Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-09 / 6. (4449.) szám

MH§m Mi métái Nyugaton enyhe időjárás lépett föl, keleten is csökkenőben van a fagy. A Kárpátokban egyes helyeken már havazik. — Időjóslat: Változó felhőzet, helyenként csapadékkal. Cseh- és Morvaországban hőmérséklet a fagypont kö­rül, keleten a fagy további csökkenése, dél­nyugati szél. 11 — A KOMÁROMI CSERKÉSZEK TÉLI TÁBORA, Komáromból jelentik: A komáromi bencés főgimnázium Jókai-cserkészcsapata kitü­nően sikerült téli táborozást rendezett ugyanott, ahol nyári táborozásait is szokta tartani: Szkie- nófürdő és Selmecbánya között, saját menházá- ban, a téli erdőben. A nyáron, nyaralónak épí­tett nagy faház kitűnő szolgálatot tett télen is: a cserkészek jó meleg fészket varázsoltak a „nya­ralódból és csaknem egy hétig élvezték a téli tábor örömét. A kitűnő hó sok sportolási lehe­tőséget nyújtott a selmeci hegyekben. A téli tá­bort Biró Lucián főparancsnok vezette. _ LŐCSE LAKOSSÁGA NEM SZAPORODIK. Lőcséről jelentik: Az elmúlt évi népszaporulat nagyon szomorú eredményt martat Lőcse váro­sában. A természetes szaporulat a 9.000 lakosságú városban mindössze öt személyt tesz ki. Született ugyanis 251 személy, ezzel szemben meghaltak 222-en, a halvaszületettek száma 24, igy a ter­mészetes szaporulat mindössze 5. A házasságok száma is apadt, mert tízzel kevesebb, mint a mailt évben, összesen' 51. — CIONISTA KIÁLLÍTÁS POZSONYBAN. A maga nemében egyedülálló kiállítás nyílik meg január 16-án a pozsonyi Mezőgazdasági Muzcum termeiben. „Cionizmus —- egy eszme útja, egy mozgalom mértéke" jelige alatt a cionizmus negy­venéves fejlődéséről tesz tanúságot ez a kiállítás, amely a mozgalom eddigi eredményeit mutatja be. Külön lesz csoportosítva a „Cionizmus Po­zsonyban" cim alatti anyag. A kiállítással kap­csolatban a megnyitáson kívül január 15-én űr Neumann Oszkár és dr. Lobi Ottó tartanak elő­adásokat, 18-án pedig az Astoriában zsidó zene­délutánt rendeznek. — CSONTTOLLÚ MADARAK A KISALFÖL­DÖN. Komáromból jelentik: A nagy hidegekre való tekintettel észak ritka állatai, a csonttollú madarak megjelentek a Kisalföldön s oigy Komá­rom vidékén, mint Ógyallán számos példányt láttak a galambnagyságul madárfajtából. A csont­tollú madarak a Keleti tenger s a skandináv par­tok vidékéről húzódnak délfelé olyankor, amikor erős, kemény télre van kilátás. Érdekes, hogy a madarak közül négy az ógyallai meteorológiai állomás ' és csillagvizsgáló intézet kertjében je­lentkezett mintegy időjárási hírnökként. — ÖSSZEDuLT Á KÉMÉNY — KÉT SEBESÜLT, Nyírfáról jelentik: A Nyírfa mel­letti Felsőköröskény községben Kristafovics János gazda házának kéménye nagy szélben le­zuhant, átütötte a padlást és a konyha meny- nyezeíét. A lezuhanó tégladarabok súlyosan ímegsebesitettéfc a gazda konyhában tartózkodó 12 éves kisfiát. A takaréktüzhely mellett álló 14 éves kisleányra pedig ráömlött a forró vízzel teli edény és súlyos égési sebeket szenvedett. A [vizsgálat folyamatban van. lÍ 9 I 8 S * w • s • j| • I • S á ^ • gjjjVe JcJ i o ,< £ T f9,« kp i.M ■ — VITAMIN ÉS TEJPASZTÖRIZÁLÁS. Po­zsonyból jelentik: Némely ügy bürokratikus el­intézésére jellemző az az eset, amely kib. két esz­tendővel ezelőtt Pozsonyban hosszadalmas hiva­talos eljárásokat eredményezett. Arról volt szó, hogy a BAJIAD tejszövetkezet a tej pasztörizá­lására a legdrágább és legmodernebb gépeket vásárolta meg, amelyek a tej pasztörizálását sokkal alacsonyabb hőfok mellett viszik keresz­tül, mint a régi eljárás, amelynél a tej igen magas feihevitése következtében az értékes vitaminok nagyrésze megsemmisül. Eddig a dolog rendben is lett volna, ha Szlovenszkón nem lenne érvény­ben még a mailt évszázadból szármázó, előírás, amely a tej magas hőfokú hevítését rendeli el — tekintet nélkül a vitaminok sorsára. Az eredmény az volt, hogy