Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-15 / 37. (4480.) szám

1938 február 1$, Kedd. Mi a nemzet kerete vagyunk — mondotta az egyesült pártról Jaross Undor az ógyallai körzeti gyűlésen - Füssy és Gürtler nagysikerű beszámolója ÓGYALLA. — (Saját tudósítónktól.) Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt ógyallai járási szervezete fébruár 13-án tartotta évi ren­des közgyűlését Jaross Vilmos elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelentek: Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök, Füssy Kálmán szenátor, dr. Gürtler Dénes tartománygyülési képviselő, Kristóff Sándor, a kerület pártigazgatója és Feszthy István helyi pártelnök, Fürst Mik­sa, dr. Gerényi Tibor, Kadek Péter, Pintér Béla, Kurner Ferenc járási pártvezetőkkel az élén a járás valamennyi községi szerve­zetének több száz főnyi kiküldöttei. Jaross Vilmos elnöki beszéde után Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök tartotta meg beszámolóját. Jaross Andor országos pártelnök besiéde Beszédében Jaross az egyesült párt jelen­tőségét méltatta. Rámutatott arra, hogy a köztársaság magyarlakta területe 500—600 kilométer hosszan terül el az állam szélén, az egyes tájak messze esnek egymástól, lakói a közélet és az üzlet emberein kívül, akiknek foglalkozásához tartozik az utazás, alig ismerik egymást. A pártnak a hivatása az, hogy ezeket a vidékeket eszmei alapon összekösse, de ezt csak úgy tudja megvalósítani, — úgymond, — ha megismeri az egyes vidé­kek gondolkodását. Szükség van arra, hogy legyen járási pártközvélemény és legyen országos pártközvélemény, amelybe a vidéki színfoltok beletorkolnak és egységes egésszé formálódnak. Remé­nyük Sándor erdélyi költő mondta a kultú­ráról: Olyan a magyar kulturnép, mint a szivárvány, ha szétbontjuk részeire, meg­látjuk mind a hét színét, de ha összesürit­­jük, egységes egésszé: kell, hogy hófehér tiszta legyen, mint a kristálytiszta vízcsepp hópehely alakjában. így látom én pártunk­ban az egyes vidékek szerepét, mindegyik­nek van egyéni színe, de ha összefogjuk országos erővé, akkor egy szint kell, hogy nyerjünk, mint ahogy a szivárvány is a tiszta hófehér szin szétbontott színeiből áll. A magyar egység ellen — Az érsekujvári zászlóbontás óta több, mint másfél év telt el, — folytatta Jaross. — Azóta valóra vált a magyar egység gon­dolata és állja a harcot. Ellenfeleink nem fukarkodtak az eszközökben, a szétmállasz­­tás tervei nem ismeretlenek előttünk. Embe­rek és szervezetek, amelyeknek céljai nem azonosak a magyar nemzeti erő gyarapodá­sának érdekével, sajtóban, népgyüléseken, bizalmas beszélgetésekben itt-ott szeretnék megbontani a magyarság politikai egységét. A volt keresztényszocialistáknak azt súgják, vigyázzatok, a nemzeti párt „totalitásos” politikája kerekedik fölül, a volt nemzeti pártiaknak: vigyázzatok, a katolikus papok által vezetett keresztényszocialista párt zsebrevágja a nemzeti programot. Nyugdíj­ba megy egy párttisztviselő, aki évek hosszú állampolgársági nehézségein keresztül sem nyeri el állampolgárságát s igy kénytelen nyugdíjaztatását kérni, erről az ellenfél saj­tója nyomban azt írja: ,,Kidobják a nemzeti párti titkárokat!” Az úgynevezett aktiviz­­mus végigjátsza a nagy skálát, egyszer leborulva imádja a csehszlovák pártnagyságokat, máskor kuruc tárogató harsan meg a vezércikkekben és több is­kolát, több jogot, több magyarságot kiván a közéletben. Csak egyben következetes és kitartó: az egyesült párt törekvéseinek ócsárlásában és a kormánypártok minden­kori dicsőítésében. A kisebbségi magyar összetartás evangéliuma Az egyesült párt azonban nyugodtan megy a maga utján, mint minden történelmi erő. Mi a nemzet kerete vagyunk, erőnk s életképességünk nem a párttól függ, amelyet képviselünk, hanem a nemzet erői­től, melyek nem semmisithetők meg soha. Ezért könnyű a dolgunk még akkor is, ami­kor könnyebb fajsúlyú lelkek egy dohány­termelési engedély, vagy a most oly nehe­zen megszerezhető paprikatermelési enge­dély kedvéért egy időre félremasiroznak is a frontunkból. Az egyesült párt megalaku­lása óta hatalmasat fejlődtünk taglétszám­ban, egységes munkavállalásban, általános nemzeti felelősségérzetben s a politikán kí­vül folyó művelődési és gazdasági munka eredményeiben. Hiú lesz minden olyan törekvés, amely ezt a mozgalmat gyöngíteni akarja, vér­szegény lesz minden magyar nevű moz­galom, amely esetleg rajtunk kívül akar érvényesülni. S mikor ezt mondom, nem hitleri totalitást, vagy fasiszta erőszakot gondolok, tisztában vagyok vele, hogy nemzeti kisebbség vagyunk, de éppen a demokrácia jogán szabad ne­künk olyan fegyelmi formát választanunk, amelyet a legcélszerűbbnek tartunk. A poli­tikai fejlődés hozta magával, hogy minden magyar ember egymáshoz sod­ródik, ha gazda, ha iparos, ha munkás, ha hivatal­nok, ha iró, vagy akármi más, mert a hét­köznapok megtanitják az uj magyar evan­géliumra: a magyar sorsteher közösségére. Február 18.-!ka A szónok ezután a hétköznapi élet jelenségeit ismerteti: az egyszerű magyar ember érintkezé­sét a hivatalokkal, ahol nehezen tudja megér­tetni magát. A bíróságoknál legtöbbször szlo­­váknyelvü végzéseket kap, az útépítésnél a helyi munkások és vállalkozók nem érvényesülnek. Ha a békeszerződések kisebbségvédő pontjait betartják, mondja, akkor magyar járási főnök, magyar referensekkel és túlnyomó többségben magyar jegyzőkkel igazgatja ezt a járást, a járás­bíróságon kizárólag magyar emberek hivatalos­kodnak, a jövedékellenőrző hivatal emberei ma­gyarok, magyar postások és magyar vasutasok intézik a forgalmat, a Bajcs és Kürt közt épülő országos utat magyar munkások építik és az anyagot az udvardi, perbetei és kürti gazdák hordanák. Tavaly február 18-án a kormány egy nyilatkozatot tett közzé, amely a német kor­mánypártokkal való megegyezést tartalmazta s itt leszegezte, hogy a jövőben ügyelni fognak, hogy úgy a köz­munkáknál, mint a hivatalokban való alkal­mazásnál törekedni fognak az igazságos kulcs megtartására és a nyelvtörvény rendelkezései­nek is érvényt fognak szerezni. Úgy látszik, erre egy év rövid időnek bizonyult. — Tavaly ilyenkor azt mondtuk, hogy előre nem akarunk ítéletet mondani, csak a szerzett tapasztalatok alapján. Ma már egy év tapaszta­latával vagyunk gazdagabbak. Várunk tehát, de nem lábhoz tett fegyverrel, hanem felkészülve a politikai harcra, hogy jogainknak érvényt tud­junk szerezni. Ha a miniszterelnök ur az ígéretet komolyan gondolja, akikor az ellenzéki harc csak a se­gítségére van arra felé, ahol a sovinizmus aka­dályokat gördít ígéretei megvalósításának út­jába, de ha nem igy volna, eszközünk akkor is csak a harc, Középeurópában az események vagy egy kibé­külés, vagy még nagyobb feszültség felé mutat­nak. A szónok a kiegyezést ajánlja. Úgy látja, hogy a megegyezést keresi a miniszterelnök is, a külügyminiszter már kevésbé. A megegyezés devizája szerinte csak egy lelhet: a jövőben egy nemzet sem akarjon a másik rovására uralkodni. Ahol nemzeti kisebbség van, érvényesíteni kell az egyenjogúságot. Az államot a benne levő nemzetek alkotják, nem egy vaigy két nemzet. Egy ilyen célért való küzdelem becsületes, mert az igazságért való harc tiszteletreméltó. Nem hiszi, hogy Európában józan ember alá nem írná ezt a józan programot. A hatalmas éljenzéssel és tapssal foga­dott beszéd után Dr. Gürtler Dénes tartomány­­gyülési képviseli szimolt be a tartománygyülési képviselők múlt évi munkájáról. Elmondotta, hogy mily fontos szerepet töltenek be a tartománygyülési képviselők, mert a pozsonyi tartománygyü­­lésen nagyon sok kulturális, szociális és gazdasági kérdés kerül elintézés alá, amely a szlovákiai magyarság létérdekeit érinti. Bírálja a kinevezési rendszert, amely lehe­tetlenné teszi a képviselők által képviselt népakarat igazi megnyilvánulását. Az őszi közgyűlésen tíz hatalmas beszéd­ben sorakoztatták fel a magyarság sérel­meit és követeléseit. Tiltakozik az ellen, hogy a Slovenská Liga tiszta magyar községekben szlovák iskolá­kat állíthasson fel s apró ajándékok ígér­getésével a szegényebb magyar lakosság körében lélekhalászatot folytathasson. Kö­veteli, hogy a magyar vidékeken magyar tisztviselő­ket alkalmazzanak, de ne csak magyarul beszélő, hanem magyarul is érző tisztvi­selőket. Tarthatatlan az a helyzet, hogy a magyar Késztesse tevékenységre renyhe beleit! Évekkel fiatalabbikak fogja magát érezni! Bele kilenc méternél hosszabb. Ha ez naponta nem tisztul ki, összegyűlnek a felesleges anya­gok, amelyek a vérkeringést megmérgezik. En­nek következtében kellemetlenül érzi magát, gyakran fejfájást és más fájdalmakat kap és fennáll az a veszély, hogy komoly megbetege­dések származhatnak. Állapota nem javul, ha erőszakosan ható has­hajtószereket vesz be. Vegyen minden reggel „egy kis adag” Kruschen-sót, amely lassan rend­be hozza, és rendszeres működésre készteti beleit. Már az első üveg felénél fogja tapasztalni, hogy mennyire más ember lett; szemei fénye­sek, arcbőre tisztább, járása ruganyos lesz, 10 évvel Eatalabbnak fogja magát érezni és eléri végül a kiváló Kruschen-érzést. gg7g Mosódd lengyel államfő májusban meglátogatja Budapestet A román miniszterelnök és Ciano gráf varsái látogatása Hírek a román kormány újabb átalakításáról ••• VARSÓ. — A lengyel sajtó értesülése szerint Miron Cristea pátriárka a román kormány jelen­legi elnöke májusban hivatalosan meglátogatja Lengyelországot. Ezt a látogatást még akkor ha­tározták el, amikor a pátriárka nem volt Románia miniszterelnöke. Ugyancsak a lengyel lapok je­lentik, hogy Clano gróf olasz külügyminiszter má­jusban háromnapos hivatalos látogatást tesz Var­sóban. Moscicki lengyel elnök májusban hivatalosan meglátogatja Budapestet és visszaadja Horthy kormányzó lengyelországi látogatását. Hollandia elismeri Olasz-Abesszíniát HÁGA. — A holland kormány hivatalos jelentése szerint Hollandia és Olaszország diplomáciai viszo­nyát a közeljövőben alapvetően rendezik. Hubrccht volt bukaresti holland követet római követté nevezik | ki. A követ még februárban átadja Rómában megbízó iratát s ebből az alkalomból Viktor Emánuelt „Olasz királynak és abesszin császárnak" fogja szólítani, azaz Hollandia elismeri Olaszország afrikai hódításait. Franco győzelme az estremadural fronton SALAMANCA. — A nemzetlek hivatalos jelen­tése szerint Franco csapatai az estremadurai fron­ton a serenoi szakaszon meglepetésszerü támadást hajtottak végre és nyolc-tiz kilométerrel vissza­­üzték a kormánycsapatokat. A nemzetiek elfog­lalták azokat a magaslatokat, amelyek a zalamoai szoros fölött uralkodnak. Ezzel hatalmukba kerí­tették az estremadurai front legfontosabb straté­giai pontját és számos községet megszállottak. A kormánycsapatok több száz halottat és foglyot vesztettek. Ellentámadásaikat a nemzetiek vissza­verték. ifjúság hiába végzi el tudományait és az ál­lamnál nem talál elhelyezkedésre. Azután foglalkozott a vetésterületek kor­látozásával keletkezett sérelmekkel, a ga­bonamonopólium és a paprikamonopólium visszásságaival. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Füssy Kálmán szenátor beszámolója következett. Különösen azokkal a sérel­mekkel foglalkozott, amelyeket a földmü­­vesosztálynak kell elszenvednie. Méltány­lást s igazságos eljárást várunk. De nem jobb a helyzete a más foglalko­zású magyarságnak sem. Számarányunk­nak megfelelően 23.400 magyar nemzeti­ségű állami alkalmaztatásra lehetne igé­nyünk, de ezzel szemben a hivatalos sta­tisztika csak 7600 magyar állami alkalma­zottat mutat ki. Csak ezen a ponton mintegy 15 milliót tesz ki havonként a magyarság veszte­sége. Már 18 éve harcol a magyarság jobb jö­vőjének kiküzdéséért, de addig tovább is tántorithatatlanul folytatja az ellenzéki harcot, amig követeléseinket minden vona­lon nem teljesitik. A népszerű szónokot a hallgatóság zajos ovációban részesítette. Végül Jaross Vilmos járási szervezeti el­nök megköszönte a szónokok látogatását s őket a járás egész magyar közönségének további bizalmáról biztosította. Zsindely Ferenc az uj magyar kultusz­államtitkár BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­­jelentése.) Tasnády Nagy András kultuszállam­­titkárt a kormányzó saját kérelmére államtit­kári állásától felmentette és kitűnő szolgálatai­ért teljes elismerését fejezte ki. Tasnády azért mondott le államtitkári állásáról, mert nemrégi­ben választották meg a Nép elnökévé. Helyébe a kultuszminiszter előterjesztésére a kormányzó Zsindely Ferenc magyar királyi kincstári főta­nácsos, országgyűlési képviselőt, a Nép ügyve­zető alelnökét nevezti ki a kultuszminisztérium államtitkárává. Az uj államtitkár Kisvárdán szü­letett 1891-ben. Atyja kúriai biró, a komáromi törvényszék utolsó magyar elnöke volt. Gyer­mekkorát Komáromban töltötte, ott végezte a középiskolát a bencés gimnáziumban. Később jogi diplomát és ügyvédi oklevelet Budapesten szerzett. A háború alatt 1915-bem harctéri szolgálata közben Komárom vármegye szolgabiróvá, 1917-ben pedig vármegyei jegyzővé választotta meg. 1918-ban főispáni titkár és tisiztektibelfi vár­megyei főjegyző lett. 1921-ben a pénzügyminisz­tériumhoz került s mint kiváló pénzügyi és gaz­dasági szakember Prágában és Becsben több ke­reskedelmi és pénzügyi tárgyaláson vetít részt. Az irodalom terén is működött, több verse, novellája és elbeszélése jelent meg. Magyar- Komáxom városa 1931-ben szótöbbséggel, 1935- ben pedig egyhangúlag választotta meg képvise­lőjévé. 1934-ben nevezték ki kincstári főtaná­csossá. Komárom városa díszpolgárává válasz­totta néhány évvel ezelőtt. LEGÚJABB SPORT A PRÁGÁI JEGKORONG­VILÁGBAJNOKSAG HÉTFŐ délutáni eredmények: SVÁJC—LITVÁNIA 15:0 (9:0, 4:0, 2:0). Lapzártakor ANGLIA vezet LETTORSZÁG ellen 2:0 arányban. _____3

Next

/
Oldalképek
Tartalom