Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-22 / 43. (4486.) szám

1938 február 22, kedd.

TB/;5AlMAGtARHlRLAI>

MT i- v(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA)

az, ami a birodalomban az elmúlt öt év alatt történt, csodája a legszorgalmasabb és a legtehetségesebb európai nép erőösszpontositásának. Mennyivel nehezebb ipart és közgazdaságot fejleszteni ott —- például Németországban ahol már bizonyos telítettség és termelési maximum van, mint ott — például Oroszországban —, ahol még semmi sincs és egy mérhetetlenül gazdag ország szűz erejével valóban amerikai módon lehet invesztálni, szűz bányákat föltárni, s csak kinyújtani a kezet az uccán heverő gazdagság felé. Mennyivel könnyebb az első tiz kilométert megtenni, mint. tegyük föl, egyfolytában menve, az ötödik tizet, pedig Oroszország régi föllendülésekor az első tizet tette meg, a németek most az ötödiket. S azonkívül: orosz eredménybeszámolásokat

régen nem hallunk már. A trockizmus elsodorta a statisztikai adatokat, az orosz termelés nem emelkedik, s a maximális produkció versenyfutásában a nemzeti szocialisták rendszere átvette a vezetést a kommunista rendszertől. — De bennünket nem is a vas- és szénipar, vagy az uj találmányok, az építkezés és az idegenforgalom terén elért eredmények érdekeltek, mint azok, amelyek a szociális haladás útját írták le, s amelynek számadataiból megállapíthattuk, hogy sehol n« m törődnek annyit a kisemberrel, a munkással és a földművessel, mint Németországban, sehol nem javultak ennyire a közegészségügyi, népesedési és életstandardi viszonyok, — ha ezek az adatok tényleg igazak! Mennyit beszéltek az elmúlt évben a francia szociális biztosításról és fizetett munkásszabadságról (egészen a legtöbb francia szociális intézkedés visszavonásáig beszéltek róluk) — s most kitűnik, hogy Németországban régen megvannak és működnek e berendezkedések.

A beszéd politikai részére még visszatérünk. Most csak azt állapítjuk meg, hogy Hitler középeurópai politikájában más módszereket használ, mint eddig. Szó sincs többé erőszakos beavatkozásról, s a fegyverek alkalmazásáról, s ha Hitler valamit el akar érni, bévülről, az egyes országok belpolitikájára gyakorolt nyomással éri el. Ez az a „német nyomás”, amelyről Borsky ir a Národni Politika vasárnapi vezércikkében. A Führer szemmelláthatólag egyre jobban bízik a német dinamikában. Bízik abban, hogy ugyanúgy, mint Ausztriában, vagy némileg Jugoszláviában, az emberek hangulata a többi középeurópai állam belsejében is olymódon alakul át, hogy keresni fogja a megegyezést Németországgal és önként enged a német erőnek, amennyiben teljesíti a békekötés néhány enyhe és hordozható föltételét. Nem véletlen, hogy Hitler élesen szembeszállt a külföldi németellenes sajtóval: ha egyszer e sajtó agitációját sikerül megakadályoznia, könnyebben eléri, hogy más államokkal is a berchtesgadeni megegyezéshez hasonló békét kössön.

Csehszlovák szempontból nehéz ítéletet mondani arról, amit Hitler mondott. S tényleg, a prágai sajtó egyelőre nem is igen igazodik ki a beszédben s miközben csak állandóan arra szólítja fel a közvéleményt, hogy ,,őrizze meg idegeit", bizonyára megvárja Krofta nyilatkozatát s annak irányelvei szerint cselekszik, mert a saját erejéből a mai bizonytalanságban nehezen találja meg a kivezető utat. Hiszen már a beszéd közvetítése a prágai rádióban is olyasmi volt, amit nem igen értett meg. Azt azonban mindenki tudja, hogy a nyilatkozat után Hitler hatványozott mértékben törődni fog a szudétanémetséggel — és ezzel kapcsolatban messzemenően Henlein pártjának segítségére síét.

Mindent számításba véve le kell szögezni, hogy a beszéd következményeit csak napok múlva, Krofta, Schuschnigg, Delbos és Chamberlain beszédei után tekinthetjük át s meg kell várni Edén bukásának hatását is. A sors iróniája, hogy hétfőn délután az angol álsóházban Edén ugyanolyan drámai erejű önigazoló beszéddel vonult le a színről . mint elődje, Hoare, akit Edén buktatott meg. Az elmúlt két év Hoaret igazolta, vájjon az eljövendő évek elégtétéit adnak-e Edennek? Hitler beszédéből és a nyilatkozat reális, de feltételektől függő békeaka- j rásából s abból, hogy Anglia uj külügyminisztere hajlandó a feltételeket teljesíteni, mig Franciaország hallgat, „mintha nem is létezne", arra következtethetünk, hogy az idők ez alkalommal nem fogják Edent igazolni és béke lesz a világon.

((TUDÓSÍTÁS ELI

4-én semmi más nem történt, mint a hadsereg átszervezése és felújítása. Hitler köszönetét mondott Blombcrg tábornagynak, aki egészségügyi okokból visszavonult s ugyanúgy megköszönte a lemondott Friísch tábornoknak is a haza érdekében végzett tevékenységét. Ami történt, a politikai és katonai vezető réteg fiatal elemekkel való felfrissítését jelentette.

— Tudjuk, hogy a jövő a katonai és politikai hatalom erősebb összefogását teszi szükségessé s ezért cselekedtünk igy.

Hitler bejelentette, hogy a német katonai hatalom a jövőben még jobban megerősödik s a birodalom mindent el fog követni, hogy a hadsereg eleget tehessen feladatának.

Gyarmatokat!

A gyarmati kérdésre áttérve Hitler a következőket mondotta:

— Gazdasági helyzetünk rendkívül nehéz, mert több mint 140 ember él egy négyzetkilométeren Németországban. Nem rendelkezünk azokkal a nagy természeti kincsekkel, amivel más népek. A német tér szűkösségén csak a termelés emelésével tudunk segíteni. Pénzünk

A külföldi saj

Franciaországgal szemben Németországnak nincs semmilyen territoriális követelése. Angliával sincsenek ellentétei, kivéve a gyarmati kívánságokat. A nyugati hatalmak együttműködését egyedül a szörnyű sajtóizgatás rontja meg. Ez a háborúra való izgatás a személyes vélemény szabadságának jegyében történik. Hitler szerint a németek nem értik, hogy nem lehetne törvényes eszközökkel megakadályozni a sajtó háborús izgatásait. Ez a sajtóizgatás ugyanis vészé yt jelent a békére. Eddig a németek hallgattak, de a jövőben valódi nemzeti szocialista alapossággal felelni fognak a külföldi izgatásokra. Hitler ezután részletesen idézi a külföldi sajtóban megjelent híreket, amelyek február 4-ről szólották s a leglehetetlencbb adatokat tartalmazták. Általános kacaj között idézi pél-JE A 2. OLDALON.)

semmi mást nem jelent, mint a német ember munkájának kifejezését.

Évről-évre erősebbé válik a gyarmatok visszakövetelése, mert e gyarmatok, amelyek a többi hatalom számára értéktelenek, számunkra az életet jelentik. Kölcsönökkel és hitelekkel senki sem veszi meg tőlünk a gyarmatok visszakövetelésének jogát. Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, de már itt kijelentem, hogy nem bízom semmiféle konferenciában. A német nép természetes kívánságait nem lehet politikai üzletek alapjává tenni.

Hitler e bejelentéssel kapcsolatban megcáfolta azokat a külföldön elterjedt híreket, hogy Németország visszatér a népszövetségbe, amelybe „Stresemann felejthetetlen kancellársága alatt kegyesen felvették". Németország soha nem tér vissza a népszövetségbe, mert nem szándéka az, hogy a népszövetség többségi határozata alapján valahol a világon az igazságtalanság védelmére legyen kénytelen kivonulni. A német nép soha nem avatkozik olyan konfliktusokba, amelyekhez semmi köze. Ha azonban valahol német érdek van veszélyben, akkor a birodalom saját maga teljesíti majd feladatát. Hogy Németország dokumentálja a népszövetséggel való teljes szakítást, Hitler kancellár bejelenti Mandzsúria elismerését is.

izgatás ellen

dául azt a hirt. hogy tizennégy német tábornok február 4-e után Ludcndorff holttestével Pr ágiba szökött és azt, hogy a ravasz Göbbels egy hangot keres Németországban, amely hang hasonlítana Hitler hangjához, mert a kancellár már nem tud beszélni.

A sajtóizgatással kapcsolatban Oroszországról is beszélt s megállapította, hogy Németország legnagyobb ellensége továbbra is a szovjet marad. Hiába mondja Edén, hogy a szovjet nem akar beavatkozni az európai ügyekbe, Sztálin a Pravdában irt levelében nyíltan bejelenti ezt és Hitler kommunistaügyekben inkább hisz Sztálinnak, mint Mr. Edennek.

A prosíata megbetegedéseinek kezelésében a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserüviz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral — gyakran nagyfontosságú szolgálatot tesz azzal, hogy igen könnyű, lágy székletétet biztosit és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát. 25

A nemzetközi sajtókampány veszélyezteti az európai békét s Németország nem felelhet rá másként, mint a német haderő megerősítésével. Február 4-e óta a birodalom a lehető legerélyesebben teszi még erősebbé hadseregét. Konferenciákra nincs szükség, de az európai ügyeket a jövőben a normális diplomáciai jegyzékváltással kell elintézni,

A többi állammal való viszony

Az egyes államokról szólva, Hitler kijelentette, hogy őszintén kívánja Japán győzelmét a Távolkeleten, mert e gj/őzelemmel Japán a bolsevizmustól menti meg Európát. Egyébként azonban a birodalom teljesen semleges Távolkeleten és szerinte a harc csak azért törhetett ki ott, mert a kommunista agitátorok Kínát Japán ellen hangolták.

Magyarországot, Jugoszláviát és Bulgáriát Hitler úgy említi meg, mint azokat az államokat, amelyekkel Németország barátságban él. Mussolinit mint századjelentőségü államférfiut üdvözli, aki belátta, hogy mindenütt a németek segítségére keli sietnie, ahol a bolsevizmus elleni harcról van szó. A nemzetiek győzelme Spanyolországban ugyancsak a bolsevizmus gyöngülését jelentené s ezért őszintén kívánja ezt a német birodalom. Berlin nem nézhetné közömbösen a bolsevizmus győzelmét Spanyolországban.

Beszédét Hitler a német nép értékébe és fölemelésébe vetett föltétien hit hangoztatásával fejezte be.

A beszéd hatása Csehszlovákiában

PRAGA. — A csehszlovák rádió Hitler beszédének közvetítését vasárnap délben a következő szavakkal vezette be:

— Húszéves politikai önállóságunk alatt már számos komoly pillanatot átéltünk. Ennek ellenére mindig megtettük kötelességünket, mert tudtuk, hogy munkánk jó munka. Tovább építettük államunkat és Európa egyik legjobb államát teremtettük meg, amelyet a középeurópai térben föl lehet építeni. A nemzetközi helyzet egyre nagyobbodó bonyodalmaival kapcsolatban tudatára ébredtünk annak, hegy helyzetünk rendkívül súlyos, de azt is tudjuk, hogy elődeink Európa ezen exponált helyén egy olyan államot tudtak fenntartani, amelynek neve tizenkét századon át gyakran jóhangzásu volt egész Európában. Ne feledjük el ezt most sem, amikor körülöttünk rendkívül súlyos események történnek. Nemzedékünk sokat tett azért, hogy őseink munkáját eredményesen folytathassuk. Kipróbált vezetőink alatt becsületes munkát végeztünk minden téren. Lelkiismeretünk nyugodt, de szükség van arra, hogy idegeink is nyugodtak legyenek. Nem engedhetjük meg, hogy bárki letéritsen munkánk folytatásának útjáról. Aki ezt megkísérli, nem érhet el eredményt, mert mindent megtettünk biztonságunk érdekében, amit csak megtehettünk. A jelszó ma csak a következő lehet: kitartani, bízni vezetőinkben, nem engedni a kishitűségnek s arra gondolni, hogy eddig még soha, a legnehezebb időkben sem buktunk el.

Az első prágai sajtó-kommentárok

PRAGA. — Hitler beszéde után Prágában senki sem tagadja, hogy a beszéd több éles fordulatot tartalmazott Csehszlovákia ellen annak ellenére, hogy a köztársaság nevét Hitler meg sem említette. Illetékes körök mégis nyugodtan Ítélik meg a helyzetet. Csehszlovákiának nincs mit szégyelnie kisebbségi politikáján, hangoztatja a beszéd első illetékes kommentárja. Németország elégtétellel beszél a lengyelországi németek helyzetéről, de Csehszlovákiában a németek sorsa sokkal jobb, mint Lengyelországban. Hitler a német kisebbségek védőiéként jelentkezik s amennyiben ez a csehszlovák szuverénitásba való beavatkozást jelentené, Csehszlovákia tiltakozna ellene. A kisebbségek ellenőrzése egyedül a népszövetség feladata. Az Ausztriáról szóló részben Csehszlovákiában is nélkülözik az osztrák függetlenség határozott kiemelését. Ezenkívül feltűnést keltett az az élesség, amellyel Hitler Angliáról beszélt.

A prágai hétfői lapok többnyire rövid kommentárral kisérik a német nyilatkozatot* Az agrár Veéer szerint először történt, hogy Németország azt a jogot követeli magának, hogy idegen államok német kisebbségeit megvédhesse és képviselhesse. Ezt a programot a német államfő most hivatalosan proklamálta. Az osztrák események megmutatták, hogyan értelmezi Németország ezt a védelmet. Csehszlovákiáról Hitler nem nyilatkozott közvetlenül, de a csehszlovák sajtó leszögezi, hogy a csehszlovákiai németek kérdését Csehszlovákia csak a saját szuverenitásának megfelelően oldhatja meg.

A Ráírni Noviny szerint Hitler ugyan kijelentette, hogy békét akar, de e kijelentés csak akkor válik hathatóssá, ha Németország nem avatkozik mások belügyeibe.

A Lidové Listy szerint Hitler nyilatkozata annyiban volt meglepetés, mert nem hozott semmi lényeges újat. Hitler kitér a nemzetközi politikai élet fontosabb kérdései elől. Hitler a bolsevista világforradalom ellen harcolt, de nem szabad elfeledkeznie arról, hogy Németország körül számos olyan békés nép él, amely nem aggódik a bolsevizmustól.

A Polední List szerint viszont az keltett meglepetést, hogy Hitler mily fölényesen bánt Angliával. *

A Pondelník megállapítja, hogy Hitler megnevezi Lengyelországot, Jugoszláviát, Magyarországot és Ausztriát, de nem nyilatkozik Csehszlovákiáról. A beszéd legveszedelmesebb része az, ahol Hitler leszögezi, hogy nem fogja tűrni, hogy a kisebbségi németeket felfogásuk miatt bárhol üldözzék. A kancellár kötelessége, hogy konkrétan leszögezze, hogy mit ért ez alatt.

Az A—Zet vitába száll a Národní Politika vasárnapi jóslásával, hogy Németország erős nyomást fog gyakorolni Csehszlovákiára abban az irányban, hogy Prága bontsa fel a Moszkvával való szövetségét. Az A—Zet úgy tudja, hegy ilyen nyomásról szó sem lehet. .Egész sor más kérdés van, amelyben Csehszlovákia szívesen megegyezne Németországgal, ilyen a sajtóbéke, a kölcsönös belpolitikai be nem avatkozás, az ideológiai nézeteltérések kikapcsolása a két állam viszonyából, — ezekről a kérdésekről lesznek rövidesen tárgyalások a két állam közt.

A Národní Politika déli kiadása kiemeli vezércikkében, hogy Hitler nyomatékosan kijelentette, hogy a megujhodott és katonailag erős Németország védelmébe veszi azokat a németeket, akik a saját akaratuk és az önrendelkezési jog ellenére Németország határain kívül kénytelenek élni. A cikk végén a lap hangsúlyozza, hogy a tényeket tudomásul kell venni s Csehszlovákia „nem engedi magát félrctériteni a németekkel való megegyezés utjából".

A cseh szociáldemokraták déli lapja, a Vecerník Práva Lidu a következőképpen jellemzi Prága álláspontját: A csehszlovák politikai körökj ben nyugodtan fogadták Hitler beszédét,

| Amennyiben Hitler beszédében kísérletet tett arra, hogy a német kisebbségünkkel kapcsolatban beavatkozzék belügyeinke, mikor mi a németség problémáját a külföld minden beavatkozása nélkül magunk fogjuk megoldani lojális németjeinkkel egyetértőén, akkor ezt a kísérletet a leghatározottabban visszautasítják,

A Haló Noviny „A csehszlovák rádiót gleichschaltolták?" című cikkében a csehszlovák rádiónak azt a rendelkezését, hogy a Hitler-beszédet közvetítette, a demokrácia elleni merényletnek minősíti s az intézkedést a Beran-féle agrárpárti jobboldali irányzat müvének tulajdonítja.

Bécsi visszhang

BÉCS. — Hivatalos körök egyelőre tartózkodóan ítélik meg Hitler beszédét, mert nem akarják megelőzni Schuschnigg csütörtöki nyilatkozatát. Schuschnigg csütörtökön este beszél. Politikai köröket kellemetlenül érintette, hogy Hitler nem tett ünnepélyes fogadalmat Ausztria függetlensége mellett és nem bélyegezte meg az ausztriai nemzeti szocialisták illegális terrorját. Egyébként azonban örömmel veszik tudomásul, hogy Hitler emlékezett a julius 11-i szerződésre. Nagy feltűnést keltett, hogy Hitler soha sem beszélt „Ausztriáról", hanem mindig „Némeíausztriáról". Mint ismeretes, a Némeíausztria kifejezést 1918-ban teremtették Becsben, amikor a csatlakozási gondolat még a legerősebb volt. Politikailag sokra értékelik azt is, hogy Hitler megdicséri Schuschniggot. A népszavazásra való célzásnak veszik azt a bejelentést, hogy Németország szükségesnek tartja a népek önrendelkezési jogának kinyilvánítását.

Nemzeti szocialista tüntetések Ausztriában

BÉCS. — Hitler beszéde után az osztrák fővárosban sok menet formálódott és a nyilvános helyeken és vendéglőkben hallgató tömegek öszszeverődtek, hogy tüntessenek. Több ezer ember vonult föl az uccákon és Hitlert és Németországot éltette. A német követséget rendőrkordon vette körül, úgyhogy oda nem juthattak el a tüntetők. A rendőrség azonban nem lépett közbe. Felvonulás közben számos zsidóellenes kijelentés hangzott el. A hazafias front tagjai több helyen ellentüntetést rendeztek és Ausztriát és Schuschniggot éltették. A hazafias front egyik házánál súlyosabb összeütközésre került a sor s az osztrák rohamosztagok kénytelenek voltak erőszakkal eltávolítani a benyomuló nemzeti szocialistákat. A munkások a városháza előtt tüntettek Hitler ellen. Kisebb nemzeti szocialista csoportok a késő esti órákig énekeltek és tüntettek Bécs uccáin. Az Operaházban szavalókórusok ünnepelték Hitlert.

Hétfőn este az osztrák nemzeti szocialisták nagy fáklyásmenetet akarnak rendezni a bécsi Ringen Hitler tiszteletére. Számos bécsi házon a kampóskeresztes zászló lobog.

Béccsel egyidejűleg több vidéki városban is tüntettek, igy Linzben, ahol erős rendőrkészültség kergette szét a gyülekezőket. Grácban egyenruhás nemzeti szocialisták szabályos rendszolgálatot létesítettek. Több ezer főnyi tömeg tüntetett a püspöki palota előtt, de összeütközésre nem került sor, mert a rendőrség nem avatkozott be.

3