a BAMAD cégnek lehetetlenné tet­ték a modern gépek használását és közel harminc esetben kisebb-nagyobb pénzbüntetésekre Ítélték, amelyek 39 és 400 korona között mozogtak. A cég azonban nem nyugodott bele ebbe az elinté­zésbe s végül is az egészségügyi minisztérium a földművelésügyi minisztérium javaslatára meg­engedhetőnek jelentette ki azt a rendszert, amely a pasztörizálást az uj módszer szerint alacso­nyabb hőfok mellett viszi keresztül és megmenti a vitaminokat, így a BAMAD újból használhatja gépeit és úgy pasztörizálhatja a tejet, hogy a vi­taminok is megmaradnak és a baktériumok is tönkre mennek. Milliók sorsa iiigg a Van Zeeland-terv sikerétől Világküzdelem — a mindennapi kenyérért Amerika felől újabb gazdasági válság tör a világra » Szeptember óta kétmillióval emelkedett a munkanélküliek száma ■ Sikerül-e végetvetni a kísérletezések korának? PRÁGA, — Az utóbbi időben gazdasági szak­emberek, de politikusok szájából is sűrűn halla­ni, hogy vége a konjunktúrának s újabb gazda­sági válsággal kell számolni, ami ugyan nem fog olyan méreteket ölteni, mint aiz 1932-es, mégis M kell készülni rá. A közelmúlt napok­ban végre a Népszövetség néhány adatot hozott nyilvá­nosságra a közelgő gazdasági válságról, ami most is, mint nyolc évvel ezelőtt, az óceán túlsó oldaláról közeledik felénk. Ezekből a számokból némi képet alkothatunk magiunknak a sokat emlegetett újabb válság lé­nyegéről. A népszövetségi adatok szerint múlt év májusától szeptemberig terjedő időszakban az általános ipari termelés mintegy öt százalékkal esett vissza. Az amerikai .krízis az elmúlt gaz­dasági év harmadik negyedében átterjedt az európai országokra is. A válság múlt év májusában kezdődött a new- yorki értékpapír- és nyersanyagbörzén bekö­vetkezett nagy összeomlással, , Ennek pedig az volt az előzménye, hogy az 1936—37-es angol fegyverkezési terv nyilvános­ságra hozatala után fantasztikus méretekben in­dult meg az amerikai börzéken a nyersanyag- spekuláció. A várt nyersanyag-hiány azonban nem következett be, a spekuláció az általános termelési lehetőségeket mélyen alábecsülte. Köz­ben egész sereg nyersanyagnak az ára legmagasabb értékének felére zuhant. Ha meggondoljuk, hogy az egész nemzetközi ke­reskedelemnek hatvan százaléka nyersanyagok­kal foglalkozik, könnyen meg lehet érteni ennék a zuhanásnak a hatását az általános gazdasági életre. Gátat emelni a krízis elé Minden attól függ, hogy vájjon a gazdásági s természetesen politikai vezető nagyhatalmak­nak mennyire sikerül közös munkával gátat emelni a gazdasági dekonjunktúra elé. Ezt a célt szolgálja a Van Zeeland-terv, amit a volt belga miniszterelnök éppen most terjesztett az angol kormány elé. Van Zeeland szeretné Ang­liát, az Egyesült Államokat, Olaszországot, Franciaországot és Németországot közös érték- egyezmény megkötésére bírni, aminek keretein bélül miniden eddigi autarkiás megkötést eltávo- litanának s végeredményben visszavezetnék a világgazdaságot oda, ahol a világháború előtt volt, A nagyszabású terv keresztülvitelét először egy európai gazdasági konferencián tárgyalnák meg Londonban, majd pedig a végső formába öntés egy világgazdasági konferencián történne W asbimgtonbam. Kétségtelen, hogy valamilyen nagyszabású egységesítésre szükség van, mert az elmúlt évek gazdasági küzdelmei az összes államokat úgyne­vezett egyéni módszerek alkalmazására szoritot ták, ez a korszak a szerencsés, de főleg szerencsét len gazdasági kísérletezések korszaka volt a nagy nyugati országokban csakúgy, mint a ki­sebb középeurópad országokban. Mi a helyzet Franciaországban? Kétségtélen, hogy a leghosszabb ideig Fran­ciaország állt ellent a tervgazdasági elméletek kisértésének s legtovább tartott ki a teljes gaz­dasági szabadiság alapján. De már egy évvel a Blum-kormány uralomra jutása előtt megkezdő­dött a tőke menekülése Franciaországból, mert maguk a nagytőkések sem bíztak a kormány kö­vetkezetes deflációs politikájának sikerében. Az­után következett a népfront-kormány. Az uj szociális intézkedések (béremelés, fize­tett szabadság, közmunkák) felhajtották az áralkut s kikerülhetetlenné vált a frank értéké­nek leszállítása, A tőke természetesem még riadfcabban menekült az országiból. A leértékelés hatása majdnem nyom nélkül tűnt el az általános áremelkedés következtében s amikor a negyvenórás munka­hét bevezetése újabb húszszázalékos áremelke- idézett elő, nem volt mit tenni, minthogy újból eret vágtak a frankon s még egyszer leszállítot­ták az értékét. Most már némileg helyreállt az áregyensuly Franciaországban, sőt a világpiac helyzetével szemben a franciák még bizonyos előnyben is vannak. Az 1935-ös nagykereskedelhnl index 54-eőÍ 99.2- re emelkedett, a párisi létfenntartási költségek általános indexszáma 89.9-ről 113.3-ra ugrott fel. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a béremelések gyakorlati hatása megint semmivé foszlott. A francia gazdasági élet központi problémája ismét csak az úgynevezett bizalmi kérdés, mint volt a népfront-kormányzás előtt, amikor meg­kezdődött a tőke külföldre menekülése. Kétség­telen, hogy a második népfrontkormány, amely visszaka­nyarodott a francia pénzpolitika hagyomá­nyos útjára, bizonyos eredményeket könyvel­het el i már eddig is, mert 'több mint tízmilliárd értékű arany szivárgott vissza az országba, ami a biza­lom megerősödését jelenti. Az olcsó pénz politikája Az angol gazdasági politika volt az összes nagyhatalmak között a legeredményesebb. A Macdonald-féle gazdasági politikát annak idején az „olcsó pénz politikájáénak nevezték s nem nyitott ugyan olyan tág teret az állami beavatkozásnak, mint a többi államokban, mégis nagyobb munkaszervezési programmal lényege­sen megjavította a nagytömegek szociális hely- zetét. Közben pedig természetes gátakat emelt a tőke kiözönlése elé. A kormány csak nehéz szívvel szakított ezzel a gazdasági politikával, de az általános világpoli­tikai helyzet olyan volt, hogy a fegyverkezési, program megvalósítását nem lehetett tovább ha­logatni. Mióta az állam hatalmasan finanszírozza a fegyverkezési ipart, a különböző iparágakban bizonyos visszaesés tapasztalható, amit a fegy­verkezési ipar nagyobb mérvű foglalkoztatott­sága nem képes kiegyensúlyozni. Úgyhogy Anglia általános termelési mérlege sem ked­vező. Ha nem is lehet szólni olyan nagyszabású visz- szaesésről, mint Amerikában. A munkanélküliek száma mindenesetre nagyobb, mint eddig volt, ennek az a magyarázata, hogy az építkezési kedv alaposan alábbhagyott Angliában. Rooseveít nagy harca A több mint tizenhárom és félmillió munka- nélküli és a farmerek katasztrofális elszegénye­dése bírta rá annak idején az amerikai kormánya, hogy szakítson a gazdasági liberalizmus ortodox elveivel s úgynevezett „aktív gazdasági politi­kát" kezdjen. Ez a gondolat indította el Roose- velt híres New Deal-mozgalmát, amely legjobb éveiben az államkasszából négy-öt milliárdot fordított arra a célra, hogy élénkebb vérkeringésre bír­ja a gazdasági életet. Tény az, hogy ezzel a módszerrel sikerült is gaz­dasági fölélénkülést elérni s a termelési index 1932-es mélypontjáról (53.8) felszökött 1937 augusztusában 93.8-ra. Sajnos azonban, a ma­gántőke ebben a fejlődésben alig vett részt. A probléma tehát nem volt megoldva, mert hiszen a Roosevelt-féle vállalkozásnak az volt a célja, hogy az állami konjunktura-iniciativát mielőbb átvegye a magántőke. A feladat megoldása egyre nehezebbé vált Rooseveít számára, mert hiszen az állami konjunktúra-injekcióhoz is szüksége volt a magántőke bekapcsolódására, tehát min­dent elkövetett, hogy a bizalmatlanul elzárkózó magántőkét becsalogassa az államkasszába. Fölhajtották az adókat, de ennek is csak az volt a következménye, hogy a tőke, ahelyett, hogy — mint Rooseveít remélte, — állampapí­rokba menekült volna, magánrészvényekben helyezkedett el. Az, hogy Amerikában a kormánynak nem sike­rült követni az angol példát s magánvállalkozás­ra ma sem lehet olcsó tőkét szerezni az Egyesült Államokban, megakadályozza, hogy a nyers­anyag-piacon támadt krízist lokalizálják s a vál ság benyomul az amerikai gazdasági élet összes területeire. A kormánynak nem marad más vá­lasztás, minthogy szakit eddigi, úgynevezett ak­tív gazdasági politikájával visszatér a régi or­todox liberális elvekhez. Magánbecslés szerint máris katasztrofális méretekben jelentkeznek a krizistünetek Amerikában, amennyiben szeptember óta kétmillióval emelkedett a mun kanélküliek száma s februárig újabb másfél— kétmilliós emelkedéssel lehet számolni. Minthogy az 1932-es nagy amerikai munkanél­küliség volt az elindítója az egész világon annak az általános gazdasági krízisnek, ami számos nagyjelentőségű politikai fordulathoz is vezetett, — ezt a jelenséget nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövő képének felvázolásánál. Az autarkiás országok A többi államok gazdasági politikáját az au- tarlkia jellemzi. Az autarlkia kitalálói az oro­szok, akik a második ötéves tervet autairkiára állították be. Németország és Olaszország is autarkiás politikát folytatnak, de ellentétben Oroszországgal, meghagyták a magánvállalkozás s a magántőke iniciativáját s létjogát sem gaz­dasági, sem világnézeti szempontból nem vitat­ják el. A németi termelés az 1929-es nagy komjunk- tura-átlagot mintegy 25 százalékkal túlszár­nyalta . A bérek változatlanok maradtak, de az árak estek. Németországnak legnagyobb gondot nem a nyersanyag, — hanem a tőkeszegénység okoz­za. S mint hírlik, Wan Zeeland azt javasolja, hogy a nyugati nagyhatalmak nyújtsanak na­gyobb kölcsönt Németországnak és Olaszor­szágnak, hogy ez a két autarkiás állam is be­kapcsolódhasson a világgazdaságba. Az olasz auíarkia sokkal nagyobb nehézsé­gekkel küzd, mint a német, mert Olaszország­nak hiányzik néhány fontos nyersanyaga, mint például szén és vasérc. Viszont kétségtelen az is, hogy e két nyugati ország közreműködése nélkül nem lehet a világ- gazdaságot egészséges alapokra helyezni. Ha a Van Zeeland-terv, amit egyelőre meglehetősein pesszimisztikusan fogadtak Angliában, megbu­kik, a világnak újabb gazdasági metódusokkal kell mepróbálikoznia s a kisérletezésék korszaka még tovább fog tartani. — APJA MEGSZIDTA — ÖNGYILKOS AKART LENNI, Komáromból jelentik: Dubány Ferenc huszonkétesztendős bátorkeszi legény valami csekélység miatt összeveszett az apjával, aki a szócsata végére erős pontot tett: elverte legényfiát. Dubány Ferenc annyira szivére vette az apai verést, hogy egy nagy konyhakést ra­gadott s azzal teljes erőből mellbeszurta magát. A kés pontosan a szív mellett hatolt be a mell- üregbe. Az öngyilkosjelöltet, — aki igen sok vért veszített, — első segélyben részesítették és sietve a komáromi kórházba szállították. Álla­pota életveszélyes. xx Amíg egészségesek vagyunk, vican folyik a munka és könnyen bírjuk az élet nehézségeit. Az orvosok és tapasztalt emberek is megerő- sitilk, hogy mennyire segít az Alpa sósborszesz az egészségünk ellenségei ellen. Masszírozás Alpával enyhíti a hátgerinc-fájdalmakat, erősíti az izmokat és felfrissíti az idegeket. Ha fáj a fejünk, bekenjük homlokunkat és halánté­kunkat Alpával. Rosszullétnél belélegezzük az Alpa illatát. Tanakodjunk az orvossal! 1938 január 9, vasárnap. kJ Legmodernebb urasági § 1 VILLA BUDAPESTEN || értékes csehszlovákiai ingatlanért elcseré- * F' | lésre kerestetik. Jelige: „Kedvező alkalom" 1 ÜL ___,__________________________JR W Ja nuár Január B [Hj Pmsüh^í Htodat Bál a UmdUan |S|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom