Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-22 / 43. (4486.) szám
Edén ellenérvei Mivel Grandi hétfő délre kívánta az angol választ, gyorsan cselekedni kellett. Edén az angol kormány összehívását kívánta szombat estére. A háromórás vita folyamán a külügyminiszter fölvázolta azokat az érveket, amelyek az olasz kívánság elutasítását támasztják alá. Kifejtette, hogy Anglia nem adhatja föl eddigi népszövetségi politikáját Az olasz föltételek elfogadása Anglia teljes kapitulálását jelenti. Spanyolországgal az olaszok és a németek továbbra is zsarolni fognak. Erkölcsi szempontból Anglia magatartása az olasz kívánságok teljesítése esetén növelné a diktatórikus államok tekintélyét és felbátorítaná őket a további előtörésekre. Edén pénteken délelőtt megígérte az angol alsőháznak, hogy hétfőn nyíltan és világosan leszögezi a brit álláspontot az osztrák és a csehszlovák kérdésben. Az alsóház az angol álláspontot nem hallja meg többé Edén szájából. Az expozé helyett a külügyminiszter hétfőn délután 15 órakor bejelentette lemondását és közölte, hogy politikáját a kormány nem helyeselte, így nem maradhat meg a kabinetiben. Ugyanakkor Chamberlain viszont leszögezte a többség álláspontját Ha gróf Grandi hétfőn vagy kedden megjelenik Chamberlainnél, az angol miniszterelnök megadja beleegyezését a tárgyalásokhoz és az ut szabaddá válik az olasz—angol megegyezés előtt zést sürgették. Most azonban a lakosság aligha sodorja el hasonló vehemenciával Edén ellenségeit, mert közben az idők Hoare-t és Láváit igazolták s Abesszínia soha nem veszett volna el, Hitler nem erősödik meg s a német-olasz-japán szövetség nem jön létre, ha akkor hallgatnak Hoare-ra és Lavalra s megmentik a stresai frontot Az angol lapok nagy része valószínűnek veszi, hogy Chamberlain még nagyobb áldozatokat is hajlandó tenni Németország és Olaszország javára, hogy ezzel stabilizálja az európai rendet s megmentse az európai békét Edén és lord Halifax pályafulása Edén Angliában majdnem példátlan pályafutást futott be. Róbert Anthony Edén ma negyvenegy éves. Huszonhat éves korában képviselő volt, harminckét éves korában külügyi államtitkár, harmincnégy éves korában miniszter és harmincnyolc éves korában külügyminiszter. Siker soha sem koszoruzta Edén külpolitikai tevékenységét. Edén az ellenzék élére áll? Chamberlain mindent elkövetett, hogy Edent elhatározása megváltoztatására bírja, mert tudja, hogy az angol közvélemény nagyrésze Edén mögött áll. Vasárnap dél óta állandóan kérte Edent, hogy maradjon. Vasárnap este legalább azt akarta elérni a miniszterelnök, hogy a szakítás okait ne hozzák nyilvánosságra és Edén egészségi állapotát jelöljék meg, mint a lemondás okát. A külügyminiszter azonban követelte, hogy a kormány mindent őszintén tárjon föl és az angol közvélemény tájékozva legyen távozásának igazi hátteréről. így került sor Edén és Chamberlain nagyjelentőségű leveleinek megírására és az alsóházi nyilatkozatokra. Az angol külpolitika további fejlődése Edén magatartásától függ. A Daily Mail szerint a külügyminiszter háromhónapos világköríili utat tesz s ezalatt kikapcsolódik a politikából. De ha nem igy történik és Edén az elégedetlenek élére áll, akkor nem lehetetlen, hogy a konzervatív párton belül szakadás történik és a párt fiatal demokratikus szárnya Edén mögé áll s esetleg egyesül a munkáspárti ellenzékkel is. Ebben az esetben az uj választások kiírása sincsen kizárva és a kormány lemondása. Kritikus pillanatok A válság aligha törhetett volna ki kedvezőtlenebb pillanatban, Hat órával előbb a német kancellár a legmaróbb gúnnyal fölényesen lekezelte Nagybritánnia külügyminiszterét 8 az angol közvélemény felháborodással kommentálta Hitler fölényeskedő szavait. S ime, hétfőn reggel a brit közvélemény megtudta, hogy Edén megbukott Leheleden nem összefüggést látni Hitler beszéde és Edén lemondása között s az angol közvélemény nem igen tűri el az ilyen „összefüggéseket". Nem csoda, hogy a baloldali angol közvélemény nagy tüntetést rendezett a Downing-streeten Edén mellett. A tömeg szombaton este éltette Edent és az Olaszországgal kötendő paktum ellen nyilatkozott s azt kívánta, hogy Angiin szakítson a fasizmussal. Természetesen nem valószínű, hogy az angol munkáspárti ellenzék tüntetése befolyásolja Chamberlain elhatározását, mert a konzervatív többség egyelőre szilárdan mögötte áll Edén lemondásával kapcsolatban a párisi kormány is minisztertanácsot tartott és foglalkozott a helyzettel. A francia miniszterek vasárnap késő este gyűltek össze és rendkívül nagy aggodalommal kommentálták az angol eseményeket. Amikor 1935 tél elején Sir Samud Hoare néhány héttel az angol „népszövetségi választások" után a népszövetségi dv feladását követelte és a Rómával való megegyezést, a közvélemény Franciaországban és Angliában is elsodorta azokat a politikusokat, akik a megegyeNépszövetségi politikája nem hozta meg azokat a gyümölcsöket, amelyeket vártak tőle és az Olaszország elleni szankciók teljes csődöt mondtak. A japán-kínai háború ugyancsak az angol külpolitika gyengeségét tárta föl s a nyugatázsiei és északafrikai olasz propaganda veszélyeztetik a brit világbirodalom gyarmatait is. Viscount Cranborne, aki Edéiméi együtt lemond, előkelő angol családból származik s ma negyvennégy éves. 1929 óta konzervatív képviselő és 1935 óta államtitkár. Lord Halifax a jövő embere, ma 56 éves és 1921-ben lépett először az angol kormányba mint gyarmatügyi államtitkár. Akkor még Mr. Wocdnak hívták. 1924-ben földművelésügyi miniszter lett, majd egy évvel később báró Irwing néven nemesi rangra emelték és Indiába került, ahol 1931-ig alkirály volt. 1932-ben közoktatásügyi miniszter, 1935-ben hadügyminiszter. Apjának halála után felvette a lord Halifax nevet s amikor kikerült a hadügyminisztériumból, a főpecséíőri méltóságot vette át és a felsőház vezetője lett. Németbar'ísága közismert és általános feltűnést keltett az az utazás, amelyet az elmúlt év végért Berlüibe és Serchtesgadenbe tett Hitlerhez, Lord Halifax kinevezése lapok nagy örömmel kommentálják Edén bukását. A Popo’o di Roma cikkének a következei elmet adja; „Chamberlain győzött” Az olasz lapok ugyanakkor szenzációs külsőségek között tálalják fel Hitler beszédét is és azt a történelem egyik legnagyobb eseményének nevezik. Az alsóház történelmi nevezetességű ülése LONDON. — Az angol alsóház hétfőn délután három órakor kezdődött ülése nemcsak Nagybritánnia, hanem az egész világ érdeklődésének középpontjában áll. A hétfő délelőtti London, ugyanúgy, mint az éjszakai város szokatlan aktivitást mutatott Látszott, hogy minden Íerő működésbe jött és a kormány nagyarányú kísérletet tesz a válság enyhítésére. Mindenfelé tárgyalások folynak és nagy körültekintéssel sző végezik meg azokat a kijelentéseket, amelyeket a képviselők és a miniszterek ma a parlamentben tesznek. Chamberlainen és Edenen kívül Cranborne, Churchill és Lloyd George nyilatkoznak és nyilatkozatuk legalább olyan fontos lesz mint a minisztereké. A konzervatív pártban az izgalom óriási Margessan kapitány, a párt főtitkára 48 óráig nem volt otthon és nem aludt. A párt öregebb tagjai a zavaros nemzetközi helyzetben nem szívesen látnák a kcnnánykiizist, de tudják, hogy az elnapolás nem jelent megoldást. ; ___j , | Viszont a konzervatívok balszámya, a liberálisok és a munkáspárt a lehető leghevesebben támadják Chamberlaint és támogatják Edent, akit vezérükként emlegetnek. A miniszterelnök mindenesetre ismertetni fogja külpolitikai programját és igyekszik megnyugtatni a közvéleményt. A különbség Chamberlain és Edén politikája között állítólag nem olyan nagy, mint a benemavatottak gondolják. Az alsóház körül már a déli órákban sok ezer ember gyűlt össze. Edén postája állítólag olyan nagy, hogy a sürgönykihordók egész körmenete áll lakása előtt. Délben közölték, hogy az alsóházban az osztrák kérdésben beadott interpellációkra Sir John Simon felel Grandi küldetése A hétfő délelőtt legnagyobb eseménye kétségtelenül Grandi látogatása Chamberlainnél A miniszterelnök lord Halifax, Edén és Cadogan társaságában fogadta a nagykövetet, akivel háromnegyed óra hosszat tárgyalt. Grandi állítólag az olasz választ hozta el Chamberlainnek. Hitler a világ németiéinek patronusa A nagy berlini betzéd - Ausztria és Csehszlovákia az előtérben- Február negyediké - Gyarmatok » Eddigi eredmények -BERLIN. — Hitler vasárnap háromórás beszédében, amelyet az egész világ lázas feszültséggel várt s amelyet számos külföldi rádió, igy a prágai rádió is közvetített, részletesen foglalkozott a világhelyzettel A pontosan 13 órakor kezdődő beszéd három perccel 16 óra előtt ért véget. A Csehszlovákiát érintő legfontosabb rész az, amely a szudétanémetség helyzetével foglalkozik. Hitler egyébként egyetlen egyszer sem említette meg Csehszlovákia nevét. A kancellár szerint a német birodalom érdeke megkívánja, hogy a határok mögött élő német néptestvéreit is megvédje, mert e német kisebbségek saját erejükből nincsenek abban a helyzetben, hogy jogaikat biztosítsák. Az osztrák kérdés taglalásánál feltűnt, hogy az osztrák függetlenség határozott hangsúlyozása, amit a világ biztosra várt, elmaradt Hitler arról sem szóit, hogy a jövőben nem avatkozik be az osztrák belügyekbe s csak azt hangsúlyozta, hogy Berchíesgaden után Ausztria és Németország között a julius 11-i szerződések alapján nagyarányú politikai, személyi, tárgyi és gazdasági együttműködés kezdődik. A február 4-i változásokról a kancellár csak általánosságban nyilatkozott Beszédének további (szakaszaiban Franciaországijai kapcsolatban kijelentette, hogy Németországnak semmiféle territoriális igénye nincs Franciaországgal szemben. Feltűnt az is, hogy Hitler a nyilatkozatban több helyen élesen polemizált Angliával. A kancellár nyomatékosan aláhúzta a gyarmati követeléseket és bejelentette a végérvényes szakítást a népszövetséggel hithetö. Aki pedig azt mondja, hogy a feszültség megenyhítését lehetetlen erőszak nélkül elérői, az törvényszerűen előidézi a háborút. Amíg Németország ájult és becstelen volt, nem akadályozhatta meg, hogy a határon túli német em|bert üldözzék. De mint ahogy Anglia megvédi érdekeit a világ minden részén, úgy fogja meg-A tízmillió német a határmenti kit országban A beszédnek Csehszlovákiára vonatkozó része a következőképpen hangzik: — Boldogan állapíthatjuk meg, hogy a Németországgal határos legtöbb állammal normális és barátságos viszonyban élünk. Számos európai államban erős törekvés van a valódi semlegesség felé s ezt a törekvést mi őszinte megelégedéssel üdvözöljük. Ugyanakkor azonban látjuk a versaillesi békeszerződések következtében ö»zszehányt európai helyzet fájdalmas következményeit is. A velünk határos államok közül kettőben több mint tízmillió német él Ezek 1886- jg a német nép összességéhez tartoztak és államjogi szövetségben éltek vele, s 1918-ig vállvetve. küzdíek német testvéreikkel Akaratuk ellenére a békeszerződések meggátolják Őket abban, hogy egyesüljenek a birodalommal. Ez magában véve nagyon fájdalmas. Egyről azonban senkinek sem szabad megfeledkeznie, arról hogy a birodalomtól való államjogi elválasztás nem jelentheti a határon kívül élő németek jogainak elvesztését s annak az általános jognak megszűnését, amit önrendelkezési jognak nevezünk s ami mint Wilson 14 pontjának egyike a fegyverszünet egyik ünnepélyes előfeltétele volt* Nem lehet ezeket a jogokat megszüntetni egyszerűen azért, mert csak németiekről van sző. Tartósan elviselhetetlen egy világhatalom szempontjából, hogy tudja, hogy a határon túl olyan népteslvérei élnek, akiket a birodalom iránti egyszerű rokonszenvük miatt Üldöznék és bántalmaznak. A feszültség enyhíthető! — Tudjuk pontosan, hogy Európában lehetetlen olyan határokat vonni, amelyek mindenkit kielégítenek. De némi jóakarattal megteremthetők a kiegyezés feltételei és a feszültség enyvédenl Németország is a jövőben néptestvérd érdekelt. A kancellár a továbbiakban őrömmel állapította meg, hogy a lengyel-német viszony rendeződött annak ellenére, hogy eredetileg a két állam között volt a legnagyobb ellentét. A nagy kiegyezés a birodalom és „Németausztria1* között Az osztrák kérdésről Hitler a következőket mondotta: — Boldog vagyok, hogy bejelenthetem önöknek, hogy az elmúlt napokban újabb megegyezés történt egy olyan országgal, amely 6ok oknál fogva különösen közel áll hozzánk. Nemcsak a közös népiség, hanem a közös bosszú történelem ís összefűzi a birodalmat és Németausztriát. A julius 11-i szerződést megakadályozó nehézségek arra kényszeri tettek, hogy kísérletet tegyünk a félreértések eloszlatására. Ezt azért is kellett tennünk, mert nyilvánvalónak látszott, hogy az clmérgesedett helyzet könnyen rendkívül súlyos katasztrófához vezethet. Ha igy történt volna, az emberek nem tudták volna már megakadályozni azt, amit oktalanság és hanyagság okozott, örömmel állapítom meg, hogy ezek a belátások az osztrák kancellárban is felébredtek, amikor arra kértem, hogy látogasson meg. A tárgyalások eredménye a német-osztrák viszony megenyhülése volt. Elértük, hogy a németosztrák nép nemzeti szocialista módon gondolkozó része az érvényben lévő törvények keretén belül ugyanolyan jogokat élvezzen Ausztriában, mint a többi állampolgár. E megegyezéssel kapcsolatban általános békcakció következik be és a két állam baráti viszonya kimélyül Politikai, személyi, tárgyi és gazdasági együttműködés kezdődik a két ország között s mindez a julius 11-i szerződés keretén belül, mintegy kiegészítve azt. Hitler megköszönte az osztrák kancellárnak, hogy vele együtt megtalálta az utat a kát ország összefogására. A megegyezés az egész német nép érdekében áll, mert mindenki a német néphez tartozik, egyre megy, hogy hol ringott bölcsője, A német gazdasági fellendülés Beszédének elején Hitíer kifejtette, hogy a birodalmi gyűlést eredetileg január 30.-ra akarta összehívni de számos személyes változás és a szükséges politikai tisztulás elérése késleltették nagy beszámoló nyilatkozatának elmondását Ezután Hitler több mint egy óra hosszat vázolta az ötéves nemzeti szocialista uralom eredményeit A külföld semmit sem tett a német közgazdaság érdekében és a birodalom mindent saját erejéből ért el Mindazonáltal a német nemzeti jövedelem 50 százalékkal cmelkeuert holott az életfenntartási index csak négy százalékkal lett nagyobb. Hitíer szembeállította az 1932-es és az 1937*es termelési adatokat, felsorolta a naoy építkezéseket, a szociális intézményeket, a Kultúráiét eseményeit, stb. A német srületések száma az 1932-es 970.000-ről 1934- ben 1,270.000-re emelkedett. Köszönet Blombergnek és Frisseknek A német belpolitikai átalakulások é- a német centralizáció bemutatása után Hití y a had seregre tért át és megállapította, hog a külföld együgyü megjegyzéseivel ellentétben február1 (FOLYTATÁS A 3* OLDAL II. HASABJAN.), 2 francia-olasz front is felújítható és meggátolhatja Németország további expanzióját. Az angol kormány elfogadta Grandi javaslatait, csak Edén tiltkozott ellene. 1938 február 22, kedd-LONDON. — Az angol külügyminisztérium vezetésével ideiglenesen lord Halifaxot bízták neg. Grandi olasz nagykövetet Chamberlain miíiszterelnök ma délelőtt lord Halifax jelenlétében ogadta és hosszantartóan tárgyalt vele. A Rómából érkezett jelentések szerint a déli
