Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-06 / 30. (4473.) szám
1938 február 6, vasárnap. Budapesti tevéi (Zó.) BUDAPEST. -— Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Lengyelországbán időzik. Káprázatos pompa, lelkesedés és a szív mélyéből előtörő szeretet fogadja a magyar állam fejét, amikor annak az országnak a földjére lép, amelyhez kilenc évszázadnak — mondhatni — zavartalan barátsága és a sorsközösség soha el nem múló érzése fűzi Magyarországot. Hogy a kormányzót Kánya Kálmán külügyminiszter is elkíséri utján, ez tagadhatatlanul politikai jelentőséget is ad ennek az európaszerte sokat kommentált látogatásnak, de a politikán túl mégis a baráti érzés, az egymás megbecsülése az, ami abból a meleg kézszoritásból kiárad, amellyel Moscicki elnök a krakkói pályaudvaron üdvözölte Horthy kormányzót. A magyar—lengyel barátság nem akkor született, amikor a világháború nyomán Európa uj térképét rajzolták meg a győztesele és amikor ezen a térképen újból megjelent az önálló lengyel állam. Ez a barátság egybeesik a két ország megalapításának idejével és nem szűnt meg akkor sem, amikor a lengyel nép történetének legtragikusabb korszakába jutott és elvesztette önálló államiságát. Erről a barátságról el lehet mondani. hogy a közös balsors és a közös dicsőség kovácsolta olyan szilárddá, amilyen századokkal ezelőtt volt és amilyennek ma is jelentkezik, i Csak végig kell szaladnunk a két nemzet tö"téneíén, hogy meglássuk azokat az összefüggéseket, amelyek szinte parancsoló kényszerűséggel arra utalták a két nemzetet, hogy egymást segítve és egymás mellett haladva teljesítse történeti föladatát. Úgy a lengyel, mint a magyar nemzetet Európai legérzékenyebb pontjára, a Keletet a Nyu-g gáttól elválasztó határmesgyére rendelte a Gondviselés. Állandó készenlétben, egyik kézben a karddal kellett őrködnie afölött a reá mért hivatás fölött, hogy a kereszténységet és a nyugati kultúrát megvédje az ázsiatizmus barbár támadásai ellen. Sok vér és sok emberélet esett áldozatául ennek a tragikusan nagyszerű hivatásnak; hiszen cgyidőben öntötte el a két országot a tatár horda és egymást támogatva, egymásért harcolva kellett föltartóztatni a törököt, amikor óriási hadaival letiporni készült egész Európát. A harmadik nagy veszedelem, amely Lengyelországot és Magyarországot közösen fenyegette, az orosz koloszszus mérhetetlen étvágya volt: minél nagyobb európai területet az orosz kancsuka alá hajtani. Ennek a veszedelemnek Polónia áldozatául is esett és másfél évszázadon át nyögte az orosz szolgaságot és — a sors tud csak ilyen hasonlatosságot teremteni! — 1849-ben az orosz csizma taposta el a magyar szabadság vérben fogant virágát. Talán ennek a közös történelmi sorsnak köszönhető, hogy a világnak két olyan nemzete, amely faji és nyelvi különbözősége ellenére annyira rokon lenne lelki és szellemi világát tekintve, mint a magyar és a lengyel. Ez a rokonság, vagy nevezzük rokonérzésnek, még az alkotmánynak a kiépitésében, a társadalmi osztályok kialakulásában, a vallásos érzésnek, különösen a Mária-kultusznak az ápolásában, de a külsőségekben is megmutatkozik. A magyar és a lengyel díszruha kincseket érő pompája, a. régi fegyverzet azonossága, amelyhez a harcmód azonossága is járult, a kedvtelések és a szórakozások rejtelmes hasonlósága, a mulatókedv kedves és hetyke megnyilvánulása, a jószivüség, a lovagiasság és a gavallértempó túláradó heve — elválaszthatatlanul hozzátartozik a két nemzet jelleméhez. A nemzeti jelemnek ezt a kétségtelenül fönná'ló hasonlóságát