Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-24 / 45. (4488.) szám

1938 február 24, csütörtök* szükséges, ott ingyenes vetőmag, vagy leg­alább olcsó vetőmag utalandó ki s ennek ára. csak a termés betakarítás után legyen fizetendő. A másik határozati javaslat kimondja, hogy a lakosság föltétlenül ragaszkodik a lévai magyar gimnázium, vagy legalábbis a meglévő szlovák gimnázium mellett pár­huzamos magyar osztályok fölállításához. A gimnázium magyar tagozatának követelé­sét valamennyi más lévai párt is a magáévá tette s az intézet fölállítását a város képvi­selőtestülete is egyhangú határozattal kérel­mezte. Ennek ellenére a kormánytényezők a magyar gimnázium ügyében semmiféle lé­pést nem tettek. Nagy Gyula kiegészítő indítványt tett még a Perec csatorna szabályozása érdeké­ben, a gyűlés ezt is elfogadta. Budaváry László körzeti párttitkár olvas­ta föl ezután jelentését. Kiemelte, hogy a magyar munkásság egyre nagyobb számmal jelentkezik az egyesült párt kötelékébe. A párttagok létszámának növekedésével pár­huzamosan emelkedett a pártiroda munkája és forgalma is. A közgyűlés Budaváry Lász­ló és Hámornyik János párttitkároknak el­ismerést szavazott. Egy fölszólalásra dr. Kmoskó Béla já­rási pártelnök bejelentette, hogy havonta egyszer a pártirodában panasznapot nog tar­tani, ahol a tagok ügyes-bajos dolgainak elintézésére rendelkezésre áll, mig dr. Po­­rubszky képviselő Zselizen tart panaszna­pot. I a Egy fölszólaló szóvá tette, hogy megbüntetik azokat, akiknek kocsiján ma­gyarnyelvű tábla van. A panasz ügyében interveniálni fognak a hatóságnál, mert mindenkinek joga van ma­gyar táblát használni. Magyar munkások és munkaadók Gyuris József szakszervezeti elnök azt pa­naszolta, hogy a magyar munkásokat az ál­lami építkezéseknél mellőzik. Fölkéri a ma­gyar munkaadókat is a magyar munkásság fokozottabb támogatására munka nyújtá­sával. Jaross Andor kijelentette, hogy a múltban h kötelességüknek tartották az egyesült párt képviselői a magyar munkásság fölka­rolását. A pártközpont összeiratta az összes magyar mezőgazdákat, s ezeket fölszólítják, hogy magyar munkásokat alkalmazzanak. Ez az összeírás szomorú eredménnyel járt, látjuk, hogy milyen kevés nagyobb birtok van magyar kézben, ahol nagyobbszámu munkást tudnának foglalkoztatni. Minden magyarnak azt az erkölcsi paran­csot kell vallania, hogy magyar munkást foglalkoztasson. Juhász Ernő zsemléri kisgazda köszönő és Kmoskó Zoltán buzdító szavaival ért vé­get a népgyülés. A zselizi körzeti gyűlés Vasárnap délután Zselizen rendezett az egyesült párt lelkes lefolyású körzeti gyű­lést. Itt Majthényi László elnöki megnyitójá­ban rámutatott a nagy fejlődésre, amelyet a pártmunkában a pártegyesités eredménye­zett. A zselizi körzet helyi szervezetei azóta lényegesen megerősödtek. A közelmúltban itt a kommunista párt rendelkezett a legerő­sebb bástyákkal, most a munkástömegek már az egyesült párt lobogója alá sorakoznak* Sajnálattal állapítja meg, hogy a szinmagyar járásban a hatóságok a február 18-i kor­mányhatározat ellenére még mindig csak kizárólag államnyelven érintkeznek a magyar lakossággal. Hámornyik titkár jelentésének meghall­gatása után Dolog Kálmán (Fegyvernek) és Lányi Gyula (Zalaba) magyar munkáskér­déssel foglalkozott. Lelkes ünneplés közepette mondotta el ez­után Jaross Andor beszámolóját. Behatóan foglalkozott a bel- és külpolitika időszerű kérdéseivel s egyebek közt rámutatott arra a furcsa jelenségre, hogy a csehszlovák fa­siszta párt, amely a cseh vidékeken teljesen elvesztette talaját, újabban nem átallja a magyarságra is kivetni hálóját. A fasizmusnak egy több nemzetiségből álló országban nem lehet talaja, mert a fasizmus első föltétele az, hogy az állam és a nemzet fogalma azonos legyen. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képvise­lő tartotta meg beszámolóját. Lendületes be­szédét a hallgatóság viharos helyesléssel ki­sérte. Majthényi László ismertette a lévai gyűlés által elfogadott határozati javaslato­kat s ezeket a gyűlés szintén egyhangú lel­kesedéssel tette magáévá, A Mensa Academica Egyesület nagyjelentőségű kezdeményezése: JLéíesííslinlc magyar főiskolás é ínfernáfnsf Pozsonyban! Az eredményes munka jegyében tai tóttá meg az egyesület rendes évi közgyűlését POZSONY, w A Csehszlovákiai Ma­gyar Főiskolások Mensa Academica Egye­sülete kedden délután tartotta meg évi köz­gyűlését Pozsonyban. A közgyűlésen meg­jelentek Prága, Brünn és Pozsony főiskolás kiküldöttei, akik már az előző napon az igazgatóválasztmány ülésén a menzakérvé­nyek elintézésénél az ifjúság nevében közre­működtek és az elnökséggel a legteljesebb összhangban intézték el a segélyezések ügyét A közgyűlést dr. Tomaschek László elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, s az ifjúság képviselőit. Örömmel és szeretettel vállaltam — mondotta többek között —- az elnöki tisztséget, de ezt csak akkor tölthe­­tem be közmegelégedésre, ha egyesületünk tagjai és a magyar főiskolás ifjúság nehéz és felelősségteljes munkámban támogatnak, egyesületünk életében élénken résztvesznek. Ezért kérem, hogy az időt és fáradságot nem kímélve, főiskolás ifjúságunk boldogu­lásának érdekében minden szlovákiai és kárpátaljai magyar tegye meg kötelességét. — Az egyesület célja az elszegényedett tár­sadalmunkból származó magyar fiuk támo­gatása, hogy fölébredjen önbizalmuk, hogy lehetőleg szabad és független életpályákon helyezkedjenek el és önerejükre támaszkod­va a magyar faj és kultúra, valamint a ke­resztény világnézet zászlóvivői legyenek. Az elnöki megnyitó után Janson Jenő, az egyesület gondnoka fölolvasta Bárczy Osz­kárnak, a Csehszlovákiai Magyar Testne­velő Szövetség elnökének üdvözlő táviratát. Majd beszámolt az egyesület működéséről. Kiemelte, hogy múlt év óta két munkabizott­ság működik az egyesület keretén belül: gaz­dasági és kulturális munkabizottság, amely­ben az ifjúság is helyet kapott A taggyüj­­tést körlevelek szétküldésével végezték és sikerült tetemesen a tagok számát emelni, azonban még további taggyüjtésre van szükség. Jelentette továbbá, hogy dr. Giíler János tar­­tománygyülési képviselő kitartó és rendsze­res utánjárásának eredményeképen az országos hivatal 20.000 korona segélyt utalt ki elsőizben, egyúttal az országos választmánynak azon elvi határozatát kö­zölték az elnökséggel, hogy a jövőben a magyar főiskolások az országos hivatal ösztöndiját a Mensa Academica Egyesü­leten keresztül kérhetik és az országos hivatal az ösztöndíjakat az egyesületnek utalja ki. Ugyancsak kilátásba van helyezve az állami támogatás is. Az első szemeszterben Brünnben 10 teljes Bangha: fi kereszt eszméit sokan kiforgatják golgotái jellegéből Lelkesen ünnepelték a 25 éves BUDAPEST* — Az Országos Pázmány Egyesület abból az alkalomból, hogy a Magyar Kultúra az idén 25. évfolyamába lépett, a Szent Gellért-szállóban ünnepi vacsorát rendezett a lap megalapítója és annak megalapítása óta fő­­szerkesztője: Bangha Béla S. J. tiszteletére. Az ünnepi vacsorán háromszázan vettek részt a ka­tolikus politikai, társadalmi és közéleti előkelő­ségek közük Az ünnepi 'beszédet dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök mondotta. — Huszonöt év Magyar Kultúra ■— mondotta többek között -— egy darab magyar történelem. Nem az, amely a reklámtáblákról ordít, hanem az a lelki átalakulás, amely a századeleji és a mai nemzedék között lepergett. Akkor értetlen­ség és érdektelenség a kereszténységgel, főleg pedig a katolikummal mint valami