Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-24 / 45. (4488.) szám
1938 február 24, csütörtök. TI^GAI-A\\(AaR-HIRIiAI> 3 KULTÚRHARC ' (s. i.) KASSA. — Arról az áldatlan kultúrharcról van szó, amely Szlovákiában mutatkozik Itt-ott a magyar szó elllen, de talán seihol oly hevesen, mint Kassán, ebben az exponált városban, megfeledkezve a szép 'kijelentésekről és ígéretekről, amelyek a nemzeti kultúra életjogát hirdetik. Kassán a magyar kultúra az, amely védekezésre szorul, mert a szlovák kultúra igen sok munkása nem éri be az építőm unkával, az egyetlen lehetséges feladattal a kultúrában, hanem minden területet uralni akarnak, olyan kulturterületet is, ahol másnak a kertje viruL A szlovák kuituregyesületek összeültek Kassán, hogy megbeszéljék az előkészületeket a huszadik jubileumi, sőt az 1943-ban bekövetkezendő huszonötödik jubileumi esztendő megünneplésére. Az ünnep előkészítését azzal kezdték, hogy tiltakoztak a magyar kultúra védelme ellen, tiltakoztak a magyarság városházi képviseletének magatartása ellen kulturvédelmi kérdésekben. Magyar kulturügyekben abszolút többség mutatkozik a kassai városházán az alkotmányosan megválasztott képviselőtestületi tagok között. Ez a valóságos tény azonban legkevésbé sem befolyásolta rezoluciójukban a szlovák kulturegyesületek képviselőit. Megejtő egyoldalúsággal tiltakoznak például az ellen, hogy a költségvetésben alkalmilag felszabadult összegek feles arányban osztassanak meg magyar és szlovák kultúrintézmények között. Akik a város igazi nemzeti struktúráját ismerik, jogosan kívánhatnák a feles megosztást, a valóságban azonban hol vagyunk ettől! A tiltakozó rezoluciót megszavazó urak nem vették maguknak azt a (fáradságot sem, hogy átnézzék a város kulturárális költségvetésének tételeit. Ha átnézték volna, rájöttek volna, hogy a város még a hivatalos népszámlálás tizennyokszázaléknyi arányának megfelelően sem gondoskodott a magyar kulturális intézményekről, szóval abban az arányban sem, amit ők követelnek. Nekünk volna ekünk tiltakozni amiatt, hogy ilyen megtévesztési szándékkal előhúzott 'kis költségvetési Összegek feles arányú elosztásával azt akarják elhitetni, hogy a magyar kultúra,valóban a szlovákkal egyenlő gondoskodásban részesül a város neszéről minden vonalon. Az a gyanúnk, hogy ezek a kuítunmunkások Sokkal többet politizálnak, mint kulturtevékenykedinek. Ez az újfajta „kultúrpolitika" sok újfajta érdekességet produkált számunkra. Megteremtette elsősorban a „százalékos kulturkeret" fogalmát, ami azt jelenti, hogy a magyar kultúrának be kell szorulnia a népszámlálási statisztika tizennyolcszázalékos keretébe, a csehszlovák kultúrának pedig ki kell bővülnie a megfelelően felnagyított keretbe. Egyelőre a magyar kultúra beszoritása foglalkoztatja az urakat, minthogy a magiük számára felnagyított keret sehogy sem tud megtelni természetes tartalommal. Hogy konkrétek legyünk: e pillanatban a szinházkérdésről van szó. Az említett rezolució végső és konkludáló tiltakozása a szinházkérdésben történt, aminthogy a költségvetési összeg feles megosztása is azért izgatta az urakat, mert a szóbanforgó összeg felét a magyar színtársulat kapta meg. A rezolució tehát végül az ellen tiltakozik, hogy a szlovák sziniszezónt, amely pedig semmiképpen sem bizonyult helytállónak, megrövidítsék. Mindez csak presztízskérdés, nem pedig kulturkérdés. A főszezónt — szeptembertől áprilisig — a csehszlovák színtársulat foglalja le a kassai színházban, a magyar színtársulat pedig, amely hihetetlenül mostoha körülmények között küzd létéért, már állomáshelyet sem talál, ahol kihúzhatja április elsejéig, mikor megnyílnak végre számára a kassai színház kapui. És nehogy megnyíljanak előbb, hozták meg hangos rezoludójukat a szlovák kuituregyesületek képviselőd. A másik oldalon pedig érdekeltek és pártközi urak ankétoznak. A jóindulatú urak ankétozhatnák, amennyit akarnak, a hajléktalanná vált magyar színészek érdekében, — nem juthatnak eredményre, ha a Jó szándékot, ha van is, elgáncsolja az ujmódi „kultúrpolitika". A színház tátonghat az ürességtől a csehszlovák előadások alatt, s ha már semmiképpen sem megy a szezón kitöltése, vendégszerepelhet a Habimah színtársulat is, csak a magyar színészek be ne jöjjenek április elseje előtt. A rezolució nem volt eí'ég, a csehszlovák lapok ezenfelül még a jól bevált „provokace" jelszót is harsogják, amiért a magyar kulturképviselet hajlékot #követel a tönkremenőben lévő magyar színtársulat számára, — mindez pedig miért? Azért, hogy a csehszlovák színtársulat a jövő évre is megkaphassa a maga héthónapos idényét Kassán! Hogy a keret megmaradjon, hogy a csehszlovák társulat a jövő évben is keresztüljátszhassa a téli szezónt üres házak előtt a maga másfélmilliós szubvenciójával, olyan előadásokban, amelyről maga a szlovák sajtó mondta meg lesújtó kritikáját. És azért, hogy a magyar közönség mükedvelő előadások egyesületi termeiben zsufosm A világ várja Schuschnigg beszédéi Az érvényben maradt tilalmak — Politikailag nem tevékenykedhetnek az osztrák nemzeti szocialisták BÉCS. Egész Ausztriában nagy érdeklődéssel várják Schuschnigg beszédét, amelyet az osztrák rádión kívül továbbit a német, az angol, az olasz, a magyar, a svéd és az északamerikai rádió is. Illetékes körök biztosra veszik, hogy a csütörtök esti beszéd végleg tisztázza a helyzetet Németország és Ausztria között. A belügyminisztérium utasításokat adott ki a rendőrségnek és a csendőrségnek, amely utasítások a következőket tartalmazzák: 1. Kampóskeresztet az osztrákok tovább sem viselhetnek. 2. A Hitler-köszöntés továbbra is tilos marad. 3. A német himnuszt csak külön engedéllyel szabad énekelni. 4. Csak a jelenlegi egyenruhákat szabad viselni s a német birodalmi állampolgároknak engedélyre van szükségük, ha német egyenruhát kívánnak hordani. 5. Magánszemélyek nem tűzhetik ki a német lobogót, csak szállodák, ha a kampóskeresztes zászló mellett az osztrák színeket is kitűzik. 6. Politikai gyűléseket csak a hazafias front rendezhet. 7. Az újságok behozatalára vonatkozó rendelkezések a régiek maradnak. 8. A hazafias front nem ellenzi, ha valaki személyesen nemzeti szocialistának vallja magát, de nemzeti szocialista csoportok aktivitása nincs megengedve. 9. Nemzeti szocialista propagandatevékenységet továbbra is úgy büntetnek, mint eddig. 10. A kormány és a hazafias front tagjainak megtámadóit ugyanúgy büntetik, mint eddig. 11. Németországi rádióleadásokat nyilvánosan továbbra sem szabad hallgatni. Egymillió aláirás BÉCS. — A német szakszervezeti szövet-Magyar gimnáziumot s a Garam és az Ipoly szabályozását követeli Léva és Zseliz magyarsága Az egyesült párt gyűlése Léván - Jaross és Porubszky beszámolója LÉVA. — Az egyesült p&rl lévai járási szervezete vasárnap tartotta évi közgyűlését, amelyen a helybeli és vidéki párttagok nagyszámban jelentek meg. A közgyűlést dr. Kmoskó Béla járási elnök nyitotta meg leikeshamgu és mély benyomást keltő beszéddel s üdvözölte a törvényhozókat. Utal arra a hinre, hogy az állami alkalmazottak statisztikáját revízió alá veszik A statisztikát — úgymond — gyakran használják föl érveink ellen, például legutóbb a lévai iskolaszéki választás előtt, pedig a gyakorlati élet mást mutat, mint a statisztika. Azért vizsgálja meg lelkiismeretit minden magyar, vájjon mindig és mindenben teljesiti-e kötelességét a magyarsággal szemben, mert ahol titkos szavazás van, ott többségben vagyunk, de a nyílt szavazásnál kevesebb a számunk. A nemzeti hovátartozásnak nyíltan is kifejezést kell adni. A szónok nemzethüségre buzdítja a magyarságot. Jaross Andor beszéde A nagy lelkesedéssel és tapssal fogadott beszéd után meleg ováció közepette emelkedett szólásra Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke. A pártelnök elmondotta, hogy 1918 óta birkózás folyik a nemzetközi marxizmus és a nemzeti politika közt. A demokrácia nem azt jelenti, hogy a nemzet többfelé húzzon, a demokrácia a népuralmat jelenti, a népnek magának kell termelni olyan rendszert, amelyet a saját érdeke védelmében a legcélravezetőbbnek lát. A szudéta-országok németsége kialakította a maga politikai főlódjék össze, ha magyar színjátékot akar látni. A magyar társulat többször kapott ígéretet, hogy beengedik április elseje előtt is a kassai színházba, amiként a valóságos igények megkívánják. A csehszlovák társulat igazgatója sem zárkózott el e Jogos kívánság elől, amit a tapasztalati valóság tett számára is indokolttá, a szlovák kuituregyesületek azonban beleszóltak és — tiltakoztak. Nekik a keret a fontos, a hivatalos keret, a kultúrpolitika, nem az építő kultur munka. Nem egyszer írtuk meg, hogy a nemzeti kultúra kiépítése nem történhetik egy másik nemzeti kultúra rovására: ez minden nemzeti kultúra legfőbb erkölcsi alapja. Éneikül csak látszateredményeket lehet elérni, de nem lehet tartós, Időálló, becsületes épitőmunkát végezni. keretét; a szudétanémet pártban. A kormány lapjai akármit is Írnak, a Csömörök és Schulczok bármit is mondanák, a magyarság ideje elérkezett. Hatalmasan növekvő tábor vagyunk, mozgalmunk már magától napról-napra erősödik. A falusi népben soha nem csalódtunk, de már a városokban is előtűnnek az úgynevezett négyszemközti magyarok s bátran vallják és vállalják magyarságukat. Ma már belátják, hogy magyarnak lenni küldetés. A megbékélést mi úgy képzeljük, hogy minden nemzetiség a maga területén maga lesz az ur és a magyarlakta vidékeknek visszaadják a magyar jelleget. A keresztény nemzeti fölfogás alapján becsülünk minden nemzetiséget. Ezeréves kapcsolataink vannak a szlováksággal, ezt a viszonyt nem akarjuk megrontani, de azt a becsületes szlovákok is belátják, hogy nincs szükség arra, hogy a magyar vidéket szlovák színre fessék át. Helytelen törekvés, ha valaki magyar falvakba, magyar gyermekek számára szlovák iskolákat akar betelepíteni. Nincs elég magyar tisztviselő. A kormányelnök egyik levele szerint a kormány a jubileumi esztendőt a kisebbségi kérdés megoldására alkarja fordítani. Mi nem az ígéretek, hanem a cselekedetek alapján akarunk bírálatot mondani a kormány politikája fölött. A pártelnök állandó helyesléssel kisért beszédének végén a (külpolitikai helyzetet is ismertette s ismét a kisebbségi kérdésre tért vissza. Hodza ismeri a magyarság értékeit és becsületességét a politikában, — mondotta, — a magyarság is tisztában van a helyzettel, adják meg hát a kisebbségi magyarságnak az egyenjogúságot. Porubszky képviselő fölszólalása A zugó tapssal fogadott beszéd után dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő mondott mélyhatásu beszédet. Föltette a kérdést, , hogy ki dolgozik a parlamentben a magyarság érdekében, az úgynevezett aktivistálk-e, akik mindent megszavaznak, vagy az egyesült párt képviselői-e, akik a magyar nemzeti kisebbség jogos követeléseit állandóan fölszinen tartják. Az aktivista képviselők akkor beszélnek, amikor hallgafniok kellene és akkor hallgatnak, amikor beszélni ok kellene, Amikor az egyesült párt törvényhozói a magyarság panaszait ismertették a parlamentben, az aktivisták gúnyosan azt kér-, dezték, hogy nem tudunk-e másról, csak sérelmekről beszélni. Ezzel szemben a legfelső csehszlovák tényezők is elismerték, hogy a magyarságnak igenis vannak itt orvoslásra szoruló sérelmei. Az aktivisták akkor terjesztették be a kormánynak memorandumukat, amikor as egyesült párt már előzőleg emlékiratban sürgette a kormánynál a magyarság jogos igényeinek teljesítését. S amikor Esterházy a parlamentben a fébruár 18-iki ígéretek teljesítését reklamálta, akkor az aktivisták azt kiáltották feléje, hogy „ezelk naivsá-. gok". A most megjelent Hodza-könyv a földreformot Hodza érdemének tudja be. Hogy a földreformnak milyen mérlege van a magyarság szempontjából, az általánosan ismeretes. A szónok követeli, hogy a további földosztásnál a magyarságot elégítsék ki. A szónok rámutat arra, hogy a lévai magyar gimnázium megszüntetésével a Garam völgyében 50 ezer magyar embernek nincs magyar középiskolája, noha a lakosság már hat Ízben kérvényezte. Párkány vidékén 45 ezer magyar van középiskola nélkül. Az ipoly- és garammenti vidéken minden esztendőben árvizek pusztítanak. Az ipartörvényt úgy kell módosítani, hogy megakadályozza a magyar kisiparosság általános leszegényedését. A szónok fölhívja a magyar gazdaközönséget a kisiparosok fokozottabb támogatására. Végül a munkáskérdéssel foglalkozik és a magyar szolidaritás jegyében követeli a magyar munkások segítését. A nemzeti egyenjogúsítás követelésével fejezte be beszédét általános helyeslés mellett. A határozati javaslatok Majthényi László országos végrehajtóblzottsági tag fölolvasta a határozati javaslatokat s ezeket a gyűlés egyhangúan elfogadta. Az első javaslat a Garam és Ipoly általános szabályozását követeli, s kimondja, hogy kisebb helyi mederszabályozások nem elegendők. A károsult terület tek adóit haladéktalanul írják le s ahol
