VÍGSZÍNHÁZ. Kedd: Asszonyok. Szerda délután: Gyermekelőadás: este: Hajnali vendég. Csü­törtök: Hajnali vendég. Péntek: Kéjutazás. Szombat este: Hajnali vendég: éjjel: Éjjeli kabaré. Vasárnap délután: Asszonyok: este: Hajnali vendég. — PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap dél­után: Rossz asszony. • MAGYAR SZÍNHÁZ. Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Ketten egyedül. Vasárnap délután: Élettársak. — ANDRASSY SZÍNHÁZ. Kedd: Nyilvános főpróba. Szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap esre: A hölgy hozzám tartozik. Szombat és vasárnap dél­után: Egyetlen éjszakára. — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este vasár- és ünnepnap délután: Déligyümölcs. — VÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd, szerda délután és este, csütörtök délután: Népszinpadi játé­kok. Csütörtök este: Júlia. Péntek: Traviata (Guglirl­­metti vendégjátéka). Szombat, vasárnap délután és este: Júlia. Vasárnap délelőtt: Ábrahám-matlné. — BELVÁROS* SZÍNHÁZ. Egész héten minden erie és vasárnap délután: Dr. Barabás Irén. — TERÉZ­­KÖRUTI SZÍNPAD. Szerdáig: Zö'd madár és kaba­réimkor. Csütörtök: Nyilvános főpróba. Péntektől minden este és vasárnap délután: Carneval 1938. — PÓDIUM. Minden este és vasárnap délután: Farsangi műsor. — KOMÉDIA. Minden este és vasárnap dél­után: Tingli-fangli. farsangi revü. ERZSÉBET­VÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Fehér­vári huszárok. - JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Láz. — KISFALUDY SZÍN­HÁZ. Csütörtökig mindennap: Kicsire nem nézünk. A rovatért LUKÖ GÉZA felet iGk@rtaa§gs§Éi©t ástak el as aáöSse¥ét@tek 1$37-feen PRÁGA. — Az 1937. évi adóbevételek mér­­jíegc r legjobb, amelyet az utóbbi esztendőkben ja csehszlovákiai adóigazgatás kimutatott Az adókban, illetékekben és vámokban bevett brut­tó-bevétel 10.376 millió koronával rekordmagas­ságot ért el. Ez az összeg 1345 millióval több, Bruttó bevételek: „ |.U * « «S 3* •O 13 <o Y 'O > .3 >oi3 -33 . . mg o-q o g s-q 22- £2 2a Egyenesadók . . . 2836 631 28.6 359 Forgalmi és luxusadó 2737 410 17.4 1859 Vámok ..... 797 54 7.2 35 Fogyasztási adó , . 2286 166 7.8 441 Illetékek ..... 1620 67 4.3 88 Jövedékek .... 70 17 32.5 — összesen; 10.376 1345 14.9 2782 mint az 1936-ban befolyt adók brutiőösszege* Az alapoknak és önkormányzatoknak átutalt 2.782 millió levonása után a nettóbevételek 7.594 millió koronára rúgnak, azaz 1.325 millió­val magasabb összegre, mint az előző évben és 877 millióval, azaz 13.1 százalékkal többre, mint ahogy azt az előirányzatban felvették. Nettó bevételek: Egész év 1937 dec. 1936-tal 1937 1936-ta! szemben szemben millió Kő-ben Egyenesadó . . 515 +144 2478 -f-682 Forg. és luxusadó 248 -|-100 908 -j-363 Vámok ... 68 — 1 762 + 54 Fogyasztási adó . 197 + 27 1844 +147 Illetékek ... 151 + 12 1532 + 61 Jövedékek . . 6 -j- 2 70 + 17 Összesen: 1185 +284 7594 +1323 A költségv. elő­irányzattal szem­ben: +111.8% +13,1% A rézgálicgyárak karteljések föloszlatását kérik a kárpátaljai szőlőtermelők BEREGSZÁSZ. — A kárpátaljai szőlő­­termelők a rézgálicgyárak tavaly alakított kartelljének azonnali feloszlatását kérik és e követelésük pártolása végett a földmű­velésügyi minisztériumot is megkeresték. A rézgálicgyárak kartellje kizárólag az árdrá­gítást tűzte ki céljául és sikerült is a múlt nyáron á rézgálic árát száz százalékkal félemelni'ök, A válsággal küzdő szőlőterme­lőkre. ennek a fontos szőlőkezelési anyag­nak megdrágulása súlyos terhet jelent és igy érthető erélyes.mozgalmuk, amit a kar­tell ellen indítottak. A rézgálic megdrágí­tása. arra késztette a szőlőtermelőket, hogy más permetező anyagokat keressenek. Kí­sérletek folynak a vasgálic felhasználásá­ra, mely lényegesen olcsóbb. A vasgálic hatékonyságáról még nem sikerült kielégítő tapasztalatot szerezni s igy a termelők to­vábbra is rá vannak utalva a kékgálicra, éppen azért fontos, hogy az árát letörjék. Be akarják vonni a szlovéniai kereskedők denaturált szesz eiárusifási jógái POZSONY. —* A pénzügyminisztérium hir szerint az egyes szlovákiai városokban be akarja vonni a denaturált szesz eladási jogát és a kas­sai példákhoz hasonlóan az egyes városokban csak egy-két elárusitóhelyet akar engedélyezni. A pénzügyminisztériumnak e terve ellen a szlo­vákiai kereskedők körében mozgalom indult meg. A pozsonyi kereskedők grémiuma a keres­kedelemügyi és pénzügyminisztereknél fog eljár­ni, hogy tekintsenek el ennek a tervnek a ke­resztülvitelétől s hagyják érvényben a denatu­rált szeszeladás eddigi állapotát. (—) Dr. Hexner Ervin előadása Prágában. Dr. Hexner Ervin egyetemi magántanár, az egyesült csehszlovákiai vasművek eladási szer­vének főigazgatója, a cseh nemzetgazdasági tár­saságban „Az iparpolitika uj utjai” címen elő­adást tartott. A szlovákiai származású dr. Hex­ner rendkívüli felkészültséggel ismertette az ipar időszerű kérdéseit és magas színvonalú előadá­sával nagy sikert aratott. (—) Csehszlovákia februárban sem fizet CC- részlctet. A kormány úgy döntött, hogy a párisi Caisse Communc-nek február 1-én sem fizeti be az esedékes részletet. A részlet 1 millió frankot tenne ki. A gyakorlatban a kormány intézkedé­se annyit jelent, hogy Csehszlovákia az egész Caisse Commune-kérdés rendezéséig nem haj­landó több részletet fizetni. (—) Az állam vasút motorkocsirendelései 1938-ra. A vai:utigazgatás 1938-ra összesen 13,854.627 korona értékben rendelt uj sánautó­­kat, illetve motoroskocsikat. A megrendeléseik a következők: Cseh-morva-Kolben-Danéknél 10 darab kéttengelyes motorkocsi á 642.289 koro­náért, Skoda-müveknél 10 darab sinautóbusz á 324.270 koronáért, Ringihoffer-Tátra-müveiknél 10 sinautóbusz á 323.176 koronáért, két kes­keny vágányu négytengelyes motorosikocsd á 476.486 koronáért. A „.Szlovák nyíl” pótalvázá­nak megrendelését későbbi időpontra halasztot­ták. Szlovákiai fizetésképtelenségek POSZONY. — A PuMTI már beszámolt, Földes Fándor ungvári kereskedő fizetésképtelenségéről. Az eset az érdekeltek körében nagy feltűnést keltett, mert Földes nemrég bíróságon kívüli magánkiegyezést kért 65 százalékos alapon. Ez alkalommal aktiváit 338.200 koronában, passzí­váit 348.936 koronában jelölte meg. A magán­kiegyezés nem sikerült, úgyhogy Földes csődön kívüli bírósági kiegyezés iránt adott be kérvényt. Ez a dolog rendes menete, csak az a feltűnő, hogy most az adósságok már 354.936 koronát tesznek ki, vagyis 6 ezer koronával emelkedett, ezzel szemben az aktívák nem kevesebb, mint 160.672 koronával mindössze 177.528 koronára estek. A hi­telezők feladata megállapítani, miképpen lehetsé­ges, hogy az aktívák felére csökkentek és a tarto­zások emelkedtek. A magánkiegyezési és a bircn sági kiegyezési ajánlat adatai közötti eltérés nem kevesebb, mint kb. 170 ezer korona. Azonkívül Földes most csak 45 százalékot ajánl a kiegyezés jogerős befejezésétől számítva 18 'hónapon belül, roig az első indítvány 20 százalékkal magasabb alapon adós anyja te felesége garanciájából a fizetést 16 havi részletben Ígérte. Fizetésképtelenséget jelentett Lazarovic? Mik-' lés kassai textilkereskedő is, aki aktiváit 204.593 koronában és passzíváit 200.626 koronában jelöli meg. A vagyoni állapot tehát aktív és adós hite­lezőitől magánkiegyezést kért 50 százalékos ala­pon. Első felhívása alkalmából a kvóta kifize­tésére felajánlotta atyja garanciáját, ezt a ga­ranciát most úgy módosította, hogy apja 30 százalékig és Jónap Mór, Kassa 20 százalékig vállal garanciát. Adós apja Lazarovics Ferenc kassai kereskedő. Adós arra hivatkozik, hogy fel­mondták üzlethelyiségét, amelyet ennek követ­keztében ki kell ürítenie, azonkívül az adóhivatal 10.000 koronás adóhátralék miatt február 3 ára árverést tűzött ki, amelyet azonban az utplsó pil­lanatban sikerült elhárítania. Braun Ilona szül. Sdhnvitzer érsekujvári bútor­­kereskedés fizetésképtelenséget jelentett be, a pontos státus még nem ismeretes, csak a hitele­zői jegyzék egyrésze, 52.014 koronát követelnek a kedvezményezett hitelezők. (—) Jelentősen emelkedett Csehszlovákia gépbehozatala. Az elmúlt 1937. évben a gép­kereskedelem kivitel, de főleg behozatal tekinteté­ben jelentősen megnövekedett. A behozatal 471.9 (előző évben 266.4) millió koronára rúgott és ezzel az előzőévi eredményt 77.2 százalékkal múlta felül. A gépkivitel nem emelkedett ilyen mértékben, mert a többlet az 1936. évi gépex­­porttal szemben 48.8 százalék. A kivitel külön­ben 368.3 (247.4) millió koronát tett ki. A gép­kereskedelem 1937. évi adatai elérték az 1930-as forgalmat. A külkereskedelmi mérleg különben 103.6 millió koronával passzív ez évben, holott tavaly csupán 19 millió volt a behozatali fölös­leg. A behozatal nagymérvű emelkedése a be­ruházási tevékenység növekedésére vall. (—) Csehszlovákia kliringviszonya az egyes külföldi államokkal. A Nemzeti Bank jelentése szerint Csehszlovákia kliringviszonya január 29-én az egyes külföldi államokkal a következő­képpen alalcult: Németország: gyűjtő kontó, csehszlovák aktívum 23.98 (1936 december 31- én 20.49) millió márka. — Bulgária: csehszlovák aktívum 9.69 (8.12) millió Ke. — Görögország: csehszlovák aktívum 33.14 (31.20) millió Ke. — Törökország: csehszlovák aktívum 60.14 (52.3) millió Ke. — Jugoszlávia: csehszlovák aktívum 145.16 (144.19) millió Kő. — Olaszország: fő­számla, csehszlovák aktívum 16.3 (9.9) millió líra, conto speciale: csehszlovák passzívum 34.49 (50.57) millió Ke. — Ausztria: csehszlovák pasz­­szivum 88.55 (98.93) millió Ke. — Magyaror­szág: B. gyűjtő kontó, csehszlovák passzívum 15.37 (22.17) millió Kő. — Románia: árukontó, csehszlovák passzívum 41.89 (54.29) millió Kő, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom