Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-13 / 36. (4479.) szám
1938 február 13, vasárnap. t>ra:gai-7V\ag^arhirlai> A román diktatúra berendezkedik Qoga honosságfosztó törvényei érvényben maradnak A kormány kiáltványa a román néphez • „Segítségére leszünk a fölös számú zsidó lakosságnak, hogy uj hazát találjon** • Folytatódik az állampolgárságok fölülvizsgálasa ■ A bukaresti események világvisszhangja m BUKAREST. — Az uj román kormány ma kiáltvánnyal fordult az ország lakossá' gához. — Őfelsége a király bizalma folytán kezünkbe vettük a kormányhatalmat, — mondja egyebek között a kiáltvány. — A pártok korlátái fölött, túl a politikai élet belső, néha túlzott és nagyon káros izgalmain, testvéri kezet nyújtottunk egymásnak, mint jó románok, figyelmen kívül hagyva mindazt, ami szétválaszthat bennünket. A királyi szózatra és az idő parancsszavára hallgatva vesszük át a kormányt. A manifesztum után a kormány újabb hosszabb kiáltványban ismertette részletes programját az ország lakosságával. A program tizennégy pontból áll és alapelvei a következők: Mindenekelőtt az alkotmányos reformok megvalósítását tűzi ki céljául a kormány a román nép életlehetőségeinek megújításával való egyetértésben és gondoskodni fog a közélet erkölcsi nívójának emeléséről. A második pontban a kormány kijelenti, hogy az állami élet minden ágában a nemzeti szellem előmozdítását tartja szem előtt, biztosítva a román népnek azt a jogos helyet, amely megilleti azokat, akik áldozatukkal megalkották Romániát. Anélkül, hogy igazságtalanok kívánnánk lenni a régóta ittlakó kisebbségekkel szemben — szól tovább a kiáltvány —, akik századokkal ezelőtt telepedtek le a mai román határok között, az őslakos románok közé. Az uj kormány éppúgy, mint az előző kormány, föladatának tekinti a háború utáni honosítások fölülvizsgálását. Az uj kormány együtt kíván működni a nemzetközi megegyezések alapján más olyan országokkal, amelyeknek lakói között hasonló zsidó nemzetiségű lakosságfölöslegük van. A kormány segíteni kíván ennek a lakosságnak, hogy megtalálja hazáját, amit saját kijelentései szerint ő maga is óhajt. Az uj kormány föladatának tekinti, hogy gyökeresen kiküszöbölje a közintézményekből a politikát, megszüntesse a túlkapásokat és a közigazgatási élet visszaéléseit. A nyolcadik pont szerint az uj kormány a parasztság és munkásság megerősité ét, életszin vonalának emelését ki vár-ja előmozdítani, a román munka megfelelő támogatásával, hogy a románság minden vállalatnál elfoglalhassa jogos helyét. A kilencedik pont szerint a költségvetés egyensúlyának fenntartása és a pénz értékének megvédése képezi további feladatát a kormánynak. A tizedik pontban nagyobb termelő beruházási munkaíerv megvalósi ását ígéri a kormány a föld kincseinek kihasználására és értékesítésére. A további pontban megígéri a kormány, hogy gondoskodni fog arról, hogy megs ünjön a testvérek közötti izgatás és gyűlöletszitás bomlasztó munkája. A tizenkettedik pon bán a kormány feladatának tűzi ki a legtökéletesebb rend biztositálát. A tizenharmadik pont a hadsereg megerősítését, a hadsereg kellő föhzere’ését említi, mert ez az ország határbiztonságának legfontosabb záloga. A tizennegyedik pontban az uj kormány külpolitikai céljait szögezi le. Külpolitikai szempontból, úgymond, feladatunknak tekintjük országunk hagyományos politikájának fenntartását, amely politikának állandó célja a béke megőrzése és az ország határainak megvédése. Törekedni fogunk minden néppel, főleg szomszédainkkal való kapcsolataink fejlesztésére. Külpolitikánk alapja a népszövetség és a meglevő szövetségi és baráti kapcsolatok, amelyeket még topábbra is meg akarunk erősíteni az általános béke érdekében. A kiáltvány befejező része szerint e pro-1 szüntetését és a románságnak a trón köré gram megvalósítása a belső harcok meg-1 való csoportosulását kívánja. A világ legszigorúbb sajtócenzurája Az uj kormány rendkívül szigorú rendeletét adott ki a sajtócenzurára vonatkozólag. A rendelet tizenkét pontot tartalmaz. Az uj rendelet értelmében a lapok nem közölhetik a pártpolitikusok politikai nyilatkozatait, nem bírálhatják a kormány tevékenységét, nem közölhetnek torzképeket, sem volt politikusok fényképeit, nem bírálhatják egyes miniszterek személyét. Ezenkívül a sajtó nem adhat hirt a királynál várható kihallgatásokról, vagy arról, hogy bizonyos személyek a jövőben belépnek a kormányba. A lapok nem írhatnak honvédelmi kérdéseikről és Butenko esetéről, s csak a hivatalos jelentéseket közölhetik. A rendelet különben kötelezi a lapokat arra, hogy a hivatalos közleményeket közöljék. Csapa tósszpontosKósok LONDON. — A Reuter-iroda bukaresti értesülése szerint pénteken hajnalban gyors és nagyarányú, s egész nap tartó csapatmozdulatok kezdődtek Romániában, főként Beszarábiában. Mértékadó értesülés szerint a csapatok parancsot kaptak arra, hogy tereljék össze a jobb- és baloldali szélsőséges elemeket és akadályozzák meg kilengéseiket. A katonai parancsnokok utasítást kaptak arra, hogy a legnagyobb éberséggel őrködjenek minden négyzetméterterület fölött és kérlelhetetlen szigorral járjanak el a megbízhatatlan elemekkel. Aggodalom Franciaországban PARIS. — A francia sajtó nagy aggodalommal foglalkozik a román eseményekkel. Az Echo de Paris szerint Károly király a kalandok szakadatlan sorozatában végül is saját koronáját teszi kockára. Románia barátai, úgymond, élénken óhajtják, hogy a király mielőbb visszatérjen a rendes kormányzati módszerekhez. Az Oeuvre szerint az uj román diktatúra nem nyugszik valami szilárd alapon. A kormányban résztvevő volt miniszterelnökök már többé-kevésbé visszavonultak a politikai élettől és csak a múltat képviselik, viszont az ellenzék igen erős. A kormány igen súlyos körülmények között vette át a hatalmat. Az állampénztár üres, a tisztviselőket nem fizetik. A kormány már a lej felülbélyegzésére és a tőke súlyos megadóztatására gondol. Az országban mindenütt nagy a zűrzavar, írja egyebek között az Oeuvre. A L'Aube reméli, hogy közeledik az időpont, amikor Franciaország bmét magához ragadhatja a diplomáciai kezdeményezéseket a béke érdekében. A Matin megállapítja, hogy a válság kitörése előtt a nemzeti bank kormányzója jelentette a királynak, hogy a kormánynak adott előlegek folytán az államkincstár teljesen kiürült és Románia hitele a londoni és n párisi piacokon teljesen leromlott. Az angol sajtó a váHczisról LONDON. — Az angol sajtó bizalmatlankodással fogadja a román rendeszervátozást. Valamennyi lap idézi Maniu mondását, amely szerint az uj román kormány uralma sem lesz hosszabb életű, mint a Gcga-kormányé volt. A Times vezércikkében abba foglalja össze ítéletét, hogy észszerűden az a francia remény, hogy a királyi önkényuralom kikiáltása a demokratikus hatalmak körébe tereli vissza Romániát. A munkáspárti Daily Héráid szerint a román rendszerváltozásnak az az igazi oka, hogy a király félti saját személyes hatalmát a vasgárdától, amelynek vezére, Zclea Codreanu a király veszedelmes versenytársává kezdte magát kinőni. Románia miatt elhalasztják a Balkán-szövetség összejövetelét ANKARA. — Az uj román kormány kérelmére a balkán-szövetség tanácsülésének időpontját elhalasztották, A tanácsülésnek február 16-án kellett volna Ankarában megtennie, most a román változás miatt a tanács ülését február 25-re halasztották el. A vasgárda ellenáll BUDAPEST. — A 8 Órai lljrág Bukarestből azt a hirt közli, hogy a vasgárda vezetősége olyan határozatot hozott, hogy nem (esz eleget a kormány parancsának, amellyel a fegyverek rögtöni beszállítását cs a katonai természetű alakulatok azonnali feloszlatását rendelte el. A vasgárda vezetősége elhatározta, hogy minden efzköszel meg fogja akadályozni azt, hogy a legszigorúbb f egy elmen fölépített katonai alakulatait lefegyverezzék. Hatálytalanítják Goga politikai intézkedéseit BUKAREST. —■ Az uj román kormány sok olyan intézkedést hatálytalanít, amelyeket Goga kormánya rövid kormányzási ideje alatt életbeléptetett. így az uj kormány a nemzeti keresztény kormány által kinevezett községi törvényhatósági bizottságokat lemondatta. A községi választások is elmaradnak s a községekben a belügyminiszter rendeletére gyűléseken három közismert és közmegbecsülésben álló polgárt választanak meg s ezekből alakitják meg az uj körségi törvény hatósági bizottságot. A városokban tekintélyes személyiségek, első sorban tartalékos tisztek és magasabb állású tisztviselők kezébe kerül a közigazgatás vezetése. A Goga-kormány idejében történt valamennyi kinevezés és áthelyezés hatályát veszti. Hire jár annak is, hogy az uj kormány ismét engedélyezni fogja azoknak a lapoknak a megjelenését, amelyeket a Goga-kormány betiltott. A Dimienata JÓ GYOMOR: FEL BOLDOGSÁG! Gyomorégés, savtúltengés. gyoimorfekélv étvágytalanság, emésztészavaroknál a CIGELKA-STEFII AMIS sóskarbonátos gyógyviz biztos gyógyulást eredményez. „CIGELKA** forrásvállalat, Bardejov BBgawflPwriPBKiHgyBBggflBPSKaiBflBRiíiagiCTisKaHEiwn állítólag már vasárnap megjelenik, az Adaverul pedig hétfőn. Maniu nem adhatta közzé nyilatkozatát A cenzúra különben a legszigorúbban működik és így Maniu nem adhatta közzé a lapokban nyilatkozatát, amelyben elmondja, hogy a király felszólította őt, hogy lépjen be az uj kormányba. Ö azonban nem fogadta el a király ajánlatát, mert a jelenlegi kormány nem felel meg az ő politikai felfogásának és az ország érdekének. A prágai sajtö a román diktatúráról PRÁGA. — A csehszlovák sajtó részletesen foglalkozik a romániai válsággal. A Ceské Siovo szerint „az ördögöt nem lehet Belzebubbal kiűzni” már pedig, amit Káro'y király Goga megbízatásával annakidején akart, körülbelül ez lenne: Károly király úgy vélte, hogy Codreanu hívei átjönnek Gogához, ha a miniszterelnök erélyes nemzeti politikát valósit meg. Ez a számítás hiúnak bizonyult s egyre világosabb lett, hogy Goga legfeljebb Papén szeredét látszhatja, aki, mint ismeretes, Hitler utjának előkészítője volt. Codreanu pártja Goga hatalomrakerü’ésével még jobban megerősödött s oly veszedelmesen terjed az országban, hogy a király kénytelen volt erélyesebb rendszabályokat foganatosítani. A bukást végeredményben az okozta, hogy a külföldi államok elvesztették Románia iránti bizalmukat. A szövetségesek elhiíték ugyan Goga és Micescu szavait, de nem bíztak a román politika fejlődésében. Egyre jobban látták Romániában, hogy milyen veszedelmes eredményekkel járhatna Goga választás! győzelme. A nyugati demokráciákkal való barátság és együttműködés elsőrendű államérdeknek bizonyult Romániában és a király nem kockáztathatta, hogy Goga győzelmével ez a barátság meggyöngüljön. A Národní Politika szerint Goga bukása nem meglepetés. Meglepő csupán az, hogy ilyen hamar történt. Goga kudarcát elsősorban a saját pártjában támadt nehézségek okozták. Amikor Károly király látta, hogy a vasgárda a választási előkészület folyamán a vérontástól sem riad vissza, továbbá, hogy Cuza és Goga nincsen egy véleményen, elhatározta, hogy cselekedni fog. Csehszlovákia szempontjából a lap örvendetesnek tartja a román fejlődést. A kormányban csupa olyan férfi van, aki a kisantant meghitt barátja. A Venkov szerint a krízist a Goga-párt egyenlőtlen összetétele okozta, mert ebben a pártban Cuza nyolc hívére Gogának csak egy hive jut. A Goga-kormánvt a király kezdettől fogva csak kísérletnek tekintette. A gazdasági okok is hozzájárultak a bukáshoz. A katolikus Lidové Llsty szerint a Goga-kormány politikusainak tapasztalatlansága nagy zavarokat okozott Romániában. A kormány nagy lármával megkezdte a zsidók elleni harcot, de nem gondolt a következményekre. A lakosság egyszerűen nem fizetett adót, mert meg akarta várni a fejleményeket s igy általános zavar támadt az országban. Léméi vélemény a magyar-román megbéküíésről „Lengyelország szívesen látná a Magyarország és Románia között való politikai feszültség enyhüléséi” VARSÓ. — A Kurjer Poranni ciffiü tekintélyes lengyel lap legutóbbi számában nagy cikket közöl Horthy Miklós kormányzó lengyelországi látcgatásáról és a látogatás alkalmával folytatott lengyel—magyar politikai megbeszélésekről. — Lengyelország a maga részéről sohasem nyújtott segédkezet semmilyen magyarellenes törekvéshez — Írja egyebek között a lap. Lengyelország meg van győződve arról, hogy a Dunaraedence kérdése csak úgy rendezhető véglegesen, ha tekintetbe veszik Magyarország életbevágóan fontos érdekeit. Kétségtelen, hogy a két külügyminiszter sok egyéb között a magyar— román kérdéssel is foglakozott. Ez a kérdés nagy jelentőséggel bir Magyarország számára, de érdekli Lengyelországot is, mert hiszen Lengyelország mindenkor élénk figyelemmel kísérte a Dunamedence problémáit, másrészt pedig Romániával való szövetsége révén ezzel az állammal is szoros kapcsolatban áll. Nem kétséges, hogy Lengyelország szívesen látná, a Magyarország és Románia között való politikai feszültség enyhülését. Azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy ennek a közeledésnek milyen jelentősége volna az európai béke szempontjából. A magyar kormány a kérdés nagy jelentőségének tudatában fokozottan óvatos magatartást tanusit és várja a megoldásra alkalmas pillanatot. Hangsúlyozni kell még azt is, hogy ézek a külügyminiszteri tárgyalások a magyar—román viszony normalizálására vonatkoztak, viszont a magyar—csehszlovák kapcsolatok, valamint a lengyel—csehszlovák feszültség kérdésében semmi uj nem merült fel. Meg kell említenünk, hogy a legutóbbi budapesti hármas értekezlet alkalmával felröppent Prágában az az erőltetett elgondolás, amely Csehszlovákiát, Ausztriát és Magyarországot politikai hármas szövetségben óhajtja egybekovácsolni. Ezzel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy Prága elszigetelődése az utóbbi időben egyre szembcszökőbb lesz. Lengyelország épugy, mint Magyarország kölcsönösen meggyőződhetett közös barátságuk értékéről. Ez a barátság, mint azt Kánya külügyminiszter a varsói sajtófogadáson is hangsúlyozta, azért értékes, mert a Dunamedence feszült légkörének enyhítése nem csupán Magyarországnak és Lengyelországnak, hanem egész Európának is érdeke. ében? Dllhlmann mc<r-7.ant<-ti n feranrarkfl-runimcann-iea hírest n.vá<h»o<ui uoh«-qCNe-il apitó Alinden nyőnyszer Érban l.itpliníó! Eredeti csomagolás Kö. 1G.-. Gyermekek részére is 1 Lerakat: Mr.Ph. S. Wantoch, Znaim, Fütterg. Nr.GGi 3