egzotikummal szemben, ma pedig hatalmas közvélemény, amely minden opportunizmus dacára, érzi és vallja, hogy a 2000 éves jogfolytonosságban van csak erő és a példátlan válságból menedék. Ezért az átalakulásért sokaknak jár elismerés, de a tollal végzett, eléggé meg nem becsülhető szolgálat érdeme, a kezdeményezés és frontát­törés jogán kétségkívül a Magyar Kultúráé és Bangha Béláé. — Az a siker, amelyet Bangha Béla és az ő gárdája elért, annak is tulajdonítható, hogy oly stilszerüséggel dolgozott, amellyel egyedül volna szabad mindig a katolikus és szent ügyet szolgálni. Bangha Béla és a Magyar Kultúra mindig tisztában volt azzal, hogy csak emelke­dett lélekkel, kötelességtudattal szabad szolgálni oly ideális cél szolgálatában álló szellemi helyet, mint a Magyar Kultúra. A siker biztosítása volt az is, hogy Bangha Béla a tollat mindig azzal az emelke­dett tudattal forgatta, hogy megértéssel tar­tozik minden gondolattal, nemes irányzattal és célkitűzéssel szemben. Elfogult sohasem volt. Tudta, mivel tartozik an­nak az álláspontnak, amelyet képvisel, de azért mindig volt benne annyi emelkedett gondolko­zás, hogy ellenfelében megbecsülte a jóhiszemű­séget és mindig szolgálatában állott annak a ke­resztényi humanizmusnak, amelynek stíljét, ér­tékességét, teljességét reklamálnunk és érvényre juttatnunk kell, ha a müveit nemzetek sorában helyet akarunk foglalni. Glattfelder püspök nagyhatású beszéde után dr. Hindy Zoltán, az egyesület ügyvezető-alel­nöke olvasta fel Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözlő levelét. Baranyai Jusztin egyetemi ta­nár az alapítók nevében köszöntötte a jubiláló Magyar Kultúra föszerkesztfijét lapot és főszerkesztőjét,- Preszly Elemér főispán az olvasók, Szendy Károly a főváros 'közön­sége, Baranyay Lajos prelátus, a Központi Saj­­tóvállalat, dr. Tóth László főszerkesztő a kato­likus újságírók és irók és a nemzetközi kato­likus újságírók üdvözletét tolmácsolta. Az üdvözlésekre Bangha Béla felelt. A kereszt eszméit •— úgymond — sókan elpolitizálják, el­cukrozzák, elalkudják, kiforgatják golgotái jel­legéből, megfosztják Krisztustól. Ezekre az esz­mékre, amelyeket a Magyar Kultúra 25 éven át propagált, különösein az eljövendő válságos időkben lesz nagy szükség, amikor — mint előre­látható — a gondolatbrufsalizálás, a gondolatoknak anyag­ként való kezelése, az emberi szellemeknek gőzhengerek alá fektetése fog bekövetkezni, amikor a hatalomra jutottak alattvalóik lelkét is meg akarják hódítani. P. Bangha mélyhatásu beszéde végén a fiatal írókhoz, eszme termelőkhöz fordult, aíkiket fi­gyelmeztetett arra, hogy olyan idők elé nézünk, amelytől a korosabb nemzedék bizonyos fokig megretten és meg­riad. — Ifjú munkatársaik, jövő nemzedékek és jö­vő ígéretek, — úgymond, — ha szabad az idős­nek a bátorító példaként a maga esetére mutat­ni, azt mondom, mi is nehéz viszonyok között kezdtük harcunkat. És mi mégis megkíséreltük és meg mertük kísérelni és tudtuk, hogy győzni fogunk, ha nem Is mindenütt és minden ponton, mert vannak bevehetetlen várak és szivek. Tud­tuk, hogy velünk van az Ur. Felséges tudat, fiatal magyar toHforga­­tók, a magyar kultúra jövő csatlósai, felséges tudat, hogy az ember nem ön­magáért és a maga kis elgondolásáért van, hanem érzi és tudja, hogy a Magasság belinek kedvéért, aki egy magasabb misszió alatt lel­kesíti, viszi előre. Felséges érzés olyan Credo mellett küzdeni, amely az esztétika, a higiénia s a népegészség terén is a legmagasabb, a kul­túra és szociális egyensúly terén az egyetlen biztos kibontakozás Ígéreteit hordja magában. Felséges dolog ott küzdeni, ahol az ember Krisztust érzi maga fölött , maga mögött és a maga szivében. Hosszantartó lelkes taps kísérte P. Bangha beszédét. A jelenlevők ismét felálltak és perce­kig ünnepelték a Magyar Kultúrát. Bangha Bé­lát és munkatársait. és 12 fél, Pozsonyban 25 teljes és 27 fél, Prágában 64 teljes és 32 fél menzasegélyt utalt ki az egyesület Dr. Fleischmann Gyula az egyesület kulturális tevékenységéről számolt be, ki­emelve a vihnyei munkatábornak és a CsMASz kassai kongresszusának jelentősé­gét. Törekvésünk az, hogy az ifjúság és az idősebb nemzedék között a szoros együtt­működést kifejlesszük. Fleischmann Gyula biztosította az ifjúságot arról, hogy az idősebb nemzedék az ifjúság szellemi fejlődését figyelemmel kiséri és szabad fejlődésének nem vet gátat, hanem jóta­nácsokkal mint segítőtárs áll az ifjúság mellett A jövőben az ifjúság intenzivebb kulturális és tudományos munkálkodásának elősegítése céljából pályatételeket óhajt kiírni a Mensa Académica Egyesület és erre a célra április elseje előtt máris 4500 korona értékben hat pályadijat fog kiírni 1938 október 1-i határidővel. Koczor Gyula indítványára az egyesület el­határozta, hogy a pályatételeket kiterjeszti a gyakorlati, gazdasági, technikai és orvosi kérdésekre is. Janson Jenő ismertette a zárszámadásokat, majd az ellenőrző bizottság nevében dr. Kozma Ferenc tette meg jelentését, mire a közgyűlés a fölmentvényt megadta. Koczor Gyula indítványozza, hogy az egyesület dol­gozzon ki szabályzatot, amely a menzasegélyek élvezőire kötelezővé te­szi a Mensa Academica Egyesülettel szemben a tagságot legalább öt évre és a segély visszafizetését, mihelyt a segélyt­­élvező állásba kerül és e kötelezettségének eleget tehet* Lehetetlen állapot ugyanis az, hogy az ifjú­ság kívánságokkal lép föl s mihelyt kikerül az életbe, megfeledkezik arról a kötelességé-'1 ről, hogy az intézmény további fönnmaradá­sának biztosításához a maga filléreivel hoz­zájáruljon. A közgyűlés Koczor Gyula indít­ványát helyesléssel fogadta el és az indít­ványt Janson Jenő következő javaslataihoz kapcsolta. X* Kívánatos és szükséges Pozsonyban a magyar főiskolás ifjúság számára megfelelő internátus létesítése, amely egyúttal menza is volna azon főiskolások számára, akik nem laknak az internátusbán. A részletes javas­lat kidolgozását a gazdasági munkabizott­ságra bízza. 2. A menzasegélyek visszafizetésének mó­dozatait és az egyesületi tagságot a menza­segélyek élvezőire nézve kötelezővé kívánja tenni és a föltételek kidolgozására ugyan­csak a gazdasági munkabizottságot kéri megbízni, 3. Javasolja, hogy kölcsönsegélyalapot lé­tesítsen az egyesület, amely a szorgalmas és jóelőmenetelü főiskolásoknak vizsgadijra vagy más tanulmányi célra gyorskölcsönt nyújt. 4. Szükséges, hogy magyar főiskolás ifjú­ságunk megismerje a szlovákiai és kárpát­aljai magyar nyelvterületen lakó magyarok életét, elsősorban a magyar falvakat. Ezért lehetővé kell tenni a magyar ifjúság számára a belföldi tanulmányutakat, hogy az ifjúság megismerve a falut, a népmentő munkára fölkészülhessen* 5. A kongresszusok és a nyári munkástá­borok rendszerét továbbra is fönntartani ja­vasolja. E javaslatokat a közgyűlés elfogadta és a beterjesztett költségvetésben a javaslatok céljaira fölvett összegeket teljes egészében jóváhagyta. A közgyűlés ezután elfogadta az igazga­tóválasztmány által elfogadott ügyrendet, amely tulajdonképen az alapszabályok ki­egészítő része. A közgyűlés berekesztése előtt Gettmann Antal, a brünni „Corvinia” ifjúsági egyesü­let elnöke és Rohringer Béla, a prágai MÁK ifjúsága nevében mondottak hálás köszöne­tét a Mensa Academica Egyesület vezetősé­gének, amely szeretettel és megértéssel ka­rolta föl a csehszlovákiai magyar főiskolás ifjúságot. Hangoztatták, hogy az ifjúság há­láját majd tettekkel fogja bebizonyítani. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom