Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-27 / 48. (4491.) szám
1938 február 27, vasárnap. 11 SZTOHÁZ-KönWKUbTHRA. Rendkívüli sikerrel mutatták be Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszusra készült „illröh titok“ cimü Ütmet BUDAPEST. «— Csütörtök este a magyar filmgyártás igazi művészetének nagy ünnepe volt Ünnepi külsőt öltött a színház is, ahol az „Örök titok” cimü filmet bemutatták. Mint már jelentettük, az előkelőségek sorában ott volt Horthy Miklós kormányzó és felesége, továbbá Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás és Angelo Rótta pápai nuncius. A közönség halálos csöndben várta a bevezető akkordokat. Spilmann jézustársasági atya darabja örökszép reális téma, a lelkiismeret, az igazság, a papi hősiesség drámája. Szerencsés választás volt ezt a darabot megfilmesíteni, mert a rendezőnek és a színésznek kitűnő alkalmat nyújt, hogy képességeit kifejthesse, de ami ennél sokkal fontosabb: a papot is úgy mutatja be ez a film, mint amilyen valóban. Sietni kell azonban megcáfolni a még ki nem mondott véleményeket és megerősíteni azok nézetét, akik egy kiváló magyar filmet vártak és még hozzá katolikus filmet. Ennek a megrázó, a katolikus egyház örök igazságait mindenképen dokumentáló filmnek a legnagyobb értéke az. hogy művészi módon, nemes mértéktartással látott hozzá a súlyos probléma megoldásához és ez oly módon sikerült, amire Magyarországon még nem volt példa. Az emberek az ártatlanul meghurcolt pap drámájánál nem azért sírnak, mert valami ügyes rendezési trükkel sikerült könnyeket kisajtolni a szemükből. Ebben a filmben nincsenek nagy gesztusok. Nincs is részlet, amelyet a többinél jobban kellene dicsérni: ez a film mesteri és művészi munka az első jelenettől a maga egyszerűségében fenséges befejezéséig. Vitéz Somogyváry Gyula és Czapik Gyula prelátus kitünően Írták meg a film szövegét. A szereplők közt Harsányí Rezsőt és Fedák Sárit kell elsősorban kiemelnünk. Harsány! olyan papi stílust produkál, amilyet a nemkatolikus filmiparban nem egyhamar látunk. Egyszerű, szelidségében is erős, érzékeltetni tudja a szimbólumot és az egyház reprezentánsa anélkül, hogy vesztett volna a húsból és vérből való figura eredetisége. Ugyanez az egyszerűség jellemzi Fedák Sárit Ez a legnagyobb magyar színésznő mindig mértéket tud tartani és itt senr törte át szerepe ‘iatárait. A többirk: Gárday Lajos. Lehotay, Makláry, Greguss Zoltán, Toronyi Imre, Sulyok Mária és többen egytől-egyig elsőrendüek. Kitünően rendezte a filmet György István. A film kísérőzenéje pompásan simul a témához és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nézőnek egységes hangulata legyen a darabról. Az író és a rendező megmaradnak a téma keretein belül és ezt fotografálásban éppúgy, mint párbeszédekben alaposan kiaknázzák. A filmművészeten keresztül szól hozzánk a katolikus lélek és ez az, amit a magyar filmprodukciótól az Eucharisztikus Világkongresszus számára várni lehetett. A bemutató után percekig zúgott a taps, amit a szerzők és szereplők nevében vitéz Somogyváry Gyula köszönt meg. A közönség hoszszasan ünnepelte Czapik Gyula prelátust, Somogyváry Gyulát és a betegségéből fölépült és szintén jelenlévő Koudela Gézát, aki a film zenéjét szerezte, valamint Fedák Sárit, Harsányi Rezsőt és a többi szereplőt. Megalakult a PRMKE nagyszől őst kerülete NAGYSZŐLLŐS. - A kárpátaljai Magyar Kultur Egyesület keleti kerülete a közel múltban alakult meg Nagyszőllősön. A lelkes hangulatú, népes alakuló gyűlésen az országos központ nevében Wellmann Mihály ügyvezető elnök jelent meg. Elnökké egyhangúlag dr. Siménfalvy Árpádot választották, alelnök Isaák Imre máramarosugocsai református esperes és Tihanyi Béla nyug. római katolikus igazgató-tanitó lett. A vezetőség többi tagjai: dr. Sárkány Lajos, Szabó Sándor, Iván Sándor, Técsy Tibor és Szkably Mihály. A gyűlést követő kulturestet dr. Siménfalvy Árpád nyitotta meg mélyhatásu beszéddel. Rámutatott a nemzeti kultúra ápolásának fontosságára, amelynek egyik legfontosabb eszköze a történelemtanítás. Szabó Sándor nagyszőllősi református iskolaigazgató tartotta meg ezután Kárpátalja váraival foglalkozó előadásainak bevezetőjét. Az ungvári, borzsovai, huszti és ugocsai várak történetével foglalkozott. A magasnivóju előadás után Gyallai Géza adott elő néhány Reményik-költeményt igen nagy sikerrel. Néhány kisebb müsorszám után a kulturestet a nagyszőllősi Dalegylet Szabó Sándor karnagy vezetése mellett két dal előadásával fejezte be. (* *) A losond Református Nőegylet műsoros estje. Losoncról Írják: Szépszámú és előkelő közönség jelenlétében folyt le a losonci Református Nöegylet műsoros estje a Polgári Körben. A rendezőség ez alkalommal is — a hagyományos szokáshoz hiven — színvonalas műsorról gondoskodott, amely általános megállapítás szerint a farsangi idény alatt rendezett farsangi estélyek átlagteljesítményét messze fölülmúlta. Különösen nagy segítségére volt a rendezésnek a feladata magaslatán álló teológus ifjúság, amely mostani szerepléseivel is teljes mértékben beigazolta az ilyen művészi feladatokra való rátermettségét. A műsor első száma három magyar nóta volt, amelyet a teológiai énekkar adott elő pompás lendülettel Tömörközy László karnagy biztoskezü vezénylete mellett. Ig?n nagy és mély hatása volt az özv. Varga Abrlsné cimü, drámai feszültséggel teljes szinjátékának, amelynek főszerepében Böszörményi László meggyőző erővel, tökéletesnek mondható jellemábrázolással rajzolta meg a hadifogságból hazatért vándor alakját Igazi vérbeli falusi jegyző volt Tóth Mihály, özv. Varga Nagy Abrisné szerepében Miskolczy Jutka közvetlen, természetes játékával tűnt ki. Tőrölmetszett falusi típusok voltak: Nejdy Béla (biró), Csanda Lajos (Mihály), Molnár Sámuel (esküdt) és Sprohó Jánosné (Jutka). Kisebb szerepekben jók voltak: Salamon Attila és Szakáll Pisti. Ezután a teológus ifjúság szavalókórusa sereglett fel a színpadon és Aprili Lajos „Tetőn" s Arany János „A walesi bárdok" cimü költeményének művészi elszavalásával fokozta az előadás nagy sikerét. A költemények legfinomabb árnyalatait és dinamikai hatásait maradéktalanul, hozta ki a mesteri kézzel vezetett kórus. Végül egy egyfelvonásos bohózat következett. A könnyen gördülő előadás főszereplői közül ki kell emelnünk a nagyszerű rutinnal játszó Demeter Jolánt, aki ebben a szerepkörben is elsőrangút nyújtott. Sedivy Zoltán egészséges humorával nagy derültséget árasztott, Papp B^la egy szipkád titkár figuráját sok eredetiséggel vitte a színpadra. Kedvesen és közvetlenül játszott Urbancsok Zsuzsi, karakterisztikus figurák voltak Vilcsek Zita, Héderváry Sándor és Sprohó Jánosné. A darabok betanításának és rendezésének sok körültekintést és szakértelmet kívánó munkáját Böszörményi László IV. éves teológus végezte lelkes ambícióval. Az elért sikerben nagy része van még Pályi Gyuláné elnöknőnek és Kövy Árpád református lel késznek. A nép művészete Oravetz Imre és Dobosy László előadása a Kazinczy Társaság harmadik kulturestjén KASSA. — A Kazinczy-Társaság harmadik kulturestje méltón sorakozik eddigi rendezéseihez. Borsody és Szvatké után, akik a városi magyarság problémáival foglalkoztak, most Oravetz Imire és Dobosy László a népiség újabb örvendetes megnyilatkozásaira fordították a közönség figyelmét. Mindkét előadás mélyenszántó, komoly tanulmánynak tekinthető. Oravetz Imre festőművész, aki ma 1* büszkén vallja magát parasztnak, felolvasásában fölvetette a nagy kérdést, vájjon szellemi alkotásokra képes-e a magyar paraszt? Jogosult és komoly ez a kérdés, mert hát a durva fizikai munka, a küzdelem a mindennapi kenyérért megöli benne a nemesebb és fenköltebb érzéseket, lelkileg könnyen eldurvul és nincs érzéke a lélek finomabb rezdülései iránt. De ha fáradságot veszünk magunknak, meggyőződhetünk arról, hogy az élet szépségeit, habár öntudatlanul, a paraszt is ott hordja lelkében s akad közöttük tehetség, aki e belső szépségektől megi'hletve, kifejezi a parasztember formalátását, ritmusérzékét, hitét, egyénileg és ösztönösen. Erre az ösztönösségre példákat hoz föl az uiabb időben feltűnő parasztmü vészek életéből. A városi knlturember sokszor nem érti meg ezeknek a parasztoknak műalkotásait, amelyeknek azonban van létjogosultságuk és ezt éppen a mai modern művészeti törekvések igazolják. Mert nem az a cél, hogy az ilyen műalkotás megfeleljen az akadémiai formáknak, hanem hogy paraszt-csinálta esetlen formájában is „felnyúljon az égig, hogy onnan lelopjon egy marék fényt s ezeknek láttára édes, angyali leíheietü, lágy harmóniák simogassák szivünket”. Ostorozza a dilettánsokat, a tudákoskodó paraszt próbálkozásait, amelyeket laikus falu-kutatók a falu művészetének tüntetnek föl és a kezdetleges fércmüveket primitív művészetnek nevezik el. Lélek nélkül nincs művészet A cremonai vagy a paraszt-csinálta zsindely-hegedűn egyformán siralmasan nyivákol a kontár, mig az istenáldotta művész mindkettőn megfogja a sziveket. Az igazi paraszt alkotóleik ek művészekké válhatnak, akik a paraszti élet lelki és szellemi rezdüléseit művészi formában vetítik ki és akárcsak a városi kulturált művészeknek, nekik is megvan az egyéni művészetük. Ezek a paraszttehetségek az akadémiai sorompók ellenére saját göröngyös útjukon ösztönösen jutottak az „ígéret földjére”. A népiség korában uj művészet állott elő a paraszt leikéből, amely a magyar művészet fáját uj, díszes ággal gazdagította. Dobosy László, a tehetséges, fiatal esztétikus előadásában bemutatta azokat a módokat, ahogyan a nép a magyar irodalomban jelentkezett. Az egyházi és főúri irodalmak erkölcsi tanításai és példázatai után a XVIII. század fedezi fel a népet, mint önálló társadalmi tényezőt; ekkor alakul ki az u. n. irodalmi népiesség. Ez kétféle volt: egyrészt népi nyelv és népi formák átkölcsönzése (Faludi, Orczy), másrészt a nép társadalmi helyzete ellen való tiltakozás (Bacsányi, Katona, Kutlhy), de egyik esetben sem élő emberek művészi ábrázolása. A népies irodalmat Petőfiék nagy nemzedéke emelte a legmagasabb irodalmi színvonalra. Ezen az utón emelkedett Arany és Petőfi a világirodalom halhatatlanjai közé. A nemzeti kulturközösségbe azonban csak a háborumtáni magyar irodalom népi ága (Erdélyi József, Illyés Gyula, József Attila, Tamási Áron stb.) vonja be a parasztságot és munkásságot, felszínre hozva és megmutatva azokat az ősi lelki formákat, érzéseket, amelyek a népben élnek. A főkülönbség a régi és az uj népiesség között az, hogy mig az előbbi részint régi formáknak és népi beszédnek az átkölcsönzése volt, részint pedig a parasztság mitológikus ködbe burkolása, addig az utóbbi népi tartalomnak, népi lelkiségnek és népi érzésvilágnak a kifejezésére törekszik. A régi népiesség kívülről nézi a népet, az uj belülről. A régi csupán kerefi melyet a nemesi társadalomideál világa tölt ki, az uj pedig éppen beneőség, ősi ösztönöknek, népi érzéseknek közvetítése. Ez az uj irodalom nem népies, de népi; ez a jelenség nem népieseég, de népiség. A népiség nem szavakban van, hanem szemléleti módban. Az uj költők népiek akkor is, ha nem kimondottan paraszti tárgyról! és nem kimondottan népi formákban imák, hanem általános, sőt metafizikai kérdéseket oldanak föl újszerű versidomokban (József Attila). 'Azonosulnak tárgyukkal, a nép lelkiségén át nézik a népi világot, mintha paraszt állna az ősi dolgok előtt és magyarázná azok értelmét. Introspekció jellemzi ezt az nj irodalmat. befelé-forduilás, elmerülés a népi élet ősi formáiban és onnan kicsiholása az örök művészi szépségeknek. Az e’őadó részletesen ismertette ennek az uj irodalmi jelenségnek az okait és megnyilvánulásait a többi európai irodalmakban. A két előadás között Libay Ica, az ismert énekművésznő régi magyar népdalokat énekelt átérzett, nemes művészettel, amelyek nagyszerűen illeszkedtek bele az előadások eszmei körébe. Énekeit Reiter Mária zongoraművésznő kisérte diszkrét, megértő alkalmazkodással (*) A feledi SzMKE-fiók bemutatkozó előadása a legteljesebb siker jegyében ment végbe nagyszámú, lelkes közönség jelenlétében. A pompásan összeválogatott műsor kiemelkedő számait Karinthy és Kővári egy-egy humoreszkje, néhány karének és Szabó Károly előadásában magyar dalok képezték, a legnagyobb sikert pedig a szavalókórus és Bellágh Barnáné aratták. Az ötventagu szavalókórus Bellágh Barna betanításában és vezetése mellett Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet”, Ady: „Az ucca éneke” és Reményik: „Hangszerek” cimü költeményeit mutatta be frenetikus hatás közben, Bellágh Barnáné pedig Ady-, Mécses Reményik-költeményeket szavalt, méltán rászolgálva a közönség elismerő tapsaira. A hatvantagu vegyeskar énekszámai ugyancsak nagy mértékben járultak hozzá az estély általános sikerének emeléséhez. A műsor bevezetőszámaként dr. Boross Zoltán titkár tartott rövid ismertetést a SzMKE kulturprogramjáról. A felejthetetlenül szép estély megrendezéséért Virók Gyula, Bellágh Barna és felesége, .valamint dr. Boross Zoltán érdemel teljes elismerést. (*) Tudomány és hit: ez a SzMKE havonta megjelenő folyóiratának, a Magyar Vasámap-nak a vezércikke. A tartalmas vezércikk arról szól, hogy hit és lelki megnyugvás nélkül nincsen öröm a tudományban e Jézusnak a bibliai Nikodéraussal való beszélgetéséből von le következtetéseket a boldog lelki életre vonatkozólag. Manga János az érdekes Zobor-alatti Zsére községet ismerteti Bocz Elek a repülőgépek legnagyobb sebességéről ir érdekes cikket Novellája tanulságos, van gazdasági rovata s hatalmas hivatalos rovatában a februári SzMKE-munkáról számol be Mintegy ötven fiókszervezetnek egyhónapi munkásságát ismerteti Pozsonytól Keletszlovákiáig s a rovatból gazdagon bontakozik elő a SzMKE-szervezetek változatos kulturmunkája: nemcsak színdarabok e más hasonló reprezentatív rendezések teszik a SzMKE munkáját, hanem ennél sokkal többet jelentve: kurzusok, népművelő tanfolyamok, olvasókörök s dalárdák alakítása az egyesületen belül, kariba-{ tiv tevékenység, gyeirmekmese-délutánok, gazda-? sági előadások vannak hetenként többször is mü-| soron. Nagyszerű segítő a falusi kulturmunkás számára a havonta szétkü'dött Körlevél s felolva-| sási anyag is. A februári anyag történelmi, iro-! dalmi, népdalra vonatkozó, időjárásról szóló, adó-j ügyi, állampolgár-nevelési, szövetkezeti előadáso- 3 kát tartalmaz, színvonalasan megírva, de könnyen" érthető módon mégis. Kiadja a SzMKE központja,! Komárom, Kultúrpalota. 1 Urania mozgószinház Prága ll.f Kllmentská 4 - Telefon 62441 1938. március 1, 2 és 3-án 6 és %9 érái kezdettel Az én lányom nem olyan c. CscMió vigjót^ka nyomán készült filmet mutatja oe magya» nyelven. Főszereplők: Rajnay Gábor, Tolnay Klára, Gombaszögi Ella, Kabos Gyula, Vizváry Mariska, Ráday Imre, Turay Ida, Greguss Zoltán, Rózsahegyi Kálmán és Gőzön Gyula. A film kisérő zenéjét Szlatinai S. szerezte. Jegyelővétel az URANIA pénztárnál. (*) A pozsonyi Toldy Kör zeneestjét február 27-én, vasárnap este hat órakor rendezi (Goethe-ucca 15). Közreműködnek Mezey Gábor, John Elemér és Sendlein János. (*) Csathó Kálmán víg játéka után készült a „Az én lányom nem olyan” cimü magyar film, amelyet március 1-én mutat be a prágai Uránia hat- és negyedkilencórai kezdettel. A filmet Vajda László rendezte, akinek magyar filmjei nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is mindenütt nagy sikert arattak. A film főszereplői a magyar szinészgárda elitjéből kerültek ki és többek között Rajnay Gábor, Gombaszögi Ella* Tolnay Klári, Vizváry Mariska, Turay Ida* Rózsahegyi, Kabos és Gózon Gyula szerepelnek a filmben. A kísérőzenét Szlatínay Sándor szerzetté. Az Uránia március 2-án és 3-án megismétli a magyar film előadását, az előadások hat és negyedkilenc órakor kezdődnek. (*) Mátyusfóld népi kultúráját ismerteti a pozsonyi SzMKE március 6-i'ki rendezése. A szlovákiai magyarság megtartásának problémája azonos a szlovákiai magyar népi értékek megőrzésének kérdésével. Vájlok Sándor tanár előadásénak a pozsonyi SzMKE legközelebbi rendezésében március 6-án, vasárnap este 6 órakor a kereskedelmi grémium nagytermében ezért van fokozott jelentősége. A ..Mátyusföld” címen megtartandó előadásában Vájlok Sándor, aki maga is e vidék szülötte, foglalkozni fog a táj történeti kialakulásával és ismerteti etnográfiai és gazdasági jellegét. Előadását vetített képekkel illusztrálja, a népköltészeti szemelvényeket pedig népi szereplők adják elő. A népszokásokat Szöcs Ferenc és Vájlok Ferenc mutatják be. Népdalokat énekel Takács Ambrus. Érdekes lesz Szöcs Ferenc „Mátyásföldi életrend” cimü kisgazda-előadása, amelyben a mátyusföldi nép hétköznapjairól beszél szociográfiai alapon. Farkas Lehel népdalokat énekel Kodály Zoltán mátyusföldi gyűjtéséből, a pozsonyi magyar reálgimnázium szavalókórusa pedig népballadákat ad elő Kodály gyűjtéséből. Az előadásra belépés ingyenes. (*) A pozsonyi cserkészmükedvelők március 13-án előadják a „Sári biró”-t. A Kiskárpátok cserkészcsapat jóhirü szinigárdája újabb bemutatóra készül. Ezúttal Móricz Zsigmondnak kitűnő tollal megirt falusi vígjáték át, a „Sári biró"-t adja elő a nagyszerű műkedvelő gárda. A darabban, melynek rendezője a közkedvelt Sárai Pali, a rendezőn kívül a gárda összes rutinos szereplői is fellépnek, hogy fejlődésükről bizonyságot tegyenek. Az előadásra, amely minden bizonnyal érdeklődést fog kelteni, felhívjuk a közönség figyelmét. Jegyek elővételben a Seifert-cégnél (a színházzal szemben) kaphatók mérsékelt árakon. (*) Nagy sikere van Gaál Franci első hollywoodi filmjének. Európaszerte most mutatják be Gaál Franci első hollywoodi filmjét, a Kalózkisiasszonyt. Prágában a fűimnek, amelyet Cecil B. de Miié rendezett, igen nagy sikere volt. A film nagy tömegeket mozgat, nem egészen logikus a történet és a drámai cselekmény néhol operettszerü külsőségeik közt zajlik le. Ennek ellenére a Kaflózkisasszony nagyon érdekli a közönséget. A meséje bonyolult és éppen ezért végig izgalomban tartja a nézőt. Sűrűn követik egymást: kegyetlen gyilkosság, gályák felgyuijtása, harc és természetesen — átölbözködás. Gaál Franci elejétől végiig nagyszerűen álja meg a helyét. Szépsége különösen akkor érvényesül, amikor egy hollandi leány egyszerű ruhája helyett kationaruhába és azután gazdag pompájú estélyi ruhába öltözik. A filmet Budapesten is rendkívüli sikerrel mutatták be (*) A Schola Cantorum egyházi és világi zenei folyóirat, a Szlovákiai Katolikus Magyar Kántorszövetség hivatalos lapja most jelentette’ meg a második évfolyam első számát. Söhneider-Trnavsky Miklós, a neves szlovákiai zenészért"' „Kritika” cimen irt cikket ebbe a számba, amel. ezenkívül Szendrey István kél cikkét, továbbá swaklapszem- Iét és ismertetéseket tartalmaz. A folyóiratnak zenei melléklete -szép nyomásban régi és uj egyházi dalokat tartalmaz. A folyóirat szerkesztősége kitűnő fölkészültséggel ho7za ki ezt a ma már Szlovákiában a zenekultúra szempontjából rendkívül fontos füzetsoirozatot. Előfizetési dij egy évre 30 korona, hivatalból való tagok a tagsági dij fejében kapják a lapot Egyes szám ára 5 korona. Kiadó: Érsekújvár, Sládkovics-ucca 6. Szerkesztőség: Bény, párkányi járás.