már a középkori krónikások is följegyezték, többek között Dlugoss, aki a 14. században irta meg, hogy a lengyel és a magyar két „testvér". Ez a testvéríségi érzés ezóta is olthatatlanul él és hat a két nép lelkében. Ez nem is csoda. Hiszen az évszázados szomszédság és azonos történelmi sors nemcsak gazdasági kapcsolatot létesitett és nemcsak kulturális közeledést hozott létre, hanem a politikai érdekek azonosságával is egymásra utalta a két országot. Amint a Visztula melletti kulturközpontból jutott el a normán kultúra Szent István udvarába, éppen úgy a magyar Dunavölgyéből is sok kulturhatás érte a lengyelek földjét. Az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend: a pálosok rendje, nemcsak, hogy második hazát talált Lengyelországban, hanem hires kolostoruk: a censtochowi, a lengyel vallásos élet központjává vált és a Fekete Mária csodatevő képe előtt az évszázadok során a lengyel és a magyar zarándokok tízezrei könyörögtek. Ebből a kolostorból jöttek néhány esztendővel ezelőtt vissza az őshazába az ideíelepitett pálosrendi szerzetesek, hogy a rend magyar történetének másfél századdal ezelőtt megszakadt fonalát újból fölvegyék. Ami pedig a gazdasági összeköttetést illeti: az egész középkoron át napról-napra a szekerek sűrű raja vitte át a Kárpátokon Tokaj tüzes borát, Erdély izes sóját, a hófehér lenvásznat és a díszes magyar süve-M KRÉM A ARCVIZ H R PÚDER Y SZAPPAN MEGSZÉPÍTI ! ELTÜ NTETI | A SZEPLÖKET, MÁJFOLTOKAT RÁ N COKAT, P AT TA N ÁSÓ K AT MITESSZEREKET Kapható minden szakOzletben! get, amit odaát „magi.erka”-nak neveztek. Közismert tény az is, hogy a hires krakkói egyetemen a magyar ifjak százai nevelkedtek és az ott szerzett tudással szolgálták idehaza a magyar haladás és művelődés nagy ügyét. A két nemzet közötti politikai kapcsolatok már az első Árpádok idejében jöttek létre és erre jellemző, hogy az első keresztény Árpádnak, Gézának és az utolsó „aranyágacská”-nak, III. Endrének, lengyel her| cegnő volt a felesége. Közben a dinasztikus j kapcsolatok tömegével találkozunk az Árj padok és a lengyel Piasztok között, amelyek egyúttal politikai szövetséget is jelentettek. Két kivételesen tehetséges család fogott így egymással kezet, hogy Középeurópában fönntartsa az egyensúlyt a szomszédokkal szemben. A 14. században a közös érdek közös uralkodót ültetett a két ország trónjára. Az Anjouk alatt két nemzedéken át a legszorosabb kapcsolat épül ki a két nép között. 1335-ben a visegrádi várban tartott fényes fejedelmi kongresszuson a lengyel és a magyar uralkodó hosszú időre megszabta a Dunamedence fejlődését. III. Kázmér halála után a lengyel korona Nagy Lajosra szállt, aki magát 1370-ben a ma is magyar—lengyel ünnepet ülő Krakkóban lengyel királylyá koronáztatta. Olyan hatalmas középeurópai állam támadt igy egy király jogara alatt, hogy egy ország tengerében „hunyt el Kelet, Nyugat, Dél tűnő csillaga'’. Nagy Lajos halála után Hedvig (a lengyelek Jadvigának nevezik), az elhunyt király ragyogó szépségű leánya vette át az uralkodást és szerelmét áldozta föl azért, hogy a pogány litvánok népét a kereszténységnek és ezzel a lengyel államnak is megnyerje. így jutott a litván Jagello-család Lengj/elország trónjára. Hedvig a lengyelek nemzeti szentje lett. Teste ott pihen a lengyelek Panteonjában, a krakkói Wawel-székesegyházban és márványkoporsóján állandóan láthatók a magyar és lengyel nemzeti színekkel díszített koszorúk. Itt Wawelben áll annak az I, Ulászlónak (a lengyeleknél III. Ulászló) a jelképes koporsója is, aki a 15. század derekán, Hunyadi János korában, lengyel és magyar hadak élén vivta meg Várnánál harcát az Európa szive felé közeledő barbár hadakkal. Holtteste ott maradt a csatamezőn, Ez az esemény szüntette meg a második lengyel—magyar perszonális uniót. Százhúsz esztendő múlva az önálló magyar külpolitika Erdélyre szorítkozott és ezidőtájt a magyar—lengyel politikát erdélyilengyel politika váltja föl, amelynek kivirágzása Báthor}/ István erdélyi fejedelemnek lengyel királlyá való választása. Ez a magyar főur lett Lengyelország legnagyobb uralkodója és legdicsőségesebb hadvezére, A magyar mellett az olasz, francia és német lesz az eucharisztikus kongresszus nyelve BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk teleíon-jelentése.) Egyes külföldi lapok ismételten 'hirt adtak arról, hogy a buda,pesti eucharisztikus világkongresszius hivatalos nyelve az eszperantó lesz. Ezt a hirt a kongresszus előkészítő bizottsága most határozottan megcáfolja. A kongresszus hivatalos nyelve a szabályok szerint mindig az illető ország nyelve, ahol a kongresszust tartják. Mivel azonban a magyar nyelv sokak részére hozzáférhetetlen. ugv határoztak, hogy a magyaron kiviil három idegen nyelvet fognak még használni: a Vatikán hivatalos nyelvét, az olaszt, a francia és a német nyelvet. Ezeken a nyelveken a kongresszus valamennyi beszédét tolmácsolni fogják és a sajtókiadványok is megjelennek ezeken a nyelveken. Természetesen a szükséghez képest eszperantóul is kiadják a kongresszuson elhangzott beszédeket, hogy más népek részére is könnyen hozzáférhető legyen. Az iskolák részére a magyar kormány egyébként a kongresszus alkalmával háromheti szünetet rendelt el. A katolikus közalkalmazottak részére viszont szabadságot engedélyez a kormány. A Szent István jubileumi Ihiét megnyitása napján, május 30-án általános hivatali szünet lesz. jégtábláról - jégtáblára menekülve tudja már csak fenntartani magát a Papanin-expedíció De azérí pontos időjárásjeíentéseiheí minden hat órában íeadják MOSZKVA. — A Papanin-expedició vezetője a veszélybe jutott expedíció sorsáról csütörtökön adott utolsó jelentést Schmidt professzornak, a mentőexpedidó vezetőjének. A jelentés a következőképpen hangzik: „Ma csütörtökön azzal voltunk elfoglalva, hogy holminkat az állandóan morzsolódó jégtábláról elszállítsuk. A sátor, amelyben mostanában éltünk, részben már viz alá került. A rádióösszeköttetés jó." A Taimir jégtörő, amelyet az orosz kormány Murmanszkból küldött a Papanin-csoport megmentésére. állandó rádióösszekötetésben van Papaninékkal és a Jan Mayen-szigettől mintegy 70 kilométernyire tartózkodik. A csodálatos az, hogy az életveszélyben lévő csoport tagjai tudományos megfigyeléseiket rendületlenül folytatják és pontos időjárásjelentést adnak. A kedvezőtlen időjárás következtében rendkívül élénk a jégzajlás és Papaninék egyik jégtábláról a másikra menekülve tartják most már csak fenn magukat. Közben állandóan fenyegeti őket a veszély, hogy az egymásnak csapódó jégtáblák között összemorzsolódnak, vagy a tengerbe fúlnak. Eddig sikerült nekik csodával határos módon rádióállomásukat és tudományos műszereiket megmenteni. Pontosan hat óránként megszólal a Papanin-féle rádióleadó és közli az időjárást, amelyet a tromsöi norvég állomás közvetít tovább Moszkvába. Az expedíciónak az a célja, hogy amennyire csak lehet, a grönlandi tenger déli részére jusson el. A Murmanjec hajó most mintegy 350—400 kilométernyire van az expediciótóí. nKTOI meggyógyítja métely kóros 1 WL juhait és szarvasmarháit |/CD| A I elhajtja a