Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-22 / 43. (4486.) szám

1938 február 22, kedd. towm-Mac&ar-hirlap Népszavazás Romániában Az ul alkotmányról dönt a népszavazás - Királyi kiáltvány jelenti be az uj alkotmányt — Bűnténynek számit a korrupció — Egyenjogúság a nemzeti kisebbségeknek? BUKAREST, — Vasárnap kihirdették a legutóbbi koronatanács által kidolgozott uj alkotmányt. Az uj alkotmányról a február 24-én tartandó általános népszóvázáé fog dönteni. A szavazás nyilt lesz és külön lis­tára veezlk fel a nem-mel és küllőn az igen­nel szavazókat. Az uj alkotmány kihirdetésével egyide­jűleg Károly király kiáltványt intézett a néphez. A kiáltvány a következő: A király kiáltványa , Egyetlen gond: népem szeretete és egyetlen óhaj: Románia java vezérel uta­mon. A haza megmentése számomra az egyetlen parancs, amely irányit engem a lelki nyugtalanság mostani aggasztó napjai­ban. A parancsnak engedelmeskedve uj al­kotmányt dolgoztunk ki és azt ezennel be­mutatjuk népünknek. Az uj alkotmány hi­vatva lesz arra, hogy szilárdabb és igaz­ságosabb alapokra helyezze államunkat és a közéletet biztosabb és egészségesebb útra terelje. Az uj alkotmány határozottan ki­nyilvánítja a román nép elsőbbségét, azon népét, amely áldozathozásával megterem­­tette nemzeti államunkat. Jobban megálla­pítja és megvilágítja ez az alkotmány a polgárok jogait és kötelességeit és növeli a tekintélyt és megerősíti a kormány függet­lenségét. Leszállítja a képviselők és szená­torok számát. A földművesek, munkások, intdlektuáli3ok és más vezető tényezők vi­lágosabb képviseletét biztosítja az ország parlamentjében. Biztosítékot nyújt cs szigo­rúbb összeférhetetlenséget állapit meg a parlament tagjai számára. Az orezág közhi­­vatalz:okait megóvja a politikai harcok ve­szedelmes következményeitől, szigorú bün­tetéseket tartalmaz a bűntettesekre, különö­sen azokra, akik a közvagyont és a köz­pénzeket pazarolják. Ez mától fogva bűn­ténynek számit. Az alkotmány minden más- S fajú népnek egyenjogúságot biztosit, amely népek évszázadok óta az egyesített román területen élnek. A román nép jövőjére néz­ve életetadó napon népem jóváhagyásának vetem alá ezt az alkotmányt. Az yj alkotmány alapolve: Románia a románkká! A hétfőre virradó éjszaka közzétett uj ro­mán alkotmány egészen uj és az eddigiektől tel­jesen eltérő intézkedést tartalmaz. Az uj alkot­mány az etnikai román elem elsőbbségét dombo­rítja ki és a „Románia a románoké'* elv végig­vonul az egész alkotmányon. Az uj alkotmány főbb rendelkezésed a következők: Vallási különbség és népi származási különb­ségre való teíkintet nélkül minden román állam­polgár köteles a haza védelmét szolgálni. — A J törvény előtt minden román állampolgár egyen- | lő, tekintet nélkül népi származáséra és valló- jj Sára. — Oszíálykülönbséget az uj alkotmány jj nem ismer. — Az alkotmány hetedik szakasza megtiltja, hogy az államforma megváltoztatását, mások vagyonának felosztását és osztályharcot Írásban vagy szóban bármely román állampol­gár hirdessen, — A nyolcadik szakasz értelmé­ben tilos a lelkészeknek, hogy lelki hatalmukat politikai szolgálatba állt teák és hogy 9 templom­ban vagy templomon kívül politizáljanak. Tilos politikai gyűlések vallási alapon való létrehozá­sa. — A törvény által előirt esetek kivételével esküt senkinek sem szabad kivenni. kimondja, hogy a nők is választók és vá­laszthatók. Az eddigi 21 éves választói kor­határt az uj alkotmány 30 évre emeli fel. Ez utóbbi rendelkezés különösen a vasgárda ellen irányuk Zelea Codreanu hívei tudvalevő­leg főleg a fiatal korosztályból kerülnek ki, A szenátus összetétele A képviselők mandátumának időtartama hat év. A szenátus összetételére vonatkozólag az uj alkotmány kimondja, hogy a szenátus a király által kinevezendő szenátorokból, a jog szerinti szenátorokból és a választott szenátorokból ala­kul. A választásra vonatkozólag külön törvény intézkedik. Az alkotmány azonban itt is elvként mondja ki a nők választhatóságát és választó­jogát. A szenátus mandátumának időtartama ki­lenc év. Jog szerinti szenátorok a vallásfeleke­zetek képviselői, ha híveik száma a 200.000-et meghaladja. Jog szerinti szenátorok továbbá azok, akiknek a jogát az uj alkotmány kihir­detéséig elismerték. A 97-ik szakasz végül kimondja, hogy az al­kotmányt csalt a király kezdeményezésére lehet részben vagy egészben felülvizsgálás, illetve mó­dosítás alá venni. Talárosai nem vesz részt a Balkán-konferencián BELGRÁD. — Belgrádi lapjelentések szerint Tatarescu román külügyminiszter belgrádi láto­gatását az utolsó pillanatban lemondották. Tata­rescu nem megy el a balkánszövetség külügymi­nisztereinek ankarai konferenciájára sem, holott eredetileg úgy volt, hogy Belgrádban megláto­gatja Szíojadinovics miniszterelnököt és vele együtt utazik Athénen át Ankarába a balkánszö­­veíság értekezletére. A román külügyminiszter most értesítette a jugoszláv és török kormányt, hogy fontos hivatali ügyek miatt egyelőre nem hagyhatja el Bukarestet. Romániát az ankarai értekezleten Petrescu Comnen külügyi államtit­kár, volt berlini követ fogja képviselni. Belgrádi beavatott körökben úgy tudják, hogy Tatarescu utazásának lemondása a román belpolitikai ese­ményekkel függ össze. Tatarescu feltétlen otthos akar lenni az uj román alkotmány fölötti nép­szavazásnál. A halálbüntetés bevezetése A 15. szakasz a halálbüntetés bevezetéséről Intézkedik. A halálbüntetés háború esetén auto­matikusan életbelép a katonai büntető törvény­­könyv által meghaiározandó esetekben. Béké­ben is bevezethető a halálbüntetés, ha a minisz­tertanács azt elhatározza. Halállal büntetendők a király, a királyi család tagjai, külföldi álla­mok fejei, valamint az állami méltóságok ellen elkövetett merényleteik tettesei, ha a merénylet ez utóbbiak ellen állami méltóságukkal kapcso­latban történt. Halálbüntetés mondható ki a rab­lógyilkosokra és a politikai merényletek tette­seire. Nem lehet kimondani a magánjavak elkobzá­­cát, kivéve hazaárulás vagy közpénzek ebikkasz­­tása esetén. A magánbirtokokat csak közszük­ségleti célokra lehet kisajátítani és ezeket a köz­szükségleti célokat az alkotmány taxatíve fel­sorolja. — Az uj alkotmány kimondja, hogy a föld mélyének kincsei az államot illetik, de a föld birtokosai ötvenszázalékos részesedést kap­nak. Rendi országgyűlés A román elem elsőbbségét különösen a 27. szakasz domborítja ki. Ez kimondja, hogy a közhivatalok betöltésénél feltétlenül figyelembe kell venni a román nép többségi és államalkotó jellegét. Egyébként idegen állampolgárok nem lehetnek közhivatalok vezetői, kivéve a törvény által megállapí­tandó bizonyos eseteket. Kimondja az uj alkotmány, hogy vidéki ingatlant csak román állampolgárok sze­rezhetnek. Az országgyűlést az uj alkotmány rendi alapokra helyezi. Kimondja, hogy a képvi­­selőház és szenátus tagjai csak olyan egyé­nek lehetnek, akik ténylegesen gyakorolják a következő foglalkozásokat: mezőgazda­­rági vagy bármely fizikai munkát, kereske­delmet, ipart és értelmiségi foglalkozást. A választás titkos és kötelező. A képviselők és szenátorok számát külön törvény fogja megállapítani. Az uj alkotmány azonban Darányi nagyjelentátégü tárgyalásai a pénzügyminiszterrel és a Nemzeti Bank elnökével BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A Reggeli Újság jelentése sze­rint Darányi Kálmán miniszterelnök szom­baton délben nagyfontosságu pénzügyi ta­nácskozásokat kezdett Imrédy Bélával, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, majd Fa­­binyi Tihamér pénzügyminiszterrel. A ta­nácskozásokat, amelyekbe bevonták Keresz­­tes-Fischer Ferenc volt belügyminisztert, a Pénzintézeti Központ elnökét is, vasárnap délelőtt folytatták. Politikai körökben rend­kívül nagyjelentőségűnek tartják ezeket a tanácskozásokat. Hogy miről tárgyalt a ma­gyar miniszterelnök a magyarországi pénz­ügyi élet vezetőivel, arról nem szivárgott ki eddig semmi. Cseh lap a magyar fegyver­kezési egyenjogúságról PRÁGA. — A hétfői cseh sajtó egybe­hangzóan jelenti, hogy Budapesten e hét fo­lyamán szenzációs politikai döntés várható. A Telegraf cimü délutáni lap azt írja, hogy kedden, február 22-én 11 órára összehívták a magyar képviselőház hadügyi bizottságát. A bizottság tárgyalásának napirendjén csu­pán egy pont szerepel: részletes jelentés a nemzetvédelemről. Általános az a nézet — írja a lap —, hogy Magyarország holnap vagy a legközelebbi napokban kimondja katonai egyenjogúsá­gát és egyoldalulag hatályon kívül helyezi a trianoni békeszerződés megfelelő rendel­kezéseit Ha ez tényleg megtörténik — jegyzi meg a Telegraf —, az nem lesz egyéb, mint egy­szerű formalitás és jogi alátámasztása a tényleges helyzetnek. Magyarország — mint ismeretes — már hosszabb ideje fegyverke­zik. A teljes és széleskörű fölfegyverkezés­hez azonban hiányzik Magyarországnak a megfelelő anyagi erő és ezt nagy belső köl­­cön utján akarja előteremteni. A kölcsön 200 millió pengőre rúgna s azt már most ta­vasszal ki fogják írni. A pozsonyi esküdtbiróság tavaszi ciklusának első ítélete: kétévi legyház A véres vizheteti táncmulatság az esküdtszék előtt POZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) Hétfő délelőtt kezdődött a pozsonyi kerületi bíróságon az esküdtszéki ciklus, amely március 14-ig tart. Az első ügy Hergoth Jó­zsef 27 éves budapesti születésű, vizkeleti gazdalegény szándékos emberölési bünpere volt. Az esküdtbiróság elnöke dr. Okályi Géza volt, mig a vádhatóságot dr. Kostka államügyész képviselte. Nyolc tanút idéz­többizben, mintha csak ki akarta volna pró­bálni. Utána bement a helyiségbe és a konyha aj tónál álló Vágó István falubeli legényre támadt, akinek a bicskával a nyakába szúrt. Át­vágta az ütőeret és a szerencsétlen Vágó a helyszínen meghalt. Az államügyészség a BTK 279. §-ába ütköző szándékos em­berölés büntette miatt emelt ellene vádat. tek be a tárgyalásra. A vádirat szerint múlt év május 10-én Vizkeleten táncmu- A vizsgálat során és ma is azzal védekezett. latság volt a fogyasztási szövetkezet ven­déglőjében, amelyen résztvett a vádlott Hergoth József is. Ugylátsziik, kissé felön­tött a garatra, mert a korcsma udvarán elő­húzta zsebkését és egy fatönkbe szúrt vele hogy jogos önvédelemből cselekedett, mert Vágó rátámadt és meg akarta őt bicskázni. A vád koronatanúja egy Kosza József ne­vű legény, aki hallotta, amint a vádlott a tett után ezt mondotta: „Meghalt. Márkét évvel ezelőtt meg akartam tenni." Az eskíid'íibiróság tárgyalása iránt nagy volt az érdeklődés. A vádlott kihallgatásakor azzal védekezett, hogy önvédelemből cselekedett, mert a megölt Vágó István rá támadt és meg akarta szur­kaiul Azt elismerte, hogy két évig haragos viszonyban volt az áldozattal egy leány miatt. Kihallgatták a falu biráját és az áldozat test­­véröccsét, Vágó Pált is. Valamennyien részlete­sen elmondták a kritikus este eseményeit. Ami­kor a tárgyalást vezető Okályi elnök megkér­dezi Vágó Páltól, hogy haragszik-e a vádlottra, a tanú így felel: — Haragszom még mindig, de ha rendesen megbüntetik őt az urak , akkor megbocsátok neki. Délután két órakor már a perbeszédekre ke­rült a sor, Kostka állam ügyész magyar vádbe­szédéiben szándékos emberölés miatt kéri a vád­lott súlyos megbüntetését, viszont dr. Virsik vé­dőügyvéd az enyhítő körülményeket sorolta feL Délután öt órakor hirdette ki az esküdtszék az ítéletet. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján Her­­got Józsefet hétévi fegyházra Ítélte el a büntető törvénykönyv 299. paragrafusába üt­köző szándékos emberölés bűntettéért, de figye­lembe vette a 92. enyhítő szakaszt is. A vádlott és az államügyész háromnapl gon­dolkodási időt kért Kedden Idlbeck Mátyásnak, a domkappeli mostohának gyilkossági, szerdán pedig Móri­­vek Vendel vámosujfalusi gazda hitvesgyilkos­­sági bünperét tárgyalják. A kitűzött bünperek közül hat ügyben folyik magyar nyelven a tár­gyalás, miután a vádlottak magyar vidékről va­lók. Fetsőnyitrán árvizei okozott a hirtelen olvadás PRIVIGYE. — (Saját tudósitónktól.) Az eny­he időjárás következtében az utóbbi napokban a hegyekben hirtelen olvadás lépett föl é6 az alá­zuhanó víztömegek veszedelmesen megárasztották a felsőnyitrai folyókat és patakokat. A Nyitra­­folyó több helyen kiöntött medréből és elöntötte az árterületeket. Németpróna és Tuzsina közsé­gek közt hatalmas területek kerültek viz alá. Ne­­meskosztolány mellett a megáradt folyó egész a vasúti töltésig hatolt el. A legnagyobb veszély újból Tapolcsány környékén fenyeget, mert itt torkolik a Nyitra-folyóba a megduzzadt Bebrava. Kórós községnél az áradat nagy pusztításokat végez és a közeli lakóházakat is veszélyezteti. Bossánynál a megáradt Nyitra elöntötte a futball­­pályát. A Rudnó völgyében a viz benyomult a part mentén álló lakóházakba, úgyhogy a Lakók­nak ki kellett költözködni. Mivel a hegyekben még mindig nagymennyiségű hó van, a lakosság attól tart, hogy az árviz katasztrófálisabb méreteket fog ölteni, mint az elmúlt év tavaszán, amikor az ár felbecsülhetetlen károkat okozott Felsőnyitra vidékén. — EGY NÉMET EMIGRÁNS-HÁZASPÁR ÖN­GYILKOSSÁGA BUDAPESTEN. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Boxmann Artúr 64 éves volt biztosítási igazgató 47 esztendős fe­leségével közös elhatározással ismeretlen méreg­gel öngyilkosságot kísérelt meg. Az életunt év­tizedeken át Németországban élt s ott nagy va­gyont gyűjtött Az árja-paragrafus miatt család­jával el kellett hagynia Németországot s nemré­giben Budapesten telepedett meg. Az idős ember uj helyzetébe nem tudott beletörődni s efeletti elkeseredésében kereste a halált. A házastársa­kat súlyos állapotban szállították kórházba. — GYILKOS MERÉNYLET. Nyitráról jelen­tik: Eszméletlen állapotban, beszakitott koponyá­val szállították be a nyitrai kórházba Mészáros Béla nagycétényi gazdafiut. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy koponyaalapi törést és agy­rázkódást szenvedett. Fején egy tompa tárgytól, eredő ütés volt, melyet ismeretlen tettestől ka­pott. A szerencsétlen fiatalember állapota élet­­veszélyes. A csendőrség megindította a nyomo­zást a merénylő kézrekeritése iránt. — ÁLARCOS BETÖRÖSANDA. Nagyszombat­ból jelentik: A nagyszombati járásba tartozó Alsókorompa község lakosait hónapok óta rette­gésben tartotta egy ismeretlen rablóbanda. Az egyik kirabolt gazda, Jarábek János az egyik álarcos banditában Síinek Rudolfot, községbeli munkanélkülit ismerte fel. A csendőrség Jarábek feljelentésére azonnal házkutatást tartott Simek Rudolfnál és megtalálták a különböző lopásokból eredő tárgyakat. Simeket. a csendőröknek rövide­sen sikerült kézrekeriteni. A rabló a határban egy szalmából készült rejtekhelyen bujt el. Si­mek bevallotta, hogy öecsének, Józsefnek, vala­mint barátjának, Godinicsnek társaságában követ­te el a sorozatos rablásokat, igy többek között Klinecky földbirtokosnál, Pallaviciniék kastélyá­ban és Zsák János gazdánál. 5 M KRÉM A ARCVIZ R PÚDER Y SZAPPAN MiaSZCPITI1 ■ LTÜ NTBTI | A SZEPLÖKET, mAjpoltokat, RA N COKAT, PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET Kapható minden szakOzletben! ■nMr—Taurnfc uránom—n

Next

/
Oldalképek
Tartalom