malacok gilisztáit. TM Kapható minden gyógyszertárban. jf MM // ' hónv tojás fehérjéből 1 ÍLr£> S" 8°nd0'"°enn$l W. nUa hihető, hogy mennyi -Motot «. «**•* ■saasfaaia««wswiiaraa^ aki hadait egészen Moszkváig vezette és országát nagyhatalommá tette. Kulturális téren is nagy szolgálatokat tett az országnak és miként Erdélyben a kolozsvári egyetem alapításával, Lengyelhonban a wilnai egyetem életrehivásával tette örökké emlékezetessé nevét. Báthory István egyéniségén át igy egyesül a két nemzet politikai és szellemi története és ezt fejezi ki jelképiesen az a hatalmas festmény, amelyet Horthy Miklós magával vitt Lengyelországba, hogy azt a wilnai Báthory-egyetemnek ajándékozza, A festmény a meggyesi országgyűlést ábrázolja, amelyen a lengyel követek fölajánlják Báthory Istvánnak a lengyel trónt. A közös hagyomány tovább él Bocskay, Bethlen és Rákóczi György külpolitikájában is és lengyel részről Szobieszky János fejezi ki történelmi cselekedettel akkor, mikor Bécs fölszabadítása után Párkány alatt döntően megveri a törökök hadát. A magyar szabadság iránti rokonszenv ad később menedéket a bujdosó Rákóczinak és Bercsényinek, akik Brzezániból indulnak el, hogy kibontsák a Pro Libertatel-zászlót, Amikor pedig a „nagy majtényi síkon letörött a zászló", a lengyelek vendégszeretete nyújtott először hajlékot a bujdosó fejedelemnek és híveinek. Alig egy évszázad múltán porbahull a dicsőséges lengyel ncp szabadsága is. A lengyel sorstragédia mélyen megrendítette a magyarságot és az 1831-i szabadságharc leverése után a vármegyék fölirattal fordultak a királyhoz a lengyelek érdekében, majd az országgyűlésen Kölcsey és Deák megrázó szavakkal követelt szabadságot a lengyel népnek. Hiábavaló volt Metternich tilalma és kopóinak munkája, — a magyar házak kapui és a magyar szivek megnyíltak a hazájukból menekülő lengyel hazafiak előtt. A lengyel szabadsághősök viszont magukévá tették a magyar szabadság ügyét is, amelyért vérüket is ontották. Bem apó, akinek szobra itt áll Budapesten, éppen úgy hőse Osztrolenkának, mint Pisidnek. A lengyel légió az olasz légióval együtt — amint Nagy Iván értékes könyvében olvassuk — „a lengyel—^magyar—olasz népek szabadságratörő összefogásának volt vérrel megpecsételt szimbóluma”. A világháború lengyel küzdelmeit, amelyekből megszületett a Polonia Restituta, a magyarság mindenkor a legnagyobb csodálattal kísérte, aminthogy bámulattal adózott Pilsudski Varsó alatt aratott győzelmének, amellyel föltartóztatta a bolsevizmus alakjában Európára törő Ázsiát. A két ország közötti barátság egyre mélyül. Csak nemrégiben kulturális egyezmény jött létre közöttük és a világpolitika színpadán is egymás mellett küzd a két nemzet az európai gazdasági és politikai béke megteremtése érdekében. Horthy Miklós személyén keresztül egész Magyarország küldi szeretetét és barátságát a lengyel nemzet felé. A szlovák néppárt jubileumi taktikája POZSONY. — A szlovák néppárt törvényhozói és tartománygyiilési képviselői Rózsahegyen értekezletet tartottak Hlinka András elnökletével. Az értekezleten Tiso és Sidor tett jelentést arról a taktikáról, amelyet a szlovák néppárt a jubileumi év várható bel- és külpolitikai eseményei kapcsán követni fog, hogy a szlovák néppártnak a pittsburghi szerződés meghatározott programja mennél hatékonyabban érvényesüljön. A Lidové Noviny értesülése szerint a párt munkatervet fogadott el s ez valamennyi törvényhozóra és tartománygyülési képviselőre kötelező lesz. Az értekezlet végül a Dcrer-esetre vonatkozólag is határozatot fogadott el. 5